Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-04 / 10. szám
VERSENYRE A VÖRÖS ZÁSZLÓKÉRT * VERSENYRE A VÖRÖS ZÁSZLÓKÉRT • VERSENYRE A VÖRÖS kelésben a megtermelt takarmány mennyiségétől függ, mert a szövetkezeteknek számosállatonként és évente átlag 80 mázsa szilázst és 15 mázsa szénát kell biztosítaniuk, miközben a szilázs és a széna arányát 1:4-hez igazíthatják. Valamennyi tájegység számára az ismertetett- feltételeken kívül a következő elvek érvényesek: 1. az EFSZ-ek a vörös zászlókért folytatott versenybe a folyó évre szóló kötelezettség-vállalásaikkal jelentkeznek, mégpedig az év elején, továbbá azzal, hogy a következő esztendő január végéig jelentést tesznek a járási nemzeti bizottságnak a vállalások teljesítéséről; 2. az egyes termények esetében az egész vetésterületen kell elérni a termelés meghatározott színvonalát, miközben a szemeskukorica, a komló és a len 10 hektárnál és az egyéb termények 30 hektárnál kisebb területét nem veszik számításba: 3. a felvásárlási tervet az egyes terményfélék szerint kell teljesíteni; 4. be kell tartani a szarvasmarha, főleg a tehenek tervezett állományát. Az árutermelésbe a továbbtartásra szánt eladott állatokat vagy tenyészanyagot is beszámítják, mégpedig élősúlyban, de a hús felvásárlási tervét teljesíteni kell. Az állati termékek árutermelését a szövetkezeteknek saját takarmányalapjuk (beleszámítva az abraktakarmányokat is) felhasználásával kell elérniük; 5. az országos értékelésre azokat az EFSZ-eket sorolják be, amelyek a termelésben és árútermelésben az elmúlt két esztendő eredményeivel szemben alapvetően magasabb színvonalat értek el. Értékeléskor továbbá figyelembe veszik a) a termékegységre eső költségek csökkentését és a munkatermelékenység növelését, b) a természetbeni és pénzalapok ellátását, c) az elsődleges és könyvviteli nyilvántartás vezetését, a prémiumrendszert, a, kéiműszakos üzemeltetés bevezetését, valamint a mintaalapszabályok és a házirend betartását, d) a termelési technológia, a komplex gépesítés és a munkaszervezés haladó formái érvényesítésének mértékét, e) a szocialista munkabrigád mozgalmának fejlesztésére, az egyének, csoportok és csapatok között folytatott verseny kibontakoztatására, az ifjúság nevelésére, a szakképzettség növelésére, a munka védelmére és biztonságára s a szociális biztosításra fordított gondoskodást. Ha a szövetkezetben az év folyamán halálos üzemi baleset fordult elő, a szövetkezet az országos értékelésbe nem sorolható be. A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya a szövetkezetek javaslatait — a járási és kerületi nemzeti bizottság tanácsának előzetes jóváhagyása után — legkésőbb a következő 1902. február 4. év március 1-ig megküldi a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumnak. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium vörös zászlajáért és kitüntető elismeréséért folytatott országos verseny szoros kapcsolatban áll a KNB és a JNB vándorzászlója elnyeréséért indított versennyel. Itt a vándorzászlókat az egyes szövetkezeteknek négyszer fogják évente kiosztani, s a kerületi és járási nemzeti bizottságok saját viszonyaik és szükségleteik szerint állapítják meg a verseny feltételeit és mulatóit. A kerületi versenyben évente négyszer kerül sor az értékelésre és a kerületi nemzeti bizottság vándorzászlaját és kitüntető elismerését azok az EFSZ-ek nyerhetik el, amelyek a kihirdetett feltételeket a kerületben (tekintetbe véve a termelökörzetet) a legjobban teljesítették, miközben mérvadók a járás keretében elért eredmények is. A kerületi szervek határozata alapján, továbbá az alábbi kitüntetések is nyújthatók: a) a kerületi nemzeti bizottság tanácsa tiszteletbeli éremmel tüntetheti ki azokat az EFSZ-eket, amelyek az 1 hektárra eső termékmennyiségben és a munka-termelékenységben elérték vagy túlszárnyalták a kerület legjobb szövetkezetemé kszínvonalát, vagy pedig a termelésben elérték az egyes termelőkörzetek számára megállapított értékhatárt. Emellett- tekintetbe kell venni azt is, miképpen tartja be a kitüntetésre javasolt EFSZ a munkabiztonságot, a munka higiéniáját, a tűzbiztonsági előírásokat, milyen a munkaszervezés foka s az elsődleges, és könyvviteli nyilvántartás állapota; b) A „Kiválóan gazdálkodó EFSZ" megtisztelő címet, azok a szövetkezetek nyerhetik el, amelyeket négyszer tüntettek ki tiszteletbeli éremmel vagy a termelés terjedelmében az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítették. A tiszteletbeli jutalmakat és kitüntetéseket a kerületi verseny győzteseinek ünnepélyes formában kell átnyújtani a kerületi ökonómiai konferenciákon és aktívákon, amelyeket a termelés adott szakaszán elért legjobb eredmények terjesztése céljából rendeznek. A járási versenyben a járási nemzeti bizottság vörös lobogóval és kitüntető elismeréssel jutalmazza a győztes szövetkezeteket, mégpedig évente négyszer, mindig a negyedév végeztével. A járáson belül is tiszteletbeli érmet és megtisztelő címet nyerhetnek el a legjobb szövetkezetek. A járásokban és a kerületekben a JNB vörös vándorlobogóját és a KNB vörös vándorzászlaját, valamint a kitüntető elismeréseket a JNB és a KNB tanácsának jóváhagyásával nyújtják át a győzteseknek. Azok az EFSZ-ek, amelyek elnyerték a JNB vörös lobogóját vagy a KNB vörös zászlaját, vagy pedig kitüntető elismerésben részesültek, prémiumot is kapnak, amelynek összegéről a JNB és a KNB tanácsa dönt. A prémium összegének, valamint az egyes időszakokban értékelésre megállapított mutatók terjedelmének és értékének összhangban kell állania a Központi Szakszervezeti Tanács 1960. november 15-én hozott határozatával. A prémiumokat a KNB és a JNB erre a célra előirányzott eszközökből fedezi (lásd a nemzeti bizottságok közlönygyűjteményét, 1959. szeptember 30., 28. rész, 57. sz.), vagy pedig a Mezőgazdaság fejezetben tervezett és a versenyben résztvevő legjobb tagok vagy munkaközösségek jutalmazására, esetleg a művelődési alap kiegészítésére szolgáló eszközökből. A legjobb dolgozók országos értékelésbe történő besorolásának feltételei Az országos értékelésre azok a dolgozók nyernek igényt, akik a termelési terv szétírásakor vagy pontosításakor kötelezettségvállalással jelentkeztek a . szövetkezeten belüli versenyre s a vállalás teljesítésekor legalább a következő termelési eredményeket érték el: A tehéngondozónak 95 °/o -os születési arány betartása mellett a rája bízott állatoktól 50 000 liter tejhozamot és darabonként évi 4000 literes átlagos tejelékenységet kell elérnie, miközben a tej megkövetelt zsírtartalma legkevesebb 3,6 %. A kocagondozóknak a rájuk bízóit 25 kocától darabonként átlag 20 malacot kell felnevelniük. A hízómarha etetőinek napi és darabonkénti 1 kg-os átlagos élősúlygyarapodás mellett évente 165 mázsa marhahúst kell megtermelniük. A sertésetetők közül az értékelésbe a?ok lesznek besorolva, akik a) az előhizlalás nélkül hizlalt sertések esetén napi és darabonkénti 0,65 kg -os átlagos súlygyarapodás mellett évente 500 mázsás élősúlygyarapodást értek el; b) az előhizlalt sertések esetében napi és darabonkénti 0,75 kg-os átlagos súlygyarapodás mellett évente 600 mázsás élősúlygyarapodást értek el. A nagytenyészetek etetői által elért legjobb eredmények értékelésekor tekintetbe kell venni a takarmányfogyasztást és az elmúlt esztendőben az 1 kg-os húsgyarapodásra fordított költségeket. A tojóstyűkok gondozóinak a) a kifutós farmokon egy tojó 190 db átlagos tojástermelése mellett évente legalább 95 000 db tojást kell megtermelniük; b) belterjes nagytenyészetekben egy tojó 190 db átlagos tojástermelése mellett évente legalább 380 000 db tojást kell megtermelniük, miközben tekintetbe kell venni a tojóstyúkolc - átlagállományát (átszámítva takarmányozási napokra). A jércék folyó évi tojáshozamát nem számítják az elért eredményekbe. A juhászoknak a) darabonként az egész állománynál fajták szerint a következő legkisebb átlagos gyapjúhozamot és gyapjútisztasági százalékot kell elérniük:
