Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-10 / 46. szám

A nádszegi énekkar Két járás az országos esemény előtt A rimaszombati és a losonci járásban már teljes lendülettel folynak az előkészületek a gombaszögi találkozóra, amelyen évente az ország és főleg e vidék legjobb műkedvelő csoportjai lépnek fel. Tehát a két járás falvainak többségében a körzeti dal- és táncünnepélyeken kívül a gomba­szögi országos jelentőségű esemény jegyében zajlik a kulturális munka. Mint az várható volt, a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyen elsősorban azok a csoportok vesznek részt, amelyek az Ifjúsági Alkotóver­senyen jól megállták a helyüket. Itt kell említenünk a rimaszombati CSE­­MADOK-szervezet 30 tagú tánccso­portját, amely a járási majd a kerü­leti első helyezés után részt vesz az Ifjúsági Alkotóverseny országos szemléjén is, reméljük sikerrel. A ri­maszombati tánccsoport fellépése tehát előreláthatólag a gombaszögi találkozó egyik eseménye lesz, s még csak annyit, hogy a nagyon fejlett, a művészi színvonalat megütő cso­port a „Zsérei mulatság" és a „Gö­­möri leánykérő“ című tánckompozí­ciót mutatja majd be. Három tánccsoportot várnak a gombaszögi dalos találkozóra Tornai­járól. A CSEMADOK tornaijai helyi csoportjának a táncegyüttese a „Szö­vetkezeti zárszámadás" című táncot, • tizenegyéves középiskola tánccso­portja pedig a „Búcsúdélután" cimfl tánckompozíciót mutatja majd be. Örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy az ünnepségeken részt vesz a tornaijai Mezőgazdasági technikum 20» tagú tánccsoportja is. Ez utóbbi szintén rendszeresen próbál s ter­mészetesen ennek megfelelően jó színvonalat is érnek el a diákok, A tornaijai Mezőgazdasági Techni­kum tánccsoportját Piroska Gizella, az iskola végzős növendéke vezeti. A gombaszögi találkozóra persze nemcsak a felnőtt tánccsoportok ké­szülnek, hanem a pionírok is. S e tánccsoportokból is van a járásban bőven. Elsősorban a rimaszombati Ottörőház táncosait kell említenünk, akik a „Reggel a pionírtáborban“ című kompozícióval gazdagítják majd az országos találkozó műsorát. A ri­maszombatiakon kívül még a nagy­­balogi iskola részvételével is szá­molnak. A nagybalogi pajtások a „Táborozás“ című táncukkal lépnek fel. Sajnos felnőtt énekkar (hason­lóan a lévai járáshoz) nincsen a A népi hagyományok ápolói Muzsika szól, szárnyal a dal, perdül a szoknya, ropják a táncot. Csupa jókedv, csupa tűz sugárzik a dalból, a táncból: öröm és jókedv követ minden mozdulatot. Ki hitte volna,hogy ilyen szép lesz a CSEMADOK Járási Dal- és Táncünnepélye Somodiban. Most a szesztaiak ropják a táncot: könnyedén mintha szárnyuk lepne. Cifra korsó a kezükben. A szoknya perdül rajtuk jobbra, balra. Hol tanulták, kik ezek?.,. — Egyszerű szövetkezetesek. Igaz köztük van az óvónff, meg a tanítónő Is, dehát azok is faluról származnak — magyarázza az egyik szesztai néző, amikor kedvencei a sok taps után elhagyják a színpadot. Még ropogósabb volt a komáróci traktorosok verbunkos tánca, de nem adták alább a győrkeiek sem. Buzitaiak, jánokiak, tornaiak saját népvisele­tüket, dalaikat mutatták be nagy tetszéssel. A Csécsi Mezőgazdasági Ta­nonciskola növendékei pedig annyi tüzet vittek kanásztáncukba, hogy még a hortobágyi kaná­szok is megbámulták volna. A tanuló ifjúság köré­ből kimagaslott a kassai és a szepsi XII. éves Iskola növendékeinek dal- és táncszáma. Szólóénekesek közül legnagyobb sikert S t r o m p János és Tamás László aratott. Stromp bácsi a jánoki szövetkezet ezermestere, a legidősebb fellépő volt. Traktort javít, építke­zési állványt szerel, illetve az égvilágon mindenhez ért, s ízig-vérig a szövetkezetének és a kultúrának él. Tamás László a Szepsi Mezőgazda­­sági Mesteriskola növendéke. Nagy tehetségű, szüksége van segítségre. Példaképül először is apját választja, aki szintén szívét-lelkét a szövet­kezetnek adja és a haladó népi kultúra kedvelője. Az egészet összegezve szép volt a somodi dalos találkozó, a szocialista kultúrából és a népi hagyományokból adott ízelítőt. Sokat nyert aki lát­hatta, de még többet aki maga is fellépett, mert sokáig megemlegetik. Csurilla József rimaszombati járásban. Ami azonban örvendetes aránylag jól működő gyermekkórusokkal rendelkeznek. Nem lenne jó e gyermekkórusok kö­zül is legalább a legjobbat elküldeni Gombaszögre? „Gömörben szeretnek táncolni az emberek“ — mondja Héger elvtárs, a CSEMADOK járási titkára. Nos, el­hisszük. hiszen a járásból közel 200 (kétszáz) táncos vesz részt az or­szágos dalos találkozón. De nemcsak ott, hanem a járás területén meg­rendezendő 2 körzeti és 4 helyi jel­legű találkozón is. A Csízen és a Bején megtartandó körzeti találkozók bizonyára a Gombaszögön fellépő csoportok főpróbáját is képezik majd. A losonci .járásról beszélve szintén szükséges, hogy elsősorban a tánc­csoportokról szóljunk. A járási tit­kárságon szinte egy szuszra felso­rolnak egy egész csomó jól működő tánccsoportot, mint amilyen a csábi, nyényei, óvári, csákányházi, füleki, losonci, ipolynyéki, inai, nagycsalo­­mijai. A legnagyobb csoport talán a füleki — 24 — 26 tagú, majd utána a losonci. Ezeken a csoportokon kívül a járásban még több tánccsoport mű­ködik, ellenben azok nem próbálnak rendszeresen s inkább csak idény­szerűen, egy-egy alkalomra készülnek fel. Érezhető veszteséget jelentene, ha a íülekpüspöki ténccsoport tény­leg nem léphetne fel a gombaszögi találkozón. A püspöki táncosok, akik pedig a múltban jelentős sikereket értek el, és színvonalas előadásokat nyújtottak, vezető nélkül maradtak. A neves tánccsoport vezetője, aki eddig Losoncról leutazva látogatta rendszeresen a íülekpüspöki csopor­tot, családi okok miatt egy ideig nem vezetheti, illetve nem töltheti be a tánckörvezetői tisztséget. A losonci járás jól működő ének­karral is rendelkezik. A csákány­háziak 60 tagot számláló vegyeskara szép eredményeket ér el, s mi több immár évek óta rendszeresen próbái. Az énekkarban a 18 éves fiataloktól a 60 — 65 éves férfiakig, nénikig min­denki szerepel, akinek a hangjából csak kitelik A csákányházi énekkar az Ifjúsági Alkotóverseny járási for­dulóján is az első helyen végzett. Ezzel az énekkarral bizonyára szá­molhatunk a gombaszögi találkozón? S ha már az énekkaroknál tartunk, hát megemlíthetjük, hogy a járásban még két felnőtt énekkar működik jól, a nyényei és a füleki. A felsorolt falvakról több helyen, a járás terü­letén kívül is példát vehetnének. Röviden felvázoltuk a két járás területén működő csoportok helyze­tét, működését. A gombaszögi Orszá­gos Dal- és Táncünnepélyig még há­rom hetünk van. Nos, a két járás kultúrmunkásainak elég tennivalója akad, hogy szervezésileg is bebizto­sítsák az egyes csoportok fellépését. Hiszen előreláthatólag nem kevesebb mint 400 — 500 részvevője lesz e két járásból az országos méretű dalos találkozónak, s ezek nagyobbik része táncos. (p. i.) Alapos felkészültség - gazdag, tartalmas műsor- Az újévben már nekifekszem — határozta el magában. De a tél tovább tartott, egyre hul­lott a hó, siklott a szán, perdült a korcsolya és olyan finom, tiszta volt a levegő. A félévi bizonyítvány minden eddi­ginél rosszabb volt és Pisti szülei korholó szavára, még sírt is bánatá­ban. Üjabb ígéretet tett a jó tanu­lásra. A félévi szünet napjaiban ma­golt is, de olyan nagy hévvel, mintha hirtelen mindent be akart volna hoz­ni, amit elmulasztott. De ahogy el­múlt a szünet és délelöttjeit lekö­tötte az iskola, már megint nem ju­tott idő a tanulásra. így érkezett el az ez évi születésnap, számszerint a tizedik. Nagy napnak ígérkezett ez a gyermek életében. Szülei kerék­párt ígértek neki. Pisti kissé hábor­gó lelkiismerettel, de nagy örömmel várta e napot. Kapott is, egy kalan­dos könyvet, no meg a születésnapi tortát. — Édes fiam — szólt a csalódott fiúhoz édesanyja — ideje hogy véget vessünk ennek az egyoldalú játéknak. Mi, amit megígértünk, még mindig betartottuk. Mindent megkaptál, amit kértél és cserében mi sosem kaptunk mást tőled, csak Ígéretet. Ennek vé­ge. A kerékpárt megkapod — hiszen megígértük — de csak akkor, ha év □□□□□□DanoocnaaanaononncnDCiDnaoDaDaaDnaDaöaaDDaooűnDDaGGDanaDDűODDQnocL: Jobb későn, mint soha ... Pisti negyedik osztályba jár, de eddig még soha nem kapott olyan bizonyítványt, amellyel dicsekedhetett volna. Kis barátunk nem szeret ta­nulni. Kirándulni, játszani, a labdát rúgni napestig annál inkább. Pedig Pisti tulajdonképpen nem rossz gye­rek, szeretne is jó tanuló lenni, csak­­hát ahhoz kellene valami, ami belőle hiányzik: akarat. Eddig évente négy­szer fogadta meg, hogy „azontúl“ jól tanul, nem lesz rá panasz. Elő­ször szeptemberben, amikor megkez­dődött a tanítási év, aztán kará­csonykor, amikor kikönyörögte ma­gának ígérete fejében a sok ajándé­kot, majd félévkor, amikor kézhez kapta erősen közepes bizonyítványát és május végén, amikor a születés­napja van. Ez évben is így történt. — A negyedik osztályt már mint kitűnő tanuló végzem el, édesanyám — ígérte az első tanítási napon. Dehát ki tehet arról, hogy szep­temberben még olyan jó időjárás volt, balgaság olyankor a szobában kuksolni és tanulni, amikor ragyogón süt a napocska, langyosra hevítve a tó vizét, amelyben olyan jól lehet lubickolni. Igaz, hogy este még ta­nulhatott volna — bár ez nem okos dolog —, de akkorra már olyan fá­radt volt, hogy szinte beleesett az ágyba. — Na, majd ha beállnak a hidegek, akkor komolyan nekifekszem a tanu­lásnak — határozta el november ele­jén, amikor már több rossz osztály­zat is becsúszott az iskolában. Igen ám, de pár nap múlva leesett a hó és előkerült a szánkó, korcsolya, addig meg a bigézéssel, icikeléssel ment el az idő és valahogy sosem ért rá a tanulásra. Az idén is Pereden rendezték meg a galántai járási dal- és táncünne­pélyt. Nos, mindjárt elöljáróban el­mondhatjuk, hogy a gazdag népmű­vészeti szemle megelégedéssel töl­tötte el a közel 2000 főnyi közönsé­get. A műsoron szereplő tánccsopor­tok, énekesek, szavalők mind-mind Jő felkészültségről tettek tanúságot. Számunkra felejthetetlen élmény marad a kis Benes Ildikő előadása, a deákl tánccsoport bemutatkozása, de a jókai és a peredi tánccsoport nagyszerű előadása is. Ami a tánccso­portok szereplését illeti, örvendetes fejlődést tapasztal­hatunk. A járás legjobb tánccso­portja kétségkívül a deáki, ellenben minden előfeltétele meg van ahhoz a peredi és jókai tánccsoportnak is, hogy szorosan mö­géje zárkózzon. A felnőtt tánccso­portok száma nem lénne teljes, ha megfeledkeznők a nagyfödémesiekről. Nos, ez esetben is lendületes fejlő­désről számolhatunk be. A födéme­­siek tánccsoportja mintha rutino­sabbá, magabiztosabbá vált volna, s fellépésével méltán aratott sikert. Öröm töltött el bennünket a peredi és a deáki iskolák tánccsoportja lát­tán. E két faluban a kulturális élet irányítóinak nem kell félniök ami az utánpótlás kérdését illeti. Csak di­cséret és elismerés illetheti az iskola tanítóit, akik bizonyára sok-sok sza­bad idejüket feláldozva a népművé­szet iránti szeretetre nevelik a tanu­lókat. Kritikus szemmel tekintve a tánc­csoportok szereplésére általában az egyes lépések, de helyenként az egész részek csiszolatlanságát, darabosságát végén nem kell szégyenkezned a bi­zonyítványod miatt — ahogy azt már jó párszor megígérted. Pisti még csak sírni sem tudott, mert érezte, hogy édesanyjának igaza van. Bárhogy fájt is a szíve a bicik­liért, magában igazságosnak tartotta a büntetést. — Édesanyám Ígérem, hogy most már valóban ... — Szeretnénk hinni neked fiam — simította meg édesanyja a kisfiú buksi fejét szeretettel. — Most hihetsz, mert ha egyedül nem menne a dolog, akkor Karcsival tanulok együtt. Ő a legjobb tanuló az osztályban és már többször fel­ajánlotta, hogy segít. Meglátod, év­végére nem lesz hiba a bizonyítvá­nyomban, — Ígérte nagyon komolyan Pisti. Hiszem, hogy megtartja Ígéretét, és idejében figyelmeztetek minden­kit, aki eddig csak Ígérgetett közüle­­tek: a bizonyítványig még majdnem egy hónap van, kapcsoljatok rá a tanulásra, jobb későn, mint soha! VIgh Rózsa kifogásolhatjuk. Kevésbé vonatkozik ez a nagyon jól szereplő deákiakra, míg a jókaiakat, nagyfödémesieket, de a peredieket is már csak kévé* választja el az átlagon felüli telje­sítménytől. Semmi más, mint a csu­pán rendszeres, kitartó próbálás, gyakorlás árán megszerezhető sikk, rutinos mozgás, árnyalt, átélt alakí­tás. A fellépő táncosok zöme sze­mély szerint is tehetségesnek mond­ható, sőt mind a négy szóban forgó csoport tagjai között kiugró tehetsé­gek is szerepeltek. Galánta vidékén 1. Tejtermék. 2. Jövendőmondő. 3. Eső után van. 4. Omladék. 5. Aprőszemű termék. 6. Végtag. 7. Víziállat. (Beküldte; N.J.) Eső Sír a felhő pityereg, nyári eső megered. Jól esik a madárnak, meg a szomjas határnak, hol a békák vasárnap a kis béka királynak örömére kuruttyolni kijárnak. (D. M.) Perediek ropják a táncot (Foto: Darázs) tehát erős táncmozgalom van kifej­lődőben — feljogosítanak bennünket erre a megállapításra a Pereden látottak — s szükségessé válik majd e vidék hagyományainak is az átku­tatása, feldolgozása. Talán az ilyen, helyi hagyományokat felújító tánc­kompozíciókból lehetett volna több. Azt mondja a közmondás: „Nincsen rózsa tövis nélkül.“ Hát, ami fáj, ami rosszul esett, azt a felnőtt énekka­rok távolmaradása jelentette. Dalos találkozó, dal és táncünnepély ének­karok nélkül — sajnos ez ma nem­csak a galántai járásban probléma. Megszoktuk már viszont, hogy ha senki más az „égen-földön“, de a galántai énekkar kirukkol. Bizony, a felejthetetlen „Dana, dana“ a többi Bárdos- és Kodály-feldolgozás na­gyon hiányzott, illetve mindazokban akik az összbenyomást megőrizték magukban, hiányzik! S most legyünk olyanok, mint a gyerekek, akik egy tarisznyában hordják a sírást és a nevetést is. A peredi dalos találkozón meglepően jól szerepelt a Bihercz Júlia vezette nádszegi diákkórus. A siker teljesen megérdemelt, s nagy kár, hogy a minduntalan csődöt mondó, hangot­­torzító hangszóró nem tette azt tel­jesebbé. A nádszegi énekkar nagy­szerű, komoly tehetséget sejtető szó­listákkal rendelkezik. Előadásukat a kar jól kidolgozott előadása, kere­setlen, tiszta csengésű kísérete emeli művészi színvonalra. Az Ifjúsági Al­kotóversenyen is jól szereplő nád-’ szegi énekkar vezetője, Bihercz elv­társnő fiatal pedagógus s nagyszerű hanganyaggal rendelkező, rugalmas énekkart vezet. S ezt hallják meg azok is, akik állítják: a fiatal peda­gógusok nem értenek a zenéhez. Nem! Ha nem akarnak. Ami a felnőtt szólisták előadását illeti elégedettek lehetünk. Kár, hogy az eredeti műsorban szereplő férfiak közül csak Zárecky József jelent meg a találkozón, aki ezúttal is a tőle megszokott teljesítményt nyúj­totta. Tartalmas, gazdag műsort biztosí­tottak a CSEMADOK-csoportok a ga­lántai járási dal- és táncünnepélyre. Mindez arra enged bennünket követ­keztetni, hogy a helyi csoportok az egész év folyamán jó munkát fejte­nek ki. Igen, mert mi úgy vesszük, hogy a járási bemutató az egy kicsit bizonyítvány is; hogy mire képesek és mit tettek a járás műkedvelői, a népművészet, a népi kultúra sze­relmesei. Polák Imre Láncrejtvény

Next

/
Thumbnails
Contents