Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-06 / 45. szám
A nyitott istállóban tartott tehenek tejelékenysége A tehéntenyésztésben a nagyüzemi technológia alkalmazása, de főként a nyitott istállózás következtében nagy változásokat tapaszalhatunk. Ezért természetes, hogy az új technológiával kapcsolatban éppen a nyitott istállókban tartott tehenek tejelékenységének kérdése vonja magára a legnagyobb figyelmet. Elsősorban a kötött tartású és a nyitott istállókban nevelt tehenek tejelékenységét hasonlítják össze. A kötött és a szabad tartású tehenek tejelékenységének összehasonlításakor elsősorban azt kell tudnunk, hogy a tejképződés bonyolult folyamat, amelyben sok függ a feltételes reflex-működés megállapodottságától. Ezért a kötött tartású istállóból a nyitott istállóba áthelyezett tehenek tejelékenységében beállott változásokat nem lehet csupán az istállózás módjában beállott változások szempontjából értékelni, mivel a fejés technikájának megváltoztatása is csökkenést idézhet elő a tehenek tejelékenységében. Ezenkívül eltelik bizonyos idő, amíg a tehenek megszokják új környezetüket. A környezet megszokása több tényezőtől függ, elsősorban az állatok korától, egészségi állapotától, az évszaktól stb. Általában leghamarabb azok a fiatal, egészséges állatok szokják meg a nyitott istállózást, amelyeket a nyári időszakban helyeznek át új szállásukra. Ha a nyitott istállóba fiatal, egészséges állatokat helyezünk, (legelőnyösebb, ha azokat nyitott istállóban neveltük fel), és betartjuk az új tenyésztési technológia alapelveit, akkor a nyitott istállóban !>zonos tejelékenységi eredményeket érhetünk el, mint a kötött tartású istállóban. Az összehasonlítással kapcsolatban meg kell azonban jegyeznünk, hogy^ rendszerint rövid időszak tejelékenységi eredményei között vonunk párhuzamot. A tejtermelés kérdése azonban teljesen más megvilágításba kerül, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a nyitott istállózás az állatok egészségi állapotának feljavításához, s ezzel egyidejűleg életkoruk meghosszabbításához vezet. Hiszen az állatok életkorának meghosszabbítása esetón a laktáció ideje alatt lényegesen nagyobb termelékenységet lehet elérni. Ismerete«, hogy a fejőstehenek csak az ötödik tejelési időszakban érik el legnagyobb átlago s tejelékenységüket. A kötött tartású istállókban gyakori rossz egészségi állapot bekövetkezése esetén azonban a tehenek gyakran még ezt az életkort sem érik el, mivel átlagos életkoruk nálunk 6 év körül mozog. Az életkor meghosszabbításával növeljük a tehenek termelő életkorát is és lehetővé válik a tejelékenység további növelése. Hazánkban vannak már olyan nyitott tehénistállók is, ahol az állatonkénti napi tejelékenység (az évi átlagos tejelékenységet véve alapul), eléri a 8, 9, 10, sőt még ennél is több litert. Ezzel szemben ismerünk olyan eseteket is, amikor a nyitott istállózás bevezetése a tehenek tejelékenységének csökkenéséhez vezetett. A csökkenés okait kutatva megállapították, hogy az istállókban nem tartották be a nyitott istállózás néhány alapfeltételét. Gyakran megtörtént az is, hogy egy látszólag lényegtelen követelmény teljesítésének elmulasztása miatt még a többi 1962. június 6. alapfeltétel betartása esetén sem tudták elérni az állatanyag és a takarmányadagok alapján előirányzott tejelékenységet. Például már az is visszatükröződött az állatok tejelékenységének csökkenésében, ha az állatokat nem aklimatizálták megfelelően, vagy pedig nem szanatalanították őket. Hasonlóképpen csökkent a tejelékenység abban az esetben is, ha a nyitott istállót helytelenül építették fel, vagy pedig rosszul oldották meg az istálló üzemeltetését. Azt is meg kell említenünk, hogy a tejelékenység akkor is csökken, ha a szövetkezet a teheneket a kevesebb férőhelyes, kötött tartású istállókból egyenesen a nyitott istállóba összpontosítja. Ugyanis többnyire eléggé öreg tehenekről volt szó, amelyek nem voltak képesek megfelelően alkalmazkodni a megváltozott életfeltételekhez. Tehát ha meg akarjuk őrizni a tehenek tejelékenységének nagyságát, akkor be kell tartanunk a nyitott istállózás összes alapfeltételeit. megjelölését, a tehéncsorda termelő-, képesség és a laktáció foka szerinti elosztását, a zootechnikai nyilvántartás rendes vezetését, és az ivarzó tehenek elkülönítését. A nyitott istállózás ezenkívül megköveteli, hogy érvényesítsük a takarmányozás és a fejés helyes technológiáját. A szarvasmarhák nyitott istállózásának egyik előfeltétele az összes borjú szarvtalanítása. Mivel ez rendszerint nem történik meg, kénytelenek vagyunk a már kifejlődött tehenek szarvát operáció útján eltávolítani. Ha a szarvtalanítást helyesen végezzük el, akkor ennek a beavatkozásnak nincsen kedvezőtlen hatása a tejelékenységre. Végül azt is tudatosítanunk kell, hogy a nálunk jelenleg ismert nyitott istállók nem tipizált épületek, ezért kísérleti építkezésnek kell tekinteni őket. Azért építették fel ezeket, hogy ellenőrizni tudjuk a fejőstehenek nyitott istállózáFejöstehenek a nyitott istálló kifutójában (A szerző felvétele) Továbbá azt is megállapították, hogy néhol fagyok idején szintén csökkent a nyitott istállózású tehenek tejelékenysége. Ez olyan esetekben történt m^j, amikor szabad tartásos nyitott. istállóban teleltek és a fekvőhely hőmérséklete egyezett a külső hőmérséklettel. Az ilyen megoldású istállókban föltétlenül üzemzavarok állnak be, pl. megfagy a takarmány, befagy az itató stb., s mindez természetesen a tejelékenység rovására megy. Az ilyen istállóban telelő tehenek a hideget főként akkor sínylették meg, ha nem aklimatizálódtak eléggé. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy hazánkban nem számolunk a szabadtartásos teljesen nyitott istállók építésével. Olyan szabadtartásos félig nyitott istállók építését tervezzük, amelyek a téli időszakban is biztosítják a zavartalan üzemeltetést, az állatoknak kellemes környezetet biztosítanak és biztosítják a kívánt tejelékenységet is. A fejőstehenek nyitott istállózásának előfeltételei A tehenek nyitott istállózása a kötött tartású istállózással szemben a következő intézkedéseket kívánja meg: az állatok szarvtalanítását, szembetűnő sának különféle redszerét és megoldását. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a fejőstehenek nyitott istállózása jó előfeltételeket nyújt a tervezett tejelékenység elérésére, ha megfelelő istállókba nyitott istállózásra alkalmas állatokat helyezünk el, és eleget teszünk az új technológia minden követelményének. Hauptmann Jaroslav mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az uhrinévesi Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója • Dánia 195 000 parasztgazdaságából 92 000 száz hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkezik, 35 000 pedig öt hektárnál is kisebb. A dániai mezőgazdasági politika eddig lehetetlenné tette a törpegazdaságok, egyesülését. Egy új törvény most azzal a feltétellel engedélyezi az 5 hektárnál kisebb és jó talajú parasztgazdaságok egyesítését, hogy az új, egyesített üzem szántóterülete ne haladja meg a 12 hektárt.
