Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-27 / 51. szám
Az aratás a legfontosabb mezőgazdasági munkálatok közé tartozik, s ezért a mezőgazdasági dolgozók figyelmének középpontjában áll. Mivel nagyon nagy jelentőségű „csúcsmunkáról“ van szó, főként a gépesítők ügyévé vált. A gépesítők igyekeznek az aratási munkálatokat különböző módon minél jobban gépesíteni, s ezzel megkönnyíteni azokat, valamint lerövidíteni az aratás időtartamát. Ezért már néhány éve fokozatosan új gabonabetakarítási technológiákat vezetnek be a gyakorlatba, amelyek lehetővé teszik a gépek nagyobb arányú foglalkoztatását. Napjainkban a gabonát kévekötővel, közvetlen kombájnaratással, kétmenetes módszerrel, hárommenetes módszerrel és kombinált két és fél menetes módszerre! takarítjuk be. Ezeknek a technológiáknak az alkalmazásával nagyon jó gyakorlati tapasztalatokat szereztünk. Az egyes módszerek technikai sajátosságain kívül érdekesek ezek ökonómiai mutatói is. Segítségükkel jobban tájékozódhatunk a betakarítási munkálatok módjának megválasztásakor. A Zeliezovcei Állami Gazdaság 1961-ben szerzett gyakorlati tapasztalatai a gabonabetakarítás napjainkban alkalmazott technológiáinak néhány ökonómiai sajátosságára világítottak rá. Ebben az állami gazdaságban tavaly összehasonlították a gabonafélék kévekötőkkel végzett aratását, a kétmenetes aratást és a két és félmenetes aratást. A két és félmenetes aratással hazánkban elsőként a Zeliezovcei Állami Gazdaság kísérletezett. A gabona két és félmenetes aratásának technológiája azon alapszik, hogy a gabonakombájnok szalmarázójára kifúvóberendezéssel ellátott szecskavágót szerelnek. A szecskavágő a kicsépelt szalmát fölszecskázza és a kifúvó berendezéssel a kombájnhoz kapcsolt nagy ürtartalmú teherkocsiba juttatja. Tehát a gabona cséplése és a szalma betakarítása egyidejűleg történik. Ez a két és félmenetes aratás egyik legnagyobb előnye. A nagy űrtartalmú teherkocsikba juttatott fölszecskázott szalmát traktorral kazalozás végett a gazdasági udvarba vagy a gazdasági udvar közelébe szállítják. A kazalozás gépesítését az adagoló asztal és a szénafelvonó teszi lehetővé. A felszecskázott szalmát a nagy űrtartalmú teherkocsiból az adagoló asztalra borítják, amely a szénafelvonóba továbbítja, s annak segítségével a kazalra kerül. A kazal kétféle lehet: vagy szabadon, szokványosán rakott, vagy pedig a fölszecskázott szalmát egy megfelelő elkerített területen kazalozzák. A kerítést 4 méter magas, téglalap formában leállított oszlopok alkotják, amelyeket drótsövénnyel vesznek körül. Az elkerített rész megtöltése után a fölszecskázott szalmát egész szalmával tető formájában betakarjuk. Az említett technológia hátránya, hogy a kombájn fnotorját jobban megterheljük (15 —20 %-kai), továbbá a megtöltött nagy űrtartalmú teherkocsik átkapcsolásával hátráltatjuk a kombájn munkáját. További hátrányt jelent az is, hogy az aratásba egyszerre több traktort kell bevetnünk. A közvetlen kombájnaratás és a kétmenetes aratás alkalmazásakor a gabona betakarítása és a szalma begyűjtése egymástól függetlenül, kevesebb traktorral és hosszabb idő alatt történik. A Zeliezovcei Állami Gazdaságban 83,47 hektáron kévekötővel végezték az aratást, 75,90 hektáron kétmenetes módszerrel, 342,92 hektáron pedig két és félmenetesen. A betakarítás egyes módszereinek következők az ökonómiai mutatói: A kétmenetes valamint a két és félmenetes gabonabetakarítás egyik legfontosabb kelléke a rendfelszedő berendezés -ku-A kévekötővel végzett gabonabetakarítás technológiája: Qi '2 • -»-> _ *. . aj N N *0 <U C O) A munka neme £ £ g, ^ & '<u § * „ ,g ft-3 « S 'S « Is’o.S a>’a £ g-gf O N - '« 3^5° :o 7= >o Cwyj ^ U) 'O A qabonaparcellák körülkaszálása és a kévekötés.................................. kézzel 2 2,72 12,33 Kévekötővel végzett kaszálás . Z—25 2 5,65 68,78 A kévék összehordása és keresztekbe rakása . . . kézzel 5 13,01 A szalma összegereblyézése . . lófogattal 1 4,24 13,62 A kaparék kötözése .... kézzel 1 1,09 o,66 traktor A gabona behordása és cséplése . cséplőgép 19 90,53 426,66 A kicsépelt gabona elszállítása . traktor 1 4,51 48,16 Gabonarakodás a magtárakban . kézzel 2 0,79 4,24 Más munkálatok . .___■ ______~___________2_________3,29_________15,53 Összesen 1 ha.......................................... 125,83 644,60 Összesen 1 q (27,56 q hektárhozam esetében) 4,56 23,38 *) Közvetlen önköltség: munkadíj (a biztosítási járulék nélkül), kisjavítás, üzemanyag, elhasználódási érték. A kévekötőkkel végzett aratás sok munkaerőt kíván s ezért nagy a munkaidőszükséglet és az önköltség. Főként a gabona szállítása és cséplése igényel sok munkaidőt. A betakarításhoz szükséges munkaidő 71,94 %-át a gabona behordása és cséplése emészti fel, s ugyanakkor ezek a munkálatok az önköltség 66,18 %-át is igénybe veszik A kétmenetes aratás a kévekötős aratással szemben csökkenti a munkaerő- és a munkaidöszükségletet. Ezzel összhangban lényegesen csökkennek az egyenes önköltségek is, főként a munkaköltségek. A legtöbb munkaidőt, vagyis a betakarításra fordított munkaidő 62,11 %-át a szalma lehúzása és kazalozása emészti fel. A kétmenetes aratás lényegesen megkönnyíti a betakarítással, csépléssel és a kicsépelt mag szállításával kapcsolatos munkálatokat, amelyeknek elvégzése kevés munkaerőt és munkaidőt igényel. A szalma betakarítása azonban még mindig sok munkaerőt és munkaidőt kíván. A két és félmenetes aratás technológiája: ^ _____ 0> 'O I _ * . ro N H =o <u E a Amunkaneme ^ _ £ g, 2 ő. 5 2 3 co N ex’s <0 2 'S «2 «üS E;S'|-S §! « ;g-g,S ___________________________________________ c-g-a ss-o ^ * A gabonaparcellák körülkaszálása kézzel 2 2,72 12,33 Rendrakóval végzett kaszálás . rendrakó 2 1,26 13,78 Rendfölszedés és cséplés kombájnnal........................................... 2M —330 2 9,61 58,41 traktor+ A kicsépelt gabona szállítása . . pótkocsi 2 3,85 38,61 kézzel a szállító-A gabona átrakása .... berendezésbe 3 6,10 21,14 A fölszecskázott szalma traktor+ szállítása (1 km-ig) .... pótkocsi 3 5,34 79,04 A szalma összegereblyézése . . lófogat 1 4,24 13,62 adagolóasztal, fúvó-Kazalozás.................................................................berendezés 2_________5,54_______ 48,69 Összesen 1 ha , 38,66 385,62 Összesen 1 q 1,40 13,99 *) Közvetlen önköltség: munkadíj (a biztosítási járulék nélkül), kisjavítás, üzemanyag, elhasználódási érték. Amint látjuk a munkaidőszükséglet a két és félmenetes aratás alkalmazásakor a legkisebb, mivel sokkal kevesebb munkaidőt fordítunk a szalma elszállítására és kazalozására. Az egy hektárra eső munkaidő 40,54 óráról (a kétmenetes aratást számítva) a két és félmenetes aratás esetén 10,88 órára csökken. Ezzel szemben valamivel nagyobb a tulajdonképpeni betakarításra és a kombájnos cséplésre fordított munkaidő. Ugyanis a nagy ürtartalmú teherkocsik átkapcsolása hátráltatja a kombájn munkáját, gyakran vesztegelésre kényszeríti és így csökkenti a kombájn teljesítményét. !gy az SK —3-as kombájn órateljesítménye a kétmenetes aratás alkalmazásakor 0,51 hektár, a két és félmenetes aratás alkalmazása esetén a ZM —330-as kombájn órateljesítménye csak 0,23 hektár, vagyis 54,9 %-kal alacsonyabb. A két és félmenetes aratás közvetlen önköltségei alacsonyabbak, mint a kétmenetes aratásé. Ha ökonómiai szempontból elemezzük a két és félmenetes aratást, akkor felmerül a szalma betakarítására és különböző távolságokra való szállítására fordított munkaidő kérdése. A Zeliezovcei Állami Gazdaságban a fölszecskázott szalmát 1 — 5 km távolságra szállítják. A munkaidőszükséglet (1 ha-ra átszámítva) a különböző távolságok szerint a kövekezőképpen alakult: Távolság 1 km-ig 2 km-ig 3 km-ig 4 km-ig 5 km-ig Munkaidőszükséglet (óra/ha) 5,34 5,45 5,68 6,28 7,16 Az itt felsorolt adatokból megállapíthatjuk, hogy a fölszecskázott szalma szállítására fordított munkaidő 5 km-ig aránylag alacsony. Ez azonban nagyobb igényeket támaszt a traktor- és a pótkocsiszükségletre. A Zeliezovcei Állami Gazdaságban tavaly alkalmazott aratási módszerek ökonómiai értékelése szerint a legelőnyösebb a két és félmenetes aratás. A két és félmenetes aratás legnagyobb előnye a mag és a szalma azonnali elszállítása a földekről, valamint a szalma kazalozásának gépesítése. Az összes legfontosabb ökonómiai mutatók a két és félmenetes aratás mellett szólnak. A jövőben számolnunk kell a két és félmenetes aratás elterjesztésével, s mezőgazdasági üzemeinket ezzel összhangban több traktorral és nagy ürtartalmú teherkocsival kell ellátni. Az új technológia bevezetésekor a szecskavágót először csak egy kombájnba szereljük be, és ezzel a kombájnnal a gazdasági udvar melletti gabonaföldeken arassunk, így kevés traktorra lesz szükségünk. A traktorok számának növekedésével egyidejűleg vezessük be ezt az új aratási technológiát a távolabbi gabonaföldeken is. Marko Alfonz mérnök, a Mezőgazdasági Ökonómiai Kutatóintézet, (Bratislava) dolgozója A sorközi trágyalevezés gyorsítja a cukorrépa fejlődését A cukorrépa nagyon igényes az összes agrotechnikai intézkedések minőségére. A nagy hozamok egyik feltételét a helyes trágyázás képezi. A cukorrépa nagy mennyiségű tápanyagot von el a talajból. Főként nitrogénre és káliumra van szüksége. Ezeket a tápanyagokat sorközi trágyalevezéssel juttathatjuk a talajba, és ezzel hatékonyan kiegészítjük az alaptrágyázást. A trágyalevezést főképp akkor kell alkalmazni, ha kevés másfajta trágya áll a rendelkezésünkre, vagy pedig salétromhiány lép föl. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink elegendő géppel rendelkeznek a sorközi trágyalevezés elvégzésére. Ezeket a gépeket megfelelően foglalkoztatni kell és a trágyalevezést idejében és helyesen kell elvégezni. A tenyészidő alatt végzett sorközi trágyalevezés elsősorban trágyázási beavatkozás. A trágyalevezett területre nagy mennyiségű tápanyagot, főként nitrogént és káliumot juttatunk. Ez ugyanakkor azonban agrotechnikai beavatkozást is jelent, mivel a trágyalevezés a trágyázással egyidejűleg porhanyítja a sorok közötti talajt is. A trágyalé átlagban 0,25 % nitrogént és 0,5 % káliumot tartalmaz, ezen kívül különféle hormonanyagokat, amelyek elősegítik a répa növekedését és fejlődését. Ha egy hektárra 100 hl trágyalevet juttatunk, akkor a talaj körülbelül 1 25 kg nitrogént és 50 kg káliumot kap tiszta tápanyag formájában. Ez körülbelül 160 kg mészsalétromnak és 125 kg kálisónak felel meg. Ám a trágyalé tápanyagtartalma a trágyalé kezelésétől függ. Rossz kezelés esetén a trágyalé nitrogéntartalma nagyon gyorsan ammónizálődik, tehát a nitrogén elillan a levegőbe, s így a trágyalé nitrogéntartalma lényegesen csökken. Főként a rossz trágyalégödrökben veszít sokat az értékéből, amelybe szabadon csuroghat az esővíz és a szennyvíz, és a levegő is hozzáférhet. A trágyalé oszlását megakadályozhatjuk agyag, zöldgálic vagy gítunk. Egy hektárra 200 — 300 liter trágyalevet juttatunk. A trágyalé hígításának mértékét és az egy hektárra juttatott hígított trágyáié mennyiséget annak minősége szerint állapítjuk meg (a legmegfelelőbb 120-140 hl). Száz hektoliternél kisebb mennyiséget egy hektárra juttatni nem ajánlatos. A leghatékonyabb, ha a trágyalevet a 15 cm-es mélységbe juttatjuk. A trágyalébe szuperfoszfátot adunk, hogy így kiegyenlítsük az egyes tápanyagok közötti arányt. A fejtrágyázáskor ügyelnünk kell arra, hogy a cukorrépa fejlődésének első időszakában elősegítsük a hatalmas asszimiláló-rendszer kialakulását, amelyet elsősorban nitrogénes trágyák alkalmazásával érhetünk el. A trágyalé alkalmazása nagyban elősegíti a cukortartalom növelését is. Természetesen a trágyalevezésen kívül a répát más trágyafélékkel is fejtrágyázzuk (az alaptrágyázásra való tekintettel). Nagyobb nitrogénadagok esetében, amelyeket salétrom és trágyalé formájában juttatunk a talajba, nem kell félnünk a cukortartalom csökkenésétől. Ellenkezőleg, a mostani nemesitett cukorrépafajták megkívánják a nagyobb nitrogénadagot főként hogyha ügyelünk a többi tápanyag kiegészítésére és a jó agrotechnikára is. A fokozott nitrogéntrágyázás növeli a cukorrépafejek emészthető fehérjetartalmát. A cukorrépa ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben, illetve azok hatása sokkal gyengébben mutatkozik meg. Ebben az évben későn vetettük el a cukorrépát, tehát meg kell gyorsítani annak fejlődését. Ezt elsősorban trágyalevezéssel érhetjük el. Az egyelés után elsősorban a gyengébb növényzetet trágyalevezzük. A cukorgyári gazdaságokon kívül sok olyan szövetkezetei említhetnénk, amelyek jó tapasztalatokat szereztek a sorközi trágyalevezéssel. Ez az agrotechnikai beavatkozás a cukorrépatermesztés elmaradhatatlan tartozéka. Az Uhfinévesi Állattenyésztési Kutatóintézet gazdaságában tavaly közel 1000 mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából, amit a csővezetékek és Rotrevoltok segítségével végzett trágyalés öntözésnek köszönhetnek. (ksz) I öreg hulladékolaj segítségével, amelyekből körülbelül 0,5 liternyit (négyzetméterenként számítva) a trágyalé felszínére öntünk. A trágyalé felszínén lévő olaj megakadályozza a nitrogén elillanását. Nem szabad nagy mennyiségű olajat önteni a trágyalére, mivel az olaj nagyobb mennyiségben asztmatikus méregként hat a növényzetre. Ugyanis az olaj trágyalével együtt a növénybe jut és elzárja a növényzet leveleinek légréseit. A fejtrágyázásra szánt trágyalevet vízzel hígítjuk (a tömény trágyalé főként szárazságok idején károsan hat a npvéuyzet gyökérzetére és leveleire is). A hígítás aránya 1:5 vagy 1:5, tehát egy rész trágyalevet 3 — 5 rész vízzel hi-Tehát, ha még több cukrot akarunk előállítani, több jó minőségű takarmányt akarunk cukorrépaszeletek, melasz, cukorrépafej, s esetleg szárított répa formájában előállítani, ne hanyagoljunk el egyetlen agrotechnikai beavatkozást sem, amely hozzájárulhat a terméshozam növeléséhez. Ilyen agrotechnikai beavatkozás elsősorban a sorközi kiegészítő trágyázás — a trágyalevezés. Stepanovic Milan, mérnök 91
