Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-13 / 47. szám
Megindul! a gömöri ég A szélkakas vad forgásba kezd, üvöltő szél zúg le a fehér csipkés dombokról; ott akác virágzik, s itt, a dombok alatt a falu, üres, mint a lyukas tál... A szélkakas egyre gyorsabban forog, felhők ólomszín gomolyagban buknak alá a magasból, s nagyszemű esővel áztatják a gömöri földet, A falu szélin az istállóépítők a féligkész falak mellé állanak védelmet keresve. Esőköpenyüket fejük fölé tartják, s cigarettát kotornak elő a zsebből. Rágyújtanak, és hallgatják a zápor kísérőjét, a szelet, hogy zúg, sivít az akácok s a rimaparti fűzek dús lombja közt. A falu népét a cukorrépaföldön érte a zápor. Észre se vették, hogy jön, hogy sötétül föléjük. Dolgoztak szaporán. Nem gondoltak a záporra, úgyis volt már belőle elég. Meg aki répát egyel az nem nagyon ér rá az eget vizsgálni. Igyhát ott kapta őket a vihar a répatábla kellős-közepén. Öreg, fiatal egyszerre indult szapora futással a tábla szélén heverő köpenyek, abroszok, táskák felé, védelmet keresve a kövér esőcseppek elől. Én meg, a meszsziről idevetődött, s fél napra itt felejtett ember, a kovácsmühely eresze alól néztem a tájat,' házakkal, emberekkel, s hallgattam, ahogy zizegve összecsókolóznak a kövér esőcseppek a sebesen szaladó Rima hullámaival. Nemsokára még egy traktoros bújt ide a traktorával az eső elől, igyhát mostmár hárman hallgattuk a vihar hangját. Ilyenkor valahogy bizalmasabbak az emberek. Egy rövidke hallgatás után a traktoros csendesen megjegyezte; — Megindult az ég... D ábőlintottam. Megindult. Igen. Simonyi felett megindult az ég... A Rima túlsó partján a szövetkezet disznőcsordája. A pásztor a Via 5alá menekült',5 kutyája mellette* kuporog. Egy, koromszínű süldő hirtelen megvadult, keresztül szaladt a hídon, utána a kutya, azután meg a pásztor a zuhogó esőben... De visszaterelte a süldőt. Az én traktorosom meg elmosolyintotta magát. — Kifogta az öreg. Mehet haza . .. Kis ideig hallgatott, aztán ismét megszólalt. — Meg én is mehetek. Mert mit kezdjek mostmár a kukoricasárban? Nem igaz? Eső után nem permetezhetek, mert a vegyszer így semmit se ér. Ha úgy mondja, úgy is van. Ez vitathatatlan. Különben is ki szállhatna vitába egy traktorossal, ha egyszer kimondja a nemet?! Mehet haza. Ilyen zápor után nem lehet rámenni a földre. Meg a vegyszer is ... Ha már egyszer megcsinálják, lenne olyan, hogy eső után is használjon. — Azt a keserves mindenit... — dörmögi csak úgy befelé, magának; merthát rettenetes ez, mártminthogy az eső, meg a vegyszer. Várunk. És hirtelen, mint ahogy jött, el is tűnt a vihar, s a csipkésszélű felhőréseken át kivillantak a napsugarak. Az én traktorosom ezt látva felkapaszkodott az ülésre, megnyomta az önindítót és még egy „mindenjót“ kiáltva felém, kikanyarodott az útra. Bőd László a szénát kaszálja Carkas László, a simonyi ször vetkezet elnöke legelőször ezt kérdezte: — Nem csallóközi maga? — Majdnem. — Csak azért kérdezem, mert olyan a kiejtése, megismerem, voltak velem katonák onnan. Aztán még hozzá teszi egy kevéske hallgatás után; — A milyenk meg palócos — és megnyomja „ly“ betűt, hogy 1-lé ficamodik. Az eget vizsgálja. Ö is megázott egy kicsit. Répát egyelt. Elnök, nem elnök, a cukorrépa-rész egyformán kijár neki is. — így van ez, mikor kellett volna nem esett, most, hogy elég lenne,, minden nap megindul. Veszekedett időjárás ez a mostani. Ráhagyom, ő azt jobban tudja nálam. A könyvelő, Bacsó Géza, sebesen diktálja az adatokat: — 778 hektár a mezőgazdasági területünk, ebből 456 a szántó, rét 120, s a legelő 160 hektár körüli. A szántóföld 42 százalékán termesztünk takarmányt, ami azt jelenti, hogy... És tovább sorolja. Számok, számok és számok. Lassan kibontakozik előttem a szövetkezet gazdasági helyzete. Az első negyedévi tervteljesítéssel nem állnak a legjobban, mert a sertéshús- és tejeladási tervüket nem teljesítették. Ellenben marhahúsból és tojásból többet adtak a közellátás részére, mint amit a rerv előirt. De a lemaradás nem olyan magas, hogy ebben a negyedévben ne tudnák behozni. Mindössze 37 mázsa sertéshúsról és 3700 liter tejről van szó. S még valamit írjunk le, ha már a számokból ilyen sok idekerült: a munkaegység értéke 18 korona, s a természetbeni, ami még hozzájár 2,80 korona, vagyis összesen 20 koronán felül, amelyből előlegként kerek 10 koronát fizetnek ki. * * * Bőd Lászlóval a Rima partján ® ismerkedtem meg. Mégpedig azon egyszerű módon, hogy felkéredzkedtem a traktorra, hogy vinne el megnézni a határt, mert délelőtt vajmi keveset láthattam az eső miatt. Különben szénakaszáláshoz készült, mert így eső után mintha a kasza is jobban fogna egy kicsit... Czikfl Zsófia és Pál Zoltánná már elvégezték a cukorrépa egyelést. Felvételünkön: a kukoricát kapálják. A Rima-parton dús fű termett, a kasza után vastag rendek maradnak. Bőd László körbe-körbe jár a traktorral, néha leszáll megtisztítani a kaszát a rátapadó földtől. . Pár fordulót végigjár, mire megjön a másik traktor is. Balog Istvánnal a nyergében. Néki azonban a mai nap nem a legszerencsésebb. A második forduló után eltörött a kaszája.- Ennek is pont most kellett eltörni — mondja. Kis ideig még vizsgálgatja a törést, mintha azt akarná megállapítani mi okozta, aztán felém int. — No, jöjjön, beviszem, a faluba — aztán elmosolyodik, mint akinek valami jó ötlete támadt. — Mert úgy van az, hogy minden kárból valakinek haszna van ... Ez nekem szólt. Azt akarta jelenteni, hogy ha nem törik el a kasza, most az apostolok lován kutyagolhatnék a faluba. Inkább gyalogoltam volna .., Gál Sándor HÉTSZÁZÖTVENHÉT hektárnyi többéves takarmányból több mint ötszáz hektárt ki kellett szántani a szőgyéni szövetkezetben. Helyébe kukoricát vetettek. így a kukorica több mint ezer hektárnyi. Ennek %a nagykiterjedésű kukoricavetésnek az ápolása sok szorgos kezet igényel. így tehát* a szövetkezet vezetőségének nagy gondot okozott a megmaradt takarmány begyűjtése. Node, mirevalók a gépek? Hiszen kát végez, amilyenre még a segédagronómus sem gondolt. A tagok is nagyon elégedettek a gép munkájával, s azzal is, hogy a lucernaboglyák szinte szemlátomást szaporodnaknőnek, ennél különbeket emberi kéz Csúcsteljesítményre készül Vincent TUÉINClN, a munkaérdemrenddel kitüntetett kombájnos már készíti SK-3-as kombájnját az idei kenyércsatára. A gépet teljesen szétszerelte, kitisztította, megmosta, és ott, ahová nem érhetett el, vízsugárral leöblítette. Az alkatrészeket egymásután ellenőrzi és szereli. Csak kevés alkatrész kerül kicserélésre. Albert Pozivinec, a bohatái szövetkezet gépesítőjének véleménye szerint Tuzinöin elvtárs kombájnjának javítási és előkészítési költségei nem haladják meg az 1700 koronát. Pedig a gép tiszteletre méltó teljesítménnyel zárta az elmúlt évet: a bohatái szövetkezetben 456 hektárról takarította be és ki a gabonát, s ezen kívül további 435,5 hektár gabonát ara- '} tott le és csépelt ki brigádsegít- < > Ságképpen más szövetkezetekben. < * Ősszel sem pihent, és a változa- < > tosság kedvéért gabona helyett < > kukoricakórót .. vágott. Összesen , > 200 hektárról takarította le a ku- < > koricakórót. <, Tuzipcin elvtárs a gép alapos és < > rendszeres karbantartásával és <, ellenőrzésével, valamint annak < > gondos előkészítésével tudta ilyen (( nagyra növelni munkateljesítmé- < > nyét. Idén is a szövetkezet gabonájának learatása után brigádra (, készül. Egy SK —4-es kombájn kezelésével akarják megbízni, amely- , > lyel ez évben túl akarja szárnyalni tavalyi teljesítményét és legalább ,, 1100 hektár gabona betakarítását tervezi. 2 a takarmánygyűjtőgép igen jónak mutatkozott. Ám a gyakorlatban nehézségek merültek fel amiatt, hogy a fogatos gereblyék a lucernát nem rakták egyenlően rendre, nem is beszélve arról, hogy sokat el is hagytak, így a gyűjtőgép munkáját nagyon megnehezítették. V o 11 e r elvtárs, a szövetkezet segédagronómusa így szólott a traktorosbrigád vezetőjéhez: — Ha nem tudnád, Krajczár elvtárs, van nekünk egy traktoros hárítógépünk, amit hat éve kaptunk, s még ki sem próbáltuk. Meg kellene kísérelni ennek a beállítását. A SZÖT TETT KÖVETTE. Elégedetten állapították meg a próba után, hogy az elevátoros szénabegyűjtő a hárítógép után olyan tökéletes munsem rak. Amellett, hogy 15 — 20 hektár a napi teljesítménye, a begyűjtés költsége több mint a felével csökken. — Míg a régi fogatos és kézi módszerrel, egy hektár lucerna begyűjtésére 2,3 munkaegység kellett, az új módszerrel, azaz gépekkel alig használódik fel egy munkaegység — állapította meg örömmel Jónás Boldizsár elvtárs, a szövetkezet agronómusa. , MIVEL ÍGY a takarmánybegyűjtés ideje jócskán lerövidül, az eredményen felbuzdulva Volter és Krajczár elvtársak most azt tervezgetik, hogy a szárazabb lucernát nem rakják boglyákba, hanem a gyűjtőgép kocsija helyébe pótkocsit akasztanak, s a géptől egyenesen a kazalhoz szállítják .. Pék László (Szőgyén) Tetteken a sor A csatai szövetkezet az első negyedévben egyes szakaszokon előretört, máshol viszont lemaradt. Ez főleg az eladási tervek teljesítésében mutatkozik meg. A terv szerint 139 mázsa marhahúst és 211 mázsa sertéshúst kellett volna eladniuk. Ezzel szemben 129 mázsa marhahúst és 212 mázsa sertéshúst értékesítettek. Lényegében tehát a húseladás tervét teljesítették. A marhahússal jobban állhatnának, ha ... igen, ha a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya megengedné 10 hizlalt tehén eladását. A helyzet az, hogy igen sok tehenük annyi tejet sem termel, hogy az elfogyasztott takarmányt fedezze. Igaz, hogy nincs meg a tervezett tehénállományuk, de feltehetjük a kérdést: gazdaságos dolog a meddő tehenek tartása? Ha nincs meg a tervezett tehénállomány, gondoskodni kellene arról, hogy a szövetkezet vásároljon jőhasznú teheneket, a selejtet pedig felhizlalva értékesítse. Ha már a szövetkezet felhizlalta a 10 tehenet, el kéne adni a közellátás számára még akkor is, ha ideiglenesen csökken a tehénállomány. Hisz a szövetkezetben megvan minden előfeltétel a tehénállomány feltöltésére. Száz fiatal üszőt október végéig hegyi legelőkön tartanak. Ojabb 60 üszőt pedig itthon legeltetnek. Tehát az átmeneti visszaesés után meglehet a tervezett tehénállomány. Jó volna ezt a kérdést tisztázni több szövetkezetben is, mert az Ipoly mentén számos szövetkezet vezetősége panaszkodik, hogy a bürokratikus tervek miatt meddő-, vagy pedig igen kishasznú teheneket kell tartaniuk. A tejtermeléssel a csatai szövetkezet jelentősen elmarad. — Hamarosan nem is lesz változás — mondja Klúcska László főkönyvelő, mert kevés a fehérjedús • takarmány. A szarvasmarhaállomány még csak most javul fel a téli hiányos táplálkozás miatt. A megállapítás természetesen helyes, de kutatni kell az okát. Földterületük 45 %-át évente többször is elárasztja a Garam. A takarmánytermelés tehát bizonyos .nehézségekbe ütközik. Az árterületeken egyes táblákba most is az árvíz miatt más növényeket kellett vetni, mint amit előirányoztak. Mi tehát a teendő? A hereféléket és a réti szénát minél gyorsabban be kell takarítani, hogy a fehérje értéke ne csökkenjen. Gregor János gépesítő elmondotta, hogy a kaszálással és a gyűjtéssel nem lesz komolyabb nehézség. A szárítás körül előfordulnak akadályok. A takarmánybetakarítás teljes gépesítéséhez csak egy boglyázójuk van, viszont kettő kellene. Már beszéltek arról, hogy egy régi sílókukoricakombájnt átalakítanak boglyázógéppé. De a kivitelezéshez nagyobb lendület szükséges. A lekéri szövetkezet hasonló módon szerkesztett boglyázőgépet. Jó volna, ha ellátogatnának hozzájuk. A jó tapasztalatot szívesen átadnák. A csatai szövetkezetben a takarmány betakarítása komoly probléma, összesen 180 hektár hereféléről és 72 hektár rétről van szól. A múlt évben aratás alatt hordták a szénát és emiatt nem volt elég munkaerő a cséplőgéphez. A kései szénabetakarítás tehát fékezte az aratási munkát is és a széna fehérjeértéke is csökkent. Ha a szövetkezet idejében betakarítja a takarmányt, több fehérjét nyer és lényegesen emelkedik majd a tejhozam is.-bj-Mocsári Erzsébet a szécsénkei szövetkezet baromfigondozója lelkiismeretesen végzi munkáját. Az első negyedévben a tervezett 11 000 tojás helyett 14 768-at termelt. (Fotto: Bállá) 1962. június 13. Gyors és jó munkát végez a takarmánygyűjtőgép
