Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-06 / 45. szám
Mezőgazdaságunk jelenlegi feladatai A Szlovák Nemzeti Tanács Bratislavában május utolsó napján tartotta 9. ülését, amelyen a többi között Karel Mestek, a Mezőgazdasági Felvásárlási Központ igazgatóságának elnöke, Frantisek Kord, a mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter első helyettese s a szlovákiai JNB-ok mezőgazdasági szakbizottságainak elnökei is részt vettek. Michal CHUDÍK elvtársnak, az SZNT földművelési megbízottjának beszédéből Lényegében már túljutottunk a mezőgazdasági munkák első szakaszán Szlovákia-szerte — mondotta bevezető szavaiban Chudík elvtárs —, most elsősorban a következő feladatokra kell fordítani a legfőbb figyelmet: • Az idejében végzett, gondos növényápolásra. • Gyors és jő minőségű begyűjtéssel, megfelelő intézkedésekkel biztosítsunk elegendő takarmányt, • Alaposan készüljünk fel a veszteségmentes aratásra, amelyet 14 — 18 nap alatt el kell végezni. Teljesíteni kell a gabonafelvásárlás tervét. Minden fajtából biztosítani kell a saját takarmány- és vetőmagalapot a mezőgazdasági üzemeknek. A tavaszi munkák menetét értékelve (szlovákiai méretben) Chudík elvtárs hangsúlyozta, hogy az idén sokkal jobban felkészültünk a tavaszi munkák gyors elvégzésére, mint az előző években. Első ízben vett részt a tavaszi munkálatokban 660 komplexbrigád és csapat. A tavaszi munkákat rendszeresen irányították a pártszervek és nemzeti bizottságok, sok járásban éjszaka is dolgoztak. Ennek az élénk munkatevékenységnek köszönhető, hogy az időjárás következtében beálló háromhetes késést némileg behoztuk, a tavaszi munkák legnagyobb részével megbirkóztunk. Chudík elvtárs a továbbiakban a gabonatermesztéssel, a magas kukoricahozamért indított versenymozgalommal, a cukorrépatermesztés helyzetével foglalkozott, kihangsúlyozva az új technológia alkalmazásának jelentőségét. Most minden erőt arra kell fordítani — mondotta a földművelésügyi megbízott hogy minél gyorsabban befejeződjék a cukorrépa egyelése, mert jórészt ettől függ a hektárhozam. Május 30-ig a nyugatszlovákiai kerületben a cukorrépa 55 százalékát egyelték ki, a középszlovákiai kerületben a 29 százalékát, s a kelet-szlovákiai kerületben pedig az 57 százalékát. A tavaszi mezőgazdasági munkák idején különösen a hegyi és hegyaljai körzetekben nagy figyelmet kell szentelni a réteknek és a legelőknek. A tavasz folyamán 176 ezer hektárt trágyáztak meg, de még ez sem elég ahhoz, hogy e területek komplex termővétételéről beszélhessünk. emészthető fehérjét tartalmaz, mint a szárítókon szárított széna. Az állványos szárítás lehetővé teszi a begyűjtést még kedvezőtlen időjárás esetén is. A szénatermelésben tartalékot jelentenek az erdőgazdaságok. Helyes lenne, ha az erdőgondnokságok kezdeményezően felajánlanák az EFSZ- eknek, állami gazdaságoknak és nemzeti bizottságoknak azokat a réteket, amelyeket nem győznek saját erejükkel lekaszálni. Jó (elkészülés - gyors, veszteségmentes aratás Mór nyáron gondoljunk a télre Mindenki előtt ismeretes — folytatta —, hogy milyen fogyatékosságaink vannak a lakosság hússal és egyéb állattenyésztési termékkel való ellátásában. Tavaly csaknem 20 ezer tonna hússal maradtak adósak a szlovákiai mezőgazdasági üzemek, ezenkívül 41 milliő liter tejjel és több mint 19 milliő tojással. Sajnos, a helyzet idén sem javult. Az állattenyésztés legsúlyosabb problémája a tehénállomány. Ojból hangsúlyozni kell, hogy a tehénállomány hasznossága növeléséből adódó feladatok nem teljesítése már nemcsak az állattenyésztés tervezett feladatainak teljesítését veszélyezteti, hanem a növénytermesztését is. A hiányos takarmányozás és a nem kielégítő gondoskodás következtében az egy évnél idősebb üszők száma évről évre emelkedik. Az utóbbi két év alatt 57 ezerrel gyarapodott, ugyanakkor a fedeztetett üszők száma az eredeti színvonalon maradt. A nem elégséges takarmányozás okozza azt is, hogy az üszőket nem lehet idejében befolyatni, fejlődésben gyakran lemaradnak s így 3 — 4 éves korukban ki kell őket selejtezni. Ezért az állattenyésztésben elsőrendű feladat, hogy maximálisan kihasználják a nyarat a tenyészüszők erőnlétének feljavítására és befolyatására. S ami a legfontosabb: már nyáron gondoljunk a télre, hogy ne ismétlődjenek meg az elmúlt év rossz tapasztalatai. Takarékoskodni kell nyáron is a zöldtakarmánnyal, a felesleget megfelelő módon konzerválni kell. A napokban megkezdődött az őszi keverékek és az évelő takarmányok begyűjtése. Most, hogy megkezdjük a kazalozást, a silózást, lényegében döntő lépést teszünk a mezőgazdasági termelés problémáinak megoldásához. Ehhez azonban szükséges, hogy az idei takarmánybegyűjtés minden mezőgazdasági üzemben ter-Alaposan fel kell készülni a gyors és veszteségmentes gabonabetakarításra. Ez épp olyan fontos, mint az állattenyésztés számára a jóminőségü, elegendő takarmány biztosítása. Az aratás és a gabonafelvásárlás a CSKP XII. kongresszusa előkészületeinek időszakában folyik le. Az Idei aratás sikere két alapvető feladattól függ. Először: minden mezőgazdasági üzem 14 — 18 nap alatt végezze el a gabonabetakarítást, még rossz idő esetén is, és veszteség nélkül: Másodszor: valamennyi mezőgazdasági üzem teljesítse a gabonaeladási és vetémagellátási tervét, fajták szerint. Idén Szlovákiában a 730 ezer hektár gabonának több mint a felét többmenetesen aratjuk. Most több gép áll rendelkezésünkre, s tapasztalataink is gazdagabbak. S a komplexbrigádok is nagymértékben segítenek majd a gabonabetakarítás ütemének meggyorsításában. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok tapasztalataiból kitűnik, hogy az aratás és felvásárlás sikerét döntően befolyásolja a jó aratási terv. Ám ez csak abban az esetben jó — hangsúlyozta Chudík elvtárs —, ha a dolgozók legszélesebb részvételével készül, hogy minden szövetkezeti tagnak, állami gazdasági dolgozónak szívügyévé váljék annak valóra váltása. A mezőgazdasági üzemek gépfelszerelése nem egyforma, az egyes járásokban és kerületekben a gabona érési ideje is más. Ezért a kerületi és járási aratási terveknek az aratás meggyorsítása és a gépek tökéletesebb kihasználása érdekében számolniuk kell a legfontosabb gépek átcsoportosításával a rászoruló járások és kerületek mezőgazdasági üzemeibe. Ezután Chudík elvtárs az új kerületi mezőgazdasági műszaki vállalatok feladatairól beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok és a felelős tisztségviselők feladata, hogy ne csak átlagosan értékeljék az aratásban a gépek kihasználását, hanem vegyék figyelembe a kombájnosok egyéni és csoportos eredményeit is. Külön figyelmet kell szentelni a kombájnok kihasználására a keletszlovákiai kerületben, ahol tavaly nem volt kellő módon, politikailag előkészítve a kombájnos aratás. Ennek az volt a következménye, hogy a szövetkezeti tagok nem sokat törődtek a kombájnok kihasználásával. A köztársaságban itt volt legalacsonyabb a kombájnok teljesítménye. A tavalyi tapasztalatból tudjuk azt is, milyen fontos tényező a gépek teljes kihasználásában a helyesen alkalmazott prémium. Ezért minden komplexbrigád részére meg kell állapítani a prémium feltételeit, amelyet főleg a gabonabetakarítás 14 — 18 nap alatti elvégzésére s az egyes gépek tervezett napi teljesítményének túlszárnyalására kell irányítani. A túltel jesítményért járó jutalmat közvetlenül a munkahelyen — a gabonamezőkön —, felelős vezető jelenlétében kell átadni. Azokban a járásokban — folytatta beszédét a földművelési megbízott —, ahol még nem teljes a szövetkezetesítés, az idén nem szabad megengedni, hogy valamennyi cséplőgép kizárólag az EFSZ-ek gabonáját csépelje* és az egyéni gazdák rendelkezésére csak akkor álljon, amikor azok már minden gabonát kicsépeltek. Ez a gyakorlat nem helyes! Azokban a községekben, ahol még több az egyénileg gazdálkodó, ki kell jelölni cséplőgépeket, amelyek az aratás elejétől nekik csépelnek majd. E cséplőgépekhez politikailag fejlett gépészeket kell beosztani. A szociális bizottság jogai és kötelességei A társadalmunk életében egyre mélyülő demokrácia elveivel és a szövetkezeti demokrácia fejlődésével összhangban fontos feladat hárul a szövetkezetek taggyűlésére, s főként azok; szociális bizottságára a szövetkezeti dolgozók szociális biztosításának érvényesítésében. A szociális bizottság létesítésével már a mintaalapszabályok is számoltak. A szociális biztosítás új módosításával kapcsolatban azonban az eddiginél alaposabban átgondolták és kidolgozták a szociális bizottság öszszetételével, munkájával, jellegével és küldetésével kapcsolatos kérdéseket. Ma már minden szövetkezetnek szociális bizottságot kell alakítani és annak tagjait a taggyűlésen megválasztani. A bizottság 3—5 tagú, elnökké a vezetőség valamelyik tagját választják, a bizottság titkári teendőit pedig a szövetkezet üzemgazdásza végzi. A szociális bizottság 3 tag jelenléte esetén határozatképes. Mivel a bizottság fontos kérdésekről dönt, szükséges, hogy a tárgyalásairól rövid jegyzőkönyvet ve-A szövetkezet alakulata és az állam szerve • A szociális bizottság a szövetkezet alakulata, amelynek kettős jellege van. Dönt a szövetkezet szociális 1962. június 6. alapjának eszközeiből nyújtandó szolgáltatások, hozzájárulások és segélyek kifizetéséről, éspedig a taggyűlés általános utasításai (amelyeket rendszerint belefoglalnak a szövetkezet munkarendjébe) valamint a szociális alap pénzeszközeinek költségvetése alapján. A taggyűlés konkrét esetekben a döntés jogát ezekben a kérdésekben a szociális bizottságra ruházza át. A szociális bizottság azonban egyúttal a szociális biztosítás szerveinek feladatát is végzi, vagyis olyan jogkörrel rendelkezik, mint ezelőtt a biztosítással foglalkozó állami szerv, ha a JNB döntése folytán ezt a jogkört a szövetkezet szociális bizottságára ruházták. A JNB abban az esetben hozhat erre vonatkozó határozatot, ha előbb kikérte a HNB véleményét és erre a szövetkezetben megvan a kellő előfeltétel. Ha ez megtörtént, akkor a szociális bizottság határoz a szociális biztosítás egyes állami eszközökből fizetett szolgáltatásairól (táppénz, a családtag betegápolása esetén nyújtott segély, családi pótlék, a gyermek születésekor fizetett segély). Ha a szociális bizottságot felruházták ezzel a jogkörrel, akkor további jogai és kötelességei lesznek: pl. véleményezi a szövetkezeti tagok különfél. kérelmeit, a szocialista biztosítással kapcsolatban javaslatokat nyújt be a járási nemzeti bizottságnak, ügyel arra, hogy senki se élhessen vissza a szociális biztosítás szolgáltatásaival. Ha valamely szövetkezetben még eddig nem teremtették meg á jogkör átruházásához szükséges előfeltételeket, akkor ezt a jogkört a JNB a helyi nemzeti bizottságra ruházhatja áí. A szociális bizottság köteles betartani az összes jogi előírásokat és alaposan felülvizsgálni a tényállást. A tárgyalás menete Rendszerint a kérelmező jelenlétében tárgyalnak. Ha a már elismert szolgáltatásról (annak csökkentéséről, elvonásáról stb.) határoznak, akkor előbb meg kell hallgatni az illető véleményét. Amennyiben a bizottság úgy határoz, hogy a szolgáltatást csökkentik vagy megvonják, akkor minden esetben írásbeli határozatot ad ki. A bizottság az üzemgazdász (könyvelő) javaslata alapján tárgyal, s a bizottság határozatait az üzemgazdász (könyvelő) érvényesíti. Az üzemgazdász egyúttal a törvényesség őre is, és ha úgy véli, hogy a döntés nincsen összhangban a törvénnyel vagy a taggyűlés határozatával, akkor a döntést nem lépteti életbe és az ügyet véleményezés végett azonnal a JNB elé terjeszti. Ha a szociális bizottság írásbeli határozatot ad ki, akkor fel kell tüntetni az okokat is, valamint a jogorvoslatot is* Az írásbeli határozatot a szociális bizottság elnöke és az üzemgazdász (könyvelő) írja alá. A jogorvoslat, amelyet a szociális bizottság állapított meg, aszerint ítélendő meg, hogy a bizottság a szociális biztosítás szerveként, vagy pedig a szövetkezet alakulataként határozott. Az első esetben, ‘■ehát ha a szociális bizottság a szociális biztosítás szerveként a betegség idején fizetendő táppénzről vagy pedig az anya és a gyermek biztosításból eredő szolgáltatásairól határoz, akkor lehetséges fellebbezni. A felebbezést 15 napon belül be kell nyújtani a szociális bizottságnak. Ha a szociális bizottság nem tesz eleget teljes mértékben a fellebbező kérésének, akkor a fellebbezésről a JNB dönt. A taggyűlés, annak ellenére, hogy a szövetkezet legfelsőbb szerve, ebbari az esetben nem változtathatja meg a szociális bizottság döntését. Ha azonban meg van győződve a fellebbezés jogosultságáról, akkor éppen úgy mint a szövetkezet vezetősége vagy ellenőrző bizottsága hatást gyakorolhat a szociális bizottságra a fellebbező érdekében. Ám ha a szociális bizottság a szövetkezet szerveként azokról a szolgáltatásokról, hozzájárulásokról vagy segélyekről határoz, amelyeket a szövetkezet a saját jóvoltából a szociális alap eszközeiből nyújt, anélkül, hogy erre a szövetkezeti dolgozók szociális biztosításáról szóló törvény kötelezné, akkor nincsen helye a JNB-hez való fellebbezésnek. Ilyen esetben, ha a tag nem ért egyet a szociális bizottság döntésével, akkor segítséget kérhet, illetve a határozat megváltoztatását kérheti az ellenőrző bizottságtól, vagy pedig a szövetkezet taggyűlésétől. A helyi vagy a járási nemzeti bizottság is hatást gyakorolhat a szövetkezetre, de nem változtathatja meg a szociális bizottság döntését. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag jogosúlt bizonyos segélyre, ügyéről a bíróság dönthet. Fontos feladatok várnak nemzeti bizottságainkra a szociális bizottságok helyes működésének biztosítása terén. Ezért szükséges, hogy a szociális bizottság üléseire minden esetben meghívják a HNB képviselőjét (a HNB szociális bizottságának elnökét v".gy más tagját, aki nem tagja a szövetkezetnek). A helyi és a járási nemzeti bizottságoknak joguk van felfüggeszteni a szociális bizottság törvényellenes döntését, ha a szövetkezet saját maga nem orvosolja a hibát. V. Fábry A munkaverseny küldetése A szocialista verseny a mezőgazdaság szerves részévé vált. Helyes tehát, ha az eddigi tapaszalatokat továbbra is érvényesítjük, sőt nemcsak a kombájnosokat, de valamennyi dolgozót be kell kapcsolni a versenybe. A szövetkezet bizonyos anyagi eszközöket tartalékoljon a jutalmazásra, a felajánlási mozgalom fejlesztésére. A védnökség! üzemek átadhatnák tapasztalataikat, amelyek segítségével az EFSZ-ek sikeresebben szervezhetnék a szövetkezeten belüli versenyt. A következőkben Michal Chudík elvtárs az idei gabonafelvásárlás állami tervének teljesítésével foglalkozott: Az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk, hogy rögtön az aratás kezdetétől szervezzék a gabonafelvásárlást, hogy a mezőgazdasági üzemek egyenesen a cséplőgéptől — gabonaszérűtől — szállítsák az állami magtárba a gabonát. Szlovákiában még magtárhiánnyal küzdünk. Gyorsan utána kell nézni, hogy kellő magtár álljon a gabonatárolás rendelkezésére. A járási nemzeti bizottság feladata, hogy a magtárak biztosítása mellett azt is ellenőrizzék, képesek-« a magtárak olyan napi ütemben felvásárolni a gabonát, amilyen ütemben az aratás mai technológiája feltételezi. A mezőgazdasági üzemeknek és felvásárló vállalatoknak gondolniuk kell arra is, hogy az aratás és felvásárlás idején nem lesz kedvező as időjárás, ezért nemcsak magtárhelyiségről kell gondoskodniuk, hanem szárítóberendezésekről is. A felvásárló vállalatok magtáraiban kevés a szárítógép. De ilyen szárítóberendezéssel rendelkeznek az élelmiszeripari vállalatok is, például a cukorgyárak, malátagyárak stb. Helyes lenne, ha az elvtársak ezekben a gyárakban előkészítenék a szárítóberendezéseket és szükség esetén segítenék megóvni a termést. Zavartalan élelmiszer* 'ellátást a falun Idén is szükséges, hogy a takarmánybegyűjtés és aratás alatt a falvakon zavartalan legyen az élelmiszerellátás és elegendő frissítő italról gondoskodjanak. Erről a népi fogyasztási szövetkezeteknek kell gondoskodniuk. Az egészségügyi és iskolaügyi dolgozókra vár az a feladat, hogy aratás idejére bölcsődéket, gyermek-napköziotthonokat létesítsenek és ezzel is segítsék a gabonabetakarítás gyors lefolyását. Az illetékes szervek, már az aratási előkészületek folyamán ellenőrizzék, hogy mindenütt következetesen betartják-e a tűzvédelmi intézkedéseket. A falu lakossága saját erejére támaszkodva szervezze meg a házak, magtárak és gépek őrzését, hogy az ne váljék a tűz martalékává. Sokat tehetnek az üzemek, hivatalok és iskolák dolgozói is azért, hogy veszteség nélkül takarítsuk be az ország kenyerét. Szükség lesz a szakszervezet, a CSISZ és más társadalmi szervezetek kezdeményező segítségnyújtására is. Ha mindez teljesül, ez lesz a legszebb ajándék Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának. A tudás közkincs A Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat e napokban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ez alkalomból prof.' dr. Michal Topol'sky, a társulat elnöke beszédében méltatta azt a munkát, amelyet a társulat az elmúlt tíz év alatt végzett. Szólt többek között arról, hogy a tudomány népszerűsítése már kilépett abból a szűk keretből, amelyben a társaság munkája kezdetben folyt, s ma már a munkahelyeken folytatja hasznos tevékenységét. Az elért eredmények szemléltetésére példákat hozott fel. A mezőgazdasági jellegű előadások száma is erősen megszaporodott. Míg 1953-ban 565 ilyen vonatkozású előadást tartottak, 1957-re az előadások száma 2128-ra, 1961-re pedig 7478-ra emelkedett. Szó volt még a népi akadémiák jelentőségéről, hasznos munkájáról, amelynek keretében a komplex létesített brigádok szerepéről és jelentőségükről tartottak számos előadást a társulat munkatársai. Ludovít Bakos, a Népiegyetemek és Népi Akadémiák szlovákiai tanácsának elnöke méltatta az eddig elvégzett munkát és a további feladatokról beszélt. (- d) kell venni a védnökségi üzemek és társadalmi szervezetek segítségét is. Fontos, hogy a takarmányt idejében betakarítsák, helyesen konzerválják és tárolják. vezetten menjen, hogy a kaszálást és a betakarítást akkor végezzük, amikor a növényeknek legnagyobb a tápértékük. A takarmánybetakarításba kezdettől fogva be kell kapcsolni minden erőt és eszközt, s igénybe hogy következetesen ellenőrizzék, miként készültek fel a mezőgazdasági üzemek a takarmánybegyűjtésre, és hatékony intézkedéseket hozzanak a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Rendkívül fontos a takarmány helyes konzerválása és tárolása. A mezőgazdasági üzemek dolgozói éppen itt követik el a legtöbb hibát. Súlyos veszteségek származnak abból, ha a takarmányt a földön szárítják. A vegyi elemzések bizonyít ják, hogy a földön szárított takarmány még jó időben is 3 — 4 százalékkal kevesebb A nemzeii bizottságok feladata,
