Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-27 / 51. szám

Most a gyors és veszteségmentes aratásnál nagy figyelmet fordítunk a termény minőségére is. Ezt pedig csakis az új technológia alkalmazásával érhetjük el. E téren gazdag tapasztalatokat szereztünk a múlt nyáron, amikor az összes gabona 50,4%-át új módszerrel takarítottuk be. A rendrakógépek szabályos, egyenes rendeket raktak és a rendfelszedő kombájnok akkor gyűjtötték össze a learatott gabonát, amikor a magvak nedvességtartalma nem haladta meg a 17 %-ot (páradús időjárás esetén a 20 %-ot), de 14 %-nál nem volt kisebb.

A tavalyi siker oda vezetett, hogy az idén már a gabona 59,6 %-át takarítjuk be az új módszer segítségével. Nálunk ez jó eredménynek számít, mert vannak olyan meredek fekvésű területeink is, ahol csak lovas kaszálógép vagy kézi kasza jöhet számításba.

Egy kombájnra 100 hektár gabona aratását terveztük; 5 hektárral többet, mint amennyit tavaly elértünk. Ez, sőt több is jobb szervezéssel elérhető.

Járásunkban az aratás nem egyszerre kezdődik. Általában 10 — 14 nap a különbség az északi és a déli részek között. Ez viszont kedvezően hat a gépek kihasználására. Az aratás kezdetén 20 kombájn jön a járás északi részeiről a déli részek segítségére, azután visszamennek saját gazdaságaikba. Ez nagy előny azért is, mert a kombájnosok már munkába lendültek, illetve tapasztalatot szereztek, azonkívül a déli részek is kisegítik majd az északi részeket, 28 kombájnt küldenek segítségükre.

Sánta János, a szövetkezet fiatal kombájnosa felvételünkön a gép javítását végzi. A többiekkel együtt 530 hektárról aratják le és csépelik ki a gabonát.

Az ipolybalogi szövetkezet példásan teljesíti eladási tervét. A tervezett 60 mázsa sertéshús helyett 69-et, a 84 mázsa marhahús helyett pedig 93-at adott el. A tojáseladás tervét is teljesíti, A nagyüzemi termelés még jobban kibontakozhat, ha elkészül a korszerű négyszoros istálló. A képen látható építkezési csoport tagjai vállalták, hogy az építkezési munkákat egy hónappal a tervezett idő előtt befejezik.

(Foto: Bállá)

H í R E K a UakácM

A bácsi borról nem kell sokat beikszólni. Különbenis azt tartják a borivók, hogy a jó bor maga helyett is beszél. De hogy igazán jó legyen, azért sokat kell dolgozni. A fáradság azonban megtérül majd ősszel szüret után. Felvételünkön Csekes István a szólót permetezi.

(Kép és szöveg: -gs-)

MEDVESALJÁN

1962. június 27.

GÉPEINK aratásra készen

Irta: FILIP OTTÖ, a kassai járás főmechanizátora

A kassai járásban a gépek javítását pontosan a terv szerint végeztük, tekintet nélkül a kései tavaszodásra. A gépek 96 %-át már kijavítottuk és remélhető, hogy mire e sorok megjelennek a többi is készen lesz. A gépjavítás oroszlánrészét a szepsi gépállomás végezte el, de a szövetkezetek is szép eredményeket értek el. Különösen a perényi, szinai, csécsi, csányi, krásnai és a novacáni

szövetkezetek érdemelnek dicséretet. Igaz, ezeknek a szövetkezeteknek jó műhelyeik vannak, de a többiek is megtettek minden tőlük telhetőt.

A kijavított gépeket bizottság vizsgálta át, munkáját e napokban fejezi be. A bizottság a gépállomás legjobb szerelőiből, a legjobb szövetkezeti gépjavítókból és az állami ellenőrző szervek dolgozóiból tevődött össze.

Búcsi képeslapok

Országszerte lázas készülődés folyik. Közeledik az aratás. A búcsi szövetkezetben is minden igyekezet oda irányul, hogy a gépek, $ az emberek egyaránt felkészülve induljanak neki a legfontosabb munkának, a jövő évi kenyér betakarításának. Emellett azonban nem hanyagolják el a növényápolást, a kertészetet, s a szőlészetet sem. Nagy gonddal gyűjtötték be a takarmányféléket is, hogy az állattenyésztés — ami eléggé számottevő - ne szenvedjen hiányt.

— Az üveg és a kerámia kiszorította a közhasználatból a cserépedényeket - mondja Bráz Lajos.

Ez is egyik fokmérője életszínvonalunk emelkedésének.

(H. I., Otrokocs)

• A HRNClARSKÉ ZALlZANY-l szövetkezetesek ugyancsak jól nekiláttak a munkához. Az elmúlt napokban több mint 101 dolgozó szárította a szénát. Egy nap alatt 48 hektárról rakták petrencékbe. Sokat segítettek a traktorosok is, Ernest Liptay és Zigmund Sykora. A védnökség! üzemükből 50 dolgozó segített a szénabetakarításnál.

(Stevo Kovács, Rimaszombat)

• SZÖDÓ kis szövetkezeti község. Mostanában, egyre többet hallunk róla. Tavaly 50 hektáros parcelláról 52,4 mázsa szemeskukoricát takarítottak be hektáronként. Ez idén vállalták, hogy 70 hektáron termelnek kukoricát és 60 mázsás hektárhozamot érnek el, 17 hektáron kísérletezni fognak, s e területről 100 mázsa termés elérését tűzték ki célul. A szövetkezetben nem feledkeznek meg a többi munkálatokról sem. Ügy tervezték, hogy 16 nap alatt learatnak, kétfázisos módszerrel. Pártunk XII. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 10 000 ' tojást és 500Ó liter tejet adnak be. Vállalásukat pár hét múlva már teljesítik is.

A faluban szövetkezeti klubot létesítenek, és a járásban elsők voltak, ahol 4 szövetkezeti lakásegységet — 3 szoba, fürdőszobával ellátva — már átadtak azoknak a szövetkezeteseknek, akik munkájukkal megérdemelték. Lakást kapott Dóka Kálmán, Juraj Furár, Rosik János és Ondrej Ment. (Tóth Károly, Léva)

és egészségesek. A sertéseknél is teljes a gépesítés. Gombnyomásra végzik el a munkát és látják el az állatokat. 645 sertést etet két nő a legkönnyebb munkával. A mi asszonyaink azt mondták, hogy otthon elmondják a vezetőiknek, mennyi emberi erőt lehet megkímélni, ha meghallgatják azokat, akik jót akarnak nekik és egy kis kiadással korszerűsítik az istállókat.

(Száraz Mária, Párkánynána)

• A DERESKI EFSZ azok közé a szövetkezetek közé tartozik, ahonnan első látszatra talán semmi kiemelnivalót nem lehet írni. Pedig nem így élj; a dolog. Ahogy elbeszélgettem Pusfco László könyvelővel, kiderült, Hogy nágyon szorgalmas nép lakja ezt a falut.

Az asszonykezek szorgalmát dicsérte a könyvelő, akiknek olyan ügyesen forog a kezükben a kapa, a gereblye, mint a juhnyíró olló. A dereski asszonyok ugyanis az egész Túróc és Sajó völgyén ismertek a juhnyírásról. Olyan hagyomány ez a községben, mint a fazekasmesterség, amely évszázados múltra tekinthet vissza.

Ám a fazekasmesterséggel ma már csupán egy-két ember, köztük Bráz Lajos foglalkozik még. S hogy valóban művészi értékű munka kerül ki a keze alól, erről bárki meggyőződhet. Dúsa János fazekast például Bratislavába hívták föl az egyik népi szövetkezetbe.

• A BÉLYI szövetkezetben 12 nap alatt 225 hektáron elvégzik az aratást. A szövetkezet vezetősége egy komplex gépesített brigádot alakított, amelynek élén Csűrös András áll. Ha az időjárás megengedi, az aratást július 10-én megkezdik, űj módszerrel kétfázisosan.

A tarlóhántás után július 20-ig elvetjük a tarlókeverékeket, ugyancsak ez ideig teljesítjük a beadást.

A komplex gépesített brigád szocialista munkaversenyt indít, s a szövetkezet a nyerteseket 500, 300, illetve 200 korona pénzjutalomban részesíti. (Király Barnabás, Bély)

• A SZÄDALMÄSI szövetkezet kér*4 tészete tizenhatszorosan téríti" fffPTf'Tf ráfordított költségeket. Az ■•elmúlt hónapban elsőnek adtak be 3500 csomó első osztályú hagymát, majd utána nagyobb mennyiségű retket, salátát és egyéb korai zöldségféléket. A tervezett 300 mázsa hagyma kitermelését már e hónapban teljesítik, s terven felül még 20 mázsával adnak be. A zöldségféléknél a tervet 140 %ra akarják teljesíteni. A kertészeti csoport vezetője Pogány Mária. A csoportból jó munkájukkal özvegy Tóth Lajosné, Szabó Sándorné és özvegy Szabó Jánosné tűnnek ki.

(Pogány István, Nagykapos)

• AZ ALSÖSZELI szövetkezetesek még tavasszal kötelezettséget vállaltak pártunk XII. kongresszusának tiszteletére, hogy az idei sertéshústermelési tervüket túlteljesítik. Vállalásukat az első félév vége előtt teljesítették, s terven felül 7 mázsa sertéshúst adtak be, összesen 877 mázsát. (Vadovics József, Galánta)

• AZ 1ZSAI szövetkezet egyik földtábláján 20 asszony kapál. Gyönyörű a burgonya. Elhatározták, hogy a burgonyát öntözni fogják, hogy minél előbb piacra kerülhessen.

(Kurucz Nándorné, Izsa)

• A SAJÓKESZI szövetkezet dicsekedhet a környék legszebb cukorrépájával. A többi kapás is nagyon szép. Ottjártamkor már a cukorrépa második kapálását is elvégezték, és a takarmánybegyűjtési munkálatokkal is szépen haladnak.

• AZ OTROKOCSI szövetkezetben most a takarmányok gyors betakarításával foglalkoznak. Csupán a kertészetben alkalmaznak néhány nődolgozót, de ha a szükség úgy hozza, őket is mozgósítják a széna betakarítására. (Horváth István, Otrokocs)

• A LAKSZAKÁLLASI szövetkezetben már kazlakba rakták a takarmányokat. A cukorrépát e napokban permetezték be a penészbogarak ellen. Most másodszor kapálják a kukoricát.

(Bajcsy Jenöné, Lakszakállas)

• AZ ÉRSEKÜJVÁRI járás nőtanácsa 36 szövetkezetben dolgozó aszszonyt tapasztalatcserére vitt el a dél-morvaországi 2idlohovicei Állami Gazdaságba. Az asszonyoknak nagyon tetszett a korszerű, gépesített tehénistálló és a vörös-tarka tehenek. 150 tehén volt ebben a korszerű istállóban. Mindössze két személy gondozta és fejte őket. A fejés is gépesített, a tárolók és a hűtők mind egy helyen vannak. A növendékállatok kövérek

tfjlKétyi József is készül... A kétmenetes aratásban mindennek rendbe kell menni, hogy gyorsan és veszteség nélkül kerüljön minden szem gabona a raktárba.

"innnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn

, leg gazdálkodók felé pedig annyit,

• hogy kár a makacs huzakodásért, előbb-utóbb mindannyian az EFSZ

: tagjai lesznek. A fejlődés azt iga• zolja, hogy ez az egyedüli helyes út, ; amelyet sok százezer földműves már

sok éve tapos, magáénak vall és ma i már másként el sem tudja képzelni ’ az életét. Miért makacskodnak hát i éppen az óbástiak.

■ Az egészet összegezve: az óbásti ' szövetkezet számára segítséget nyújt' hatna a járási mezőgazdasági osztály ' is; különösen üzemszervezési és szakmai téren.

No de... szerettem volna a falu- 1 ban szerzett tapasztalataimat a me' zőgazdasági osztály vezetőjével megbeszélni, észrevételeimet vele közöl- 1 ni, gondolva arra, talán nincs informálva arról, amit megláttam. Nagyon 1 sajnálom azonban, hogy erre a meg- 1 beszélésre nem akadt ideje. Ezek 1 után érthető, hogy elgondolkoztatott,

• miért nincs ez jobban ebben a medvesaTjai kis faluban.

Sürgős segítség kellene az ottani nemzeti bizottságnak és ugyancsak segítség a szövetkezetnek is. Utána biztosan megtörne a medvesalji jég Öbáston is. A közmondás azt tartja, „aki gyorsan segít, kétszer segít“. Nos, ám lássuk.

Hoksza István

— Ne vegye bizalmatlanságnak, mutassa meg a tanács jegyzőkönyveit.

Lapozgatok, keresem... Tehát az a bizonyos hatodik érzés... Jól sejtettem. Nem találtam ott egy fiaszót sem a kiszélesítésről.

— Milyen segítséget nyújt a helyi nemzeti bizottság a szövetkezetnek?

— Nem a nemzeti bizottság, mi vagyunk a hibásak — vág közbe Krcsmárik Gábor könyvelő. — Nincsenek még tapasztalataink, segítségre lenne szükségünk — szól meggyőzően.

Elgondolkodom a mondottakon. Honnan várják a segítséget? Hiszen a helyi nemzeti bizottság az államhatalom falusi szerve felelős a szövetkezetért. Innen kellene elsősorban segítséget kapniuk.

Hogy tévedés ne essék, itt nem bűnbak-keresésről van szó, és nem is azért látogattam el a faluba, hogy a kákán csomót keressek, hanem azért, hogy a hiányosságokat föltárva, hozzájáruljak a szövetkezet fejlesztéséhez.

Arról van sző, hogy a község és az EFSZ felelős vezetői idáig keve• set tettek a kiszélesítés érdekében. Nagyon helytelen, hogy várakozó álláspontra helyezkedtek ahelyett, hogy állandó aprólékos, meggyőző tömegpolitikai munkát fejtettek volna ki az egyéniek között, hogy azok is megértsék az idők szavát és a szövetkezeti család tagjaivá váljanak, Hiszen ismeretes, hogy köztük számos olyan gazda akad, aki hasznára lenne a szövetkezetnek. Az egyénitek ki. Ez olyan közepes jó eredménynek számít.

Az év első negyedében megint jó rajtoltak. Pénzügyi tervüket töbt mint 10 000 koronával szárnyalták tű! és a további kilátásaik is biztatóak

Nagy kár és komoly hiba azonban hogy nincsenek gazdasági épületeik Az állatállományt még ma is elszórtan, a házaknál tartják, pedig a megalakulás (1959) óta megoldhatták volna ezt a fontos kérdést is. Az ilyet gazdálkodás bizony nem előnyös z szövetkezetnek és nem éppen meggyőző formája a nagyüzemi állattenyésztésnek. Emellett nem hat jói azokra, akik még szövetkezeten kívül állnak. Ezen bizony sürgőser segíteni kellene és végtére is idejt lenne, ha hozzálátnának a szövetkezet kiszélesítéséhez, mert az egy helyben való topogás nem megoldás Kidolgozták ugyan minden évben s szövetkezet fejlesztési tervét, azonban a terv mindig csak terv maradt. Nem jutottak tovább az elhatározásnál. Ettől pedig nemigen növekedik a közös földterület és nem emelkedik a taglétszám. Vajmi keveset ér az ilyen terv.

— A nemzeti bizottság tanácsában hány ízben foglalkoztak a szövetkezet kiszélesítésével?- Minden összejövetelünk alkalmával napirendre tűztük — feleli Pál Márton, nemzeti bizottsági titkár,

Melyik községet válasszam? Talán Öbástot? Igen, ez jó lesz.

— Ne siessen ügy. Ne oda menjen, nem tipikus hely, talál itt jobbat is - mondogatták.

Mégis oda mentem. Ugyanis még kíváncsibb lettem, vajon mit találok ott. Különben is mért menjek olyan községbe, amelyet túlságos előszeretettel javasolnak. Ott úgyis gyakran megfordul újságíró, de Öbáston aligha.

A nemzeti bizottságon megtudtam, hogy a falu határa 605 hektár mezőgazdasági területet, illetve 305 hektár szántót foglal magába. Ebből a szövetkezet tulajdona 295 hektár mezőgazdasági, azaz 106 hektár szántóterületet tesz ki. Az EFSZ-ben 27 mezőgazdasági üzem 46 taglétszámmal egyesült közös kollektív tulajdonná. Ebből 10 a férfi és 36 a nőtag.

Ugyanakkor a faluban még 62 egyéni gazda 310 hektár mezőgazdasági területet művel kezdetleges kistermelői módon. Ez ma a valóság.

Lehet, hogy nem tipikus erről írni, azonban szükséges.

A szövetkezet nyilvántartásaiból kitűnt, oqy megalakulásuktól fogva hol gye 'bb, hol jobb eredménnyel zárták az évet. Tavaly például az állati termékek eladási tervét a tejen és a tojáson kívül teljesítették és munkaegységenként 16 koronát fizet-