Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-06 / 45. szám

Ö takarmányellátás jelenlegi kedvezőtlen helyzetét főképpen a jelentősen csökkent terméshozamok okozták, valamint a szervezési hiányosságok, melyek folytán a termelt takarmányokat nagy veszteségekkel takarítottuk be.

Az, hogy mezőgazdaságunknak nem áll rendelkezésre elegendő dolgozó és az egyes szükséges gépekben is hiány mutatkozik, legjobban a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben szembetűnő, ahol a legnagyobb mértékben mutatkozik annak a szükségessége, hogy gépesítsük a mezőgazdasági munkákat és tökéletesebb munkafolyamatokat vezessünk be a rétek és legelők ápolása, valamint a termés betakarítása terén.

Rétjeink állapota semmiképpen sem kielégítő. Hogy ennek a helyzetnek megjavítása érdekében helyesen választhassuk meg az egyes agrotechnikai intézkedéseket, az értékes réti növényzetnek a tenyészhellyel szemben támasztott követelményeiből, valamint rétjeink állapotából kell kiindulnunk.

Réti talajaink legnagyobb baja, hogy levegő és víztartalmuk nem megfelelő arányú. Pedig ez az arány határozza meg a legfontosabb réti növényfajták összetételének lehetőségét. Kultúrnövényeink nagyobb része 60 — 80 %-os talajnedvesség esetén fejlődik a legjobban.

Könnyebb talajokon az altalaj vizének szintje 40 — 50 cm-nyire legyen a terep felszínétől, kötöttebb talajokon azonban ne haladja nem a 60 cm-t. Az altalaj vizének legmegfelelőbb szintmélysége nemcsak a réti talaj mechanikai összetételétől, hanem annak szerkezetétől, humusztartalmáról és a talajvíz oxigéntartalmától is függ.

A talaj vízkészlete szoros kapcsolatban áll a talaj levegőtartalmával. Hogy lehetővé váljék a réti gyep gyökerének jó lélegzése, a talajnak átlag 8 — 10 % levegőt kell tartalmaznia. Erről a fontos tényezőről rendszerint megfeledkezünk.

S hogy biztosítsuk rétjeinken és legelőinken a jó minőségű takarmánynövények fokozott termesztését, elsősorban olyan, elrendezésekre kell összpontosítanunk figyelmünket, melyek feljavítják a Péti növényállományt és lehetővé teszik a munkák nagyobb mértékű gépesítését, mert éppen az elhanyagolt és elvizesedett réti területek — amelyek kiterjedése állandóan bővül — akadályozzák ennek elérését.

Fontossági sorrend és a helyes agrotechnika szempontjából ezeket a talajjavítási munkákat két fő csoportra oszthatjuk, mégpedig ■ 1. a talaj levegő- és vízkészletének szabályozására mélyreható beavatkozásokkal, vagyis lecsapolással és öntözéssel,

■ 2. a réti növényzet felszíni mechanikai ápolására és trágyázására.

A rétek és legelők felszíni rendezésekor tekintetbe kell vennünk az eltérő tenyészviszonyokat. Minden beavatkozásunk a talaj levegő- és vízháztartásának javítására, a gyomirtásra és azoknak a munkáknak a biztosítására irányuljon, amelyeket

1962. június 6.

záadásával, szükség szerint hengerelés.

Nyáron: 1 mázsa osztravai salétrom vagy mészsalétrom, boronálás;

■ Negyedik év:

Ősszel: 2—3 mázsa Thomas-salak és 2—3 mázsa kainit, boronálás. Tavasszal: Simítózás, 2—3 mázsa

mésznitrogén, utána 1 — 2 mázsa 40 %-os kálisó, boronálás. Nyáron: 1 mázsa mészsalétrom vagy osztravai salétrom, boronálás.

■ Ötödik év:

Tavasszal: Simítózás, trágyalés öntözés 2 — 3 mázsa szuperfoszfát hozzáadásával, szükség szerint hengerelés.

Nyáron: 1 mázsa osztravai salétrom vagy mészsalétrom, boronálás.

A komposztot egy adagban adjuk az egész trágyázási idényre (teljes mértékben helyettesítheti a karámozás). A Thomas-salakot is két adagolás helyett egyszerre (4 — 6 q) szórhatjuk ki a második évben. Mésszel egy adagban trágyázunk komposztozáskor az első évben (15 — 20 q égetett mész vagy 20 — 30 q mészkő). Nitrogéntrágyákkal minden évben ellátjuk a talajt, mégpedig fölváltva trágyalé és műtrágyák formájában.

Az olyan rétek, amelyek nem biztosítanak jó minőségű növényállományt, tápanyag-kimerülésre vagy elvizesedésre-mutatnak, Azokat a réteket, amelyeket sem lecsapolással, sem öntözéssel nem javíthattunk fel és rajtuk a köztes vetés sem segített, feltörjük vagy ideiglenes rétté alakítjuk (besoroljuk a vetésforgóba).

Nádasky V. mezőgazdasági mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója

Javítsuk meg rétjeink és legelőink állapotát

A rozmitáli Agrostrojban gyártott NPK —160 jelzésű szénagyűjtő gép egy óra alatt egy hektáron boglyázza, vagy rakja pótkocsira a szénát

lyes agrotechnika alkalmazását, vagyis a növényállomány felújí-" tását, a helyes trágyázást, a kitermelt földanyag elszállítását és komposztolását stb., ami azután ezeken a területeken a betakarítás gépesítését nehezítette meg.

A felsorolt hiányosságokból kiindulva és az agrotechnikai intézkedések biztosítása céljából terepszemle alapján áttekintést kell kidolgoznunk a rétek és legelőterületek állapotáról, amelyben feltüntetjük az elvizesedett, az el nem vizesedett területeket és azokat a réteket is, amelyek öntözésre szorulnak, majd egyidejűleg javaslatot teszünk a szükséges intézkedésekre.

A munkák megkezdése előtt feltétlenül szükséges, hogy az agronómiái szolgálat az EFSZ-el együtt szakvéleményt dolgozzon ki és ezt megHelytelen az a gyakori nézet, hogy boronálássai átlevegőzzük a talajt. Ez a nézet azért nem állja meg a helyét, mert a növények porhanyós talajt kívánnak ugyan, de az alsóbb rétegekben, míg a .felszínnek ülepedettnek kell lennie.

Különösen a túlságosan intenzív tavaszi boronálás befolyásolja igen kedvezőtlenül a terméshozamokat és néha a növényállomány botanikai összetételét is. Boronálássai könnyen kárt tehetünk a sekélyen elhelyezkedő gyökerekben és a fűfélék bokrosodási csomóiban, amelyek azután könnyen elhalnak.

Sok esetben azonban a réti borona nélkülözhetetlen eszköz számunkra, mert főként az elárasztott réteken akadályozhatjuk meg vele a talajkéregképződést. Ezeket a réteket az iszapos hordalék megszáradása után

Termésnövekedés a nitrogén hatására komposzttal el nem komposzttal ellátott látott táblán táblán

Műtrágyákkal juttatott

60 kg tiszta nitrogén 20 q széna 30 q széna

Az istállótrágyát sokkal kevésbé használhatjuk a réteken, mint a trágyáiét vagy a komposztot, mert nem lehet a rét talajában bedolgozni, s

ezért használata esetén nagyok a’tápanyagveszteségek. Hegyvidéki körzetekben ősszel teregetik el, amikor az olvadó hóval magától jut a földfl Második év:

Ősszel: 2 — 3 mázsa Thomas-salak és 2—4 mázsa kainit, boronálás.

Tavasszal: Simítózás, 2 — 3 mázsa kénsavas ammónia, boronálás, szükség szerint hengerelés.

Nyáron: 1 mázsa osztravai salétrom vagy mészsalétrom, boronálás.

■ Harmadik év:

Ősszel: Meszezés (5 q), boronálás.

Tavasszal: Simítózás, trágyalés öntözés 2 — 3 mázsa szuperfoszfát hozaz említett beavatkozások után kell majd elvégeznünk.

^zonkívül, hogy a rétek és legelők lecsapolására nem állt rendelkezésünkre elegendő gépesítési eszköz, a lecsapolási munkálatok azért nem hozták meg a várt eredményt, mert •, 1. előzetes megfontolás nélkül és tervszerűtlenül újítottunk fel akármilyen csatornát, amilyet csak a réten találtunk és nem vettük tekintetbe, hogy ezek valóban a fölösleges víz elvezetésére szolgáltak-e vagy csak régi határjelölő csatornák;

• 2. nem tartottuk be azt az elvet,

hogy a csatornarendszer tervezetének kidolgozása nélkül csupán a régi csatornákat újíthatjuk fel, de nem kezdhetünk a munkával megbízott szakemberek • beleegyezése nélkül új árkok •létesítésébe;

•' 3. a lecsapoló árkokat nem építettük megfelelő eséssel és így tulajdonképpen elősegítettük a réteken és a legelőkön a vízerózió fokozott fellépését;

• 4. a lecsapolással felújított réteken

nem vettük fontolóra az öntözőberendezések kiépítésének lehetőségét, nem biztosítottuk a hetárgyalja a tervező vízgazdálkodási szakemberekkel. Két eset fordulhat elő, amelyek a talaj vízháztartásának javítását követelik meg különböző beavatkozásokkal, mégpedig:

ha az elvizesedést nem közvetlen vízforrás, hanem az okozta, hogy a talajt hosszabb ideig nem műveltük, akkor a lecsapolást a gépállomás, esetleg a meliorációs szövetkezet valósítja meg PM —30 jelű csatornanyitó ekével, miközben a lecsapolással összefüggő többi munkát is elvégzi;

ha pedig helyi forrásokról, akár vízforrásokról, akár magas altalajvízről van szó, a vizet mélyrehatóbb beavatkozással, esetleg alagcsövezéssel (vakonddrénnel) kell elvezetni.

További feladatunk a rétek és legelők felszíni mechanikai ápolása. Lecsapolás után ez a legfőbb teendőnk, ezért már most biztosítanunk kell ennek megvalósítását, hogy így minden lehetőt megtegyünk a rétek és legelők jó állapotának elérésére. Elsősorban a boronálás jön számításba.

A réteket rendszerint igen ritkán boronáljuk. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy a boronálás alapjában véve növeli a terméshozamokat.

rögtön boronáljuk. Boronálássai az alacsonynövésű réti gyomnövényeket is irthatjuk, amelyek föld fölötti tarackokat fejlesztenek.

A betakarítási munkák zavarmentes elvégzése érdekében igen fontos művelet a rétek felszínt rendezése. Legnagyobb nehézségeket a vakondok és a hangyák okozzák. A vakondtúrásokat kora tavasszal távolítjuk el, mihelyt átszáradtak és nem kenődnek. Erre igen jól megfelel a Hrouda-féle simító vagy a kerékabroncsból készített egyszerű simító.

Amint már említettük, a rétek és a legelők növényzete tömörített talajfelszínt kíván. Ezért a gyep hengerelése nehéz réti hengerrel olyan beavatkozás, amellyel javíthatjuk a takarmánynövények minőségét és fokozhatjuk terméshozamukat. Sajnos, a gyakorlatban ennek a műveletnek nem tulajdonítanak fontosságot.

Szükséges, hogy a réteket tavasszal hengereljük, főleg a könnyebb vályogtalajokon, hogy a kihúzott növények a talajhoz nyomódjanak s így meggyorsítsuk begyökerezésüket és fejlődésüket. A hengerelés további előnye, hogy fokozza a talajszelvényben a hajszálcsöves vízemelést. Az újonnan telepített réteken a tavaszi hengerelésen kívül ősszel is hengerelnünk kell, mégpedig 2-3 éven át, mert ebben az időben a talaj fokozatosan leülepedik s a gyökereket és

Trágyalés öntözés esetén arra is gondolnunk kell, hogy a trágyalé mértékeit és időnkénti adagolásával kivész a növényzetből a moha és elősegítjük a szálfüvek növekedését, s a növényállomány jobban záródik. Ha a trágyalét egyoldalúan alkalmazzuk, a szálfüvek mértéken felül elszaporodnak, betöltik a föld fölötti tenyészteret és lerontják az egész növényállományt.

A helyes trágyalés öntözés további elve a trágyalé hígítása és a növényállomány egyenletes öntözése. A hígított trágyalének nagyobb a hatása, mint a nem hígítottnak. Erről tanúskodnak dr. Regál docens adatai is:

Trágyalé : víz = terméshozam

1 : 1 110 %

1 : 2,5 110%

1 : 5 130 %

1 : 20 120%

Kora tavasszal, hóolvadáskor tömény trágyalét is használhatunk. Száraz időjárás és a talaj alacsony nedvességtartalma esetén legelőnyöa bokrosodási bütyköket a felszínen hagyja. Nem minden rétet hengerezhetünk, ezért tekintetbe kell vennünk a nedvességviszonyokat. A nagyobb mértékben nedves rétek hen- m gerelésével ellenkező hatást érünk el.

A vízen kívül a réti növényállomány feljavítása szempontjából további igen fontos tényező a szerves és az ásványi trágyák helyes alkalmazása. A rétek és legelők növényállományának teljes és kiegyenlített tápanyagellátása alapfeltétele a jó minőségű takarmánynövények nagy hozamai elérésének.

E területek trágyázásakor tehát nemcsak az alapvető ásványi anyagokat kell a talajba juttatnunk, hanem gondolnunk kell a taíaj biológiai tevékenységének felélénkítésére is. Ezért nem elég, ha csak műtrágyát használunk, hanem ellenkezőleg, öregebb réteken az istállótrágya legyen a legfőbb trágyaféleség. Az ásványi trágyákból legigényesebbek a réti növények a nitrogénre, de nem hagyhatjuk ki a káliumot, a foszfort és a mészkövet sem.

A trágyalé nagy tartalékot jelent számunkra a rétek és legelők növényzetének jobb tápanyagellátásában. Hatását a réti takarmánynövények hozamainak növelésére dr. Regál docens táblázatából látjuk, amely a Protivíni Állami Gazdaságban végzett kísérletek eredményeit mutatja:

sebb a húgylé 1:3 — 5 arányú hígítása. Ha azonban a trágyalét nem szándékozunk hígítani, kora tavasszal vagy késő ősszel öntözünk vele. Tavasszal jobb, ha a húgylét kötszerre adagoljuk, mégpedig rögtön a tavasz beálltakor és az első kaszálás után.

Egyike a legjobb trágyáknak a komposzt. A komposzt földanyag, szerves hulladékanyagok és különféle gazdasági trágyák keveréke. A növényzet jó növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges valamennyi tápanyagot, szerves anyagot és elegendő baktériumot tartalmaz. A jó réti komposzt javítja a rétek és a legelők takarmánynövényeinek minőségét és növeli terméshozamukat. A rétek komposztolásával fokozódik a többi ásványi tápanyag értékesülése is. Mivel a bomló komposzt (szerves anyag) sok széndioxidot termel, amely a növény legfontosabb tápanyaga. Ásványi tápanyagok egyidejű trágyázásával e két csoport együttes hatása áll be, aminek példáját Klecka akadémikus a következő termésnövekedéssel szemlélteti:

Oj szénaszárítási módszert vezettek be a Zluticei Állami Gazdaságban. A szárítóállvány csőszerű tartóoszlopát a vízszintes szárítórudak alatt — amelyekre a fonynyadt széna kerül — fadugókkal tűzdelték keresztül. A ventillátorral képzett hideglevegő áramlását a dugó kivétele után a szárítórudakra rakott széna alá vezetik. (K. Sz. felvételei.)

be. Ez azonban ideiglenes megoldás és hígtrágyaellátással kell majd helyettesítenünk. .

A nagy terméshozamok előfeltétele tehát, a többi fölsorolt intézkedésen kívül — amint már említettük — a réti növényzet jó tápanyagellátása. Az agronómiái szolgálat feladata, hogy ügyeljen a réti gyep jó trágyázására és a tervszerű bevezetésére.

Céltudatos eljárással, amely alkalmazásakor betartjuk az alább példaként ismertetett trágyázási tervet, 2—3 év alatt a nagymértékben elhanyagolt réti gyepet is termékeny és jó minőségű kultúrává változtathatjuk (a trágyaadagokat hektáronként számítjuk).

■ Első év

Ősszel (a második kaszálás után): Alapos mohátlanítás (az istállóban * trágyalével felitatott mohát komposztoljuk), szkarifikálás, 10 mázsa mész beboronálása.

Tavasszal: Simítózás, a vakondtúrások elsimítása, az ürülék szétteregetése, jó minőségű réti komposzt elszórása (vagy karámozás), boronálás. Szükség szerint a komposztba ásványi trágyát is keverünk, ez esetben ősszel komposztálunk. Szükség esetén boronálunk. Trágyalés öntözés 2—3 mázsa szuperfoszfát hozzáadásával.

Nyáron (első kaszálás után): Trágyázás 1 — 2 mázsa mészsalétrommal, vagy osztravai salétrommal, boronálás.

Talaj- Trágyalé- Hektáronkénti szénatermés

terület adag mm trág'yalé trágyalé

9 ha nélkül adagolásával

Dvarce 15 25 25,54 53,33

Cejetice 10 20 27,60 43,70