Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-04 / 10. szám
VERSENYRE A VÖRÖS ZÁSZLÓKÉRT • VERSENYRE A VÖRÖS ZÁSZLÓKÉRT • VERSENYRE A VÖRÖS vonatkozó határozatot a járás minden kézségében és mezőgazdasági üzemében nyilvánosságra kell hozni; b) a „Kiváló állattenyésztő“ kitüntető elismerés és jelvény átnyújtására. Ebben a kitüntetésben az EFSZ állattenyésztői, esetleg állattenyésztési szakemberei részesülhetnek. A „Kiváló mezőgazdász" kitüntető elismerést az EFSZ mezőgazdászai. esetleg mezőgazdasági szakemberei nyerhetik el. A „Kiváló gépesítő“ elmmcl az EFSZ élenjáró gépesítől büntethetők ki. A „Kiváló üzemgazdász“ kitüntető elismerést az EFSZ könyvelője és üzemgazdásza nyerheti el. A „Kiváló szervező" Rímmel járó kitüntető elismerésben az EFSZ elnöke részesülhet. A „Kiváló üzemgazdász" és a „Kiváló szervező“ kitüntető elismerést és jelvényt azok a szakemberek és szervezők kapják, akik a szocialista munkaverseny keretében példás eredményeket értek el a munkahelyeken, mégpedig főleg a nagyüzemi technológia, a tudomány és technika érvényesítésében, az egyetemes gépesítésben, a termékegységre eső költségek csökkentésében, a munkatermelékenység fokozásában stb. E kitüntető elismerés és jelvény megnyerése szempontjából döntő továbbá az is, milyen mértékben járult hozzá a jelölt a vezetése alatt álló munkahely eredményeihez, milyen segítséget nyújtott a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző munkaközösségeknek, hogyan gondoskodott a dolgozókról, a munka higiéniájáról és biztonságáról. A legjobb EFSZ-ek, munkaközösségek és dolgozók munkájának további nyilvános értékelése A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új alkotmánya és az új területrendezés minőségi szempontból az eddiginél sokkal jobb feltételeket alakított ki a mezőgazdasági termelés sikeres igazgatására, nagyobb önállóságot tett lehetővé, növekedett az alsóbb hivatalos szervek felelőssége és hatásköre. Ezt a tényt tehát méltányolnunk kell a szocialista munkaverseny irányításakor és szervezésekor is. A példás eredményekért és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében nyert érdemekért tehát a tiszteletbeli jutalmak, kitüntető elismerések, tárgyi és pénzbeli jutalmak adományozására nemcsak országos és kerületi méretben kerül sor, hanem a járási és helyi versenyek keretében is. A versenyzők erkölcsi támogatásául, s egyben felhívásként a legjobb dolgozók követésére, az élenjáró versenyzők galériája, a dicsőségtáblák és az irántuk tanúsított figyelmesség és tisztelet egyéb formájú megnyilvánulása szolgál. Ezek nélkül nehezen fejleszthető ki a szocialista munkaverseny, ezért A KÖZSÉGEKBEN 1. vagy az üzemekben méltó dicsőségtáblát készítünk a legjobb dolgozók fényképei számára, ezeket a kitüntetés foka szerint megfelelő sorrendben függesztjük ki az elért eredmények feltüntetésével. A dicsőségtábla vezetésével egy dolgozót bízunk meg, aki felel időszerűségéért és teljes kihasználásáért, továbbá a dicsőségtábla rendezésére megfelelő elveket és feltételeket állapítunk meg. 2. a munkahelyeken verseny-sarkokat létesítünk, ahol egyrészt a kötelezettségvállalásokat, másrészt a szocialista munkaverseny eredményeit tesszük közzé, továbbá a legjobb dolgozók napok, hetetk, dekádok és hónapok szerinti névsorát stb. A helyi nemzeti bizottság üléstermében, az EFSZ gyüléstertnében, a helyi állami gazdaság könyvtárában stb. méltó helyet adunk a kitüntetett dolgozók fényképeinek kifüggesztésére és a versenyben nyert vörös zászlók és lobogók, esetleg egyéb tiszteletbeli jutalmak elhelyezésére. A JÁRÁSOKBAN a) járási dicsőség táblát készítünk, megállapítjuk méltó vezetésének feltételeit és gondoskodunk ezek betartásáról. A dicsőségtáblán a legjobb EFSZ- eket, dolgozókat és munkaközösségeket név szerint tüntetjük fel, s a fényképekkel együtt az elért eredményeket is közzétessziik. b) Dicsőségkönyvet alapítunk, amelybe a szocialista munkaverseny győzteseinek nevét yezetjük be. c) a járási nemzeti bizotLság üléstermében méltó helyet választunk azoknak a dolgozóknak és üzemeknek a névsora és fényképe számára, akiket vagy amelyeket a kerületi, járási vagy országos versenyben kitüntettek. A KERÜLETEKBEN megalapítjuk „A szocialista mezőgazdaság építője“ és „A szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója“ kitüntetettjeinek arcképcsarnokát és Kerületi dicsőségkönyvét. „A szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért folytatott verseny A szocialista munkabrigád fejlesztésére irányuló elvek pontos ismertetését a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium Közlönye (Véstník MZLVU) tartalmazza (26/1960, 63. sz.). Meggyőződésünk, hogy ezek után nem egy szövetkezetesnek kedve kerekedik felmérni erejét és képességét a többiekkel a megtisztelő jelvények és kitüntető elismerések elnyeréséért folytatott versenyben. Azok a szövetkezetek, amelyek e napokban teszik meg kötelezettség-vállalásaikat, bizonyára nem feledkeznek meg arról, hogy feltüntessék, vajon a járási nemzeti bizottság vörös lobogójáért vagy a kerületi nemzeti bizottság, vagy pedig a minisztérium vörös zászlajáért versenyeznek-e. Hasonlóképpen biztosak vagyunk abban, hogy a kerületi és járási bizottságok sem mulasztják el fontos teendőjüket és megismertetik a szövetkezetesekkel a verseny feltételeit és mutatóit. A szocialista munkaverseny és Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongreszszusa tiszteletére tett vállalások így hatalmas mozgatóerővé válnak a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítésében úgy, ahogy azt a tvaroznái szö.yetkezetesek megígérték. A szarvasmarha istállózása Az a forradalmi átalakulás, amelyet napjainkban a gazdasági állatok istállózása terén lépten nyomon tapasztalunk, indokolja, hogy külön foglalkozzunk az istállózásnak az állati szervezetre gyakorolt hatásával. Kétségtelenül helytálló az a megállapítás, hogy az istálló szükséges rossz. E megállapítás igazságát ma sokkal inkább érezzük, mint néhány évvel ezelőtt. A múlt állattenyésztői inkább csak a növendékállatok természetszerű felnevelését tartották elengedhetetlennek. Ma viszont mindinkább az az álláspont kerekedik felül, hogy nem elegendő csupán a növendékállatokat természetszerű tartásban felnevelni, ilymódon kell tartanunk a kifejlett és a termelés szolgálatában álló állatokat is, ha azt akarjuk, hogy az állatállomány biológiai tulajdonságai megfelelő színvonalon maradjanak, termelőképességük tartós legyen, egészségi állapotukban, ivari életükben zavarok ne jelentkezzenek. Szembeötlően nyilvánul meg ezeknek a megállapításoknak az igazsága, ha állandóan istállózott, és természetszerűen felnevelt és tartott állatokat hasonlítunk össze. Az Istállóban sokszor maga a légtér is kevés, az állatot olyan mikroklíma veszi körül, amely jő közérzetének nem kielégítő és könnyen tenyésznek benne a fertőző betegségek bacilusai. Ezt a problémát gyorsan kell megoldanunk. De nem lehet teljesen a szabad istállózásra hárítani az egész feladatot. A hagyományos istállóinkat a gyakori szellőztetéssel, istállórenddel, tisztasággal majdnem olyan hatásossá tehetjük, mint amilyenek a nyitott istállók. Az olyan tehenek részére pedig még jobb is lehet, amelyek fiatal, illetve növendék korukban nem szokták meg a természetszerű tartást. A cseh országrészekben ezáltal nem sokban különböznek a zárt istállókban nevelt állatok a nyitott istáHók állatainál. Csupán az állat szőrzete mutat különbséget. Az egyikben rövid és fényes, a másikban pedig olyan mint nálunk is a nyitott istállók állataié, hosszú és borzas; testalkatuk azonban hasonló erős, edzett és jől láthatók rajta a kettős hasznosság jelei, a tejelékenységé és a hústermelő képességé. Példájuk követésre méltó. <Co. I.)
