Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-21 / 6. szám

Szántsunk-e fagymentes időben?

(Befejezés az előző oldalról.)

előnyben, amely a szárazabb talajokon is jól bevált, de a legnagyobb terméshozamokat akkor adja, ha a répa- és burgonyatermesztő körzetek jó talajaiba vetjük.

A kukorica vetőmagjából a belföldi Lednicei középkései hibriden, a KAZ, a Bucsányi lófogú és a Kocovicei korai fajtákon kívül némely külföldi hibrid vetőmagját is előkészítettük mezőgazdasági üzemeink részére. Ez elsősorban a KC —3 hibrid, amely kukoricatermesztő körzeteink északi szélére alkalmas, mert beérése itt is rendszeres. Aránylag nagy szemtermést ad s a kukoricaüszög csak kevésbé támadja. Továbbá a Magyar Népköztársaságból származó MV 5 és MV 1 hibridek vetőmagját is megkaphatjuk, amelyek leírását beszerezhetjük a felvásárló üzemben. Továbbá a Fleischman lófogú fajta elosztását tervezzük, amely termesztésével Dél- Szlovákia legkedvezőbb körzeteiben oly szép eredményeket értünk eL ■ A borsó nagy termőképességű fajtái közül a legkedvezőbb viszonyok közt fokozatosan a Raman fajta termesztését vezetjük be. Színe zöld, nagy terméshozamokat ad. 1961-ben például az Oponicei Állami Gazdaságban (tapolcsányi járás) hektáronként 30,9 mázsa borsótermést értek -el. E fajta alacsony növésű (50 cm) bőtermő fajta. A borsószemek nagyok, s közvetlen fogyasztásra, valamint malomipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.

A hektárhozamok növelésére irányuló törekvés fontos feladataink közé tartozik a vetőmag minőségének javítása is, miközben nem szabad megfeledkeznünk a csávázásról sem. Ezzel a vetőmag felületére tapadt, illetve belsejében levő kórokozókat elpusztítjuk s így már zsenge koruktól kezdve megvédjük növényeinket a betegségek fellépésétől. A vetőmagok csávázása törvény által megszabott kötelességünk, s az főleg a gabonafélék, kukorica, len és a répa vetőmagjára vonatkozik. A gabonafélék vetőmagját Agronallal ajánlatos csávázni, míg a kukorica-, len- és répavetőmag csávázásira alkalmasabb a Hermal-L készítmény.

Minárik Emil,

a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó „ Vállalat dolgozója (Bratislava)

Vegyszeres gyomirtás

őszi vetéseinkben csak nagyon ritkán Irtjuk a gyomot Dikotexszel vagy Agrion. nah A permetezést csak addig végezhetjük, amíg a gabona szárba nem szökken.

Acattal vagy egyéb szívósabb gyomokkal elárasztott rozsvetéseinket ajánlatos vegyszeres gyomirtószerekkel ápolni. A nagyon elgyomosodott vetéseinkre' alkalmazhatjuk a hatásos Rafexet is.

Alapos gyomirtással lényegesen növelhető a harmadik ötéves terv első évének terméseredménye. —m —

Ebben az évben számos olyan üzem akad, amelyben a tartós esőzések, de még a szigorú fagyok beálltáig sem tudták elvégezni az őszi mélyszántást. Ennek okát főleg szervezési hibákban kereshetjük. Igaz ugyan, hogy a szántás elvégzését lassították a kiszáradt, kemény talaj okozta műszaki üzemzavarok. Felvetődik a kérdés: várjunk-e^p szántással tavaszig, vagy használjuk ki a fagymentes enyhe téli időjárást arra, hogy a szántást folytassuk.

Éghajlati viszonyaink közepette gyakran előfordul, hogy a tél vagy annak bizonyos időszaka annyira enyhe, hogy a talaj nedvességtartalma nem túl nagy, adva vannak a feltételek minőségileg nem kifogásolható szántás elvégzésére.

Ha azt vizsgáljuk, hogy érdemes-e fagymentes időben folytatni az ősszel be nem fejezett szántást, nézzük meg, mi a célja az őszi szántásnak, és melyek azok a követelmények, amelyeket fagymentes időben a szántás még teljesít, illetve mely követelményeket nem teljesíti összehasonlításban az őszi mélyszántással.

Tudjuk, hogy az őszi mélyszántás célja: — a talaj porhanyításávai járó szellőztetés, valamint a víz és tápanyagbefogadó képességének fokozása, a talaj kb. 16 cm mély, elporosodott, szerkezet nélküli rétegének tarló és gyökérmaradványokkal együtt történő aláfordítása, a mélyebben fekvő, szemcsés szerkezetű talajréteg felszínre juttatása. Továbbá a gyomirtás, a gyommagvak mélyen történő beszántása és ezzel kikelésükre nézve kedvezőtlen körülmények kialakítása, és a talajparányok életének helyes irányítása. Az őszi mélyszántás egyik eszköze a növényi betegségek, valamint a növényi és állati kártevők elleni küzdelemnek.

Fentiekkel összehasonlítva a télen fagymentes időben végzett szántás: porhanyítja a talajt, növeli annak víz- és tápanyagbefogadó képességét, kicseréli a talaj felszinti rétegét a mélyebben fekvő szemcsés szerkezetű réteggel. Nem pótolja azonban az őszi szántás talajérést előidéző hasznos hatását. A talajparányok élete télen úgyszólván teljesen szünetel, így tavasszal kevés idő jut arra, hogy a talaj kellőképpen beérjen. A téli szántás a gyom irtásához annyiban járul hozzá, hogy a talaj felszínén elszórt gyommagvakat mélyebb rétegekbe juttatja s ezzel további szaporodásukra nézve kedvezőtlen körülményeket alakit ki.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy az őszi esőzések előtt fel nem szántott, el nem porosodott és leülepedett szántóréteg kevés csapadékot képes befogadni. Hajszálcsövein át a gravitációs víz jelentékeny mennyiségű, a növényzet számára fontos tápanyagot mos ki és továbbít az altalajba. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a téli hónapokban végzett szántás után a szokottnál bővebben trágyázzunk, akár istállótrágyával, akár műtrágyával. Az őszi mélyszántás és a fagymentes téli időben végzett szántás hatásának összehasonlítása után, figyelembe véve a tavaszi szántás talajkiszárító és elgyomosító káros következményeit, dönthetünk amellett, hogy'kihasználva az éghajlati viszonyokat, az elmaradt őszi szántást fagymentes időben tovább folytassuk.

Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a szántás minősége csorbát ne szenvedjen, megfeleljen a szokásos követelményeknek: legyen egyenletesen mély, ne képződjenek felszántatlan szigetek, legyen ormos, hogy a még elkövetkező csapadékból a talaj minél többet vehessen fel, továbbá az eke jól lefordítsa a talajt. Ezért várjuk ki a legkedvezőbb időjárást, vagyis azt, amikor a föld fagya kellő mélységig felengedett. Ne akarjunk „mindenáron" szántani, mert rossz feltételek közt több kárt okozunk a talajnak, mint hasznot.

Törekedjünk arra, hogy elsősorban olyan táblákon végezzük a szántást, amelyeken mélyen gyökerező vagy széles sorokban vetett növényeket szándékozunk termeszteni, és amelyek- fejlődésük első szakaszában nem árnyékolják be a talajt. Persze, mégjobb lenne, ha ezeket a növényeket el tudnánk helyezni a vetésforgón belül ősszel felszántott földbe. Ilyenek a répa, kukorica, hüvelyesek, napraforgó stb.

Nem szabad azonban egyet elfelejtenünk, hogy mindezek csak szükséghelyzetben hozott intézkedések a „kisebbik rossz" választása. Mezőgazdaságunk gépállományát az elkövetkező években traktorok ezreivel gyarapítjuk és így lehetővé válik a jelenleg még mutatkozó vonóerőhiány kiküszöbölése és az őszi szántás a talaj életére olyan döntő befolyást gyakorló alapvető agrotechnikai művelet idejében történő elvégzése.

Goda János mezőgazdasági mérnök, a Kismuzslai Állami Gazdaság mezőgazdásza

A VETÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK fontos munkálataihoz tartozik a vetőmag tisztítása is. A Touzimban gyártott TR-1 jelzésit vetőmagtisztító gépek idén már sok szövetkezetben tesznek jő szolgálatot. Képünkön Bárta Stanislavot látjuk az új tisztítógépek szerelése közben <ku)