Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-17 / 5. szám
Bonniak Afrikában A Német Szövetségi Köztársaság nagyszámú küldöttsége Lübke államelnökkel az élen afrikai körútra indult, amelynek során Szenegált, Guineát, Libériát és Togót látogatja meg. Schröder külügyminiszter, aki ugyancsak részt vesz a körúton, egy előzőleg Bonnban tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a nyugatnémet kormánynak az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnie az afrikai államokkal folytatott kereskedelemre, Ezzel tulajdonképpen elárulta, hogy Lübkéék afrikai látogatása azoknak az erőfeszítéseknek a jegyében történik, amelyekkel Nyugat-Németország megkísérli növelni befolyását Afrikában. Az afrikai államokba történő nyugat-német gazdasági behatolás eredményességét mutatja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság tavaly elsőhelyre került Guinea külkereskedelmében. Hogy ez a kereskedelmi kapcsolat mennyire egyoldalú, arra jellemző, hogy Nyugat-Németország elsősorban elad, de nem vesz Guineában. Az elmúlt évben például autókat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket és ipari felszereléseket szállított, de ezek értékének 15 c/o-áig vásárolt. Ennek a nyugat-német gazdasági behatolásnak az lett az eredménye, hogy Adenauerék kiszorították Franciaországot a Guineái piacról. 1961 első felében például a franciák 1,1 milliárd frank értékben, a nyugatnémetek pedig 1,3 milliárd frank értékű kereskedelmet bonyolítottak le ezzel az országgal. Az elmondottak után a napnál is világosabb, hogy Lübke államelnök látogatásának nyilvánvaló célja a gazdasági befolyást politikai eredményekre változtatni. Ez a kísérlet azonban sokkal nehezebb, mint ahogy azt Bonnban elképzelik. A forrongó Afrika említett országaiban aligha talál megértésre az újgyarmatosífás bajnokainak politikája Szeneoália elnöke például a nyugat-német miszszió látogatását megelőzve kijelentette, hogy tudomásul kell venni a két német állam létezését. Olyasmi ez, mint aki vendégét zárt ajtókkal fogadja. Guineában is az lesz Lübke legfontosabb követelése, hogy a kormány valamilyen formában állást foglaljon a német kérdés nyugatnémet koncepciója mellett. Az eddigi guineai megnyilatkozások azonban egy cseppet sem kecsegtetőek Bonn számára. A nyugat-német államfő nem először jár Afrikában. Három évvel ezelőtt mint szövetségi földművelésügyi miniszter a Dél-Afrikai Unióban járt, s kifejtette nézeteit az afrikai népek egyenjogúságának és faji egyenlőségének kérdésében. „A faji kérdés megoldása érdekében — mondotta - Dél-Afrika nagy kísérletet hajt végre. Hasznos lenne, ha más afrikai országok is, amelyek hasonló problémával küszködnek, de azt még nem oldották meg, megkísérelnék ugyanezt. A faji kérdés megoldása itt jó kezekben van.“ Erre a kijelentésére aligja fogja emlékeztetni a guineaiakat, szenegálialkat és libériáikat. A kérdés csak az, vajon hajlandók-e a független afrikai országok kormányai és népei elfeledkezni erről? Megtörténhetik, hogy majd emlékeztetni fogják Lübkét az évekkel ezelőtt hangoztatott nézeteire. Akkor pedig nehéz napok várnak' a bonni utazókra Afrikában! (tg) Az emberiség régi álma az Igazságos társadalmi rendszer megteremtése, amelyben az ember barátja lenne embertársának. Egyesek úgy vélték, hogy a társadalom aranykora, amelyben nem voltak elnyomók és elnyomottak, az ősközösségi társadalommal már kimúlt és soha többé nem tér vissza. Mások viszont a nyomor és az elnyomatás hatása alatt az igazságos társadalomról szőtt, álmaikat képzeletbeli szigetekre helyezték át, ahol gyönyörű napfényes városokat képzeltek el, amelyekben az emberek összessége közösen dolgozik és igazságosan osztják el maguk között a kitermelt javakat. Voltak persze mások is. urak és elnyomók, akik leplezetlenül hirdették, hogy — mint mondják — a társadalomnak gazdagokra és szegényekre, kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra való széttagolása isteni -endelés és ez ellen zúgolódni nem lehet. Azt hirdették, hogy isten az elkövetett bűnökért vezette be a világon a rabszolgaságot; hogy az emberek között egyesek urak, mások pedig alattvalók legyenek. Az urak szeressék az istent, az alattvalók pedig uraikat. X. Pius pápa 1903-ban kijelentette, hogy „az isteni rendeléssel összhangban van, hogy az emberi társadalomban vannak uralkodók és alattvalók, tulajdonosok és proletárok. gazdagok és szegények, tanultak és műveletlenek, nemesek és pórok1. Ugyanezt állította, kissé módosított formában, XI. Pius is, 1932-ben és nemrég a Jelenlegi XXIII. János pápa Is. Marx, Engels és Lenin a dolgozók és elnyomottak nagy tanítói tudományos alakon döntötték meg a társadalom osztályokra való széttagolásá-Gondolatok az SZKP programja fölött A társadalom aranykora nak „isteni eredetét bizonygató állításait. Bebizonyították, hogy az osztályok és az osztáiyharc nem öröklétűek. hogy azok a fejlődés bizonyos fokán keletkeztek a társadalomban, s hogy a kommunista társadalom felépítésével megszűnnek. A társadalom aranykora nem a vissza nem térő múlt ügye, hanem az emberiség boldog jövőjének perspektívája. Előttük már sok gondolkodó kereste a szociális egyenlőtlenség megoldásának útját. Nem eszméltek rá azonban arra, hogy ehhez nem csupán az emberiség rossz tulajdonságait kel! kiküszöbölni, hanem mindenekelőtt a társadalmi osztályokat és az anyagiak, gyökerét, amelyből ezek- fakadnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amely a marxizmus-leninizmus klasszikusainak alkotó tanítására támaszkodott, világos, és járható utat tűzött ki az osztálynélküli társadalom felépítéséhez. Megmutatta, hogy ilyen társadalmi rendszert építeni annyit jelent, mint • először: le kell rombolni a kizsákmányoló osztályok, a nagybirtokosok és kapitalisták uralmát, fel kell számolni termelőeszközeiknek magántulajdonát stb. Ez szükséges azért, mert éppen a magántulajdon az alapja az embernek ember által való kizsákmányolásának; • másodszor; az egyéni kistermelést át kell építeni, kollektív nagyüzemi gazdálkodássá, betetőzni az egységes szocialista rendszerré alakított gazdálkodást és felszámolni az utolsó kizsákmányoló osztályt, a falusi kulákság osztályát. Az egyéni kistermelésnek a kollektív nagytermeléssé való átépítése elkerülhetetlenül szükséges azért, mert az egyéni kistermelés állandó gátlója a nagyüzemi termelés kibontakozásának; • harmadszor: át kell hidalni a munkásosztály és a parasztság közötti osztálykülönbséget, ki kell küszöbölni a különbséget a falu és a város között, valamint a fizikai és szellemi munka között. Nálunk. Csehszlovákiában a Februári Győzelem után az ásványi kincsek, a bányák, gyárak, bankok, nagybirtokok államosítása következtében az említett feladatokból az elsőt teljesítettük. A falu szövetkezetesítésével lényegében a másik feladatot is megoldottuk. Két testvérosztály született, a munkások és a szövetkezeti parasztság osztálya. Gazdasági alapjuk a szocialista tulajdon termelési eszközeinek két közelálló formája — az állami és szövetkezeti tulajdon. Ez az alapja a két osztály szoros testvéri együttműködésének. VA szövetkezeti parasztság és a munkásosztály közötti különbség egyre jobban eltűnik. Ma már oly előre haladtunk, hogy kedvező előfeltételeket teremtettünk az utolsó osztálykülönbségek leküzdéséhez is. Ennek megvalósításához azonban el kell érnünk az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlődését, a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára kell emelni és olyan termékböséget kell elérnünk, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelkedése állandóan felfelé ívelő legyen. Dolgozó értelmiségünk szoros egységben áll a munkásosztály és a parasztság érdekeivel és vállvetve harcol a társadalom felvirágoztatásáért. Ebben a közös erőfeszítésben kialakul az emberiség teljes egyenlősége. Mert csakis a teljes anyagi és kulturális egyenlőség, a termelt javak közös elosztása teremtheti meg az osztálynélküli társadalmat. Ennek pedig meg lesznek a messzeható következményei, mert megszűnik az egészségtelen konkurencia, az irigység, az egymás közti felesleges vita, megszűnik az egyén és a társadalom közti ellentét. Kialakul a szerves összhang a személyiség és a társadalom között. Az emberiség együttélésének az alapja a tényleges testvériség és összetartozás lesz. így valósul meg az emberiség szent álma az igazságos, osztálynélküll társadalomról, amelyért Marx, Engels és Lenin oly sokat tettek. B. G. A „legtekintélyesebb“ háborús bűnös Kitüntették a legjobbakat 4QÍL4- A második világhá-ITQI. ború még nem ért véget számunkra. Strauss úr valamennyi „jóslása“ közül a legveszélyesebb, amikor harmadszor Is képes lenne háborút zúdítani Európa népeire, jóllehet előre számol a „kockázattal“, miszerint a német imperializmus megint csak a saját maga ásta sírba zuhanna. Erre célzott Hruscsov elvtárs is, aki az SZKP XXII. kongresszusán kijelentette; — A szovjet emberek túlon túl ismerik az agresszorok szokásait. Nem felejtettük el a Nagy Honvédó Háború éveit, a Szovjetunió ellen indított szószegő, aljas tárhadást, Az imperialisták által kierőszakolt háborús veszélyre való tekintettel nem lehetünk és nem is szabad többé közömböseknek és gondtalanoknak lennünk! K. E. ahhoz, hogy eltüntesse a Szovjetuniót a térképről. 4QC7, Atomfegyverekkel IjJI. fogyni rendelkezni, akár beleegyeznek az amerikaiak, akár nem. Európában atomháború lesz! Hadseregünk nem fogja csupán a „riadókészülék" szerepét játszani a nagyhatalmak hadbalépésérc. IQ CD . Bár nevezzenek bennünket a hidegháború bajnokainak, az a fontos, hogy elérjük célunkat. Az „Egyesült Európába" Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária stb. is belé tartozik majd. Pénztáraink előtt az egyköri győztesek fognak sorbaállni, mert valamennyien adósaink. 4QCQ. Szükség esetén min- ItJ7. óén rendelkezésünkre álló eszközzel nekilendülünk bárminek is, ha a kockázat halálos kimenetelű lesz is. ta legénységét a nagyképűsködö főhadnagyocska, amikor Hitler elrendelte Volgográd munkásnegyedéltek bombázását. 1Q4*í. (Amikor vége felé közeledett a volgográdi ütközet és több mint 300 000 német katona esett el a ^Volga-medencében vagy fogságba esett, Strauss úr a kettő közül a „harmadik utat" választotta. Idejében „magbetegedett“ és hazarepült.) 1049 • Mivel a nyusat‘ •***•* németországi iparvállalatok javarésze romokban hevert, Strauss úr is kénytelen volt békiilékenyebb • húrokat pengetni: a keze rothadjon le annak, aki még egyszer fegyvert merészel ragadni! jnCL, Szövetségi Köztársaságunk elég erős így nevezi az egyik berlini lap Strauss nyugatnémet hadügyminisztert, mert a jól táplált bajor hentesmesterivadék térfogata és élősúlya valóban „tekintélyes“. Strauss úr, az egykori hitlerista főhadnagy, hadügyminiszter! minőségben éppen úgy lázit, uszít és kardot csörtet még ma is. mint ahogy a háború alatt tette. Az alábbiakban közöljük Strauss egyes „jóslatait“ időbeli sorrendben. <QOQ„ Egészen véletlen, 1 hogy jómagam is a lengyelországi Lwow városában tartózkodtam akkor... (amikor ő és hasonszőrű bűntársa, Oberländer halomra gyilkoltatta a város békés lakosságát). 1QJO Rövidesen Moszkva kerül sorra! bíztat-Az értekezleten átadták „A szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója“ feliratú díszjelvényt a kerületi szocialista munkaversenyben legkiválóbb eredményeket elért 57 fejőnőnek és tehéngondozónak. A kitüntetettek tavaly tehenenként több mint 3000 liter tejet fejtek és 15-en közülük 4010 — 4830 literes tejhozamot értek el. Meghalt Adzsoj Ghos elvtárs India dolgozóit, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat súlyos veszteség érte. Delhiben 53 éves korában elhunyt Adzsoj GHOS elvtárs. az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára, az indiai munkásosztály hű fia. Ghos elvtárs hosszabb ideje szívbetegségben szenvedett. ☆ * Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága táviratot küldött az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának, amelyben mély részvételét fejezte ki Ghos elvtárs elhunyta alkalmából. (CTK) • Teljes iramban A kelet-szlovákiai kerületben nemzeti bizottsági és mezőgazdasági szakaszon teljes iramban folynak az iskoláztatások. A kerületben eddig 2032 nemzeti bizottsági funkcionárius, dolgozó és albizottsági tag. valamint 2032 szövetkezeti elnök, zoolechnikus és könyveló vett részt a tervszerinti intézeti és szemináriumi tanfolyamokon. 1962. január 17. tés szakaszán, ahol a harmonogram szerint elhatárolták a nemesítő és vetőmagtermesztő vállalatok, valamint a mezőgazdasági, felvásárlási és közellátási vállalatok tevékenységét. Tekintetbe véve a további összpontosítást és szakosítást, kijelölték a vetőmagtermesztő gazdaságokat. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok további 18 új nagyhozamű mezőgazdasági terményfajtát kaptak. Az SZNT ezután foglalkozott az erdőgazdálkodás feladatainak biztosításával a harmadik ötéves terv folyamán. Megállapította, hogy az erdők tartós gyarapításának főfeltétele tér. mőképességük növelése, valamennyi munka következetes és jó elvégzése, a fafogyasztás és az erdők kitermelése közötti aránytalanság megszüntetése. ' A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége január 15-i ülésén a népgazdaság egyes ágazatainak néhány fontos kérdésével foglalkozott. Megtárgyalta a kormány múlt évben hozott rendeletét, a nemesített vetőmag termesztés feladatairól szóló határozatainak teljesítését. Az SZNT földművelésügyi szakosztálya a feladatok teljesítése érdekében 1961 folyamán számos intézkedést foganatosított, amelyeknek hatása a múlt évben csak részben nyilvánult meg. Teljesítik a feladatokat a nemesi-Ülésezett az SZNT elnöksége (CTK) — A dolgozók ostravai művelődési otthonában január 13-án értekezletre jött össze az északmorvaországi kerület ,600 legeredményesebb fejőnője. tehéngondozója és a nőbizottságoknak a mezőgazdasági termelés megszervezésével foglalkozó tagjai Az értekezlet résztvevői a múlt évi eredményeket értékelve rámutattak arra, hogy a kerület terven felül csaknem 11 millió liter tejet adott át a felvásárló-szerveknek. Az értekezleten Drahomfr Holder elvtárs, a C*SKP KB politikai irodájának póttagja, a CSKP északmorvaországi kerületi bizottságának vezető titkára is részt vett. Miéri nincs mindenütt felelősségérzés? Az iskolát az Építkezési Vállalat (Pozemné stavby) építette. Az épületet át kellett volna adni a múlt év augusztus közepére a helyi nemzeti bizottságnak. Sajnos hiába várták a szímói gyerekek nagy örömmel az új iskolát, hogy megszabaduljanak a régi egészségtelen helységekből. Ebből nem lett semmi, mivel az Építkezési Vállalat nem teljesítette kötelezettségét Ml mindent elkövettünk. Annyi brigádost bocsátottunk rendelkezésükre, amennyit kértek, amennyire szükségük volt. Azonban hiába takarítottunk, rendezgettünk az új iskola körül, amit megcsináltak a brigádosok és az iskolás gyerekek, azt a vállalat munkásai másnap elrontották. Végre a belső szerelési munkákat is elvégezte a vállalat. Elvégezte, de hogyan? A lengőajtókon nincsenek üvegvédö fémrudak. Ezáltal az ajtók majdnem szétesnek. Az ablak és az ajtó körüli lécezésre rossz ránézni. £ központi fűtéshez a kémény nem elég huzatos, ha egy kicsit hidegebb van, akkor a tanító kénytelen megengedni a gyerekeknek, hogy a fűtőtestnél fölmelegítsék kezeiket, mert különben a hidegtől nem tudnak írni. Az igazgatói irodában csak nagykabátban lehet kibírni a hideget. Ahonnan az iskola kapná a vizet a boylerba és a motorba befagy a víz. Igaz, hogy van ott villanykályha, de csak oda van téve a sarokba és még a mai napig sincs bekapcsolva. A lényeg az, hogy van? Hol itt a felelősségérzés ? Hlavat# László (Szfmő) HNB titkára Szimő község a Vág partján félreeső falu, amelynek közel 3000 lakosa van. 1950-ig szinte sárténger volt a falu, nem volt egyetlen egy köves utcája sem. Az elkövetkező években a falu szorgalmas dolgozói és az állam segítségével (a Z-akcló keretében) nagyjából rendbehoztuk az utcákat. Évről-évre szépült a falu. 1950-ben megalakítottuk az egységes földműves szövetkezetét is a munkások és klsparasztok kezdeményezésére. Mint sok helyen, nálunk is nagy nehézségek voltak. Nem volt olyan istállónk sem, ahová 10 darab szarvasmarhát összpontosíthattunk volna. Az egységes földművesszövetkezet 10 év óta sokat fejlődött, s ma már a szövetkezet vagyona meghaladja a 15 millió koronát. A szövetkezetünk, évek óta teljesíti a reá háruló kötelességeket. Az elmúlt évben növényi termékekből ,100 %-ra, sertéshúsból 106 %-ra, szarvasmarhából 135 °/o-ra, tojást 100 %-ra teljesítettük az eladási tervet, baromfihúsból pedig 20 mázsával termeltünk terven felül s adtunk el a közellátásnak. A szövetkezetünk 2000 hektáron felül gazdálkodik, amelyet egyszerű szövetkezeti dolgozók vezetnek jó kapcsolatban a helyi nemzeti bizottsággal és a pártszervezettel. Ezekből a felsoroltakból megállapíthatjuk, hogy mind a szövetkezet vezetőségében, mint a pártszervezetben van felelősségérzés, amelynek az itt felsoroltak az eredményei. A felelősségérzettel nincs mindenütt így. A műit évben épült községünkben egy kilencosztályos iskola.
