Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-04 / 10. szám
VERSENYRE A VÖRÖS ZÁSZLÓKÉRT • VERSENYRE A VÖRÖS ZÁSZLÓKÉRT • VERSENYRE A VÖRÖS sainak összességét képezi, a mezőgazdaság szakaszán olyan kulcskérdések megoldásában is részlegversenyekct indítanak, amelyektől a mezőgazdasági termelés szükséges növelése függ. Értékelik az egyéneket és munkaközösségeket, döntenek jutalmazásukról és kerületi. valamint országos viszonylatban kitüntetésre javasolják őket. A szövetkezetek szocialista munka versenyének feltételei Az EFSZ-ek szocialista munkaversenye a termelés és felvásárlás kulcsproblémáinak megoldására, s az adott termelési körzetben az élenjáró üzemek egy hektárra eső termelési és árutermelési eredményének elérésére és túlszárnyalására irányul, elsősorban tehát a) a talaj termékenységének állandó növelését biztosító feltételek kialakítására (talajjavító munkák, komposzttermelés, az istáliótrágya és műtrágyák talajelemzés szerinti alkal- _ mazása, stb.), b) a növénytermesztés növelésére (a mezőgazdasági üzemeknek önellátóknak kell lenniük a takarmánytermelésben, egy számosállatra számítva a lehető legnagyobb mennlységü, jó minőségű szilázst és szálastakarmányt kell megtermelniük, s arra kell törekedniük, hogy a növénytermesztésben időelőnyt érjenek el, mégpedig főleg az ötéves terv első esztendeiben), c) taiajegységenként az állati termékek és a vetésterület egységeként a növényi termékek lehető legnagyobb mértékű termelésére és felvásárlására, d) a nagyüzemi munkaformák, az egyetemes gépesítés, valamint az új technológia bevezetésére, e) a termékegységre eső költségek csökkentésére s az EFSZ termelése és gazdálkodása tartós növelésének biztosítására. Az EFSZ-ek szocialista munkaversenyének országos értékelésekor a Mező-, Erdő- és Vtzgazdasági Minisztérium négy vörös vándorzászlóva! jutalmazza a győzteseket, miközben minden győztes 30 ezer korona prémiumot kap. továbbá négy I. fokú kitüntető elismeréssel 20 ezer koronás prémiumokkal és négy II. fokú kitüntető elismeréssel 10 000 koronás prémiumokkal. Vörös zászlókat és kitüntető elismeréseket pénzbeli prémiumokkal a minisztérium egyszer egy évben, a gazdasági év eredményei alapján azoknak a szövetkezeteknek nyújt, amelyek az ötéves terv lerövidítésére irányuló s az évi termelési és pénzügyi tervbe foglalt évi részlegvállalásokat teljesítették, továbbá azoknak az EFSZ-eknek, amelyek országos viszonylatban az egyes termelési körzetek számára megállapított mutatókat a legnagyobb mértékben túlszárnyalták. Az értékelésbe az egyes termelési körzetek legjobb szövetkezeteit kapcsolják be, majd országos viszonylatban sorrendet állapítanak meg, amely szerint a négy vörös vándorzászlót és a nyolc kitüntető elismerést kiosztják. A prémiumokat a minisztérium fedezi költségvetési eszközeiből s az EFSZ-ek a kapott prémium 33 %-át azoknak a tagoknak és munkaközösségeknek a jutalmazására használják fel, amelyek a szocialista munkaversenyben a legnagyobb mértékben járultak hozzá az elért eredményekhez, további 33 %-át állattenyésztése fellendítésére, s a fennmaradó részt a művelődési alap növelésére használják fel. Az EFSZ-ek szocialista munkaversenyének 1962. évi mutatói és feltételei KUKORICATERMESZTÉSI TÁJEGYSÉG Búza — átlaghozam 38 q/ha Árpa 38 q/ha Szemeskukorica 65 q/ha Cukorrépa 400 q/ha Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső húsfelvásárlás élősúlyban összesen 250 kg Az 1 hektár mezőgazdasági területre esó tejfelvásárlás 880 liter Az 1 hektár szántóföldre eső tojásfelvásárlás 680 db Országos értékelésre azok az EFSZ-ek tarthatnak igényt, amelyek 1. három gabonaféle (búza, árpa, szemeskukorica) közül legalább két esetben elérték a mutatót, s a harmadik terménynél legalább a tervnek tettek eleget; 2 cukorrépából elérték a meghatározott mutatót; 3. elérték a tej felvásárlásának mutatóját, továbbá vagy a húsét összesen, vagy a tojás mutatóját, feltéve, hogy a harmadik állati termék esetében legalább a tervet teljesítették (a hús és a tojás között szabad választást engednek). Országos értékelésre azonban csak azok az EFSZ-ek sorolhatók be, amelyek egy számosállatra (ezt a szarvasmarha-állomány létszámából kell kiszámítani) és egy évre átlag legkevesebb 110 mázsa szilázst és 10 mázsa szénát termeltek meg. RÉPATERMESZTÉSI TÁJEGYSÉG Búza — átlaghozam 41 q/ha Rozs 32 q/ha Árpa 40 q/ha Szemeskukorica 60 q/ha Burgonya (a korai burgonyán kívül) 220 q/ha Cukorrépa 430 q/ha Komló 28 vám-Az 1 hektár mezőgazdasági mázsa területre eső húsfelvásárlás élősúlyban összesen 260 kg Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső tejfelvásárlás 1000 liter Az 1 hektár szántóföldre eső tojásfelvásárlás 680 db Országos értékelésen azok a szövetkezetek vehetnek részt, amelyek 1. négy gabonaféle (búza, rozs, árpa, szemeskukorica) közül legalább kettőnél érték el a mutatót, miközben ezek közül egyiknek vagy a búzának, vagy az árpának kell lennie, a további három gabonaféléből szabadon választhatnak, feltéve, hogy ezek esetében elérik legalább a tervezett színvonalat; 2. elérik a cukorrépából és komlóból (komlótermó vidéken) a feltüntetett mutatót. Azokban a szövetkezetekben, amelyek komlót nem termesztenek, a cukorrépa és a burgonya mutatója jön számításba; 3. elérik a tejfelvásárlás mutatóját, továbbá vagy a húsét összesen, vagy a tojásét, feltéve, hogy a harmadik állati terméknél legalább a tervet teljesítik (a hús és a tojás között a szövetkezetek szabadon választhatnak). További feltétele az országos értékelésnek az, hogy egy számosállatra és egy évre számítva az EFSZ-eknek átlag 125 mázsa szilázst és 10 mázsa szénát kell megtermelniük. BURGONYATERMESZTÉSI TÁJEGYSÉG Búza — átlaghozam 36 q/ha Rozs 32 q/ha Árpa 33 q/ha Burgonya 260 q/ha Cukorrépa 360 q/ha Len (a IV. minőségi osztályba tartozó harmatáztatott kórő) 30 q/ha Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső húsfelvásárlás élősúlyban összesen 230 kg Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső tejfelvásárlás 920 liter Az 1 hektár szántóföldre eső tojásfelvásárlás 680 db Az EFSZ-ek akkor sorolhatók az országos értékelésbe, ha elérik 1. a rozs, továbbá vagy a búza, vagy pedig az árpa mutatóját, s a harmadik gabonafélénél legalább a tervet teljesítik (az árpa és a búza között engedélyezett a szabad választás); 2. a. burgonya és a helyi viszonyok szerint egy ipari termény (cukorrépa vagy len) mutatóját; 3. a tejfelvásárlás mutatóját, továbbá vagy a húsét összesen, vagy pedig a tojás mutatóját, ha a harmadik állati termék esetében legalább a tervet teljesítették (a versenyzők választhatják vagy a hús-, vagy a tojásfelvásárlás teljesítését). Ebben a tájegységben is a szövetkezetek csak abban az esetben vehetnek részt az országos értékelésben, ha egy számosállatra és egy évre számítva átlag 100 mázsa szilázst és 10 mázsa szénát termeltek meg. HEGYVIDÉKI BURGONYA-, ZABTERMESZTÉSI ALTÍPUS Rozs — átlaghozam 26 q/ha Árpa 25 q/ha Burgonya 210 q/ha Len (a IV. minőségi osztályba sorolt harmatáztatott lenkóró) 27 q/ha Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső húsfelvásárlás élősúlyban összesen 175 kg Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső tejfelvásárlás 720 liter Az 1 hektár szántóföldre eső tojásfelvásárlás 495 db Országos értékelésre azokat a szövetkezeteket sorolják be. amelyek elérik 1. a rozs mutatóját s az árpa esetében legalább a tervet teljesítik, vagy pedig megfordítva; 2. a burgonya mutatóját s a lennél legalább a tervezett színvonalat érik el, vagy pedig megfordítva; 3. a tejfelvásárlás mutatóját, továbbá vagy a húsét összesen, vagy pedig a tojásét, ha a harmadik állati termék esetében legalább a tervet teljesítették. Itt is a részvétel az országos érté-1962. február 4.
