Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-21 / 6. szám

Kiváló sikereit a növénytermesztésben de az állattenyésztés sem tehet mostohagyerek ZSÉLY KÖZSÉG már inkább mezővárosra emlékeztet, mint falura. A környékhez képest összehasonlíthatatlanul sokat fejlődött. Egy faluban sincs ennyi korszerű lakás, szép egyenes utca. Az életszínvonal emelkedésére természetesen kihatott a jólmenő szövetkezet is. A környéken Zsélyt mindig példaképnek emlegették. A munkás- és parasztmozga­lom is erős volt itt a múltban és a szövetkezet elsők között alakult meg. A közös gazdál­kodás főleg a növénytermesz­tésre vette az irányt. Éveken át sokat kísérleteztek külön­böző növényfajtákkal. A szö­vetkezetét a növények királya, a kukorica tette híressé. A nö­vénytermesztők pár évvel ez­előtt még Kiszling elvtárssal dolgoztak együtt. A kukorica­termesztéssel azóta sem hagy­tak föl. Sőt eredményeik még a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság figyelmét is felhívták. “ A kukorica a mi barátunk, a hektárhozamban lepipáltuk még Kiszlinget is — jegyezte meg ottjártunkkor Mlinárík agronőmus. Az 1962-es terven dolgozó Kissimon Pál gépesítővei cin­kosan összenevettek. Bizony előfordul, hogy a tanítvány le­pipálja mesterét. A zsélyiek 30 hektáros területen hibridkuko­ricából 61,5 mázsát termeltek morzsoltan. A kerületi nemzeti bizottságtól, mint versenygyőz­tesek 10 000 korona jutalmat kaptak. Kissimon Pál szerint az agronómus még valami érem­félét is kap majd. A növénytermesztési tervet alaposan előkészítik. Mlinárik agronómus már pontosan tud­ja, hogy melyik növényfajtából mennyit -vetnek. A 700 hektár szántófölddel rendelkező szö­vetkezet összesen 55 hektár ku­koricát vet. Ebből 35 hektár hibridkukorica, 65 mázsa sze­meskukorica termelését tűzték ki hektáronként. A 30 hektár silókukorica hektárhozama 500 mázsa lesz. Cukorrépából 38, vörösheréből 92, lucernából 63 és silófélékből még 20 hektárt terveznek.- Mivel a -hektárhozamokat a szükségletnek megfelelően elég magasra terveztük, az ál­latállománynak bő takarmány­alapot teremtünk, — jegyzi meg az agronómus. A búza vetésterülete 140 hek­tár. A vetésterület 40 %-án nagy termőképességü búzafaj­tákat termelnek. A Kosúti búza a múlt évben is 35,6 mázsát adott hektáronként. Az „Auto­nómia“ olasz búzából 37 mázsát takarítottak be hektáronként. Persze a hektárhozamok ma­gasabbak lehettek volna — az agronómus szerint is —, ha több búzát szórnak hektáron­ként. Az Autonómiából legalább 3 mázsát kell vetni hektáron­ként, mert a zsélyi szövetke­zetben tavaly is 20 %-os ki­fagyás volt. Az árpa vetéste­rülete több mint 60 hektár. Ebben szintén szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek; a múlt évben több mint 30 mázsás hektárhozamot értek el. Amint a számadatokból is láthatjuk, a zsélyi szövetkezet a növénytermesztés szakaszán alapos, megfontolt tervet ké­szít. Az eddig elért hektárho­zamok joggal biztatók és meg van rá minden lehetőség, hogy a növényi termékek szerződé­ses eladása után még bőven jut szemes- és más takarmány az állatállomány számára. GÉPESfflESBEN sem marad­nak le. Kissimon Pál már a gé­pesített brigád részletes tervét dolgozza ki. A 273 hektár föld­del rendelkező 16 tagú brigád 5 kerekes, 1 lánctalpas trak­torral és 16 más géppel ren­delkezik. A kukorica, a siló­­kukorica, a burgonya s a ga­bona ápolását és begyűjtését teljesen gépesítik. A kukorica vetésterületére gyomírtószert, ammóniumot és komposztot szórnak. Még a vetés előtt a földet kétszer megkultivátoroz­­zák. A kukoricát kétszer boro­­nálják és négyszer sarabolják. A kézi munkát teljesen kizár­ják. A burgonyát a szepességi módszer szerint termelik. Még az ültetés előtt többször szánt­ják, boronálják, hogy a kikelt gyomot elpusztítsák, Etetés után már csak boronálják és töltögetik. — A múlt évben 5 hektáron termeltünk burgonyát ezzel a módszerrel — mondja Kissimon Pál —, és 220 mázsás hektár­hozamot értünk el. A kísérlet tehát bevált, most nagyobb táblán termelnek bur­gonyát. A gépesített brigád tagjai érdekeltek a termelésben. A prémium hektárhozamokhoz van kötve. Például, ha a kukorica hektárhozamát 110 %-ra tel­jesítik, 1 mázsa kukorica után 20 koronát kapnak, 110 °/o-on felül pedig 35 korona jut má­zsánként. A prémium a többi terményeknél is hasonlóan van elosztva. Újdonság, hogy a szö­vetkezetben szaktudás szerint is díjazzák a traktorosokat. A kezdő traktorosnak egy nor­mára 22,50 koronát, a több szaktudással rendelkező trak­torosok ugyanazért a munká­ért 26,10 koronát kapnak (ezek már kisebb javításokat is el­végeznek a traktorokon). A harmadik csoportba a lánctal­pas traktorokon dolgozók, kombájnosok és a komolyabb javításokat is elvégző trakto­rosok tartoznak. Az utóbbiak egy munkanormáért már 30,60 koronát kapnak. Ez arra ser­kenti a traktorosokat, hogy minél hamarabb mindannyian kellő szaktudással rendelkez­zenek. A növénytermesztési munkák egy részének gépesítése szin­tén hozzájárul majd a terme­lési tervek túlteljesítéséhez. az Állattenyésztésben azonban már gyengébb a hely­zet. A termelési feladatokról Sámson elvtárs, a helyi nem­zeti bizottság titkára, tájékoz­tat. Igaz, hogy a húseladás tervét a múlt évben túltelje­sítették, csak a tejnél van né­mi lemaradás. Az árutermelés lényegesen emelkedik. Különö­sen a sertéshús termelése mu­tat növekedést. 1961-es év 1962-es év Termek ----------------------------------------­terv Valóság lerv Sertéshús 490 q 490 q 610 q Szarvasmarhahús 420 q 462 q 496 q Baromfi 50 q 21 q 40 q Juh-hús 55 q 47 q 48 q Tej 240 000 liter 222 000 liter 288 000 liter Amint a táblázatból láthat­juk, a húseladás tervét összes­ségben teljesítették. Ám ha a húseladás mennyiségét eloszt­juk a hektárok számával, ak­kor nem a legjobb eredmény­re jutunk. Egy hektárra csak 100 kg hús, és 22 liter tej el­adása jut. Persze ennek is megvan az oka. A szövetkezet­nek most 397 szarvasmarhája (ebből 150 tehén) van. Az 1962-es évre 549 szarvasmarhát és 250 tehenet terveznek. Mon­danunk sem kell, hogy ez óriási feladat. A titkár szerint 59 előhasú üsző rői/fdesen tehén­sorba áll. De még akkor is 50 tehenet kell vásárolniuk. Az elemzésből kitűnik, hogy a zsélyi szövetkezet eddig egy­oldalú gazdálkodást folytatott. Az állattenyésztést nem fej­lesztették párhuzamosan a nö­vénytermesztéssel. Pedig a nö­vénytermesztés elég takar­mányt termelt volna a nagyobb számú állatállomány részére is. A termelési tervekbe több fé­rőhely építését kellett volna előirányozni, mert az még a meglévő állománynak is kevés. Plozzáfogtak egy négysoros is­tálló építéséhez, de sajnos már egy éve az illetékes üzem alig dolgozik rajta. Félő, hogy tető nélkül szétdőlnek a falak. A szövetkezet most tér át a szilárd bérezésre. Egy munka­normára átlagosan 18 koronát irányoznak elő. Egyesek viszont húzódoznak a tartalékalap fel­töltésétől. A zsélyiek már ré­gen hangoztatták, hogy náluk nincs szükség tartalékalapra. Makó könyvelő most is sajnál­ja a tartalékalapra fordítandó összeget. Pedig ha áttérnek a szilárd bérezésre, kell, hogy tartalékalappal rendelkezzenek, mert ellenkező esetben pénz­ügyi zavarok állhatnak elő. A múlt évben a bevétel tervét több mint 200 000 korona hiánnyal teljesítették és emiatt a munkaegység értéke 26 ko­ronáról 20 koronára csökkent. Ha a tartalékalapon lett volna pénzük, a hiányzó összeget pótolhatták volna. A szilárd bérezésnél ilyen ingadozás nem fordulhat elő, mert akkor a tagság elveszti az új bérezési rendszerbe vetett hitét. A ZSÉLYI SZÖVETKEZET jó termelési tervet készít. Igyek­szik felszámolni az egyoldalú gazdálkodást. Persze a felada­tok nem könnyűek. Az állat­­állomány feltöltése komoly probléma elé állítja a közös gazdaságot. Az új évben Jól indultak. Az első negyedév el­adási tervét teljesítik. Hisz megvan rá minden lehetőségük, mert takarmánygondjuk nincs. A pénzügyi bevételeket fel­használhatják a tagok bérezé­sére és a szarvasmarhaállo­mány feltöltésére. Jó volna, hogy ha a Losonci Járási Nem­zeti Bizottság minél hamarabb intézkedést tenne a négysoros tehénistálló építésének meg­gyorsítására. Mert ellenkező esetben a teheneket nem tud­ják elhelyezni. Bállá József Vff ezőgazdasági clolgo­zóink hallottak vagy olvastak már egyet-mást komplex-gépesített brigádok tapasztalatairól. Vita közben ma már azonban csak gya­korlati vonatkozásban be­szélnek róluk, ami azt bizo­nyítja, hogy a szövetkeze­tekben és állami gazdasá­gokban már nem azon törik a fejüket, bevezessék-e a gépek e gazdaságosabb ki­használási módját, vagy nem; inkább azt vitatják, hogyan és mikor vezessék be. Nemrégiben a hostivicei gép és traktorállomáson a gépek korszerű kihasználá­sának problémáit tárgyalták meg. Az alábbiakban a vita néhány fontos kérdésével foglalkozunk. • AlakUhat ó-e egyetemesen gépesített brigád ott, ahol még nem rendelkeznek kellő számú géppel? A dél-szlovákiai brigádok tapasztalataiból tudjuk, hogy ahol előzőleg tóvábbi gépekre vártak, a jó munkaszervezés révén nem volt szükség- újabb gépekre, sőt fölösleg Is mu­tatkozott, mert a gépeket job­ban kihasználták. Amennyiben a gépek listája 6 kérdés - 6 felelet nem teljes és hiányoznak még bizonyos gépek, egyetemes­gépesített brigádra mégis rá­bízható bizonyos növények ter­mesztése. A hiányzó gépek munkáját azok a dolgozók pó­tolhatják, akik kézimunkával segítik a brigád tevékenységét. Ezek rendszerint csak időnként dolgoznak a brigád részére, de kivételek is előfordulhatnak. • Ki a brigád vezetője és irányítója ? A brigádvezető legyen me­chanikus, aki ügyes szervező, tökéletesen ért a gépek tech­nikájához, de bfrjon agrotech­nikai alapismeretekkel is. Le­hetőség szerint bízzunk meg ezzel a beosztással mezőgaz­dasági technikumot végzett szakembert. A brigádot rend­szerint az elnök vagy 'fjlyet­­tese irányítja. Az ap(qiVnőmus csak az agrotechnikai köve­telményeket állapítsa meg és ellenőrizze az elvégzett bri­gádmunka minőségét. • Ki végezze a nyilvántar­tási és tervezési munkát? Nagyobb - pl. 500 hektáron 8-10, esetleg több traktorral dolgozó brigádok részére ki­fizetődik - mint azelőtt a traktorállomásokon - egy kü­lön adminisztratív erő foglal­koztatása, mivel a nyilvántar­tás és annak terjedelme körül­belül azonos a gépállomások volt brigádközpontjáéval. Ki­sebb brigádok részére ezt a munkát a brigádvezető és a könyvelő végzi. • Ki végezze el a növények gépi művelését azokon a földe­ken, amelyek nem tartoznak az egyetemesen gépesített brigád földterületéhez? Az egyetemesen gépesített brigádba nem kell beosztanunk valamennyi traktorost. Akik a brigádon kívül maradtak, kü­lön nem-komplex csoportot képezhetnek. Szükséges azon­ban, hogy ezek a traktorosok is prémiumokat kapjanak a termelési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Ha valameny­­nyi traktoros az egyetemesen gépesített brigádban dolgozik, a brigádnak minden terményért vállalnia kell a felelősséget Ez esetben pl. takarmányszál­lításra egy vagy több brigád­beli traktoros legyen kisze­melve. • Több brigád is szervezhető egy mezőgazdasági üzemben? Ez a helyi viszonyoktól függ. A brigád nagyságát rendsze­rint az a körülmény szabja meg, hogy a legfontosabb gé­pek teljes mértékben legyenek kihasználva. Nagy szövetkeze­tekben több brigád is működ­het, mindegyik részleges sza­kosítással. Az egyik pl. első­­sórban cukorrépát termesszen, a másik mindenekelőtt burgo­nyát, stb. • Hogyan fogjunk hozzá az egyetemes gépesítéshez? . Erre pontos recept nincsen. A gyakorlat azonban arra int, hogy ne vágjuk a fejszénket túl nagy fába. A leghelyesebb, ha eleinte csak egy-két ter­ményt bízunk a traktorosokra — mondjuk a kukoricát és a gabonaféléket. Aztán fokozato­san bízzuk rájuk a többi ter­ményt is, és további traktoro­sokat állítunk munkába Azokban a járásokban, ahol még nélkülözik » szükséges tapasztalatokat, a legjobb olyan szövetkezetekben kezdeni az egyetemes gépesítést, amelyek­ben jól bevált traktoros-kol­lektíva dolgozik és példás a nyilvántartás is. Ezáltal érhető csak el, hogy egy komplex­gépesített csoport rövid időn j belül érjen el átütő sikereket , és az ilyen szemléltető példák alapján aztán másutt is szép j eredménnyel dolgoznak majd. (zn) Az ostravai munkások kultúrotthonában az észak-morva­­országi kerület legjobb fejőnöi, állatgondozói és mező­gazdasági szervezőinek részvételével kerületi konferenciát tartottak, amelyen 600 küldött vett részt. Megtárgyalták a múlt évben elért eredményeket, amelyek során az említett kerületben tavaly 11 millió liter tejjel többet termeltek, mint amennyit előirányoztak. A konferencián a legjobb 57 fejönönek átnyújtották „A szocialista mező­­gazdaság kiváló dolgozója" jelvényt. — Felvételünkön: A legjobbak kitüntetése. Foto: Cti4 Tervezési gondok $ Köztudomású, hogy az elsődleges nyilvántartás egyik előfeltétele az eredményes gazdálkodásnak. S mégis akadnak olyan szövetkezetek, ahol sem a gondozók, de még talán a zootechnikus sem tudja, s nem is kíséri figyelemmel például az átlagfejést, és próbafejéseket sem végeznek. Ahol a próbafejést bevezették, s havonta kétszer-háromszor elvégzik, pontosan nyilvántartják, ott liternyi pontossággal kimutatható az egyedek hasz­nossága, s egész évi tejhozama. Ezek alapján állandó ellenőrzés mellett a legkiválóbb egyedek utódait vá­laszthatják ki továbbtenyésztésre. Mindez egyszerű, s magától értetődő dolognak tűnik, s mégis sok szövetkezetben elhanyagolják, nem fordí­tanak rá kellő gondot. A tehenek fedeztetése, az ellés, s a szárazonállás ideje nincs pontosan vezetve. Az új­szülött borjakat még sok szövetkezetben nem mérik meg, hanem egyszerűen átlagsúllyal könyvelik el. így nem ellenőrizhető a borjak fejlődése. Sok szövetkezet­ben meg sem kísérelték a borjak itatását, pedig az itatásos nevelés előnyei közismertek. Az itatás ellen­őrizhető, s még bizonyos mennyiségű tejet is megtaka­ríthatunk, mert itatásra fölözött tejet is felhasználha­tunk. Ezzel szemben vannak szövetkezetek, ahol pár nap után (föccstej!) elválasztják a borjút az anyjától és itatással nevelik fel. • Most készülnek az 1962. évi tervek. A zootechnikus megkapja az irányszámokat. Hogy ezek a számok sok gondot, fáradságot ne okozzanak, egyszerűen a köny­­nvebbség kedvéért elosztja azokat például a tehenek számával,- s ezzel befejezte a tervkészítést. Esetleg egyik-másik gondozónak meg is mondja milyen feladat hárul rá, s ezzel végérvényesen befejezte munkáját. Talán meg sem kísérelte a gondozót a terv készítésébe bevonni, pedig a gondozók ismerik a gondjaikra bízott állatokat és a termelés gyakorlatát. Ha a gondozót nem vonják be a tervkészítésbe, nem csoda aztán, ha a ter­vezés hibás és nem számol azokkal a lehetőségekkel, amelyek adva vannak. Ilyen esetben a terv nemteljesi­­tésekor a gondozó egyszerűen azt válaszolja, hogy tel­jesítse a tervet, aki készítette. S igaza lesz! Mert nem kérdezték meg őt, csak előírták számára a tervet. Ahol a tagság nem ismeri a célt, ott sikertelenség és lemaradás van. Hol keressük a hibát, az okot? A fele­lősség a szövetkezet vezetőségét terheli. A vezetőség kötelessége rámutatni a hibákra, s orvosolni azokat; a gondozók szakismeretét bővíteni, amelyre pillanatnyi­lag legalkalmasabb a téli szövetkezeti Iskolázás. Az ilyen iskolázásra szükséges megfelelő szakemberekről, elő­adókról gondoskodni. Helyes volna egy-egy kiváló dol­gozó meghívása is, aki tapasztalatait átadhatná. • Ahol a vezetőség nem tárja fel a hibákat, ahol nem gondoskodik a szakismeretek bővítéséről, ahol nirres ellenőrzés, ott a harmadik ötéves tervet nem tudják négy év alatt teljesíteni. A vezetőség köteles­sége ellenőrizni, hogy a csoportvezetők, zootechniktisok olvasnak-e szakkönyveket, szakfolyóiratokat; bővítlk-e szaktudásukat, foglalkoznak-e a csoport tagjaival, mert nem lehet jó vezető az, aki ezirányban nem mutat példát. Fontos, hogy munkájában ne akadályozza a ve­zetőség, inkább támogassa Ugyanezt mondhatjuk a gondozókról: akit nem érdekel a munkaköre, aki a vé­letlenre bízza magát, nem érheti el a megkívánt ered­ményeket. A felületesség nagy hiba. S minden terme­lési ágban fel kell számolni. A felületes dolgozó nem­csak magának, de a közösségnek is kárára van. • Kell, hogy a gondozó tudatában legyen annak, hogy 100 %-os jutalmazásra csak 100 %-os teljesítmény jo­gosít 80 %-os tervteljesítés esetében nem követelhet Í00 %-os jutalmat viszont a terv túlteljesítése esetén prémium illeti meg, különösen akkor, ha a termelési költségeket is csökkentette. Ha mindezekkel a gondozó tisztában van, sokkal eredményesebben dolgozhat. • Ha módjában van a szövetkezetnek, fel kell, hogy frissítse fiatal szakemberekkel munkacsoportjait, akik nem félnek az új munkamódszerek alkalmazásától. Az Ilyen fiatalok segítségével kell a szocialista munkaver­senyt megindítani Ehhez csak az kell, hogy a szövet­kezet vezetősége bizalommal forduljon feléjük. Nagy József (Nána) 1962. január 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents