Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-07 / 11. szám
A járási népmúvelődési otthonok fontos feladatai közé tartozik a népművelödés 'új formáinak meghonosítása és a népművelés különböző ágazataiban dolgozó szakkáderek továbbképzése. A Dunaszerdahelyi Járási Népművelődési Otthon az utóbbi időben jól látja el ezeket a feladatokat. Az irodalmi színpad járási népi együttes szervezése „illik nem illik“ estek rendezése, állandó műkedvelő színpad létesítése igazolják úttörő munkásságukat. A népművelési otthonnak jő a kapcsolata a különböző szervezetek járási vezetőségeivel, s különösen szoros az együttműködés a CSEMADOK járási bizottságával. A műkedvelő színjátszó mozgalom irányítását is új módszerrel oldják meg. Az ősz folyamán 8 körzetre osztották fel a járást, s az egyes körzetek színjátszó rendezőivel külön-külön vitatták meg a színjátszás különböző problémáit. A jó előkészítő munka eredménye, hogy a szocialista dráma fesztiválján 32 együttes vetélkedik a járás legjobb színjátszó csoportja cím elnyeréséért. A jelentkezett csoportok közül már 14-et értékelt a bíráló bizottság. A dunaszerdahelyi járásban is „baj van a szerelemmel“. Ugyanis a fesztiválra 17 csoport Lovicsek Béla Baj van a szerelemmel című vígjátékával jelentkezett. A járási népművelődési otthon színházi osztálya legfontosabb feladatának tartja a műkedvelő színjátszás eszmei és művészi színvonalának állandó emelését. Ennek az útja a színjátszás szakaszán dolgozó káderek állandó szakmai továbbképzése. A színjátszó csoportok rendezőinek nagy része tanító. Ezért az iskolai tanítás zavartalan menete érdekében a féléves szünetet használták fel arra, hogy háromnapos tanácskozásra hívják meg a rendezőket. Ezen a rövid tanfolyamon is az új formák keresésével jeleskedett a népművelődési otthon. A fősúlyt nem az elméletre, hanem a rendezők gyakorlati munkájának továbbfejlesztésére helyezték. Az előbbiekben már említettem, hogy 17 színjátszó csoport tanulja Lovicsek színjátékát. A színjátszó osztály dolgozói ebből indultak ki, s a következő programmal tartották meg a rendezők- szemináriumát: 4 óra általárros efrrfílét. "2 óra sokoldalú elemzése a Baj van a szerelemmel című vígjátékának, este a színmű próbájának megtekintése, másnap reggel a próbán látottak bírálata, a hibás jelenetek újjárendezése a „Baj van a szerelemmel“ rendezőinek közreműködésével. Este egy szovjet színműnek „Felnőnek a gyerekekének próbája, másnap ennek bírálata, továbbá időszerű színpadtechnikai és más problémák megbeszélése. A tanácskozásra meghívták a „Baj van a szerelemmel" íróját, Lovicsek Bélát, aki a vígjáték elemzésénél nagy segítségre volt a rendezőknek. A nagypakai színjátszók még nem játszottak ilyen furcsa közönség előtt, A kuttúrházban alig telt meg néhány széksor, mégis nagyobb volt az izgalom a szereplők között, mint amikor a kultúrház zsúfolásig megtelik közönséggel. A rendező hiába intette őket nyugalomra. Nem mindennapi esemény 35 rendező, a dráma szerzője és újságírók előtt játszani. Hiába akarták legjobb tudásukat adni az egyébként rutinos nagypakai szereplők, sok hiba csúszott játékukba. A próba befejeztével elbeszélgettünk a színjátszókkal. Főleg az író felé szegeződött a kérdések sorozata. — fgy képzelte el az én alakításomat? Ilyennek írta meg a Laliját? stb. Zúbor István, aki Szobi Károlyt alakította, nemcsak kérdezett, hanem bíráló megjegyezéseket is tett.- Több segítséget is nyújthatnának a színjátszó csoport munkájához. Mennyivel könnyebb lenne a falusi rendező munkája, ha ismertetnék a szerepkönyvben vagy a sajtón keresztül a dráma eszmei mondanivalóját és a szereplők rövid jellemrajzával is foglalkoznának. Ez volt a véleményük a próbán részt vett rendezőknek is. Másnap reggel mielőtt a szereplők elemzés alá vették volna a látott próbát, kérdések özönével árasztották el az Írót a darab eszmei mondanivalójával és az egyes alakításokkal kapcsolatban. Hosszú érdemleges vita folyt erről a kérdésről. S mivel több mint 100 színjátszó csoport tanulja Lovicsek vígjátékét, néhány mondatban megírnám a szerző és a rendezők közösen kialakult véleményét a mű eszmei mondanivalójához és az egyes alakításokhoz. Minden társadalomban vannak haladó és maradi erők. A mi társadalmunk sem mentes a maradiság bajnokaitól. Csak amíg a burzsoá társadalomban rendszerint a maradiság képviselőinek kezében van a hatalom, addig a dolgozó nép társadalmában a haladás erőié a döntő sző. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a maradi erők nem akadályozzák a társadalom fejlődését. A klasszikussá vált drámairodalom mindig a haladás szolgálatában állott. A társadalmi életben levő konfliktusok elmélyítésével, kibontakoztatásával segítették a fejlődést. A szocialista drámairodalomnak is feladata élesen ábrázolni a konfliktust, elmélyíteni azt, s megoldani a haladás képviselőinek javára. Lovicsek Béla vígjátékot írt, amelylyel a szocialista falu kibontakozását akarja elősegíteni. A drámaíró különböző korosztályok képviselőinek felsorakoztatásával bizonyítja, hogy minden korosztálynak vannak haladó és maradi erői, tudatosan vagy ösztönösen. A vígjáték konfliktusa a fiatalok szerelme, akik boldogságának útját állja Szoblné maradi gondolkozása. Ha már nincs 20 hold, nincs vagyon, amelyet egy másik 20 holddal összeházasítanának, akkor van még egy mentség a kiemelkedéshez, hogy lányának értelmiségi férjet szerezzen. Maradi tervének megvalósításához minden eszközt megragad, eszközül használja, fel az élet problémáit nem ismerő fiát. is, hogy megakadályozza a két szerelmes fiatal boldogságát. Szobiné azokat képviseli, akik nem tudnak megváltozni, akik nem látnak túl a konyhaajtón, akiknek semmi közük nincs az új élet megteremtéséhez. Lovicsek vigjátékának erőssége, hogy jól ábrázolja a haladás irányát jelző erőket. Szobi Károly, a cselédsorból „látszólag“ kimentett vő, csak az új életben, a közösség nagy családjában válik gondolkodó emberré, s ezáltal a haladás képviselőjévé. Nem hibáktól mentes ember Szobi Károly. Ismeri felesége hibáit, s mégis tűri basáskodását és fia helytelen nevelését. De ennek az oka az is, hogy sokszor belefojtották a szót, szemére hányva nincstelenségét. Szobi igazi paraszttípus, aki rengeteget tűr, hallgat, de ha egyszer kitör és kezébe veszi a gyeplőt, tűzön-vízen keresztül viszi akaratát az igazság érdekében. Lovicsek vígjátékában komoly helyet kap az ifjúság problémája. Tanítója a talpig becsületes új értelmiség, aki szereti munkáját, az embereket, a közösséget. Jóska a traktoros szerepében, a fatu egészséges gondolkodású, a szocialista falu megteremtőjének képviselője. Fiatal türelmetlen természet, aki nehezen érti meg, hogy a falunak vannak még Íratlan törvényei. Berta, a szerelme, habár némileg apja természetét örökölte, s a közösség is formálja, mégis Szobiné nevelése folytán még mindig nagy fontosságot tulajdonít a falu íratlan törvényeinek. Nyílt levél Nagypakán Bertát András Erzsiké, Jóskát Péter Attila alakította A Gizikből még sokat találunk falvainkon Gizi az a típus, aki nem bánja, ha az ördög viszi is el, csak ne falusi dolgozó legyen az illető. Nagyon érdekesen megírt Szobi lali alakítása, s talán ez az alakítás adott legtöbb okot a vitára. Jampec. csibész, bajkeverő hangzottak el a vélemények. Igaz, Lali bajkeverő, s akár komoly tragédiát is okozhatott volna intrikus viselkedésével, a megírt levéllel. Az is igaz, hogy hatott rá az anyai nevelés, illetve a helytelen nevelés. De viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy Lali tizedik osztályos. Ez azt jelenti, hogy szocialista iskolában nevelik, továbbá neveli a CSISZ-szervezet is, ^melynek tagja. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Lali az a tizenhatéves gyermek, akinek a feje tele van fantasztikus tervekkel. Hiszen a filmezőgép is azért kell neki, mert filmrendező akar lenni, és kiváló filmekkel akarja meglepni a társadalmat. Szobi Lali az a fiatal típus, akiben megtalálni a jót, rosszat, s további nevelésétől függ, hogy a jó, vagy a rossz irányában fejlődik-e. A Lali féle típusok csak azokkal szemben szemtelenek, vásottak, akiktől nem tartanak, akiket nem becsülnek. Az egyes epizódszerepek is a konfliktus elmélyítését és megoldását segítik elő. Nem lehet igy rövid ismertetésben mélyebben elemezni Lovicsek vígjátékát. Minden rendező tartsa kötelességének alaposan áttanulmányozni a szövegkönyvet és mélyen elgondolkodni az egyes alakításokon, mert, gsqk Jiitelgs alakításokká} érhetik el a „Baj van a szerelemmel“ mondanivalójának eszmei kidomborítását. A népművelési ház nemzetiségi osztálya pedig segítse a rendezőket azzal, hogy a sokat játszott színdarabokat elemezzék a „Népművelésben“ vagy erre célra kiadott mellékletben. Tóth Dezső a uilágsége ügyében Kedves Márt Néni! Ne vegye tőlem rossznéven, hogy levélben fordulok Önhöz. Bizonyára emlékezni fog rám, a múlt héten együtt utaztunk a vonaton. Én munkába, a Kedves Mári Néni — természetesen a korai munkásvonattal - kirakatokat nézegetni, meg miegymásért rándult fel Bratislavába. Sok örömet okozván ezzel a rendszeresen utazóknak mind az ülőhely mind a beszéd hatalmas sugárban omló minemüsége szempontjából, mely élesebben hatott ránk, a korán-kelő emberek idegzetére. mint bármely svájci csodavekker valaha is hatni tudott. Most itt ülök kedves kis szobámban; ma. 1962. február 5-én és minden pillanatban várom a fehér-kötényes, nagy-harsonás arkangyalt, hogy megfújja fülem mellett harsonáját, jelezvén — a Kedves Mári Néni nem tévedett, nem hazudott — készülj földi halandó, itt a világvége. j Őszintén szólva nagyon várom ezt a pillanatot. Már fél tizenegy is elmúlt - az angyal úgy látszik késik, vagy a jó öreg Szent Péter bácsi szunnyadt el a mennyei portán, megakadályozván a kijövetelt s igy közvetve a világvégét jelző harsonaszó felbödülését is. Ügy tudom legkésőbb ma kell megszólalnia ennek a harsonaszónak. Igen, ma, 1962. február 5-én az esti órákban. A Kedves Mári Néni - jól emlékszem - így mondotta: „Leghamarabb másodikán, legkésőbb, de legeslegkésöbb 5-én. Ötödikén xyéae, az szent!“ U. i. Ez a levél csupán azért láthatott napvilágot a sajtóban, mert a mennybéli szakértők a világvégét technikai okok folytán elhalasztották. Több mint valószínű hasonló módszerekkel dolgoznak, mint az amerikai rakétakilövő telepeken. P. L A Kedves Mári Néninek mindezt sok, tagadhatatlan jellel adta tudomásra a Mindenható öregúr. S mi mindnyájan, akik ott ültünk a Kedves Mári Néni körül a vonatban, „szentül“ el is hittük ezt. En már másoglika óta kémlelem, lesem esténként az eget - csaknem akar megnyílni - mert ni gyón szeretném látni amint a pongyolába bújt „angyali seregek", az alabárdos anqyalfik. szép csatasorba állva elindulnak lefelé a végső ítélet végrehajtása végeit. Micsoda nagyszerű érzés lesi, amikor a haldoklás bonyolult, és úgy gondolom kissé fájdalmas folyamatát elkerülve, csak úgy egyszerűen, természetesen, kibújok a bőrömből s az Or Lába été libegek. Bár én tudom, hogy még tisztítótűzzel sem úszom meg. mégis nagyon várom ezt a pillanatot. Ugyanis elképzelésem szerint a pokolban pokolian jó társaságba kerülök majd - királyok, hóhérok, politikusok, csalók, bohémek, papok, szépasszonyok stb.. stb., jól megválogatott társaságába. Csakhogy ... Van valami, amitől rettegek, ami megborzongatja a hátamat. Kedves Mári Néni. Már előre látom amint Lucifer bácsi betuszkol egy lobogva forró olajjal, szúrókkal teli aláfűtéses fürdőkádba, s rögtön utánam, terjedelmes télek-alfelével mellém ülteti a Kedves Mári Nénit is. Maradok őszinte tisztelettel s a viszontlátásra (ha már úgy kell tenni) az alvilágban. P. Imre Ismételgessük a közmondást • Eredményesen fejlődik a magyar népgazdaság. A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala jelentést adott ki a második ötéves tervidőszak első évének eredményeiről. A jelentés szerint a szocialista ipar tavaly mintegy 12 %-kal haladta meg az 1980. évi szintet. A jelentés ismerteti a magyar szocialista mezőgazdaság kiváló sikereit is. Az elmúlt év végére a szántóterület több mint 95 °/o-a a szocialista szektorhoz tartozik. Az ember nem szeret ismételgetni, De ha már egyszer nem bírja ki sző nélkül, hát akkor... Meg kell mondani, hogy ebben az évben a dunaszerdahelyi és a sikabonyi szövetkezetekben nem működnek úgy a CSISZ szervezetek, mint ahogyan azt a szövetkezet tagjai, s rajtuk kívül mindenki más. elvárná. Az új vezetőségeket még a múlt esztendő szeptemberében választották meg, s ezek megválasztásuk után szép ígéreteket is tettek, amelyek szerint hamarosan fellendítik az említett szervezetekben a kulturális munkát. Nos, az Ígéret 6ta immár fél év is eltelt. A CSISZ vezetői pedig mindedé dig még arra sem bizonyultak képesnek, hogy tagsági gyűlést hlvjtr nak össze. Ügy gondoljuk, ehhez nem kell különösebb kommentár. S bár tartsák az embert unalmasnak, Ötlet-szegénynek, mégis csak elsüti a közmondást: „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jő." Nagy Lajos (Dunaszerdahely) Szövetkezeti klub Szálkán A harmadik felvonás egyik jelenete „Végre ezt is megértük!" — mondta egy néni a szomszédjának a szálkái szövetkezeti klub avatásán. A nagy tömegben nem tudtam megállapítani, hogy ki volt az illető. De nem az a fontos, hogy ki mondta. A lényeg az, hogy igazat mondott. Mert nem kis dolog egy faluban olyan helyiséget a tető alá hozni, aho! csakis a kultúra kap hajlékot, ahol fejlődhet, Izmbsodhat, mert ehhez minden előfeltételt megteremtenek. Különösen akkor és ott nagyjelentőségű dolog ez, ahol mindeddig nem létezett népmúvelődési otthon. Az ilyen községek közé tartozott Szalka is. A klub létesítésének gondolata még az ősz elején, a szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának felülvizsgálása idején, került a porondra. Hamarosan határozatba is foglalták a felvetett ésszerű javaslatot, és — bár sok nehézség leküzdése árán — aránylag rövid időn belül eljutottak az ünnepi aktushoz, amikoris bennsőséges ünnepély keretében átadták rendeltetésének a szövetkezeti klubot. Mondanunk sem kellene talán, hogy az ünnepélyes megnyitóra nagyszámú közönség gyűlt össze. Trencsik elvtárs, a HNB elnöke meleg szavakka' üdvözölte a közönséget s ismertette azokat a szórakozási és művelődési lehetőségeket, amelyek már most rendelkezésére állnak ,a szálkái dolgozóknak. Utána Szlabik József mérnök, a helyi szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. Beszédében tömören ismertette azokat a körülményeket, amelyek szükségszerűvé tették a klub létrehozását. Hiszen ha jól meggondoljuk, a községben az iskolán kívül nem volt még egy olyan helyiség, ahol a fiatalok s a tömegszervezetek tagjai hasznosan tölthették volna szabad idejüket. A kulturális és népnevelőmunka természetesen ilyen körülmények között nem tartott lépést a rohamos fejlődéssel. Még a klub megnyitása sem old meg minden problémát a kulturális és népnevelőmunka terén. Mégis hatalmas jelentőséggel bír létesítése, amennyiben sokoldalú kihasználása esetén nagyban hozzájárul majd a kulturális munka fellendítéséhez. A szövetkezet vezetőségének már szintén van konkrét elképzelése a klub kihasználására vonatkozóan. — A cél az *e mondotta az elnök — . hogy a fiatalság ne kívánkozzék el a faluból, de az idősebbek is jól érezzék magukat. Irodalmi estek, tea délutánok, műsoros estek szervezése válik szükségessé. Megtekinthető persze naponta a televízió műsora, s a látogatónak 1000 kötetnyi könyv, újságok, sakk, zeneszekrény áll a rendelkezésére. Egy dolgot még meg kell említenünk, bár a szalkalaknak a klub megnyitásán erről is beszélt a szevtekezet közkedvelt elnöke, amikor arra kérte a jelenlevőket és az egész falu lakosságát, hogy a klubot tekintsék magukénak, berendezésére ügyeljenek, teremtsenek meghitt, baráti hangulatot, hiszen mindez elősegíti az egészséges kollektív szellem kialakulását, ami a mai társadalmat építő ember számára szinte nélkülözhetetlen. Végül ne feledkezzük meg azokról sem, akiknek köszönet jár szorgalmas munkájukért, amellyel a klub mielőbbi felépítésén fáradoztak. Nos. mint ahogyan azt az ilyen alkalomkor szokás, a beszédek után kulturális műsor következett A helyi Alapfokú Kilencéves iskola tanulói és tanítói ugyancsak kitettek magukért. A nagy eseményhez méi'ó színvonalas műsorral lepték meg a közönséget. Befejezésül a szövetkezet felett védnökséget vállaló párkányi helyőrség zenekara szórakoztatta a közönséget. A klub megnyitása nagy ünnep után persze következnek a dolgos hétköznapok. Meggyőződésünk, hogy a klub esetében is Így lesz. Tennivaló van éppen elég. Vércse Miklós, Szalka 1962. február 7.
