Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-17 / 48. szám
kongresszusának tiszteletére Mezőgazdasági üzemeinkben éppen úgy, mint az ipari termelésben, a munkasikerek jelenleg pártunk XII. kongresszusa jegyében születnek. Földműveseink és ipari dolgozóink ennek a nagy jelentőségű eseménynek a tiszteletére a tervezettnél több és jobb ipari és mezőgazdasági terméket állítanak elő. A NAGYKESZI SZÖVETKEZEI dolgozói is értékes felajánlást tettek pártunk XII. kongresszusának tiszteletére. Minden dolgozó a maga munkahelyén fölmérte a termelés növelésére kínálkozó lehetőségeket. A növénytermesztési csoport tagjai ennek eredményeképpen búzából és tavaszi áriából 1 mázsával, kukoricából 2 mázsával, silókukoricából 30 mázsával, cukorrépából 10 mázsával, lucernából pedig 5 mázsával többet termelnek hektáronként, mint amenynyit előirányoztak. A vállalás értéke összesen 119 620 korona. Az állattenyésztési csoport dolgozói sem akarnak lemaradni a növénytermesztők mögött. Kovács András, Nagy Lajos, Takács Sándor, Samu Imre és a többi fejő a tervezett 2700 literes évi állatonkénti tejátlagot 2750 literre emelik. Ezáltal 4800 literrel több tejet termelnek a tervezettnél. A sertéshizlalda dolgozói 1365 kg hússal adnak többet közellátásunknak, az anyakocák gondozója pedig anyánként 13 malac helyett átlagban 13,5 malacot választ el, s így a szövetkezetnek 23 malaccal többet ad a tervezettnél. A hízómarhák gondozói is 912,5 kg húst termelnek terven felül. Nemcsak a nagykeszi szövetkezet, hanem az egész falu népe is kötelezettséget vállalt pártunk XII. kongresszusának tiszteletére. A község 560 lakosa fejenként 16 brigádórát dolgozik le a faluszépítési mozgalom keretében. A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN több mint 40 szövetkezet válaszolt a tvaroznái EFSZ (brnói járás) felhívására. Ennek a felhívásnak értelmében a szövetkezetek dolgozói pártunk XII. kongresszusa tiszteletére kötelezettségvállalást tettek a termelés és az árutermelés növelésére. A kerületben egyre több brigádot alakítanak, amelyek a Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának brigádja címért versenyeznek. A szövetkezetekben és állami gazdaságokban ezt a mozgalmat az egyetemesen gépesített csapatok és brigádok létesítésével kapcsolták össze. Eddig a kerület szövetkezeteiben 63. az állami gazdaságokban pedig 23 egyetemesen gépesített csapatot és brigádot alakítottak. A LUŐIVNÁI SZÖVETKEZET (poprádi járás) is válaszolt a tvaroznai szövetkezet felhívására. Pártunk tiszteletére tett munkafelajánlásukat a tagok becsülettel teljesítik. Ennek eredményeképpen félévi húseladási tervüket már március 25-ig 100 °/o-ra teljesítették, s 130 %-ra teljesítik a tojás és a tej időbeni eladási tervét is. a pSerovi járásban pártunk XII. kongresszusa tiszteletére eddig 99 szövetkezet, 69 kollektíva és 526 egyén tett munkafelajánlást. A munkafelajánlások a termelés növelésére irányulnak és értékük meghaladja az 5 millió koronát. A prerovi járás földművesei tavaly is nagyon szép termelési eredményeket értek el. A járás mezőgazdasági termelése az előző évvel szemben 11,3 %-kai növekedett és az árutermelés is 3,2 %kai magasabb volt, mint 1960-ban. Ez évben a Nagy hozamok mestere címért 114 dolgozó versenyez és 8 munkacsapat a CSKP XII. kongreszszusának brigádja cím elnyeréséért. A vállalások teljesítése érdekében növelni akarják a talaj termöerejét. Hektáronként 300 mázsa istállótrágyát, 3 m3 25 % szerves anyagot tartalmazó komposztot akarnak előállítani. Ezen kívül a szántóterület 8%-át zöldtrágyázzák. 332 hektár kishozamú rét és legelő föltörésével szélesítik majd a szántóterületet, 298 hektárt lecsapolnak és 146 hektárt öntözéssel tesznek termékenyebbé. Ügy tervezik, hogy gabonából 35,5 mázsás, árpából 33,5 mázsás, cukorrépából 345 mázsás, burgonyából 180 mázsás, silókukoricából pedig 500 mázsás átlagos hektárhozamot érnek el. A HEGYALJAI JASENIEI SZÖVETKEZET (Banská Bystrica-i járás) tavaly a járási versenyben a negyedik helyre került. A tej évi eladási tervét 124,5 %-ra, a húsét 120 %-ra, a tojásét pedig 122 %-ra teljesítette. A szövetkezetben meghonosodott a szocialista munkaverseny. Ennek keretében egyre több munkafelajánlás születik. Stefan Bielik munkacsapata például kukoricatermesztéssel foglalkozik. Ezen a vidéken csak néhány évvel ezelőtt fogtak hozzá a kukorica termesztéséhez. így annál értékesebb az a munkafelajánlás, amely szerint egy 5 hektárnyi területen 360 mázsás átlagos hektárhozamot akarnak elérni a tejes-viaszos érésű silókukoricából. Mária Slivková munkacsapata viszont 15 hektárnyi területen burgonyát termeszt. A munkacsapat kötelezettséget vállalt, hogy ezen a területen 200 mázsás átlagos hektárhozamot ér el. Ezért minden hektárra 320 mázsa istállótrágyát, 3 mázsa kálisót, 3 mázsa ammőniumszulfátot, 3 mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa meszet juttatott. Ezek a trágyaadagok ugyanis tavaly nagyon szép terméseredményekhez vezettek. A TARDOSKEDDI SZÖVETKEZET baromfigondozói pártunk XII. kongresszusa tiszteletére elhatározták, hogy minden tojótól évi 115 tojást érnek el átlagban, s így 23 645 tojással többet adnak közellátásunknak a tervezettnél. A tojókat fehérjedús takarmánykeverékkel etetik és az első negyedévben 152 435 tojást adtak el az államnak. A szövetkezet tojóit tavaly ősszel egy új tojóházba költöztették, ahol minden lehetőség adva van a tojáshozam növelésére. A BUDINÄI SZÖVETKEZET traktorosai is bekapcsolódtak az országos mozgalomba. Ján Zvara, Juraj Kaka, Ján Kapcák és Pavel Pal'aga, Ján Ambros vezetésével pártunk XII. kongresszusa tiszteletére versenyre kel a szocialista munkabrigád címért. A traktorosok elegendő takarmányt akarnak előállítani a szövetkezet állatállománya számára és hozzá akarnak járulni a növénytermesztés tervének teljesítéséhez. Ján Baloga juhász kötelezettséget vállalt, hogy 8778 korona értékű juhsajtot állít elő terven felül. A sertéshizlaldában dolgozó Mária Kosková és Mária Povazanová kötelezettséget vállaltak, hogy ez évben 10 mázsa hússal többet adnak a közellátás céljaira. Tehát a szövetkezet minden egyes dolgozója jobb termelési eredményekkel üdvözli pártunk XII. kongresszusát. A község dombos, erdős vidéken húzódik meg. Lakói a Szlovák Nemzeti Fölkelés idején nagy érdemeket szereztek partizánharcukkal, s ma a békés termelőmunkában is az elsők között haladnak. A mezőgazdasági termékeket jóformán kövek között termesztik, ennek ellenére a járás legjobb szövetkezetei közé tartoznak, Ján Lackó, a szövetkezet agronómusa szerint az eke néhol még a 10 cm-es mélységet sem éri el. Ennek ellenére a termelési tervet mind a takarmányfélékből, mind a gabonafélékből túlszárnyalják. A szövetkezetét csak 1959-ben alakították. Azóta úgy kiépítették gazdasági épületeiket, hogy az építkezésben lehagyták a járás legrégibb szövetkezeteit is. Nem csoda, hogy állattenyésztésük rohamosan fellendült. Eladási tervüket magasan túlteljesítik. Ez évben is 330 mázsa marhahúst, 170 mázsa sertéshúst, 64 000 liter tejet és 40 000 tojást adnak el terven felül. Ezekben a tavaszi hónapokban is, amikor a legtöbb szövetkezet takarmánygondokkal küzdve alaposan lemarad a tej és a tojás eladásában, a budinnái szövetkezet minden állati termékből magasan túlszárnyalta eladási tervét. (Czita Béla, B. Nemcek, A. Vyslouzil, J. Sluka és A. Zábredsky leveleiből) Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves :5i M ezőgazdaságunk további fej-M ® * lődésének egyik legfonto| sabb kérdése a szilárd takarmányig alap megteremtése. A bajánházi H EFSZ-nek elegendő rétje van, az • állatállomány mégsem volt, és még ma sincs tökéletesen ellátva Ä takarmánnyal. így természetesen iS a szövetkezet nem teljesíthette az X állam iránti kötelezettségét az a állati termékek eladása terén. Hogy a jövőben e téren változás 2 álljon be, szükséges a szilárd ta> karmányalap megteremtése, g A szövetkezet évi takarmányai szükséglete az állomány létszámaié hoz viszonyítva eléggé magas, ami abból ered, hogy ha a szövetkezet ns a feltételeihez mért szerződéses J* eladást az állati termékekből teles jesíteni akarja, akkor az lö61-es évi termeléshez viszonyítva 24 százalékos termelésemelkedést kell elérnie. Ez az ugrásszerű emelke- 0 dés a feltételek figyelembevétele mellett csakis a magasabb napi © súlygyarapodással és a tejterme§* lés fokozásával érhető el. Ennek " alapfeltétele az állatok szakszerű >3 és bőséges takarmányozása, ami természetesen megköveteli a jobb g minőségű és nagyobb mennyiségű g takarmány előállítását. x A takarmányok előállításánál 'O =3 az állandó jellegű rétek kibaszni: nálása az egyik legfontosabb té:o nyező. A szövetkezet rétjeinek X 95 %-a távol esik a községtől (kb. .§ 20 km). Ez a 116 hektáros terület w a jelenlegi viszonyok között nem p sorolható a felszántható terüle§ tekhez, amennyiben távolsága, vájj lamint az árvíz lehetetlenné teszi H a feltörését és az újravetéssel • járó munkálatokat. Az említett terület jelenleg átlagosan 25 má•S-s zsa szénatermést ad hektáronként. 'V Azonban ezt a hozamot lényegi gesen növelni lehet. A területen cs ievő bokrok, cserjék kiirtásával m körülbelül további 5 hektár terüli) let válik használhatóvá. A magasabb hektárhozamok elérésében a g trágyázás elkerülhetetlen tényező. ’S Amennyiben a gazdaság feltételei •© még nem engedik, hogy istálló^ trágyával trágyázzanak, legalább i-O ipari trágyákkal kell javítani a területet. Szuperfoszfátból 2 máns zsa, kálisóból 1,5 mázsa és mészí/5 salétromból 2,5 mázsa kell hektáronként. A feltüntetett trágyákkal ^ való trágyázás alkalmazása abból 0 adódik, hogy a területekre csak tavasszal szórhatok ki, mert őszi o kiszórás esetén az árvíz követ^ keztében kilúgozódnának a táp- 73 anyagok. A szövetkezet legelője 65 hektár. Ez a terület - figyelembevéve a nyári zöldtakarmányszükségletet, valamint a legelő hektárhozamát — nem fedezi a szükségletet. A terméshozam növelése érdekében mindenekelőtt be kell vezetni a szakaszos legeltetést villanypásztor segítségével. Az említett legeltetési forma bevezetésével alkalom adódna az egyes szakaszok feljavítására és trágyázására. Az említett javaslat megvalósítása érdekében a területet hat 10 hektáros szakaszra kellene felosztani, s a fennmaradt 5 hektárt feljárónak használni. Egy-egy szakaszon a legeltetés 5 — 6 napig tartana, azaz egy hónap elteltével kerülnének vissza az állatok az első szakaszra. Ezzel a legeltetési formával körülbelül 20 %-kal több takarmányt nyernénk a területről, amely ez esetben mintegy 900 — 1000 mázsa zöldanyagot jelentene. A terület ily módon sem képes biztosítani a nyári zöldtakarmány szükségletet. Éppen ezért indokolt a zöld futószalag létesítése, amely legalább havonként (pontosabban tíznaponként) fedezné a hiányt. A szövetkezetben egy 29 hektáros zöld futószalagra van szükség. Ennek a területnek 37,7 %-án másodvetést kell alkalmazni, ami 13 hektár megtakarítását jelenti. A zöld futószalag megvalósítása mellett kell, hogy • szövetkezet figyelembe vegye a terimés és nedvdús takarmányok kitermeléséhez szükséges területeket. A terimés, nedvdús, valamint a szemes takarmányokat adó növények területeinek terjedelmét a szükséglet (az egyes takarmányféleségekből), valamint az előző években elért hektárhozamok figyelembevételével határozzuk meg. Jelenleg az egyes növények hektárhozamai a múlt évek átlaghozamaival szemben körülbelül 10 %-os emelkedést mutatnak. Ez az emelkedés a szövetkezet feltételeit figyelembevéve elérhető. Az említett hektárhozamok alapján a szövetkezet takarmánybázisának biztosítására 10 %-os tartalékkal 571 hektár földterület szükséges. Ebből 186 hektár szántó és 185 hektár állandó jellegű rét és legelő. A szántóból 29 hektár a zöld futószalagban foglal helyet, s a fennmaradó 157 hektár 5 %-án ankétja • Teremtsünk önálló takarmányos vetésforgót kell létesíteni. A talaj tulajdonságai, valamint az egyes parcellák elhelyezkedése alapján, a szövetkezetnek előnyös volna egy nyolcas takarmányvetésforgó létesítése. A még ezen kívül szükséges takarmányt az árutermelő vetésforgóban termelhetnék ki. A takarmányok begyűjtése és tárolása A megtermett takarmányok az állatállomány tápanyagszükségletét csakis olyan esetben képesek fedezni. ha azoknak begyűjtését és tárolását a követelményeknek megfelelően végezzük el. Ennek tudatában mondhatjuk azt, hogy a szilárd takarmánybázis előállításának szerves része a szakszerű begyűjtés és tárolás. A begyűjtésnél arra kell törekedni a bajánházi szövetkezetnek is, hogy a kaszálást időben végezzék el s a kaszálás és a kazalozás Ideje között minél rövidebb hézag legyen, illetve érjék el a széna minél előbbi kiszárítását. Hogy ezeket az intézkedéseket idejében végrehajthassa a szövetkezet, feltétlenül fontos, hogy idénytervet készítsenek a munkákra. Az egyes takarmányok tárolásánál Is kell, hogy a szövetkezet módosítást vezessen be, amennyiben a jelenlegi állapot következtében 15 %-a értéktelenedik el a meglévő takarmányoknak. Ilyen például a kazlak tökéletlen befedése. Az említett hiányosságok eltávolításával lényegesen növelhetnénk az állatok ellátását. Mindenesetre nem kis jelentőséggel bír még e téren a silózás és a takarmányok szakszerű előkészítése közvetlenül az etetés előtt. Éppen ezért a takarmányadagok összeállítását úgy végezzék el, hogy ott fehérje vagy keményítőpazarlás ne következzék be. Szerintem a bajánházi szövetkezet állatállománya részére megteremtheti a szilárd takarmányalapot a fentiek szerint. Az elkövetkező években az állatállomány növekedésével párhuzamosan növekvő takarmányszükséglet fedezését a szövetkezet megoldhatja (az Ung folyó szabályzásának befejezése után) rétterületei feltörésével és esetleg újravetésével. KERTÉSZ PÁL (Nagykapos) C3 £ 5 t-í © cB © X s © m +■» s © U © CB ■r-5 4-> © X c CB C/3 © > '3 £ 2 í© Ui CB-Q CB N C/3 < 9 © cu 2 CB c 'CB C5 X CB-M 2 2 g :© X fi in +■» £ © u © H Megoldjuk a takarmánykérdést Három éve alakult meg Szirénfalván a szövetkezet, de a szarvasmarhaállomány már az alakulás évében elérte a tervezett létszámot. Ellenben a meglévő létszám mellett nem tudtuk biztosítani az állatok hasznosságát ami megmutatkozott abban is, hogy a munkaegység értéke alacsony volt. Megelégedtünk azzal, hogy a járásban vannak nálunk sokkal gyengébb szövetkezetek is, meg a kevés takarmányt azzal próbáltuk magyarázni, hogy gyengék a talajaink. Vitathatatlan tény, hogy a növénytermesztés szolgál alapul az állattenyésztésnek. Ezt az elmúlt három év tapasztalatai alapján mondjuk. Mégpedig azért, mert ezidáig csupán fenntartani tudtuk állatainkat és a termelésben nem mutathattunk ki valami nagy eredményeket. És még ma is érezzük annak a hiányát, hogy nem fordítottunk kellő súlyt a 'jó takarmányalap megteremtésére. Ez legfőképpen abban nyilvánul meg, hogy szövetkezetünk nem teljesítette az első negyedévi tej és sertéshús eladási tervét. A tagság nagyobbik fele abban látja a nem kielégítő hasznosság okát, hogy magas létszámú az állatállomány a mezőgazdasági területhez mérten. Nézzük meg, milyen ez valójában: 100 hektár mezőgazdasági területre jelenleg 46 szarvasmarha és 144 darab sertés jut szövetkezetünkben. Az állattenyésztés hasznosságának hiányait elsősorban az önálló takarmányalap megteremtésével küszöbölhetjük ki. Meg kell teremtenünk mind a szemes, mind a szálastakarmányok termesztésének alapfeltételeit az állattenyésztés hasznosságának biztosításához. Ehhez azonban nem elég ha megvan a megfelelő nagyságú terület a takarmányok termesztésére, hanem fontos a megtermett takarmányok időben való betakarítása és szakszerű tárolása. Mit tehetünk ennek érdekében? Ez évben már megteremtettük az előfeltételt ahhoz, hogy legyen elegendő szemes és szálastakarmányunk állataink részére. A szántóterületünk 40 %-án különféle szemes- és szálastakarmányféléket termesztünk. A kukorica silóra és szemre való termesztésének területét túlléptük. A kukorica ápolási munkálatai már folyamatban vannak. A magasabb hektárhozamok elérése érdekében szövetkezetünk tagsága igyekszik ezt a lehetőségekhez mérten a legrövidebb időn belül befejezni. Az ápolási munka mellett nem feledkezünk meg a talaj táperejének pótlásáról sem, amelyet hígított trágyalével igyekszünk növelni. Szövetkezetünk tagsága nagy akarással és lendülettel látott a munkához, s hogy ezt a nagy igyekezetei siker koronázza, még az agronórrtus és a csoportvezető fokozottabb segítségére van szükségünk. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy ezeknél a munkálatoknál teljes mértékben kihasználjuk a meglévő gépeket. Azonban van még itt is javítanivaló. Főleg ami a szervezést illeti. Rétjeink nagy része a Latorca árterületén van, amely a folyó áradása idején néha huzamosabb ideig víz alatt áll. Ezért a széna kaszálására különös gondot kell fordítani, hogy annak minőségét megőrizzük. A kaszálásnál minden esetben ki kell használni a gépeket, mert csak úgy nyerhetünk elegendő és jó minőségű réti szénát, ha erről a területről gyorsan betakarítjuk azt. Nem szabad megvárni a teljes virágzást, mert akkor a réti széna már kevesebb fehérjét tartalmaz. Ugyanez áll fenn a pillangósok esetében is. Összegezésül tehát annyit: mind a réti szénát, mind pedig a pillangósokat a virágzás kezdetén kaszáljuk. A takarmányalap megteremtése érdekében foglalkozni kell a takarmánykeverékekkel és a tavaszi alávetésekkel; főleg az utóbbiakkal, mivel azok képezik a jövő évi takarmány alapját. Napjaink legfontosabb teendője a meglévő takarmányok betakarításánál a szárítás kérdésének a megoldása. Itt főleg nagy súlyt kell fektetni a szárítás legújabb technológiájára, azért is, mert a jelenlegi kedvezőtlen időjárás komoly akadályt gördít elé. A mi viszonyaink között azonban elegendő volna az állványos szárítás megszervezése is, csak erre a célra megfelelő mennyiségű állványt kellene készíteni. Hozzávaló anyagunk megvan, mert elegendő topolyafa áll rendelkezésre. Lényegében e téren megintcsak a munka szervezésével találjuk magunkat szemben. Szövetkezetünk elegendő menynyiségű réttel és legelővel rendelkezik, de azok eléggé rossz állapotban vannak és sok esetben nem használhatók ki olyan mértékben, mint ahogy az kellene. Az ősz folyamán el kell végezni a legelőkön és a réteken a talajegyengetést, gyomirtást és a mocsaras részek lecsapolását és ezzel egyidejűleg a trágyázási munkálatokat. A Latorca árterületébe eső részeket pedig be kell füvesíteni, s a töltésen kívül lévő réteket és legelőket fel kell szántani, így kiküszöböljük azt, hogy áradás esetén a Latorca szántóföldi növényeinkben tegyen kárt. Mindezeket a feladatokat kellő hozzáértéssel és akarással rövid idő alatt valóra lehet váltani. így lehetőségünk nyílik arra, hogy takarmányozás terén önellátókká váljunk és az állattenyésztésünk szebb eredményeket érjen el mint idáig. Jakab Sándor Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankct.ia « Teremtsünk önálló Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankétja «Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankétja «Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankét ja «Teremtsünk Megvannak a feltételek Pártunk XII. 1962. junius 17.
