Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Álmok valóra válnak Zemplén vidékén sok nemzedéken keresztül hiába várták, hogy megszabaduljanak az árvizek veszélyétől. Most valóra válik ennek a vidéknek az álma. Abara község a Kelet-Szlovákiai Alföld közepén fekszik. Szövetkezete már kidolgozta a talajjavítás komplex tervét és részt vesz 140 000 hektár terület teljes lecsapolásában. valamint öntözőrendszerének kiépítésében. A Laboré, Latorca és Ondava folyók körülveszik és átszelik az egész határt. Némrégig a Latorcának és Laborénak nem voltak ilyen gátjai, amelyek az őszi és tavaszi áradásokat felfogták volna. Medrük jóval a környező terep fölé emelkedik, a így a nagy esőzések idején és tavasszal, hóolvadáskor elárasztották a földeket, amelyek csak igen nehezen szikkadtak meg. A talajvíz szintje is magas. Mindez hátráltatta a mezőgazdasági termelés fejlesztését, csökrona költséggel számolunk. A lecsapolásra fordított költségek tehát több mint négymillió koronát tesznek ki. Ezeket a réteket a szövetkezet felszántja, s így 700 hektár szántóföldre tesz szert. A rétek és legelők feltörése után haladéktalanul sor kerül a határ déli részén a holtágak és kisebb vízmosások eltávolítására. Ezek kitöltésére mintegy 40 000 köbméter földanyagra lesz szükségük a szövetkezeteseknek. Ez a talajjavítás további 347 000 korona befektetést igényel. A hatalmas munkák elvégzése után a következőképpen szervezik meg a mezőgazdasági termelésük egyes ágazatait: A növénytermesztésben két vetésforgót vezetnek be, mégpedig egy 361 hektár kiterjedésű rét- és legelővetésforgót és egy növénytermesztési vetésforgót 540 hektáron. Az egyes termények százalékarányos részesedése a következő lesz: szemesek 54,4 Néhány szó a szövetkezeti munkaiskolákról Kotrógép a Laborcán kentette a terméshozamokat, sok föld parlagon hevert. Ezért széleskörű talajjavítással hozzá kellett látni az abarai földek lecsapolásához és az öntözőberendezések építéséhez. Ezekkel az intézkedésekkel az abaraiak 1965-ig 40 %-kal növelhetik termelésüket. Nézzük csak meg, mit rejt magában a szövetkezetesek komplex talajjavítási terve. Legjobban mocsarasodott a szövetkezeti földek déli része. Mindmáig vannak ott kisebb mocsarak és holt ágak, amelyek egész éven át „dédelgetik“ az állóvizet. Ezeket a földeket rétekként és legelőkként használják a szövetkezetesek, mert megművelésükre gondolni sem lehetett. Ezért elsősorban a Labore és Latorca jobb partján kezdték meg a gátépítést, hogy ezeket a kishozamú réteket fokozatosan szántófölddé alakítsák. Az álló felszíni vizeket nyitott árkokkal, meg alagcsövekkel vezetik el. Az abarai szövetkezet összesen 700 hektár, főleg rét és legelő lecsapolását tervezi. Ebből 306 hektárt nyitott árkokkal csapolnak le, ami 613 ezer 240 korona befektetést igényel, 383 hektárnyi területet alagcsövekkel, amelyek kiépítésére 3 523 968 ko°/o, ipari termények 11,2 °/o, takarmánynövények 28,1 %, gyökér- és gumósnövények 4,5 %, zöldségfélék 1,7 %. A terv szerint alapvetően, vagyis mintegy 774,4 hektárral 73,8 %-kal csökkentik az állandó rétek és legelők területét. Ezzel szemben a szántóföldet 752,35 hektárral 137,87 %-kal bővítik. E terület feltörését természetesen több • részletben végzik--«!, s ennek megvalósítása az említett vízgazdálkodási beavatkozásoktól függ. Számításuk szerint növénytermesztésük teljes bevétele 1965-ben 7 millió 967 591 koronát tesz majd. ki, amiben a takarmánynövények 49 %-kal, vagyis 3 905 697 koronával részesednek. Állattenyésztésüket tejtermelésre, növendékmarha- és sertéshizlalásra szakosítják. Tervük szerint a szántóföld 100 hektárára 988,3 liter tejet. 96,5 kg marhahúst, 134,2 kg sertéshúst, 4,7 kg baromfihúst és 410 darab tojást termelnek. A tehenenkénti tejtermelést 2800 literrel növelik. De miképpen érik el mindezt? Elsősorban is a takarmányalap fokozatos bővítésével, a gazdasági állatok törzsállományának gyarapításával és minőségének javításával. Eddig az abarai szövetkezetesek mftitegy 500 hektár terméketlen rétet és legelőt törtek fel, s földjük máris dús terméssel fizetett. é S most tekintsünk egy kissé bele az abarai szövetkezet gazdálkodásába. A vízgazdálkodás rendezésére javasolt területből a szövetkezetnek 657.51 hektár rétje és legelője van. szántóföldje csupán 32.15 hektárt tesz ki. A teljes bevétel kiszámításakor az utóbbi két év hektárhozamábó! kell kiindulni. Növénytermesztésükben a teljes bevétel jelenleg hektáronként 1307,20 koronát tesz ki. állattenyésztésükben 1980.30 koronát eredményezett. Mezőgazdasági termelésük hektáronkénti teljes bevétele tehát 3287,50 korona volt. A jövőben hektáronként 9618 korona teljes bevétellel számolnak, ebben a növénytermesztés 5071 koronával és az állattenyésztés 4547.45 koronával részesedik. A hektáronkénti hozamtöbblet tehát 6531 koronát tesz ki. De az abarai szövetkezeteseknek számolniuk kel! az önköltségekkel is, amely szerintük a következőképpen fest majd: vetőmag és ültetőanyag 241,45 Kcs műtrágyák 197,20 Kcs a takarmánynövények értéke 1420,60 Kcs a munkára ráfordított költségek 1789,65 Kcs Istállótrágya 159,— Kcs leírás a beruházási költségekből (4%) 345,05 Kcs Harmadik ötéves tervünk termelési feladatai nagyobbak, teljesítésük alaposabb szaktudást követel a szövetkezetek gazdaságától is. Erről már sok sző esett, s egyes szövetkezetek gondoskodnak is szakemberekről. Tagjaikat iskolákba küldik, akik aztán onnan hazatérve a szövetkezetben gyümölcsöztetik ismereteiket. Ezzel azonban még félig sem oldottuk meg az előttünk álló feladatokat, mert a szakképzett vezetők mellett szükséges a 'tagok szakmai képzettségének a fokozása is, amit a szövetkezeti munkaiskola hivatott megoldani. Hogyan is állunk ezzel? A szövetkezetekben a múltban elkészült az iskolázás terve, de legtöbb helyen terv is maradt (tisztelet a kivételnek). Ismerünk azonban olyan eseteket is. ahol kezdetben összejönnek a tagok. Vannak közöttük, akiket a tanulnivágyás hozott ide, vannak akik csak azért jelennek meg, hogy senki se vethesse a szemükre a távolmaradást és akadnak olyanok is, akik „nem érnek rá“ vagy azt tartják, hogy ők már mindent tudnak, amiről esetleg az iskolázáson szó esik. A vezetőség a helyi problémák ismerete alapján dolgozza ki az iskolázás tervét. Ök tudják ugyanis legjobban, hogy „hol szorít a csizma". S ugyancsak ők látják legtisztábban azokat a problémákat, amelyek fölvetése. illetve megvitatása az iskolázás keretén belül a jövőben előbbre viszi a szövetkezeti termelést. A vezetőség minden tag számár* tegye kötelezővé a téli szövetkezeti munkaiskola látogatását. Költségvetésében vagy a kulturális alapból biztosítson a hallgatóknak ún. munkadíjat, azzal a feltétellel, hogy az iskolázás befejezésével ezeket az óradíjakat csak azok kapják meg, akik rendszeresen részt vettek az előadásokon, s akik megállják a helyüket a vizsgákon is. Ami a vizsgát illeti, legyen egyszerű, de ölelje fel az összes előadott anyagot. Az eddigi szövetkezeti munkalskolázással nem értünk el különösebb eredményt. Egyrészt a fept említettek hiánya okozta ezt, másrészt viszont hiányzott az illetékes felettes hatóságok ellenőrzése. A felettes szervek ugyanis megelégedtek az írásbeli jelentésekkel, s ezek alapján értékelték a téli szövetkezeti munkaiskolákat. A jövőben azonban ezt a hibát ki kell küszöbölni. A jól előkészített és rendezett téli szövetkezeti munkaiskolázásnak bizonyos, hogy a termelésben rövidesen megmutatkozik az eredménye. Nagy József (NSna) Jó tapasztalatok összesen 4152,95 Kcs Ha a teljes bevételből levonjuk az önköltségek összegét, megállapítjuk, hogy minden' hektárról 2178 korona" tiszta bevételt érnek el. S hogy számításunk teljes legyen, nézzük csak meg, mennyit tesz ki a befektetés összesen. A beruházási költségekre, vagyis a lecsapolásra, a talaj újraművelésére, az istállók és raktártérségek kiépítésére 6 472 388 koronát terveznek. Ez hektáronként számítva 9384,90 koronát tesz ki. S ha a hektáronkénti tiszta bevételük 2178,05 korona lesz, ez annyit jelent, hogy a befektetett költség a lecsapolt területen 4 — 5 év alatt visszatérül. Aránylag rövid idő ez, s még nagyobb a haszon, ha tekintetbe veszszük, hogy e terület 95,3 %-át terméketlen rétek és legelők képezik. Ilyképpen az abarai szövetkezetesek elsőként érik meg a Kelet-Szlovákiai Alföldön földjeik komplex újraművelését. Jánosov Ján A kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság decemberben értékelte a hatáskörébe tartozó szövetkezetekben és állami gazdaságokban és egymás között folyó szocialista munkaverseny eredményeit és hiányosságait. Újra bebizonyosodott, -hogy a jól megszervezett és helyesen irányított szocialista munkaverseny jelentősen elősegíti a mezőgazdaságban is a kitűzött feladatok teljesítését. Joggal ítélte oda az értékelő bizottság a kerületi vándorzászlót a kenyhecieknek. Az említett szövetkezetnek közel száz tagja 727 hektár területen gazdálkodik. Ebből 535 hektár szántó. Szarvasmarhaállományuk fejlesztési tervét 104,4 százalékra (ebből a tehénállományét 102,2 százalékra) teljesítették. Tehenenként napi 5,6 literes tejátlagot értek el az év kilenc hónapja alatt. Eladási kötelességüket húsból 150, a tejből 101, és a tojásból pedig 107,9 százalékra, gabonából pedig 116 százalékra teljesítették. Gabonából átlag 27 mázsás hektárhozamot takarítottak be. Készítettek 2400 köbméter komposztot, amely jóminőségű, s a földterület minden hektárára 3,3 köbméter jut. A kenyheci szövetkezet a munkaverseny keretében 169 000 korona értékű vállalásából 9 hónap alatt 142 500 koronát bevételezett. A kerület szövetkezetei közti versenyben a kenyheciek mögé a sabi-Munkaverseny a termelés motorja egy mországi szövetkezetből Tizenegy éve gazdálkodnak már közösen, itt a Morva folyó mentén. Termelési eredményeikkel — amelyeket a gazdálkodásuk első éveiben értek el — nem voltak megelégedve. Nagy fordulópontot jelentett a szilárd pénzjutalmazás, amelyre 1959-ben tértek át. Ezzel a jutalmazási rendszerrel kezdték az elmúlt gazdasági évet is. Takarmánykészletüket a többi között 50 vagon silőtakarmány, 12 vagon árpa és 10 vagon széna képezte. Mindez lehetővé tette, hogy a vysokái szövetkezetesek túlteljesítsék tej-, tojás- és húseladási tervüket. Az év 9 hónapja alatt hektáronként 113,8 kg húst (ebből 102 kg sertéshús), 312 liter tejet és 380 darab tojást adtak el az államnak. — Szövetkezetünk pénzjövedelmének 70 százalékát az állattenyésztés adja — állítja Visváder elvtárs, a szövetkezet könyvelője. Az állandó munkaerők átlagos havi keresete — az év háromnegyed részében — elérte a 850 koronát. Az egész évet számítva, több lesz 1000 koronánál. De nemcsak a szilárd jutalmazásnak köszönhető a vysokái szövetkezet gyors és egészséges fejlődése. Nagymértékben segített az önköltség állandó ellenőrzése is. Így ellenőrizték például a tej költségét, amely az év 9 hónapjában literenként 1,67 koronába került (1,79 koronáért adták el). Egy kiló marhahús ellenőrzött önköltsége 8 korona volt, a sertéshúsé huszonöt kilogramostól a vágási súlyig 6,27 korona. Prémiumot csak azok kapnak, akik fontos és sürgős feladatokat végeztek el. Például 1961-ben több mint száz vagon széna és évelő takarmány feküdt lekaszálva a mezőkön. Betakarítását nem sürgették a tagok, amíg nem volt prémium. A jutalmazási alapból az említett takarmány betakarításának meggyorsítására 11 000 koronát fordítottak, azaz mázsánként egy koronát. A kifizetés előfeltétele az volt,, Ijogy a kocsis és két adogató " naponta 45 ' mázsa hereszénát, vagy 35 mázsa rétiszénát hordjanak a rendeltetési helyére. Az emberek érdemesnek találták a mázsánkénti egy koronát, s nem szalasztották el az alkalmat annak megragadására. Még a hiányzó négy-öt mázsa széna beszállítására is „expedíciót“ szerveztek. Az eredmény: a széna idejében, gyorsan kazlakba került. Hasonlóképpen jól kifizetődött' a tagoknak az idényprémium a kapásnövények betakarítása idején is. Ami azt jelentette, hogy november elsején már befejezték ezt a munkát, beleértve a kukorica betakarítását is. A vysokái szövetkezet vezetői a szilárd jutalmazás bevezetésével, prémium fizetésével, valamint az önköltség rendszeres ellenőrzésével nagymértékben hozzájárulnak a termelés hatékonyabbá tételéhez, így az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. B. D. növi, a stretavkai, a cigl'ai és a studeneci szövetkezet sorakozott fel. Kitűntek a kerületi verseny mutatói alapján: a kassai járásban a Tornai Állami Gazdaság, a péderi szövetkezet, a Nagyidai Állami Gazdaság, valamint a vajkóci és a královcei szövetkezet; a rozsnyói járásban a lubeníki, a gocaltovói, a berzétei és a páskai szövetkezet; a terebesi járásban a szomotori, vajkóci, nagykövesdi és a polyáni szövetkezet. A verseny legjobbjai 3000 — 1000 korona jutalomban részesültek. A verseny egyéni győztesei: a fejők kerületi versenyében Firák Anna, a Tornai Állami Gazdaság dolgozója érdemelte ki az első helyet. Tizennyolc tehéntől, 9 hónap alatt átlagosan 2894 liter tejet fejt ki, ez 10,6 literes napi tejhozam tehenenként. A második helyen ugyanennek az állami gazdaságnak a dolgozója, Banyáz Mihály fejő végzett, napi 10,2 literes átlaggal. A kerület további 18 fejője 300 — 300, s tizenhat fejő pedig 200-200 korona jutalmat kapott. Legjobbnak bizonyult az etetők közül a Vysny Hrabovec-i szövetkezet tagja. Bunda Károly, aki a gondjaira bízott 30 hízómarha esetében másfél kilós napi átlagsúlygyarapodást ért el kilenc hónap alatt. Bunda és további 11 vetélytársa 300 koronát, s 7 pedig 200 koronát kapott jutalmul. A kerület legjobb sertéshizlalójának a berzétei szövetkezet Lupták Pálja bizonyult, aki 182 sertést hizlal, s 0,92 kg-os súlygyarapodást értek el a gondjaira bízott sertések. A kerület további 8 kiváló sertésgondozójával együtt Lupták Pál 300 korona jutalomban részesült, további 11 vetélytárs pedig személyenként 200 koronát kapott. Kerületi méretben legjobb traktoros hírében áll a csécsi szövetkezet Sváb Sándora, aki traktorával 344 hektár gabonát aratott le. Ö 1000 korona jutalmat érdemelt ki. A legpéldásabb kombajnos a sebastovcei szövetkezetből került ki, Németh Pál, aki 404 hektár gabonát learatott és ebből 223 tonna magot kicsépelt. Jutalma: 2000 korona. A hárommenetes aratásban a budkovcei szövetkezetnek Harbuiak Andrej által vezetett csoportja vitte el a pálmát. ☆ Tény: a szocialista munkaverseny a termelés motorja. Előfeltétele és elősegítője kiváló eredmények elérésének. Tehát, mindent el kell követnünk, hogy a munkaverseny meghonosodjék a kerület minden szövetkezetében, állami gazdaságában, s elválaszthatatlan tartozéka legyen a jó gazdálkodásnak. Bohus Nemiek (Kassa) Ahol hiányzik a tervszerű irányítás Á CSILIZRADVÁNYI szövetkezet 1950-ben alakult; kezdeti nehézségekkel mint másutt. Csakhogy ezekkel a nehézségekkel még azóta sem birkózott meg. Munkaegységenként 12 korona előlegnél s 5 korona évvégi osztaléknál soha sem fizettek többet. Az 1050 hektáros szövetkezetben 565 darab a szarvasmarha. Takarmányalapjuk nincs kellőképpen biztosítva, amelynek már most érzik a hatását: a napi fejési átlag már csak 4 liter. 25 000 liter tejjel maradtak adósak. Esztergályos János, a helyi nemzeti bizottság elnöke és F1 u - dics Lajos, a szövetkezet zootechnikusa abban látják a legnagyobb hibát, hogy nincs meg a kellő összhang a szövetkezet vezetősége és a tagság között. Az elnök többször helytelenül jár el a problémák megoldásánál: sokszor ígérget minden megfontolás nélkül. A szövetkezet vezetőségi és tagsági üléseit nem tartják meg rendszeresen, ez szintén káros hatással van a szövetkezetre. Sűrűn váltakoznak a funkcionáriusok. Még nem sikerült olyan vezetőségi kollektíva kialakítása, amely magával ragadta volna a tagságot. így nem is csodálkozhatunk azon, hogy a fiatalok, akikről nem gondoskodnak, a városban keresnek jobb munka- és szórakozási lehetőséget. IDEJE VOLNA MÁR gondoskodni a szövetkezeti munkaiskoláról is, amely máshol már régóta működik. Nagy szükségük volna a tanulásra, művelődésre, olvasásra, amire éppen most, a tél folyamán jutna a legtöbb idő. Reméljük, hogy a csilizradványiak megtalálják a helyes utat, s azon haladva pótolják a sok évi lemaradást. Pongrácz Gábor (Mihályía) Hasznos tanulmányút A vízkeleti szövetkezetesek a közelmúltban Magyarországra látogattak el, viszonozva ezzel az alpári szövetkezetesek korábbi látogatását. A vízkeletiek tanulmányozták a TSZCS (termelőszövetkezeti csoport) gazdaságát, és kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. A csaknem két hétig tartó tanulmányút még jobban megerősítette a két állam szövetkezeteseinek barátságát. Kozma Géza (Vízkelet)
