Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-11 / 12. szám
A Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában (könyvelési szak) az idén érettségizik az első 25 tanuló. Felvételünkön F o r ró Gizella, az osztály legjobb tanulója a könyvelés titkaival ismerkedik meg. (Foto: Németh) Versenyeznek A Zselízi Állami Gazdaság karolina! •észlegén van a környék egyik legcorszerűbb baromfffarmja. Ide látojattam el a napokban. A farm veze;ője, Belánszky József elvtárs eífrionlotta, hogy sikeresen zárták a múlt jsztendőt. Mintegy 40 ezer koronával :úlszárnyalták a bevételi tervet. — Két váltásban dolgoznak az alcalmazottaink — «jságolta a farmvezető. — ftqyik héten a gondozók Jélelőttösök, a márkik héten délutánotok. örpmmel nyilatkozik ennek előnyösségéről Póly Gyuláné is: — így az otthoni, házkörüli munkámat jól be tudom osztani. Pólyné munkatársai fiatal lányok: Zsiga Erzsi, Trvalec Irénke és Golián Annus. Beszédjükből kiveszem, hogy elégedettek munkahelyükkel, egyáltalán nem vágyakoznak a városba, mivel helyben, napi 7 órát dolgozva megkeresik havonta az 1200 koronát. Dologvégeztével van Idejük bőven szórakozásra, művelődésre. • ♦ * A tojótermekben mindenütt rend, tisztaság. Még az ember is kényelmesen, jól érzi magát Itt, mert kellemes meleg terjeng. Több mint öt ezer tyúk van itt a ketrecekben, kettesével. Az etetés, itatás géppel történik, ugyancsak a ketrecek tisztítása is. A mozgó vályúkat időnként megtöltik élelemmel, vagy vízzel. Közben megtudom Józsi bácsitól, a farmvezetőtől, hogy naponta 2500 tojás kerül innét a városba. Meg azt is az értésemre adja, hogy ez a női négyes a szocialista munkabrigád címért versenyez. — Egy tojótyúktól 160 tojást akarunk elérni ebben az évben — magyarázza a brigád feladatát s célját Belánszky elvtárs. — Sikerül-e majd? — Hogyne sikerülhetne, hiszen pontosan etetünk, s idejében kiselejtezzük az oda nem való tyúkokat, ügyelünk a rendre, tisztaságra, s ha betegség üti fel a fejét, azt menten elűzzük. — Mennyibe kerül most a tojás előállitási ára? — Hatvan fillérbe kerül, de brigádunk* vállalta, hogy 52 fillérre csökkentjük. Havonta 70 ezer tojást adnak el az államnak ami évente kitesz 840 ezret. Azt is elmondja Józsi bácsi, hogy hónaponként közösen néznek meg egy filmet, s rendszeresen tanulmányozzák a szak- és politikai folyóiratokat. Naponta sajtótizpercet tartanak, amelyen megvitatják a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményeket. * * * Ezek a szép eredmények mind a jó szervezésnek, s a dolgozókról való gondoskodásnak köszönhetők. Nem ártana, ha követnék szövetkezeteinkben is az ilyen jó példát. Ha ezt tennék, az ifjúság nem kívánkozna a városba. Falun is adjuk meg az ifjúságnak, amire szüksége van: szórakozást, kultúrát, szabadidőt, s kereseti lehetőséget! Veress Vilmos (Nyírágó) mítások szerint 5532 mázsa szemestakarmányuk lesz. Idén 1056 mázsa húst kell eladniuk, amihez ha helyesen takarmányoznak 4224 mázsa abraktakarmányra van szükségük. Amint látjuk, abraktakarmány marad még a törzsállomány számára is. Persze a helyes takarmánytermelés megmutatkozik az egy hektárra jutó árutermelésben is. Az egy hektárra eső árutermelés a marhahús kivételével állandóan emelkedik. Az előirányzott mutatók természetesen még magasabbak lehetnek, ha az állattenyésztésben megjavítják a takarmányozási technikát. Nagy Árpád zootechnikussal végigjártuk a gazdasági udvart. A tehénistállóban megállapítottuk, hogy a tejtermelés például kevesebb volt mint 1960-ban. Tehát, ha csak az 1960-as szintet érik el, máris több termés jut egy hektárra. Sok függ a takarmány minőségétől. Idén is elég sok ázott szénát takarítottak be. A jövőben a szénabetakarításra sokkal több gondot kell fordítani. A cukorrépa takarmányozásának óriási jelentősége van az állattenyésztésben. A múlt évben és idén összesen 10 vagon cukorrépát takarmányoznak fel. Ebből 5 vagon szárított cukorrépa. Juraj Hronee sertéshizlaló elmondotta, hogy a cukorrépától jól gyarapodnak a sertések. Naponta egy sertésnek 2 kg abrakkeveréket, 1 kg darált hereszénát 2 kg cukorrépát adnak. A középsúlyú sertések 60 dkg-ot gyarapodnak naponta. — Még nem tökéletes a berendezés, de mégis jobb így etetni a sertéseket - mondja Hronee elvtárs. A berendezést pótolja a lelkesedés. A sertéshizlalda egyelőre még csak száraz etetésre van berendezve, a vályúkba vödörrel hordja a főzött cukorrépát és moslékot. Nem várja a sültgalambot. Amíg a csövek megérkeznek, így termel több húst. A szódói szövetkezetben nagyon sok kiváló dolgozó küzd az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért. Borbula 'János bácsi a baromfitenyésztésben fejt ki kiváló munkát. Tóth Júlia (az évzáró gyűlésen főszakácsnő volt) a dohánycsoport vezetője. Csoportjával hektáronként 15 mázsa dohányt termelt. Debnár István és Föltárt László 13 malacot választottak el egy-egy anyától. Buda Emil tehenenként egy Iaktáció alatt 2960 liter tejet fejt. (az évi átlagos tejhozam egy tehéntől 2440 liter). Emilia Zulová a háromhónapos borjaknál 75 dekás súlygyarapodást ért el. Az állattenyésztésben 14 asszony dolgozik. Megtaláljuk őket a baromfitenyész; tésben, sertéstentyésztésben. szarvas- 1 marhatenyésztésben. A szódói asszonyok nem félnek a munkától. | Amint a táblázatokból is látjuk, a 1 szódói szövetkezetben megvan minden lehetőség az ötéves terv négy év I alatti teljesítésére. Célkitűzéseik az eddig elért eredményekre és a tagok szorgalmára alapszanak. A jőlmenő szövetkezet élenjár termelési eredményekben is és a lelkiisiVieretesen végzett munkáért a szövetkezetesek is megkapják a megérdemelt jutalmat. BÁLLÁ JÖZSEF • 1 Szóvá tesszük: ( Felelőtlenség A Negyedi EFSZ borjúgondozói nagyon rosszkedvűen távoztak a mun- ] kahelyükről. Érthető ez, a munkában valamilyen baj van. Elpusztult egy , borjú! Aztán kettő, majd tíz... ez már komoly baj. Mi az oka az elhul- ‘ lásnak? Talán az etetésnél van a * baj? Igen, ott. A negyedi szövetkezetben a válasz- 1 t&si borjakat egalizált tejjel itatják. ! A borjúgondozók a zootechnikus utasításai és saját tapasztalataik szerint dolgoznak. Akkor miért ez az elhullás? Mit állapított meg az állatorvos? íme: A Galántai Tejüzem sava- . nyú tejet szállított a szövetkezetbe. Szinte érthetetlen... S ezzel senki sem számolt. E napokban a borjak részére savanyú tejet küldött a Galántai Tejüzem a Hody, s Taksonyi EFSZ-be is és nem kímélték meg a Galántai Állami Gazdaságot sem. A tej feldolgozásánál iró marad fel, ami nagyon jó takarmány az an>adisznók részére. A tejüzemben sok volt belőle, s ezért keverni kezdték az egalizált tejbe, amit a borjak kapnak. Egyes helyeken ezt a kontárkodást észrevették, máshol nem. így több helyen jelentős károk keletkeztek, amelyet a Galántai Tejüzem felelőtlen dolgozói idéztek elő. Krajcsovics Ferdinánd, Szép vállalások • A Lesenicei Állami Gazdaság dolgozói vállalták, hogy terven felül 92 000 liter tejjel, 22 015 kg marhahússal, 5727 kg disznóhússal szolgáltatnak be többet a közellátás céljaira. Az állami birtok kötelezettségvállalásának értéke több mint 80 000 korona. A poprádi járásban azonkívül, hogy az EFSZ-ek kötelezettséget vállalnak, megindult a kötelezettségvállalási mozgalom a kistermelők között is, így például egyetlen agitációs vasárnap folyamán 11272 egyéni kötelezettségvállalást tettek a poprádi járás dolgozói, melynek keretén belül vállalták, hogy a XII. kongresszusig 100 788 liter tejet, 162 254 darab tojást, 11795 kg húst szolgáltatnak be a háztáji gazdaságokból. Ésszerű gazdálkodás - négy év alatt tését. Náluk ez nem frázispufogtatás, a meglévő eredményekből indultak ki és az elérhető hektárhozamokra és haszonhozamokra építettek. Az évzáró taggyűlésen újra alaposan megvitatták a múlt évi termelési eredményeket, az idei tervet és az Ötéves terv négy év alatti teljesítésének lehetőségét. Nem délibábot kergetnek, amint a vita is igazolta. Mielőtt a jövőről beszélünk, nézzük csak meg, honnan indulnak. A könyvelési adatok szép eredményeket tárnak elénk. Látjuk, hogy a kitűzött tervek megvalósultak. Az évvégi mérleg a következőket mutatja: A szódói szövetkezet az utóbbi években egyre jobb gazdasági eredményeket ér el. Persze a siker nem véletlen. Komoly szaktudású fiatal vezetők állnak az élen. Buda János a szövetkezet elnöke szintén fiatal, jó szakember, érti a munkáját. Ment András mérnök mezőgazdász minden lehetőséget felhasznál a takarmányalap megteremtésére és a hektárhozamok fokozására. Nagy Árpád zootechnikus szintén mérnöki képesítéssel rendelkezik és az állattenyésztésben egyáltalán nem idegenkedik az új haladó módszerek bevezetésétől. A kellő szaktudással rendelkező vezetőség a tagsággal együtt célul tűzte az ötéves terv négy év alatti teljesí-Mutatö Terv Valóság összbevétel 3 410 000 3 582 000 Állattenyésztés 1 827 000 1 817 000 Növénytermesztés 1 532 000 1 577 000 Egyéb 51000 188 000 Munkaegység száma 73 000 82 000 ' Egy munkaegységre tervezett pénzérték 21 20 Vegyük először a növénytermesztést. Vita közben Ment elvtárs kijelentette:- Ha a hektárhozamokat magas szinten tartjuk és ésszerűen állítjuk össze a vetéstervet, a gabonafélék öt évre tervezett eladási tervét négy év alatt teljesíthetjük és meg kell teremni a takarmányalapnak is. Az állami terv szerint öt év alatt 8230 mázsa búzát és 7760 mázsa árpát kellene eladniuk. Ezzel szemben négy év alatt 8230 mázsa búzát és 7768 mázsa árpát adnak el. A húseladás tervét hasonlóan teljesítik. Ha elemezzük a helyzetet, rájövünk, hogy a szövetkezet vállalása teljesíthető. Évente 120 hektár búzát és 110 hektár árpát vetnek. Tehát egy év alatt ha búzából 30 mázsás hektárhozamot számolunk, 3600 mázsa búzát terme! a szövetkezet. Tehát négy év alatt a búza és az árpa eladási tervét is könnyen teljesíthetik. A hektárhozamok fokozására még nagyobb lehetőségük is van. Hasonlítsuk össze az 1961-es és 1962-es évet. Vajon mit mutat a táblázat? Amint látjuk, az összbevétel tervét a 633 hektáros (ebből 576 szántóföld) szövetkezet túlteljesítette. Csak az állattenyésztésben mutatkozik némi hiányosság, ami a tejtermelés rovására írható. A munkaegységek tervét túlteljesítették, tehát egy munkaegységre csökken az előriányzott összeg, de a tagok lényegében megkapják az előirányzott pénzösszeget. Igen figyelemreméltó az egy hektárra jutó össztermelés emelkedése. Amíg 1960-ban csak 7539 korona értéket termeltek egy hektárra, a múlt évben már 8750 koronánál tartottak. Ezzel szemben az egy hektárra eső termelési kiadás mindössze 1715 koronát tett ki. Az egy hektárra eső árutermelés 4460 koronáról §200 koronára emelkedett. Számok bizonyítják, hogy a szövetkezet egyre jobban halad a belterjes gazdálkodás felé. Természetesen, hogy ilyen irányú fejlődés reális lehetőségeket tár fel az ötéves terv négy év alatti teljesítésére. Persze, a mutatók és a menynyiség eléréséhez minden tartalékot fel kell tárni. 1961 1962 Termény Vetési terv Hektárhozam Vetési terv Hektárhozam ——:-----------— ---------:—"— ~7--------- 1 “— - J1 * ' 1 — Búza 119 ha 31, 87 q 119 ha 30 c Árpa 103 ha 24. 51 q * 113 ha 27,7 c Kukorica 59 ha 44, 40 q 62 ha 49 q Cukorrépa 36 ha 384 q 48 ha 362 c Többéves takarmányok 134 ha 42, 50 q 100 ha 49,50 c Silókukorica 14 ha 600 q 44 ha 600 c mázsa. Búzából a 119 hektáron 30 mázsás hektárhozam mellett 3570 mázsát termelnek, ebből eladnak 1910 mázsát, tehát megmarad még 1660 mázsa. Árpából 113 hektáron 28 mázsás hektárhozammal 3154 mázsát termelnek, ebből eladnak 1830 mázsát, igy marad 1334 mázsa. Tehát csak a hozzávetőleges szá-Vetésterületüket helyesen osztották el. Ha a táblázatot alaposabban megvizsgáljuk, rájövünk, hogy ilymódon megteremthetik a bő takarmányalapot Hektárhozamaik sem véglegesek. A Garam-menti zsíros föld még jóval többet adhat. Takarmánytervük a közepes hektárhozamokra van felépftve. Eszerint idén 6061 mázsa szénát, 25 760 mázsa silót, 14 585 mázsa zöldtakarmányt és 5119 mázsa abraktakarmányt terveznek. A szénatermelés tervét, ha az előirányzott 100 hektárt vesszük alapul, 60 mázsás hektárhozammal teljesíthetik. Ha ehhez még hozzávesszük a különböző keverékeket, látjuk, hogy a szénatermelés terve valós. Közös gazdaságuk 396 szarvasmarhával (ebből 160 tehén) rendelkezik. Ha a szénatermést elosztjuk az állomány számával, rájövünk, hogy egy számosállatra több mint 15 mázsa széna jut. Mondanunk sem kell, hogy a szarvasmarhaállomány megkapja a legfontosabb takarmányt. Silóból egy számosállatra több mint 64 mázsa jut. Ha figyelembe vesszük, hogy a borjak kevesebb szénát és silót fogyasztanak, silótakarmányuk is lesz elég. Száiastakarmányt. silófélét és azonnali etetésre szánt zöldtakarmányt tehát eleget termelnek. Komolyabb kérdés a szemestakarmány előállítása. A fenti táblázat mutatja, hogy idén 62 hektáron kukoricát termelnek, ami azt jelenti, hogy összesen 3038 mázsa termést érnek el. Ebből eladnak 500 mázsát, tehát megmarad 2538 • Szeretik a kultúrát az izsai pionírok. Jól működő tánccsoportjukkal minden kulturális rendezvényen fellépnek. A jól működő tánccsoportot Varga Erzsébet tanítónő vezeti. Ez a fiatal tánccsoport, amely már jelentős sikereket ért el, úgy gondoljuk, hogy Izsán egy felnőt tánccsoport alapját is képezhetné majd a jövőben. (Kurucz Nándorné, Izsa) ízű, takarmányrépával és pácolással megízesítik. A három takarmányféleséget egyszerre aprítja össze egy szecskavágógép, így a keverés tökéletesebb s munkamegtakarítást eredményez. Egy rész széna, egy rész szalma és egy rész takarmányrépa kerül a gép éhes szájába és onnan csövön keresztül a 70 cm mély pácolóverembe, amelynek beton az alja. Két ilyen verme van a gazdaságnak. Míg az egyikből etetnek, új keveréket készítenek a másikba és ott 24 óráig állni hagyják. Ebből a pácolt takarmánykeverékből telítik meg a cihezett kádakat (nem kosárral adagolnak, mert az hamar tönkremenne). Egy tehén napi adagja 8 kiló elsőosztályú széna, 14 kiló szalma, 12 kiló répa és 1 — 2 kiló abrak. Az ilyen takarmányozás nemcsak a tejhozam, de az állat egészségének is alapja. Értik tehát a tejtermelést, de mesterek a tejjel való takarékoskodásban is. A borjaknál az itatásos módszert alkalmazzák. Egyedenként figyelik fejlődésüket és amelyiknek árt az anyatej hiánya, 5 — 6 napig teljes tejet is adnak. A Galacid ada| golását az előírás szerint végzik és ! megfelelőnek tartják. Talán akadnak olyanok, akik azt I mondják, hogy könnyű a jászóiaknak ; a „van“-nal gazdálkodni, de mit kezdjenek ők a „nincsen“-nel. Azt, amit az itteniek tettek. Szem előtt tartot■ ták azt a közmondást, hogy „Nincs ■ olyan kevés, ami el ne tartana, és : nincs olyan sok, ami el ne fogyna“. i ) Csurilla József zőgazdaságtól is gyorsabb fejlődést kíván. Ezért kell több tejet, húst, zöldséget, gyümölcsöt termelnünk — vélekednek a jászői szövetkezetesek. Ezért a célért küzdenek kora tavasztól késő őszig. Ezért teljesítik a tejeladás tervét dekádról dekádra 200 százalékra. Novak Józseftől, a szövetkezet elnökétől sokan érdeklődtek már gyűléseken, értekezleteken, tanulmányutakon miben rejlik eredményük titka. Hogy lehet annyit adni közellátásunknak olyan faluból, amelyik valamikor maga Is segítségre szorult? Persze arról nem beszél, hogy a tagság egyformán ért a gazdálkodás minden ágához; megbecsülik a gépeket, jól gondozzák az állatokat és a jó agronómus szemével tekintenek a növénytermesztésre. Röviden annyit mond: szeretnek dolgozni. Akit ide hoz a kíváncsiság, hamar rájön, hogy a munkaszeretet alapos szakismerettel párosul. A téli tejtermelésre egész éven készültek. Ezért van most bőven takarmányuk. A munkát miként végezték, azt meg a szép zöldre szárított széna árulja el. Eleget megőrzött magában a május illatából. A jószág is I megérzi, mégpedig messziről és nem tud addig nyugodni, míg eléje nem adják. Aztán pedig oly jóízűen falatozza, hogy az embernek is majd kicsordul a nyála. A tej meg jobban I lövell a sajtárba, mint másutt. Sok ez a jó széna, ha más szövet■ kezetek tartalékaihoz számítjuk, de : nem annyi, hogy magában etetve ki■ tartana újig. Ezért az állatgondozók szalmát is kevernek hozzá jócskán • és, hogy mégsem legyen rosszabb Völgyek közé szűkült, vadregényes legyekkel koszorúzott mezők közeién fekszik Jászó község. Azelőtt ermészeti szépségeiről: lombos és ülevelü erdőiről, cseppkőbarlangjá•61, halastaváról, váráról, könyvtárá•ól és félig földműves, félig iparos akőiröl volt híres. A természet ma ;em szűkmarkúbb, mint azelőtt volt, ie az érdeklődés középpontjában négis az ember került. Mk. újarcú •mber, amely a szövetkezetben vált lalpig emberré. Azelőtt, ha a jászóiak földművesek íözött kerültek szóba, iparos parasztoknak nevezték őket, viszont az iparosok földműves iparosoknak titulálták. Melyik név jelentett többet? Mindkettő sokat. Egy egész embert, mégpedig olyant, aki a jég hátán is megél. Szorgalmasan dolgoztak az iparban, erdőn, mezőn; illetve gürcöltek erejüket megfeszítve a mindennapi kenyérért. A felszabadulás után elmúltak a kenyérgondok, pedig megszűntek iparos-parasztok, vagy ha úgy jobb: paraszt-iparosok lenni. A falu lakóinak nagyobb része szövetkezetei alakított és azóta jóformán a mezőgazdaságnak él. Ezért múlták felül még az olyan falvakat is, amelyek valamikor búzát, kukoricát, szalonnát hoztak Jászóra eladni, hogy hires jászói csizmát és ruhát vegyenek érte. A többiek az iparban találták meg a helyüket és azok is derék emberekké váltak. A Keletszlovákiai Vasművek építésében nemegyszer kaptat dicséretet cseh és szlovák barátaiktól.- A rohamosan fejlődő ipar a me✓ 1962. február 11. A tejtermelés mesterei Több tejet fejnek A hencelovl szövetkezet (prerovi járás) fejőkollektívája is versenyez lártunk XII. kongresszusa tiszteletre. El akarják nyerni a XII. kong-eszsus szocialista munkabrigádja eímet. A héttagú csoport Ján Ticháíek zootechnikus vezetésével minient megtesznek a tejtermelés emeéséért. Évi tejtermelésük egy tehénre 3000 liter. Ezt most pártunk XII. kongresszusa tiszteletére tehenenként 80 literrel emelik. A tejternelést a jobb munkaszervezéssel, íz állatok szakszerű gondozásával és íz élesztősített takarmányozással •melik. A fejők szaktudásukat a »zövetkezeti munkaiskolán bővítik. A prerovi járás fejői a járási konferencián értékelik a tejtermelésben •lért eredményeket. A konferencián i hat legjobb fejó megkapja a tej:ermelés mesterének címét. A prerovi járásban a kongresszus úszteletére hatalmas mozgrlom intuit a tejtermelés fokozására.
