Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-13 / 47. szám

Hőseink emlékére A Duklai Harcok Múzeuma Svidníken A Dargó-hágó sűrű erdejének egyik tisztásán a hála és köszönet rózsa­ligete díszük. Több mint ötezei* rózsatő nyitja itt virágait tavasztól őszig. A Kassai Pedagógiai Intézet növendékei munkája nyomán rövide­sen tízezerre gyarapodik. A liget kö­zepén emlékmű az elesett hősök tisz­teletére. Nincsen olyan nap, hogy ne jönnének ide az emberek leróni ke­gyeletüket. Ezen a részen közel tizennyolc éve, minden fa mögül go-Nézzük meg és... A Békevédók utcáján sétáltam Bratislavában. A kirakatokat szem­lélve elembe ötlött egy hirdető­tábla, mely úgy is mondhatjuk, a reklámot szolgálja. Rajta a követ­kező felírás: Elektro-rádió kiállí­tás. Mivel nagy volt a sürgés-forgás, gondoltam, én is benézek. Látnivaló akadt benn bőven. Vá­logathat ki-ki az érdeklődése sze­rint. Nem írok le mindent, amit lát­tam, mert hadd nézze meg más is. Csak úgy általában egy-két áru­cikkről szeretnék említést tenni. Először talán a tranzisztoros kézi, hordozható magnetofonról egypár szót. Külsőleg csinos, jó készülék, egyszerűen kezelhető, könnyű. Jó neve van: Start. Az ára 1900 korona. A szokásos, illetve a már ismert rádiók mellett, ha újak nem is tűnnek fel nagy számban, mégis a „Poézia“ és a „Lunik“ készülék dicsérő szót csalt ki egy mellettem álló asszony szájából.- Milyen szép, milyen ügyes és kicsi!... Ez mind igaz. A 2200 koronás „Stradivári" na­gyon keresett, ahogy az elárusító mondja. A készülék valóban „jó­képű“, a szó szoros értelmében. Mellettem az egyik látogató ar­ról érdeklődik, hogy melyik tele­víziós készülék kelendő leginkább. — Az „Azurit“ - hangzik a válasz. Mit nézzünk még meg a sok ki­állított tárgy közül? Van ott ház­tartási felszerelés, ami a főzéshez, sütéshez kell, porszívó, mosógép, tűzhely, asztali lámpák különféle változatban, egyik szebb mint a másik ki, tudna mindent felso­rolni. Csak egy valami hiányzik, amit nem adnak el a látogatónak, még­pedig azért, mert nincs. Ez a va­lami a hűtőszekrény. Mindezt figyelembevéve, most már rajtunk a sor, hogy az elekt­­ro-rádió üzletekben vásároljunk. ( — d) lyó süvöltött. Gépfegyver kattogott, ágyú dörgött, ugatott az aknavető, bomba robbant, s harckocsik ágyú­csöve okádta a tüzet. Az ellenség úgy rendezte be a harcmezöt, hogy még saját katonáit is körülaknázta, nehogy valamelyik menekülésre gon­doljon. Ott is pusztultak egy szálig. Sajnos a felszabadító szovjet hadse­regnek is sojf katonája esett el az ádáz harcban. Itt; áldozták fel drága életüket szabadságunkért, a mi éle­tünkért. * * * De nemcsak itt, hanem Dukla és a Kárpátok számos részén drágán fi­zették meg szabadságunkat a hős katonák. Azóta minden évben ezrek és ezrek jönnek a régi harcmezőkre, hogy lerőjják hálájukat és kegyele­tüket az elesett hősöknek. Tavaly is több mint 340 000 ember járta be az erdei ösvényeket. A látogatóknak vetődött fel az a gondolata, hogy necsak emlékművek hirdessék szabadságunk drága árát, hanem múzeumot is állítsanak. Ennek a gondolatnak a tettekre váltásához a CSKP KB politbürójának 1959. január 20-án hozott határozata adott alapot. Nem kis dologról volt szó, ezért az előkészületek is sok időt igényeltek. Most már azonban tény, hogy a múzeum záros határ­időben elkészül. A Duklai Harcok Múzeuma a Svidní­­ket és Bardejovot összekötő országút mentén készül el. Az építési munkát a Presovi Építészeti Vállalat 1963 — 1964-ben végzi el, ami 2,300.000 ko­ronába kerül. A múzeum berendezéséről a kerü­leti Természet és Emlékmüvédelmi A Dargó-hágón emelt hősi emlékmű (Foto: Takács) Intézet és a CSKP Hadtörténeti In­tézete gondoskodik. A múzeumba lépve 400 — 500 m2-nyi területen a nehéz fegyverek nyernek elhelyezést. A földszint három helyi­ségében a munkásosztály és a párt harcait megörökítő, dokumentumok foglalnak helyet. Az emeleten hadse­regünk és a szovjet hadsereg harci eszközeit őrzik majd. Az utolsó he­lyiségben gazdag anyag bizonyítja békeharcunkat a következő jelszavak jegyében: „Soha többé háborút!", „Örök időkre a Szovjetunióval!“ Már felvetődött az a gondolat is, hogy egy helyiséget dokumentációs filmek vetítésére rendeznek be. A múzeum elkészítésével régi vágy valósul meg és a múzeum a harcok 20. évfordulójára nyílik meg. (Cs) Ami sok — az sok A Szabad Földműves május 23-i száma cikket közölt „Hiányosságok a Szabad Földműves terjesztése és kézbesítése körül“ címen. Sajnos ná­lunk is ez a helyzet a kézbesítéssel, illetve még annál is rosszabb, mert mi a Szabad Földműves vasárnapi számát csak kedden kapjuk meg, sok esetben pedig egyáltalán nem, mert valahol elveszik az újság. Mivel az állami gazdaság kívül esik a falun, a kézbesítő nem hajlandó kijárni a postával (csak akkor jön, ha a rádió- és újságpénzt szedi). Ha: esetleg találkozik valakivel az állami gazdaságból, azzal küldi el a postát, vagy bárkivel, aki az állami gazdaságba megy. Tíz éve tagja vagyok a Magyar Könyvbarátok Körének és rendelem az Irodalmi Szemlét is. De még fizetni sem tudok időben, mert a csekket sem kézbesítik. A Magyar Könyvbarátok Körébői a négy kötelező könyvön kívül még négyet szoktam megrendelni évenként. De ha el is akarom olvasni őket, a feleségemnek kell elmennie a postára a könyvért. Elő­fordult már az is, hogy a gazdaság irodahelyiségében felbontva, illetve csomagolás nélkül kaptam meg a könyvet. Nem tudom, ki bontotta fel, legyen az illető bárki, ez már túlsók ahhoz, amit egy ember megengedhet magának. A szlovákgyarmati postahivatal nemsokat törődik mindezekkel. Hiába jelentjük, minden marad a régiben. M ó c János (Apátújfalu) Szerk. megjegyzés: A szlovákgyarmati postahivatal vezetője elgondol­kodhatna ezen a levélen és minél előbb utasíthatná a kézbesítőt, hogy az állami gazdaság dolgozói részére is rendszeresen és személyesen kéz­besítse ki az újságot és a különböző postát. Megállják a helyüket E napokban találkoztak Kassán a nőbizottságok elnökei, hogy megvi­tassák a nők tevékenységét a gazda­sági és a politikai életben. Vaskó elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának a beszámolóját élénk vita követte. Legnagyobb taps Andrejcáková elvtársnő felszólalása után csattant fel. Ő az egyetlen nő, aki helyi nemzeti bizottság elnöke a kassai járásban. Vezetése alatt az enyickei asszonyok is odaadóan dolgoznak. Andrejcákné nem csak jó elnök, szervező, de példás sertésgondozó is. A XII. pártkongresszus tiszteletére felajánlást tett, hogy 20 anyakocától ez évben egyenként 17 malacot ne­vel fel. Az ilyen példa még jobban mozgósítja a többi enyickei asszonyt. A rozsnyói nőbizottság is eredmé­nyesen dolgozik. Kétszázötven egyéni vállalást szerveztek a XII. pártkong­resszus tiszteletére. Agitációs tény­kedésük folyamán több mint 13 500 liter tejet adtak el a közellátás szá­mára a rozgonyiak. A felajánlott 26 000 darab tojásból már 15 000-et eladtak. A nádasdi és a cizatieei asszonyok is szép felajánlásokat tet­tek, amelyeket már részben teljesí­tettek. Vannak azonban olyan községek is mint Somodi, Pány és így sorolhat­nánk még tovább, ahol a nők kezde­ményezését nem értékelik és nem szívesen bízzák meg őket funkcióval. Ezeknek a községeknek a vezetői példát vehetnének Druzstevná, Keny­­hec vagy Alsómislény községektől, ahol a nők nemcsak a HNB vagy az EFSZ vezetőségének a tagjai, de mint EFSZ-csoportvezetők is jól megáll­ják a helyüket. M a t ó Pál (Alsóhutka) Emberibb bánásmódot! Hazánk egyik legnagyobb átra­kodó állomása, Csernő mellett egy szép kis városka épült. Az elmúlt évben a vasút kezeléséből a ház­­kezelőség vette át a lakóházak kar­bantartását. Azóta igen sok panasz van a karbantartás miatt. A pana­szok azonban nagyon nehezen kap­nak orvoslást. A házkezelőség veze­tője Smied István fölényesen bánik a panaszkodókkal, s nem orvosolja időben a panaszokat. Helyes lenne, ha megváltoztatná álláspontját és tudomásul venné, hogy a 2300 lakos olyan embert érdemel, aki a dolgo­zók minden panaszát meghallgatja, s a lehetőség szerint orvosolja is. Zelenák István Üj könyvtár Fülekkovácsiban nemrégen épült fel a népművelődési otthon, amely­ben szép könyvtárat rendeztek be. A fiatalok és az idősebbek egyaránt örömmel látogatják a könyvtárat, amelyben sok szép könyv, s köztük mezőgazdásági szakkönyvek is ta­lálhatók. Torpis József (Fülek) Említésre méltó kezdeményezés Első ízben fordult elő, hogy Lo­soncon közös irodalmi estet rende­zett a járási népkönyvtár, a szlovák irodalmi kör és a CSEMADOK já­rási vezetősége mellett működő irodalmi kör. A „Vígadó“ nagyter­mében az Andrej Plávka, érdemes művész részvételével megrendezett írói esten körülbelül 450-en vettek részt. A műsort több mint három­órás közvetlen beszélgetés előzte meg, az író és a helybeli irodalmi kör tagjai között. Ezt a kezdeményezést csak pozi­tívan értékelhetjük, hiszen ezt az első lépést továbbik akciók köve­tik majd. Szanyi József (Losonc) Újra közönség elé Sokéves hallgatás után ismét fel­lendült a füleki CSEMADOK élete. Újjáalakult . a színjátszócsoport és a tánccsoport is. A színjátszók Tóth Miklós „Nem olyan világot élünk“ című háromfelvonásos víg-Nyitrai sikerek és gondok A többi járáshoz hasonlóan a nyit- sereggel dicsekedhetnek a nyitrai rai sem kivétel az alól, hogy leg- járási testnevelési sportszövetség népszerűbb sportja a labdarúgás. Ez vezetői, hisz mintegy 50 csapat (24 azonban nem jelenti azt, hogy más lány és 26 fiú) nevezett be az ifjú­sportágak nem fejlődnek, hisz a já- sági sportjátékokra. A fiúk verse­­rás területén nem kevesebb mint nyében kellemes meglepetést okoztak 99 testnevelési egyesület működik a Nővé Sady-i 9-éves iskola diákjai, s a sportágakban a labdarúgáson ki- akik elsők lettek csoportjukban, vül megtalálható a röplabda, kézi- Az utóbbi időben egyre jobban labda, kosárlabda, könnyűatlétika és terjed a könnyűatlétika is. Eddig 56 jelenleg újra éledezik a birkózás. ilyen szakosztály működik a járásban. — A labdarúgás járási bajnokságá­nak II. — III. osztá­lyában 62 felnőtt csapat küzd a baj­noki pontokért — mondja Papp Béla, a járási testnevelé­si egyesület sport­oktatója. — Ezen­kívül 42 ifjúsági és 41 fiatalabb if­júsági (iskolás) csapat küzd még bajnokság formá­jában. — Főleg a lab­­dás sportok ter­jednek járásunk­ban — veti közbe a később érkezett Szecsánszky Iván sportoktató. — Labda, fiatalság. Ez így is van rendjén. Röplabdában például nyolc ifjúsági fiú- és nyolc ifjúsági lánycsapat, valamint 10 csa­pat képviseli az iskolásfiúkat, de már 6 lánycsapat is elküldte nevezését a közeljövőben induló versenyre. Kézilabdában is egészen népes A II. ligában versenyző nyitraiak atlétikai csapata szép eredményekkel dicsekedhet. A közelmúltban az opa­­vaiakkal mérték össze erejüket. Ké­pünk a 200 m-es síkfutást ábrázolja. Rosszabb a helyzet már a sportpályák terén. Atlétikai pálya ugyanis csak Nyitrán és Zlaté Moravcén van, je­lenleg készül Vráblen és Mojmírov­­céban. Azokon a helyeken — s ez természetes is, ahol pályák vannak, s a szükséges felszerelések sem hiá­nyoznak, szépek az eredmények. Ezen a téren legnagyobb lehetőségük a továbbfejlődésre a nyitraiaknak van, hisz nemcsak sportpályákkal, hanem tornatermekkel is rendelkeznek. — összesen hat kisebb-nagyobb tornatermük van — mondja Papp elvtárs — de mindez édes-kevés. A főiskolások, az iskolások, a külön­böző csoportok egészen este 11-ig megszállva tartanak minden torna­termet. Megtudom azt is, hogy bizony ezen a téren lenne elég sok javítani való. S a járás, valamint a szövetkezet vezetői, sportszeretői meg is teszriek mindent a lehető legideálisabb spor­tolási feltételek megteremtéséhez. A Dőlné Krskany-i szövetkezetesek például autóbusszal ajándékozták meg labdarúgóikat. S lehetne még sok más ilyen és hasonló példát em­líteni. Persze nem lenne a kép teljes, ha nem említenénk meg néhány negatív vonást is. Nyitraniban például mivel semmi támogatást nem kaptak a fia­talok a szövetkezettől, a futballcsapat szétesett. Slepcanyban is hasonló a helyzet, azzal tetézve, hogy a slep­­canyak pénzhez akarván jutni, beta­nultak egy színdarabot, amit azonban a nemzeti bizottság vezetői nem en-Száll a labda gedtek meg lejátszani (mivel mű­velődési otthonuk nincs) az iskolá­ban. Nagyjából így néz ki a nyitrai járás sportja, illetve ez a helyzet a járásban. S ahogy a tettrekész sportvezetőket látom, bizonyos, hogy rövidesen új csapatok, s új sport­ágak élednek fel munkájuk nyomán. — tó — játékát mutatták be. A tánccsoport pedig egy szép bodrogközi tánccal aratott nagy sikert. T. J. (Fülek) Jó együttműködés A szolnocskai CSISZ-szervezet tagjai az utóbbi időben szép sike­reket érnek el a kulturális munka terén is. Nemrégen adták elő a „Házasság“ című színművet és most a „Baj van a szerelemmel“ című színdarabbal szórakoztatják a köz­ség és a környező falvak lakóit. A darabot az immár jól bevált módszer szerint fiatalok az idősebb szövetkezeti tagokkal karöltve ját­szók. Ez a tény is a jó együttmű­ködésre vall a fiatalok és az idő­sebbek között. Tomi Vince (Szolnocska) Chilei híradó Vasárnap játszották le Chile váro­saiban a labdarúgó világbajnokság negyeddöntőjének mérkőzéseit. Ered­mények: Arica: Szovjetunió—Chile 1:2, Santiago: NSZK— Jugoszlávia 0:1, Vina del Mar: Brazília—Anglia 3:1, Rancagua: Csehszlovákia— Magyar­­ország 1:0. A középdöntőt Csehszlovákia-Ju­goszlávia és Chile-Brazília játsszák. Kiadja a Mező- Erdő- és Vlzgazdasági Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Pathő Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava^ Suvorovová 16. - Telefon: főszerkesztő 515 58. szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály 639 szakmelléklet 519 - Nyomja a Polygrafické závody. n. p.. Bratislava, ul. Februárového vffazstva 8/d. - Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai HIrlapszolgálat — sajtóklviteli osztály — Praha I.. Jindíiáská ul. 14. Intézi. — Előfizetési dij évente 36.40 Kés. K-19*21147

Next

/
Thumbnails
Contents