Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-31 / 9. szám

Kongó egyike a nemzetközi helyzet azon színtereinek, ahol a politikai meglepetések szinte mindennaposak. A Gizenga-iigy egy árnyalattal ki­vételt képez. Nem egyik napról a másikra történt fordulatról van szó Nézzük csak meg közelebbről az ese­tet. Antoine Gizenga politikai múltja és egész tevékenysége az elsőrendű magyarázata annak, hogy a központi kongói kormány miniszterelnökhe­lyettese miért vörös posztó azoknak a szemében, akik ádáz ellenségei Kongó tényleges függetlenségének. Gizenga, Patrice Lumumba, a kongói nép tavaly meggyilkolt hősének ba­­lá jaként és fegyvertársaként felis­merte, hogy a gyarmatosítók által szított törzsi viszálykodás a függet­lenség és nemzeti egység megalapo­zásának rákfenéje. Lumumba meg­gyilkolása után Gizenga lép örökébe. A kongói nép mártírjának szülőhazá­jában, a keleti tartományban, Gizen­ga megalakítja az Afrikai Szolidaritás Pártját, amely az összes kongói poli­tikai csoportosulások közül egyedül képviseli következetesen Lumumba eszméit a független, egységes, erős központi kormánnyal rendelkező Kon­gó ügyét. A párt egyre nagyobb nép­szerűségre tesz szert a többi tarto­mányban is. Ennek eredményeképpen erősödik meg a iumumbistu szárny, majd a múlt év nyarán a leopold­­villei parlamentben - minden im­perialista nyomás ellenére — Glzen­­gát az Adoula-kormány miniszter­elnökhelyettesévé választják. Gizengának a kormányon belüli te­vékenysége egybeesik Katanga teljes különválásával. A központi kormá­nyon belül Gizenga gyakorlatilag az egyetlen, aki erélyes, tehát katonai intézkedést követel mind saját kor­mánya, mind az ENSZ részéről a sza­­kadár Csőmbe katangai uralmának felszámolására. Az a tény persze, hogy az USA támogatta az ENSZ Csombe-ellenes akcióját (mert az egész Kongót akarja befolyása aló hajtani), mit sem változtat azon, hogy Gizenga Washington szemében az első számú kongói „közellenség". Az elmúlt két hónap folyamán meg­sokszorozódott Washington nyomása az Adouia-kormányra. Ez a nyomás két irányú, de azonos célokat kö­vet: bekényszeríteni Adoulát — vagy ha úgy tetszik, Csombét —, az egy­mással való megegyezésbe, ami egy olyan laza közösséget jelentene, amelyben Katanga gyakorlatilag meg­tartaná önállóságát. Másrészt Wa­shington követeli Adoulától, hogy — bármilyen módon is —, de szabadul­jon meg Gizengától. Az események azt mutatják, hogy a központi kor­mányra gyakorolt nyomásnak Adoula behódolt. A világsajtó Lumumba hely­zetéhez hasonlítja a Gizengával szem­beni eljárást. Az ENSZ-nek mint ismeretes, nagy szerepe volt Lumumba meggyilkolá­sában. A világszervezet most is köz­belépett, hogy ügyvezető főtitkárá­nak, U Thantnak a szavaival éljünk: „helyreállítsa a rendet és a törvé­nyességet Kongó keleti tartományá­ban". A közelmúlt tapasztalataiból kiindulva nincs semmi meglepő ab­ban, hogy ez a „rendcsinálás" ismét Washington szájaíze szerint folyik. Gizenga ismét az ENSZ kezéből ke­rült Mobutu bérgyilkosainak markai közé, oda, ahol Lumumbát is meg­gyilkolták. A fenti tények, sajnos, arra utal­nak, hogy a kongói dráma újabb fel­vonásának lehetünk tanúi, s még­hozzá olyannak, amely pillanatnyilag még messzebb viszi e 14 milliós or­szág népét a tényleges függetlenség­től. De Gizenga nem juthat Lumumba sorsára, mert a kongói nép az egész világ haladó erőivel együtt síkraszáll védelméért. A kongói nép akarata határozott és jogos: legyen vége az országban folyó vérengzésnek és bo­csássák szabadlábra Gizengát! (tg) • A dolgozók műveltségéért Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1959. áprilisi határozata alapján a dolgozók ré­szére középiskolák létesülnek. A ke­rületben a terv 763 dolgozó közép­iskolai kiképzését irányozta elő 1961- ben. Tavaly azonban a tervvel szem­ben már 567 személlyel többen ta­nultak. Tavaly és az idén pedig ösz­­szesen 8459-en tanulnak a dolgozók alsó és középfokú szakiskoláin. A kis Katica édesapjával Amiről az elnök űr nem sokat beszélt KENNEDY elnök az „Onió helyzetéről" szóló üzene­tének az amerikai farmerekkel foglalkozó részében kénytelen volt elismerni, hogy az USA mezőgazdasági helyzete egyáltalában nem mondható rózsásnak, sőt elég szomorú. Megígérte, hogy „új, mindent felölelő agrár-tervet" terjeszt a kongresszus elé és megállapí­totta, hogy az ún. „szabályozási törvények" alkalmazá­sával nem számolható fel a mezőgazdasági körzetek nyomora, azaz nem emelhető a farmerek bevétele. „Amennyiben nem történnek konkrét intézkedések — jelentette ki az elnök — egy szép napon farmereink és adófizetőinek helyzete országos botránnyá fajul és mezőgazdasági válságban lesz részünk“. Az amerikai elnök tehát kénytelen volt beismerni annak a ténynek egy töredékét, amit burzsoá propa­gandisták elhallgatnak, vagy rózsásabb színben igyekez­nek feltüntetni. Azonban Kennedy még mindig nagyon keveset árult el. Mert mi rejlik a néhány bíráló mondat mögött? Az USA farmereit már jő ideje nyugtalanítja általános helyzetük és aggodalommal várják, mit hozhat még számukra a jövő. Az Egyesült Államokban nyilvántar­tott négy és félmillió farm közül két millió törpegaz­daság, melyek csak 5 %-al járulnak hozzá az ország mezőgazdasági termeléséhez. Ezek a kisgazdák kény­telenek azonban a városokban is munkát vállalni, mert saját termelésük önellátásukat sem biztosítja, a piac számára nem elegendő és így termelésük az árak ala­kulását sem befolyásolja. A másik csoportot az „igazi farmerek" képezik, akik az U~>A összmezőgazdaságl termelésének a felét szállítják. A legbefolyásosabb, harmadik csoportba (10%) a nagy farmerek tartoznak az össztermelés 45 %-val. Ezek 90 %-t élvezik azoknak a támogatásoknak, amelyekkel az állam a mezőgazda­­sági termékek piaci árát kénytelen alátámasztani Más szóval, a nagybirtokosok csupán a nagy nyeresé­gek miatt foglalkoznak mezőgazdasággal. A kis farme­rek ezzel szemben az állam részéről semmiféle támo­gatásban sem részesülnek. A kormány különben is elég ■■■■■naa Sürgős orvoslást! Hazánk egészségügye a felszaba­dulás óta átütő sikereket ért el. Az ingyenes gyógyítás, a dolgozók gyógy­­szabadsága, a statisztika legalacso­nyabb halálozási adatai, stb. mind erről tanúskodnak. A kapitalizmus fellegvárában, az Egyesült Államok­ban egy orvosra mintegy ezer lakos jut, minálunk hétszáznál is kevesebb és a harmadik ötéves terv végén alig 500 lesz az országos átlag. Sebé­szeink ma már a legsúlyosabb vese-, tüdő- és szívműtétekkel is megbir­kóznak, szakorvosaink pedig a tüdő­­vész felszámolásában a világ leg­jobbjai közé tartoznak. Közegészsé­günk egyik legfontosabb feladata a kór megelőzése. Ehhez egészségügyi intézeteinknek meg van a kellő fel­szerelése. Itt azonban álljunk meg egy pilla­natra. Hrnciarske Zaluzanyban a Járási Egészségügyi Intézet három évvel ezelőtt röntgenkészüléket kapott. Beszámolt erről annak Idején a napi sajtó és a rádió is. A röntgenkészü­lék beszerelésére azonban még a mai napig sem került sor. A betegeket alaposabb kivizsgálásra a 15 km-re fekvő Rimaszombatba küldték. Az ügy miatt akkor hibázztatták a pol­­tári, majd a rimaszombati egészség­ügyi intézetet , mások azt állították, hogy a körorvost sem nagyon ér­dekli a dolog, aki azonban ezt a bfrálatot a sajtóban visszautasította. Bárki is legyen azonban hibás eb­ben az ügyben, a valóság az, hogy a mintegy 30 000 korona értékű, nép­egészséget szolgáló gépet még min­dig nem állították fel és használat­lanul hever Hrndlarske Zaluianyban. S. Kovác országban végzett közvéleménykuta­­tás eredményeire támaszkodnak. Nyugati lapjelentések szerint telje: üléseket a konferencia résztvevő már nem tartanak, hanem kisebl csoportokban üléseznek majd. Poli­tikai megfigyelők rámutatnak, hog; Washingtonnak nem sikerült kérész túlhajszolnia a Kuba-ellenes szank­ciókat, s előreláthatőalg az értekez­let még elhúzódik. A hírügynökségek legfrissebb je­lentései szerint tovább tartanak az ellentétek a Punta del Este-í érte­kezlet résztvevői között. Az újabb titkos külügyminiszteri értekezlet sem vezetett eredményre. Brazília küldötte továbbra is elle­nez minden szankciót a Kubai Köz­társaság ellen. A brazil küldöttek az Az USA nehézségei Punta del Estében hogy ma már az iskolánkban senki nem jár vallásoktatásra. A jövőben azt hiszem kevés prob­lémánk lesz a szülök meggyőzésével, mert sokat segít a polgári ügyek aktívájának a ténykedése. A kis Ciko­­arra Kati szüleit már nem kell meg­győzni, hogy ne járjon a lányuk vallásoktatásra, Ha jól emlékszem, ő volt az első. aki névadó ünnepsé­gen kapta a szép Katica nevet. * * * Amikor beléptem a kis Katica kis­sé meghökkent. >Csak később derült mosolyra, amikor megpillantotta az édesanyját is mögöttem. — Ügy látszik nerp hiányzik a Katicának a keresztvíz. Anélkül is szépen fejlődik. — Nem bizony —, simogatja meg a kékszemű szöszi kislánya fejét Cíkoráné. — Sokat beszélt a falu népe? — Semmilyen csoda nem tart so­ká. Jött egy másik nyelvrevaló dolog és az előbbit abbahagyják. Erről eszembe is jut valami. Mondja csak, maguknál mikorra várják a világ végét? — kíváncsiskodik a fiatal­­asszony. — A világ végét? — Mi az, maga még nem tudja? avben született gyermekek mintegy .50 — 35 %-át már névadó ünnepség keretében iktatják be. — A bizottságok másféléves mun­kája hozott valami eredményt. Ez a munka jobb is lehetne, ha a bizott­ságban dolgozó tanítók többet segí­tenének. Vozáiik Ilona nevelőnktől és Csobó Lajos tanítótól (aki egyben a helyi nemzeti bizottság tanácsának is a tagja), hallottak alapján nincs iga­zolva Pintér László anyakönyvvezető véleménye a tanítókról. — A pionírlányok énekkel, tánccal köszöntik az új párokat. Műsorukon • főleg eredeti gömöri népdalok szere­pelnek. A pionírzenekar is kitesz magáért egy-egy ünnepségen. A szí­nes, megható, ünnepélyes hangulat­ban nem egyszer gördül végig egy­­egy örömkönny az arcokon. Bizony jómagam is úgy vagyok, hogy egyik szemem sír, a másik meg nevet - emlékezik Vozárikné a felejthetetlen percekre. Természetesen legtöbb esetben a szlovák iskolával közösen adjuk a műsort. — Az iskola milyen eredményeket ér el az ateista nevelés terén? — Ezzel talán dicsekedhetünk is — válaszol széles mosollyal Csobó elv­társ. — Ebben az évben mindössze Már a kis Katica sem hiszi...- Jól működő falusi polgári ügyek aktívájára kiváncsi? Akkor várjon egy kicsit. Meg kell néznem a jelen­téseket — hangzik a drót másik végéről. Telnek a másodpercek, elzsibbad a kezem a telefonkagyló tartásától. Végre reccsen a telefon.- Tornaiján, Feleden vagy esetleg Rimaszécsen próbálkozhat, - Igazit útba a Járási népmüvelődési otthon dolgozója. A Feledi Helyi Nemzeti Bizottság esketési termében Pinka elvtárs. az anyakönyvvezető arről informál, hogy falujukban három bizottság működik, azaz csak kettő.- Az ateista temetési bizottságra nincs szükség, - nevet az anya­könyvvezető — mert Feleden nem akar senki meghalni. Annál több munkája akad a névadó és az eskető bizottságnak. A polgári esküvőket nagyon szé­pen előkészítik. A hivatalos beszédek mellett szép műsorral és ajándékok­kal köszöntik az új párokat. Termé­szetesen, ahol sok az esküvő, ott gazdag a gyermekáldás is. Az utóbbi • Párizsban nagyszabású tüntetést rendeztek a franciaországi egyete­meken tanuló iráni diákok. Erélyesen követelték az Iráni demokraták üldö­zésének megszüntetését és a szabad választások megtartásét, valamint a jelenlegi iráni kormány haladéktalan lemondását. • Moszkvában ötnapos értekezle­tet tartottak a kommunista építés alapvető kérdéseiről, amelyen részt vettek a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, a Marxiz­­mus-Leninizmus Intézet, az SZKP KB mellett működő Társadalomtudomá­nyi Akadémia dolgozói is. • Adzsubej, az Izvesztyija című napilap főszerkesztője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője ba­ráti megbeszélést folytatott a mexi­­<ői köztársasági elnökkel. Üjabb felvonás Nálunk Gömörben február 3-án ké­szülnek a másvilágra. A kis Katica mintha értené, miről van szó, jóízüket kacag. Nem értem a statisztikusokat. Sok­szor fölöslegesebb dolgot is feldol­goznak viszont senkinek sem jut az eszébe, feldolgozni, hogy á vallásos hiszékenység az utóbbi évszázadban hányszor fújt riadót a világ pusz­tulása elé, — De talán majd ez az aranyos kis szöszi — nézek bizakodva a rá­csos kis ágyban hancúrozó Katicára, lesz az, aki feldolgozza az utókor számára, hogy az emberi butaság hányszor akart végetvetni a véges­teien világnak. Tóth Dezső ketten jelentkeztek vallásoktatásra. A pap lánya és fia. — Milyen módszerekkel sikerült ezt elérni? — kíváncsiskodom.- A kitartó, céltudatos, meggyö­­_ ző munka eredménye. Néhány évvel ezelőtt bevezettük, hogy a vallások­tatásra való jelentkezést nem a ta­nulónak, hanem a gyermek anyjának vagy apjának kellett átnyújtania az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök hosszasan elbeszélgetett a szülőkkel, s így sikerült sok szülőt meggyőznie a kétfajta nevelés helytelenségéről. A következő években, amikor már kevesebb jelentkező volt vallásokta­tásra, az igazgatónak kellett átadni a jelentkezést. Bizony sokszor na­pokig alig jutottunk be az igazga­tónkhoz, mert naphosszat beszélge­tett, vitatkozott a szülőkkel. Ezek­nek a beszélgetéseknek köszönhető, A kultúrműsort adó pionírok egy csoportja módon írja le az oswiecimi halál- : tábor lakóinak gyötrelmeit. A fel- I jegyzések folytén újabb nácik • gaztetteikre derült fény. akik ma ; vezetőhelyet töltenek be a nyu- ; gat-német politikai életben. Kö- 1 zéjük tartozik Brandfisch, a Ges- < tapo lodzi főnöke, aki ma egy \ nyugat-német biztosító intézetben J tölt be vezető állást. * * * 1 Budapesten megemlékezést tar- ! tottak az oswiecimi haláltáborban j elpusztultak emlékére, amelyen ! részt vett két fiatal is, akik j Oswiecimben születtek. Villámgyorsan bejárta a föld­­i; kerekség valamennyi részét az a hír, hogy Oswiecimben megtalál­ták egy ismeretlen fogoly fel­­í; jegyzéseit, amelyben Lodz 200 000 lakosának likvidálását Írja le és az akció végrehajtóit is mégne­­: vezi. i; A volt oswiecimi koncentrációs tábor területén ásatások folynak, ; értékes írásbeli bizonyítékokat jl keresnek. A krematórium környé­­i; kén egy pléhedényben 345 sűrűn ; teleirt lapra bukkantak. Az isme­­; rétién fogoly leírja a nácik ször­­jl nyű gaztetteit. Az ismeretlen egyén héber ; nyelvű levelekben megrendítő Oswiecim ismét vádol mostohán bánik a mezőgazdasággal, hiszen ez a nép- ® gazdasági ágazat a többihez viszonyítva a legkeveseb- * bet kapja az államtól. És mik a következmények? Az amerikai fogyasztónak mezőgazdasági termékekért c kiadott minden dollárjából csak 38 cent jut a farme- ® reknek, 62 centet a monopolok vágnak zsebre. A far- * mercsaládok átlagos jövedelme csak a felét éri el a * városi családók jövedelmének. A „Farmers Union He- k raid" c. lapban közölt hivatalos statisztika szerint az J utolsó évek folyamán az Egyesült Államokban 18%-kai csökkent a mezőgazdasági termékek beszerzési ára, ® ugyanakkor azonban az ipari termékeké 28 %-kal emel- . kedett. Az egyre csökkenő bevételek következtében a 1 farmercsaládok életszükségleti kiadásai 30 %-kal nőve- s kedtek. Még súlyosabb helyzetben tengődnek a mezőgazda- r sági munkások. W. Schnitzler szakszervezeti titkár egy washingtoni konferencián hangoztatta, hogy „a mező- j gazdasági munkások helyzete korunk legbotrányosabb e ügye. Az emberi munkának az ország számos farnjjén I észlelhető j gyalázatos kizsákmányolása — mondotta s Schnitzler — a legkomiszabb, legmegaiázóbb hajcsár- i, rendszer". Ezek az állapotok az amerikai zsellérek tíz- n .'zreinek éhezését okozzák. a A nagy farmok előnyberészesítése folytán a törpe- f, gazdaságok ezrével mennek tönkre. A washingtoni hir- u magyarázók ezt azzal „magyarázzák", hogy az Egyesült ti Államokban túl sok a mezőgazdasági fölösleg, amire u azonban maga a New York Post, Amerika egyik leg- h befolyásosabb napilapja ezt válaszolja: „Elfogyna min- d den fölöslegünk, ha a kormány. határozatot hozna az b éhező amerikaiak milliöinak megsegítésére“. De Kennedy elnök minderről nem beszélt és néhány b bíráló megjegyzésével is csak Ígéretekre szorítkozott n Pedig ő maga már egy évvel ezelőtt, elnöki széke át- e vételével megígérte az amerikai mezőgazdaságban ural- *• kodő viszonyok „halaszthatatlan orvoslását". 1« Juraj Svrcina 1962. január 31.

Next

/
Thumbnails
Contents