Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-10 / 46. szám
Nagydaróci változások Ezerféle gondolat forgott fejemben, mielőtt elindultam a nagydaróci szövetkezetbe. Két esztendővel ezelőtt lapunk hasábjain komoly hibáikra mutattunk rá. Az akkori vezetőség ahelyett, hogy megszívlelte volna a jótanácsot, a segíteniakarást, sértődötten fenyegetőzött, de rövidesen beigazolódott, hogy lapunk valóban" az elevenbe tapintott. Azóta rátermettebb emberek vették kezükbe a szövetkezet irányítását, akik a tagság részéről elődeiknél nagyobb bizalmat élveznek. Tavaly májusban levelet kaptunk a szövetkezetből.- Látogassanak el hozzánk. Már minden másként van, mint előző évben. Igazuk volt. Valóban jobb munkát végeztek és ami a legfontosabb, az emberek felelősségérzete megnövekedett. Míg 1960-ban a rossz szervezés folytán nem teljesítették a termelési tervet, s így a bevételit sem, hónapokon keresztül nem fizettek a munkaegységekre, addig 1961-ben a jobb, körültekintőbb szervezés révén a termelési tervet túlteljesítették és a 2 706 000 korona tervezett nyersbevételt 65 000 koronával túlteljesítették. így aztán lehetővé vált a munkaegységekre az előleg rendszeres kifizetése. Milyen lehet a helyzet most — gyötört a kíváncsiság. Megbirkőznak-e az idei feladatokkal? Javult-e a munkastílus? Kovács Sándor elvtárs, a Helyi Nemzeti Bizottság titkára minderre választ adott. — Tavaly őszön, amikor átvettem a titkári funkciót, láttam, hogy itt valami nincs rendjén. A nemzeti bizottság és a szövetkezet igen-igen eltávolodtak egymástól, holott szorosan együtt kellene működniük. Első dolgom volt ezt a kapcsolatot rencát és 12 hektár kölest is. Ogy számolunk, hogy idén bő takarmányalapunk lesz. Az 50 hektár kukoricából 33 hektárt négyzetesen vetettek, hogy gépek segítségével keresztbe-hosszába sarabolhassák. Majd szerződést kötöttek a gépállomással a vegyszeres gyomirtásra. így olcsóbbá válik a termelés. A jó kukoricahozam biztosítéka még az is, hogy időben ammóniákozták és rövidesen megkezdik a trágyalevezést. Kell is az alapos munka, hiszen 45 mázsa szemtermést szándékoznak elérni hektáronként. A 36 hektár cukorrépából 5 hektárt takarmányozási célra szántak. Itt 350 mázsás hektárhozammal számolnak. Egész biztosan elérik, hiszen két ízben is trágyalevezik, no meg aztán a tervezett hektárhozam túlteljesítéséért 20 % prémiumot fizetnek. A szövetkezet az állati termékek eladási tervének teljesítése terén az, első negyedévben hátralékban maradt. Tudják ők mit kellene tenniük, Gálpál Sándorné egyeli a cukorrépát. Azon iparkodik, hogy elérje a tervezett hektárhozamot, mert csak úgy jár érte prémium. B a c s a István szövetkezeti elnök vizsgálja a növényt, nincs-e répabogár dezni. Azóta ezen a téren nincs semmi baj. A szövetkezet elnöke tagja a nemzeti bizottság tanácsának és egyben a mezőgazdasági albizottság elnpke. Most már mindent közös erővel oldunk meg. De sajnos, a múlt hibái még ma is kísértenek. Rövidesen előkerült az EFSZ elnöke, Bacsa István elvtárs is, aki mindig lót-fut, csakhogy jól menjen a munka. Künn a határban többet megtud az ember, mint az irodában, azért körülnéztünk kissé, hogy s mint állnak a növényápolással, milyenek a vetések. A Káposztás- és a Rátka dűlőben méternyi magas búza és a tavaszi árpa. Vetés előtt jól előkészítették a talajt. Hektáronként 250 kg szuperfoszfátot adtak és, hogy meg ne dűljön, újabb 150 kg szuperfoszfátot szórtak ki. Ezen a részen nemrégiben fejezték be az alagcsövezést (73 hektáron), lecsapolták a vizet és termővé tették a talajt. Itt mutatkozik a legjobb termés. —' Hogy állnak évelő takarmányok szempontjából? — Sajnos, 75-ből 40 hektárt ki kellett szántanunk. Igaz, hogy most, tavasszal 11 hektárt alávetéssel szaporítotturfk, és úgy mutatkozik, hogy már idén kaszálhatóvá válik. Szerencsére 66 hektár jó minőségű rétünk van. Ebből 15 hektárt trágyaleveztünk, 40-et pedig műtrágyáztunk. Egyszóval, megteremtettük az előfeltételeket a jó termés eléréséhez. Ezenkívül vetettünk 55 hektár tavaszi keveréket, 20 hektár silókukori-Az asszonyok mindenütt megtalálhatók a szövetkezetben a mezőn, az istállókban egyaránt. Képünkön S z a 1 a i Irmát, Telek Bélánét, Kovács Ilonát és H e rc z e g Józsefnét mutatjuk be. Az ötödik asszony, aki a tejeskannán ül, Molnár Béláné az anyasertésektől. ha lenne takarmány. De sajnos, csak a létfenntartási adagokat tudják az állatoknak biztosítani. A tehénállomány ugyan már kijár a legelőre és egyre jobban emelkedik a tejhozam - aminek az állatgondozó asszonyok igen örülnek —, de sajnos, a 650 sertésnek egyelőre csak sovány takarmány jut, amitől nem híznak. Ha lesz szemestakarmány, hús és tej is lesz bőven. Takarmányra vár az 500 kacsa is, amelyeket eredetileg 62 napon belül 2 kg-os súlyban kellene átadniuk a felvásárlóknak, de ez a folyamat is meghosszabbodik. ŐK SEM ÍGY KÉPZELIK EL AZ ÚJAT A szövetkezet állami támogatással egy korszerű, négysoros, trágyaterelő-lapáttal felszerelt szarvasmarhaistállót épít. A szerződésben az áll, hogy a „Pozemné stavby" építővállalat szállítja és rakja fel a vasbeton födémgerendákat. Ez eddig rendjén is lenne. De nincs rendben az, hogy az illetékes építővállalat a szükségesnél és a tervrajzban feltüntetett gerendáknál rövidebbeket szállított a színhelyre, s hiába tiltakoztak ellene, mégis fölrakták lebetonoztatták és szigeteltették. A Járási Építővállalat azonban leállította a munkát azzal, hogy nem veszi át az épületet, mert a födém kivitelezése nem felel meg a technikai feltételeknek. Az ilyen munka káros, nem tartós, az épület bármikor összedűlhet. Az eljárás helyes volt, igazuk van a Járási Építővállalat szakembereinek, amikor harcolnak az épületek technikai kivitelezésének helyességéért. De 80 000 korona a kár, a „Pozemné stavby“ pedig kibúvót keres. Most az épület félben maradottan áll. A szövetkezetnek pedig szüksége lenne rá. Jogosan kérdezzük: ki fizeti meg a kárt? Vigyázni kell, nehogy a szövetkezet nyakába sózzák. Mert ilyen hangokat is hallottunk. Az új technológia népszerűségén nagy csorbát ejtett az, hogy a szövetkezet egyik sertésistállójába az akkoriban Buzitán székelő gépállomás egy önetetőberendezést szerelt fel. A szövetkezet ezért a fölszerelésért 27 000 koronát fizetett ki, illetve dobott ki az ablakop. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a befektetés nem kamatozik. Az önetető kezdettől fogva nem működik. A legrosszabb az, hogy közben a buzitai gépállomás megszűnt, s most nincs, aki felelne a hanyag munkáért. De hol vannak azok, akik elrendelték a berendezés fölszerelését. Tán csak nem mentek ki a világból? AMIN SEGÍTENI KELLENE Alaposan körülnéztem a szövetkezetben. Valóban úgy van, hogy a múltban elkövetett hibák még ma is kihatnak. De nézzük csak meg közelebbről, hol találhatók, milyenek ezek a hibák és hogyan lehetne orvosolni azokat. Bár bíztató és kézzelfogható eredményeket mutatnak fel a szövetkezet tagjai, a munkaegység értéke is elég jó (a természetbeniekkel együtt 23 korona), a fiatalság mégis távol tartja magát a szövetkezettől,. Vajon mit tesznek a fiatalság megnyerésének érdekében a faluban ? Őszintén szólva semmit. Pedig úgy kellene a szövetkezetben a fiatalos lendület, a friss vér, akár a falat kenyér, hiszen a férfiak átlag életkora 55, a nőké pedig 45 év. Ezenkívül a férfi és nőtagok közti arányszám körül sincs valami rendjén, mert 99 nőt és csak 33 férfitagot tartanak nyilván. Mi ennek az oka? Egyik az, hogy a közeli füleki gyár és más üzemek csábítólag hatnak a férfiakra és. a fiatalokra, a másik pedig az, hogy a szövetkezeti klubhelyiség már egy esztendeje zárva van. Beszüntette működését, mert akit megbíztak a klub vezetésével, állítólag anyagi okokból visszaadta a kulcsot, mondván - nem vállalom. Tán azért, mert nincs neki belőle haszna? Mindegy, hogyan gondolta. Ez a látszat. A lényeg pedig az, hogy nincs tömegpolitikai munka a faluban és ez nem válik dicséretére a falu iskolájában tanító kilenc pedagógusnak, de másoknak sem. Nyújtsanak több segítséget a szövetkezetnek. Rázzák fel a közömböseket. Mutassák meg nekik a helyes utat. Létesítsenek a fiatalok részére szórakozási lehetőséget, alakítsanak egyetemesen gépesített csoportokat és a fiatalok megmaradnak a faluban, ugyanúgy, mint másutt. De ezért kitartóan küzdeni kell mindenkinek és ezt csak aprólékos, meggyőző tömegpolitikai munkával érhetik el. Hoksza István ? 1962. június 10. érvényű megfigyelés ez. Pontosabban meghatározva: a foglalkozás rányomja bélyegét az ember egész külsejére. Íme, néhány pillanatfelvétel a múlt hétköznapjaiból: a hentessegéd egyre hízik, ahogyan mondani szokták, megtokásodik; a szabótanoríc esetében egyszer csak azt látjuk, hogy teljesen lefogyott, a háta meggörbült és szemei beestek; ezzel szemben az ifjú kovácssegédnek a zuhogd pörölyütésekt'ól kitágul a mellkasa és kiszélesednek az arccsontjai; a jogász természetesen rövidlátó és szemüveget visel. Egyszóval minden foglalkozás ismertetöjeleket hagy az emberen. A földművesen is? Minthacsak magam előtt látnám kifejlett kérges tenyerét, gondozatlan körmeit, napbarnította durva bárét. Ilyen keze van az apósomnak, az öreg Csancsiknak Hrusovon, meg Hácsik bátyámnak is Veterná Porubán. Tudják, a zsákok... De simogatni azért tudnak vele. És lehetetlen nem gondolnom Hubácsekné anyára Vojníkovon, akinek nehézkes lábait visszerek csúfítják, roggyant térdei hovatovább gyengébbek, léptei egyre inkább lassúbbodnak. De mégis mindig igyekszik. Tehát, hogy a kép teljes legyen: napbarnította bőr, széltől cserzett arc, puhatolódzó tekintet, gondozatlan haj — nagyjából ezek a földműves ismertetőjelei. Gyöngédség és nyerseség. Az egyikből több, a másikból kevesebb. Valahogy ilyenképpen körvonalazhatnánk a róluk elmondottakat. Küzdelmes volt a rög megművelése, amíg a földműves magárahagyva állt vele szemben. Hogy elzsibbadt az asszonyok keze, amíg görnyedő háttal reggel, este négy-öt tehenet megfejtek — nem, magam sem tudom hogyan lehetne meghatározni: a fáradtság változott-e szokássá, vagy a szokás fáradtsággá. De valljuk meg, hogy a mezőgazdasági dolgozók munkája még ma is igen nehéz és fárasztó, annak ellenére, hogy az erők egyesültek a nagyüzemi termelésben. Ez a nágyobbrészben öregekről szóló fejtegetés inkább a fiatalokhoz szól. Ahhoz a türelmetlen ifjú nem-Csak kitűnő minőség kerül konzerválásra Ma már világszerte elismerik az élelmiszerek mélyhütéses konzerválásának előnyeit. Tudjuk, hogy a még nagyon hosszan tartó fagyasztás sem idéz elő változásokat az élelmiszerek alaptulajdonságaiban és színük, öszszetételük, ízük évek múltával is megmarad. További előnye a fagyasztott élelmiszereknek, hogy gyakran olcsóbban kaphatók, mint friss állapotban. Fölösleges hangsúlyoznunk például, mennyire fontos számunkra télen a vitamindús zöldség vagy gyümölcs fogyasztása. A Bratislavai Mélyhűtő Üzem e téren nagy feladatokat teljesít. Szlovákiának ez a legnagyobb fagyasztó üzeme a fagyasztott árúk kétharmadát tárolja és készíti. Ma már ebben az üzemben készételek fagyasztásával is foglalkoznak ^töltött paprika, pacalleves, marhagulyás, stb.), amelyeket szívesen vásárolják a háziasszonyok. Juraj Mihalik elvtárs, az üzem termelés-technikai vezetője elmondta, hogy 1952-ben csak tárolással foglalkoztak. ami természetesen ma is minden fagyasztó üzem legfontosabb feladata. A mélyhütéses tárolás min^ denekelőtt a húsipart szolgálja, azonban a teljes értékű fagyasztott zöldségek és gyümölcsök iránti kezesiét a téli hónapokban már 1953- ban arra késztette az igazgatóságot, hogy konzerválással is foglalkozzanak. A fagyasztás megszünteti az élelmiszerekben az enzimatikus és mikrobiológiai fejlődést, vagy egyszerűen kifejezve: meggátolja az érés további folyamatát. A mélyhűtő üzem a zöldség- és gyümölcsfajtákat közvetlenül a termelőktől vásárolja fel. Az állattenyésztési termékeket a húsipar részére fagyasztják, miután a húsipari vállalatok feldolgozzák azokat. Csak a legjobb minőségű zöldség és gyümölcs és csakis teljes értékű húsanyag kerül fagyasztásra. A zöldséget mindenekelőtt megtisztítják, osztályozzák, megmossák, bizonyos fajtákat meg is főznek, lehűtik, végül pedig — 36 C fok alatt megfagyasztják és - 18 C fok állandó hőmérséklet alatt hűtőkamrákban helyezik el. Hasonló eljárással konzerválják a gyümölcsöket is. A bratislavai üzemben 14 zöldség- és 10 gyümölcsfélét fagyasztanak. A készételeket — természetesen nagy mennyiségekben - félig gépesített műhelyekben oly módon készítik, mint a háztartásokban, egyeseket sűrítve. Lehűlésük után -40 °C fok alatt fagyasztják őket. Tavaly a Bratislavai Mélyhűtő Üzemben több mint 1000 tonna zöldséget, 210 tonna gyümölcsöt, 250 tonna készételt és 102 tonna félkészételt konzerváltak. A kereslet tapasztott élelmiszerek után már most oly nagy, hogy ez idén termelésük 11 °/o-os fokozásával számítanak. Sluka J. — Ismertetőiéi Írók tollából gyakran olvashatjuk, hogy a foglalkozás felismerhető jeleket hagy az ember ábrázatán. Érdekes és bizonyos tekintetben örökzedékhez, amely mint az eseménye bírája kissé megkésett, de mint szem tanú nagyon is korán jelentkezett. De amit vár, beteljesedik. lv ertírtzycri lu vuo--tam, hogy a Szovjetunióban, valamint az USA-ban már távolról irányítható ekékkel szántanak. A „traktorista" reggel kivezeti gépét egy nagy dűlő kellős közepére, és megvonja az első spirálalakú barázdát. Azután beállítja a traktor elektromos irányító készülékét, úgy hogy anwk a tapintó csápja érintse a meghúzott barázda szélét, majd elindítja a motort — is hazamegy. A ,traktor pedig az előre meghúzott barázda szerint szabályos eliptikus alakban vagy körvonalakban addig szánt, amíg el nem éri a dűlő szélét. Mihelyt odaér, rádiójeleket sugároz, amelyből a „traktorista" tudomásul veszi, hogy mehet, mintegy a munkát átvenni. Hasonló az alábbi példa is az állattenyésztés területéről. Az önműködő etetőberendezés, a programm-kártyán lyukasztással, előre megadott utasítások szerint; a meghatározott időpontban működésbe hozza a hordozószalagokat. A programm-kártya segítségével előre megszabható az adagok mennyisége is, amit a takarmányhordozó futószalagok a vályúkba visznek. Lám, szántás és etetés az ember fáradozása nélkül. Senki sem mondhatja, hogy mindez hiú ábrándozás. Hiszen a rozmberki nagyüzemi hizlaldában az önműködő etetőberendezés már a gyakorlatban jól bevált. Ugyanezt mondhatjuk azon ketreces baromfitenyésztési módszer alkalmazásáról is, amelyben csupán a tojások osztályozását és csomagolását végzi ember. Ez a tenyésztési mód egyébként azt is lehetővé tette, hogy a tyúkok téli tojáshozama elérte a nyári hozam átlagát, vagyis olyan valami történt, amit évezredeken át lehetetlennek vélt az emberiség. Micsoda győzelem a természet felett! Hogyan értelmezzük tehát a jövőre nézve azt a. szólásmorulást^ , hogy g foglalkozás rányomja bélyegét az emberre? Azt hiszem, hogy a mezőgazdaság átható gépesítése, az iparral egy szintre történő emelése, valamint a fizikai és szellemi munka közötti különbség eltávolítása, nem sokáig hagyják érvényben a fent említett megállapítást. Bíztató jcilátások; megvalósításra váró feladatok. Nem, a földműveseknek a jövőben nem lesznek durva kezei gondozatlan körmökkel, és visszeres lábai megroggyant térdekkel. Semmiben sem különbözik majd a kommunista társadalom többi egyszerű, de fölemelkedett embertípusától. Az igazság tehát az: ma nem a foglalkozás hagyja ismertetőjelét az emberen, hanem a kor amelyben él. Rubik I. (ford. KB)
