Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-07 / 11. szám

Rajtuk múlik A bejei szövetkezet irodájában nagy a sürgés-forgás. Zárszámadásra készülnek. Összesítik a bevételek és a kiadások számtengerét, hogy meg­tudják milyen eredményekkel is zár­ták az elmúlt gazdasági évet. A be­jei szövetkezeti tagok dolgos embe­­reki Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a ^égi tornaijai járásban a legjobb szövetkezetek közé tartoztak. Mindig elérték a tervezett munkaegység értékét. Hogy az idén mi a helyzet, erről Lehotay János, a szövetkezet könyvelője, így nyilat-, kozik. — Az elmúlt évben a munkaegység tervezett pénzértéke 22 korona volt. Ebből előlegként 11 koronát fizettünk ki. A zárszámadáson pedig 6 koronát fizetünk, vagyis a tervezett 22 ko­rona helyett a munkaegység értéke 17 korona. Ehhez természetesen hoz­zá jön meg a 3,21 korona' értékű ter­mészetbeni juttatás. Összesítve tehát a munkaegység értéke 20,21 korona. (A munkaegység tervezett értéke 25,92 korona volt.) A tavalyi kedvezőtlen időjárás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nem érték el a tervezett hektárhozamo­kat. Mégis ha az ember rápillant az évvégi mérlegre, furcsa kép tárul elé. Míg ugyanis a növénytermesztésből i túlteljesítették a bevételi tervet, ad­dig az állattenyésztés terén jóval a tervezett alatt maradtak. íme össze­hasonlítás céljából az alábbi táblázat: esetre az emberek­ben található, kü­lönösen a fiatalok­ban, hiszen 120 fiatal lány és fiú fordított hátat szü­lőfalujának és a közeli tolmácsi ka­zánüzemben keresi kenyerét. így az­tán nem csoda, ha a szövetkezeti ta-r gok átlagos élet­kora 57 év! A caj­­kovi szövetkezet­ben 1961-ben az állattenyésztési termékek eladásá­nak egyetlen mu- chlebo József szövetkezeti elnök és Uhnák Lukác zoo­­tatőját sem érték technikus megbeszélést tartanak, el. VALAMIVEL JOBB volt a helyzet na és a silókukorica vetésterületét; a növénytermesztésben. A termények a szántó 29 Vo-án termesztenek ta­­eladását tavaly 106,3 %-ra teljesítet- karmányt. Azonkívül nagyobb széna-Cajkovi népviselet terméssel is számolnak idén az 52 ha rétről. LEGINKÁBB BÍZNAK állattenyész­tési eredményük javulásában. A ma­lacokat árpa-, kukorica- és zabda­rával, fölözött tejjel és savóval etetik majd, és az egész takarmányt élesz­tősítik, ízesítik. Az öreg kocákat ki­cserélik, s a fertőzött teheneket is. A növendékmarha részére megterem­tik a nyári legeltetés jó feltételeit, a hízőmarha takarmányozását pedig húgyanyaggal is javítják. Fejőstehe­neiknek langyog vizet adnak. A őajkovi szövetkezetesek tehát nagy lendülettel fognak hozzá ezévi feladataik teljesítéséhez, mert azt akarják, hogy rövidesen újra ismertté váljanak növénytermesztésük, tejgaz­daságuk és hústermelésük által, leg­alább annyira, mint őseik az egykori Bars megyében, akiknek borát or­szágszerte dicsérték. J. S. Bevételek: Terv , Valóság összbevétel 210Q 000 1842 735 Növénytermesztés 756 640 766 854 Állattenyésztés 1090 456 759 400 _____Egyéb bevételek___________________________ 316 481 ★ ★ ★ ' ' 1 0 * Oszthatatlan alapra - 18 százalék A táblázatból kitűnik, hogy az ál­lattenyésztés 331036 koronával ma­radt adós. Az említett összeg abból ered, hogy a szövetkezet nem telje­sítette az állati termékek eladási ter­vét. Mintegy 81 mázsa sertéshússal, 10 000 db tojással és több mint 40 ezer liter tejjel maradtak adósak. A kiadások mérlege is azt mutatja, hogy az állattenyésztés sántít. Hiszen több mint 42 000 koronával lépték túl a tervezett kiadásokat, míg a nö­vénytermesztésnél több mint 11000 koronával volt kevesebb a kiadás. Hol is lehet itt a hiba ? Persze ta­karmányban, de különösen szemes­takarmányban nem bővelkednek. Van ez így más szövetkezetben is. A fő dolog, hogy a meglévő takarmányo­kat helyesen használják ki. Szaksze­rűen alkalmazzák a különböző tápdús takarmánykeverékeket. Sajnos, ahogy ezt a „rösszmájúak“ mondják, a be­­jeiek ettől egy kicsit idegenkednek. Egy évvel ezelőtt a szövetkezet állatgondozóit a termelés, illetve a hozam után jutalmazták. Sok szövet­kezeti tagnak ez az eljárás nem tet­szet, a vezetőség szeszélyének te­kintette a már oly sok helyen bevált rendszert. Hogy, hogy nem, az év közben visszatértek a „pausál“ ju­talmazásra. Egyes állatgondozók jól jártak, de amint az évvégi mérlegből kitűnik, a közös kassza látta ennek kárát. S bátran állíthatjuk, jórészt ennek köszönhetik, hogy nem érték el a tervezett munkaegység értékét. A bejei szövetkezet gazdag múltra tekint vissza. S hogy jó hírneve to­vábbra is megmaradjon, az évzáró közgyűlésen a szövetkezeti tagságnak jól meg kell vitatnia az elmúld gaz­dasági év eredményeit és hiányossá­gait, ami az állattenyésztést illeti. Hisz például egy hízó hizlalási ideje csaknem egy évig tart. Az állatállo­mányt pedig csak az év elején és végén mérik le. A vezetőségnek felül kellene vizs­gálnia a normákat, az előírásoknak megfelelően szilárdítani azokat, hogy az igazságos előlegosztás alapját biz­tosítsák. Habár fontos problémát vetettünk fel, mégis bátran elmondhatjuk, hogy a bejei szövetkezet ez évben is gya­rapodott. Erről tanúskodik az alábbi táblázat is:. Ott álltam az alsósieli EFSZ iro­dájában szemtől szembe a könyve­lővel, aki elégedett mosolyával már szinte előre jelezte, hogy jó hírt tartogat számomra. Azután a meg­szokott kézfogás, néhány őszinte üd­vözlő szó mindkettőnk részéről, majd minden különösebb bevezetés nélkül komolyra fordította a szót. — Mi a kisebb-nagyobb fogyaté­kosságok ellenére elégedettek va­gyunk a tavalyi eredményekkel. A nyerstermelést az 1960-as évhez vi­szonyítva 12 %-kal növeltük, ami a tavalyi kedvezőtlen időjárásra való tekintettel feltétlenül jó eredmény. Mindezt az egyre javauló munka­erkölcsnek, a munkafegyelemnek és a tagság kezdeményezésének tudjuk be. Természetesen közrejátszott az a körülmény is, hogy tavaly — szem­ben az 1960-ban kifizetett 11 562 ko­ronával — egy tag keresetének évi átlaga 12 874 koronát tett ki. Sajnos a munkaegység előirányzott számát 40 000-el túliéptük, de a tervezett bevétel túlteljesítésére és a 86 000 koronás megtakarításra való tekin­tettel a többi kiadásokból, így is 4 koronát fizethetünk osztalékként. Ötöt is oszthatnánk, de egy koronát minden munkaegységre visszatar­tunk a takarmányalap biztosítására. Nem lesz érdektelen, ha elmondom, hogy tavaly az egyre bővülő gép­parkunk jóvoltából egy dolgozóra 38 821 korona munkatermelékenysé­get értünk el. — Még hadd mondjak el néhány szót a jövővel kapcsolatban. A be­ruházások, de különösen gépparkunk további kiszélesítése szempontjából helyesnek találjuk, hogy a tavalyi 13,4 %-kal szemben az idén az össz­bevétel 18%-át fordítjuk az osztha­tatlan alapra. Azt hiszem, nem vágok a dolgok elébe, ha már most elmon­dom, hogy a családi pótlékok kifize­tésére az idén 50 %-kal nagyobb összeget irányzunk elő. Mécses János (Galánta) Evek:_____________________i960 ' 1961 A szövetkezet összvagyona 4 788 569 5 028 565 Oszthatatlan alap 255 039 266 226 Üzembiztosítási alap 98 950 137 305 Ha itt-ott kevés is volt az idén a hó, a sajószárnyai gyerekeknek bőven ki­jutott a szánkózásból. A félévi szünet­ben minden kis időt felis használtak szánkózásra avagy korcsolyázásra. — Felvételünkön: vígan repül a szán a jókedvű négy fiúval. (Foto: Németh) Immár februárt mutat a naptár. Szövetkezeteinkben, állami gaz­daságainkban és a gépállomásokon most minden tevékenység a téli idő­szak még hátralevő részének jó ki­használására, a tavaszi munkák ala­pos előkészítésére irányul. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek vezetői túlnyomórészt megértették ennek jelentőségét, az idei évi termelési terv teljesítésének szempontjából. Mindamellett akad még jónéhány olyan szembeötlő hiányosság, ame­lyekről szólni kell. Ahhoz, hogy jó munkát tudjanak mezőgazdasági üze­meink dolgozói végezni, az egyik legfontosabb feladat: a múlt évi gaz­dálkodás komplex elemzése. Eddig kevés szövetkezet végzett ilyen elem­zést, ha végzett is, csak a termelés1 egyes szakaszain. A gazdasági elem­zés legtöbb esetben csak a termelési részt értékeli, s keveset foglalkozik az önköltség kérdésével, s nem ke­resi a magas termelési költségek okait. Rendszerint a gazdasági elem­zések nem tartalmazzák az új tech­nológia bevezetésére, s a gépek jobb kihasználására vonatkozó műszaki és szervezési intézkedéseket. Az ilyen felületesen végzett elemzés fékezi a szövetkezeti tagok kötelezettségvál­lalások kibontakozását. Hasonló hiányosság: az évi terme­lési-pénzügyi tervet legtöbb járásban nem készítették el a tervezett időre. Számos EFSZ-ben még az évi terv termelési részén dolgoznak. A ter­veknek ezt a részét a szövetkezetek 44 %-a fejezte be. Ezzel szemben jócskán elmarad a terv pénzügyi ré­szének kidolgozása, melyet eddig^csak 123 szövetkezetben készítették el Szlovákiában. Nincsenek kellőképpen érdekeltté téve a helyi nemzeti bi­zottságok a termelési-pénzügyi terv elkészítésében. így a legtöbb esetben a helyi nemzeti bizottságok nem is hagyják azt jóvá. Ezidőszerint a nyugat-szlovákiai kerületben a helyi nemzeti bizottsá­gok csupán 6, a kelet-szlovákiai ke­rületben pedig 4 termelési-pénzügyi tervet hagytak jóvá. Itt hangsúlyozni 'kell a nemzeti bizottságok felelőssé­gét, ami a tervteljesítést illeti. Am anélkül, hogy ne vennének tévéké-Sürgős tennivalók nyen részt az említett terv előkészí­tésében, s jóváhagyásában, ez szinte elképzelhetetlen. Számos közös gazdaságban elha­nyagolják a tagság bekapcsolását a terv készítésébe. A tervek egyes ré­szeit elkészítésük után nyomban nem tárgyalták meg az egyes muhkasza­­kaszokon. Rendszerint az egész terv elkészítésére várnak. Az ilyen gya­korlat helytelen, a terv nem lesz reális a tagság kirekesztésével, nem mozgósítja a tagokat a tervezett fel­adatok teljesítésére, s útját szegi a kötelezettségvállalásoknak, amelyek­nek az előirányzott feladatok túl­teljesítésére irányulnának. Sok szövetkezetben, nagyon hely­telenül, az, egyéni érdekek nyomulnak előtérbe, s a tervkészítésnél kevésbbé veszik figyelembe a társadalmi érde­keket, Ez megnyilvánul abban is. hogy emelik a munkaegység értékét, de ugyanakkor csökkentik az oszthatat­lan alapra, valamint az üzembiztosí­tási alapra fordított pénz összegét. Például a paziti szövetkezet az oszt­hatatlan alapra 12 % helyett csak 10 %-át fordította a nyersbevételnek. Az üzembiztosítási alapra adandó hektáronkénti 120 koronát lefaragta 14 koronára, viszont á munkaegység értékét 15-ről felemelte 16,40 koro­nára. Ilyen jelenségek megnyilvánul­tak főleg a komáromi, trencíni, trna­­vai és a bratislavai járásban. További nagy hiányosság, hogy az évi termelési-pénzügyi terv, valamint a komplex gazdasági elemzés mun­kájába csak a járási nemzeti bizott­ságok mezőgazdasági osztályainak dolgozói kapcsolódtak be. Tekintettel arra, hogy rövid időn belül változás történik a mezőgaz­daság irányításában, ennélfogva a JNB pénzügyi és tervezési osztályai dolgozóinak is segíteniük kellene a maguk részéről. Lényeges kérdés: a szövetkezetek saját alapszabályainak kidolgozása. Habár ezt 1961 decemberében kellett volna elkészíteni, a legtöbb szövet­kezet a mai napig nem rendelkezik saját alapszabályokkal. Legnagyobb hiányosságok a közép-szlovákiai ke­rületben vannak, ahol 862 EFSZ-ből mindössze 512 készítette el. A kidol­gozott saját alapszabályzat még újabb átdolgozást kíván, tekintettel arra, hogy helytelenül fektették le a ház­táji gazdálkodás alapjait, valamint a természetbeni járulékok szétosztásá­nak módját. A téli időszakban a legtöbb járási nemzeti bizottság kidolgozta az EFSZ-ek további egyesítésének ter­vét is. Az eddigi hiányosságok azt mutatják, hogy ezek a tervek nincse­nek alaposan megindokolva. Márpedig az eddigi tapasztalatok amellett szól­nak, hogy a helyzet az egyesítés után még rosszabb, mert a legtöbb eset­ben az egyesített szövetkezetben nem dolgoztak ki konkrét tervet az EFSZ további fejlődésére, az új termelési feltételek mellett. Ezért fokozott fi­gyelmet kell szentelni arra, hogy a szövetkezetek egyesítésénél alaposan és szakmailag helyesen legyen meg­indokolva az egyesítés Szükségessé­ge, hogy a szövetkezeti tagság vilá­gosan lássa az egyesítésből származó gazdasági előnyöket. Megnyilvánulnak ugyancsak olyan irányzatok is, hogy egyes járásokban, főleg a nagy szö­vetkezetek egeysítésére törekszenek. Semmi szükség nincs arra, hogy nagy szövetkezeteket egyesítsünk, mert ezekben amúgyis megvan minden lehetőség a nagyüzemi termelési for­mák bevezetésére és a gépek jó ki­használására. Ezért elsősorban a kis szövetkezeteket kell egyesíteni és az egyesítésen keresztül megteremteni a nagyüzemi termelés előfeltételeit. Több járásban nagy gondot fordí­tanak a szilárd jutalmazás bevezeté­sére. Azonban nem egészséges dolog az, hogy jónéhány járásban egyszerre sok szövetkezet tér át a szilárd ju­talmazásra. így például a senicai já­rásban 25, a nvitrai járásban pedig 26 EFSZ áttérését tervezik. Félő, hogy ezek a járási nemzeti bizottsá­gok nem vizsgálták felül kellőképpen, meg van-e minden előfeltétele a szi­lárd jutalmazás bevezetésének. A téli kampány egyik legfontosabb része a normák felülvizsgálása. A szövetkezetek vezetőségei és a nem­zeti bizottságok ennek a fontos kér­désnek kevés figyelmet szenteltek. A normák felülvizsgálását a Mező­­gazdasági Minisztérium által kiadott irányelvek alapján rendszerint azok­ban a járásokban végzik, ahol kevés szövetkezet van. Azokban a járások­ban, ahol sok a szövetkezet, mint például a rimaszombatiban és a lo­sonciban, a normák felülvizsgálást elégtelenül végzik és a legtöbb eset­ben az elmúlt évi normákat veszik alapul. Ezen a téren jó tapasztalatok vannak a Bratislava-Vidéki és a se­nicai járásban, ahol aktivistákat bíz­tak meg, hogy segítsenek az EFSZ- eknek a normák felülvizsgálásában, hogy azok megfeleljenek a természeti adottságoknak és a munkaszervezés jelenlegi színvonalának. A dunaszer­­dahelyi járásban például a szövetke­zetek átlag 11 %-kal szilárdították meg a normákat és a galántai járás egyes szövetkezetei közel 30 %-kal. Ezzel szemben igen sok EFSZ-ben van olyan irányzat, melynek célja a normák lazítása, hogy minél több természetbeni járandóságot kapjanak a szövetkezet tagjai. Befejezőül: az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a téli kampány színvonala szövetkezeteinkben attól függ,, milyen politikailag és szakmai­lag fejlett emberek állnak a szövet­kezetek és a nemzeti bizottságok élén. De nem utolsósorban attói is függ, hogy az EFSZ-ek milyen konk­rét segítséget kapnak a járási nem­zeti bizottságtól. A járási nemzeti bizottságok vegyék figyelembe a szö­vetkezetek színvonalát és a segítsé­get kapcsolják össze a napi felada­tokkal. Ahol ezt így csinálják, mint például a lévai és a prievidzai járá­sokban, ott a téli kampány sikeresen halad előre minden tekintetben. To­vábbá szükséges, hogy a védnökségi üzemek szervezési, politikai téren minél nagyobb segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek. Varga János Kiadja a Mező-. Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő- Pathő Károly — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Suvorovová 16. - Telefon főszerkesztő 515 58. szerkesztőség 501 OO. - Telefonközpont 543 01. 511 10. 550 93. - Belső vonalak- főszerkesztő helyettese. 634 Polit.-titkárság 639. mezőgazdasági osztály 632. ágit prop. osztály: 635. szakmelléklet 51P. - Nyomja a Pplygraftcké závody. n. p.. Bratislava, ul Februárového vltazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hfdiapszolgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hlrlaps'zolgálat — sajtókiviteli osztály — Praha I., Jindrisská ul. 14. intézi. — Előfizetési díj évente 36.40 Kos. K-14*21060 ték és ha nem maradtak volna le annyira az állattenyésztésben, a szö­vetkezet idén a szilárd jutalmazási is bevezette volna. A növénytermesz­tésben elért jobb eredmények az An­ton Michal vezette csoportnak kö­szönhető. E kollektívának jó munka­szellemét bizonyítja az_is, hogy' a; idén egyetemesen gépesített csapatot alakítanak (732 ha) szántóterületüli megművelésére. Á Lévai Járási Nemzeti Bizottsá­gon hallottuk, hogy a cajkovi szövet­kezet a kitűzött időpont előtt elké­szítette az elmúlt évi gazdálkodás mérlegét és 1962-re elkészítette as évi pénzügyi-termelési tervét. Az el­sők között tartották meg az évzáró taggyűlést, melynek legfontosabb pontja a pénzügyi-termelési terv megvitatása volt. A szövetkezeti ta­gok a jövőben minden feladatuk tel­jesítése ércekében megtették a szük­séges intézkedéseket. Bővítik a lucer-CAJKOV község,, a selmeci .hegyek nyúlványai alatt, az országút men­ten húzódik meg. Mintegy 1400 főt kitevő lakosságának jó része még mindig azokban a házikókban lakik, melyeknek külseje annyira jellegzetes volt az ősök otthonára. Az idősebb asszonyok ma is büszkén parádéznak vasárnaponként népviseletükben. A faluról már a XIII. századbeli króni­kák megemlékeztek és egy 1742-ből származó okirat a volt barsmegyei falunak kiváló - szőlészetéről ps dús termőföldjéről tesz említést. A szövetkezet gondozásában .69 hektárról még ma is szüretelik az egykor kiválónak ismert bort. Stefan Chlebo professzornak, a falu szülött­jének kezdeményezésére azonban 1970-ig a cajkoviak korszerű tech­nológiával 150 hektárra bővítik a sző­lőterületet. Ez a szövetkezet mostanáig - nem nagyon növelte az, ősök dicsőségét. A hiba minden-Hogy a bejei szövetkezet továbbra hiányosságokat, ez csakis rajtuk, a is gyarapodjon és kiküszöböljék az szövetkezet tagságán múlik. -nj­­elmúlt gazdasági évben előforduló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents