Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-17 / 5. szám

Borjú nélkül nincs tej A szövetkezet gazdasági udvarán tisztaság és rend honol. A tágas istállók tiszta ablakszemei úgy tekintgetnek az udvarra, mintha magukra akarnák vonni a látogatók figyelmét; mert bizony egy nap sem múlik el anélkül, hogy valaki ne jönne hasznos eszmecserére az Ipolysági szövet­kezetbe. Különösen a szilárd díjazásnak nagy a vonzóereje. Aki pedig ennek a titkát fel akarja tárni, hosszú utat kell megtennie, míg megérti, hogyan fizethet a szövetkezet 25 koronát norma­egységenként. Megakad a látogató tekintete az udvar szélén sorban álló hatalmas szénakazlakon is és eszébe jut, hogy a jó hazai elkészítése milyen gondos munkát igényel. Minden villa szénának úgy kell a maga helyére kerülnie, hogy azt a szél kf ne cibáltassa és az eső be ne szivároghasson rajta. Ha pedig egy maroknyit kitépünk belőle az áradó szénaillat mindjárt elárulja, hogy virágzás kezdetén kaszálták, idejében forgatták meg a rendeket, s úgy gyűjtötték össze, hogy abban sem eső, sem erős napfény nem tett kárt. Csak az ejti gondolkodóba az embert, hogy a jó minő­ségű széna irőgis olyan sok, hogy ennyinek az összegyűjtése meghaladja a szövetkezet tagsá­gának munkaerejét. —' Bár több l$nne — sóhajtott fel Tóth József zootechnikus — akkor se veszne kárba belőle egy szál sem. Igaz, ez nem az állattenyésztők, hanem a növénytermesztők érdeme. — Könnyű ott a növénytermesztőknek, ahol munkájuk gyümölcsével jól bánnak az állatte­nyésztők, — hárítja el a dicséretet P a v 1 o v i c s István mezőgazdász. — De ha ezt nem is számít­juk, akkor sem érdemiünk annyi dicséretet, mert a begyűjtésben nem a mienk, hanem a gépeké volt a döntő szó. Ezután hol a mezőgazdász, hol a zootechnikus vette át a beszéd fonalát; s mintha filmgép vetí­tené, úgy pereg képzeletünk előtt a rendsodró-, hárító- és boglyázógépek munkája. Az ember alig dolgozik, csak irányít és felügyel. A jövő pedig még többet ígér. Az Ipoly szabályozása után még több terem a jó réteken, a silány lege­lőket és savanyú réteket pedig átalakítják gazdag szántófölddé ahol 400 — 500 mázsa hektárhozamot ígér a cukorrépa, 600 —700-at a silókukorica és ki tudná megmondani, milyen kincseket rejteget még az a’ föld, amely egyelőre mostohán bánik a fűvel, állattal, emberrel. Jelenleg 5 kg széná­val, 15 kg silóval, 1,25 kg abrakkal és 5 kg szal­mával érnek el 7 literes átlagos napi tejhozamot tehenenként. Az udvarnézésből igen messzire kalandoztunk a képzelet szárnyán. Térjünk inkább vissza oda, ahonnan elindultunk, mert az egész vidéken most az állattenyésztés áll az érdeklődés központjában. Az ipolysági szövetkezet elsőnek teljesítette el­adási tervét az állati termékekből a járásban. December 17-re 229 000 liter tejet adott köz­ellátásunknak, vagyis ekkora teljesítették tervü­ket 100 Vo-ra. Túlteljesítették a sertés- és marha, hús eladásának tervét is és az idei évet is jól kezdhetik, mert elegendő az aránytartalékuk hízó­­bikák és sertések formájában. A szövetkezet 582 hektáron gazdálkodik, s ezen 360 darab szarvas­­marhát tart, ebből 152 a tehén. Ezenkívül 543 da­rabot számlál a sertésállománya. A zootechnikus egyelőre irodai munkával van elfoglalva, azért a kalauzolás szerepét a szövet­kezet elnöke, S z i k s z a i Vilmos vette át. Amint belép a tehénistállóba, így szól; — Nagymama! Nagymamácska! A nagymamácska egy fényesszőrü szép tehén. Azelőtt Zsemlye névre hallgatott. Már 17 éves, ezért kapta a Nagymama nevet. A tejhozam mérlege egyensúlyt mutat minden hónapban. A műit év januáréban 19 789 litert, februárban 18 780 litert, márciusban 21 992 litert fejtek. (Februárban azért kevesebbet, mert rövi­­debb a hónap.) Áprilisban az átmeneti takarmá­nyozás időszakában 29 883 litert fejtek, október­ben 26 613 litert, novemberben pedig 33 657 litert. A két átmeneti időszakban, ősszel és tavaszkor tehát nem csökkent a tejhozam, hanem növeke­dett. — Mi ennek az oka? — Borjú nélkül nincs tej — magyarázza a zoo­technikus. — Mi az ellést is terveztük, és esze­rint minden hónapban vannak borjazó tehenek, mindig van friss fejős és elapasztásra beállított tehén. Márciusban például 16 borjút terveztünk és 17 született. Átmeneti takarmányozáskor külö­nösen a friss fejős tehenekkel törődünk, ezért nem csökkent a tejhozam se tavaszkor, sem ősz­szel. Mi azt tartjuk, csak az a jó tehén, amelyik minden évben rendszeresen ellik egy egészséges borját és emellett jól tejel. Az udvar túlsó szélén egy szalmafalú istálló áll, amely ketrecekre van rekesztve. Ide zárják a klsborjúkat, és itt nevelik itatásos módszerrel a természetszerű tartás elvei szerint. Ebben az istállóban a legnagyobb hidegben sem dideregnek az állatok, hanem megedződnek. Minden borjúval úgy törődnek, mint óvodában a gyermekekkel. De meg is van az eredménye, növekedik az állatok hasznossága és egyre több jószág neve kerül a törzskönyvbe. Egyelőre nehéz lenne meg­jósolni, melyik állatfaj viszi el a pálmát a faj­­állattenyésztés terén, de annyi bizonyos, hogy minden szakaszon kiváló eredményekre számít­hatunk. A sertéstenyészet már így is Elit-rekord kocákkal és kanokkal dicsekedhet, s azonkívül nagyon szép eredményeket ért el a haszonállat­keresztezéssel. Akármerre nézünk, emberek állnak az új mód­szerek mögött, szakmájukat szerető becsületes szövetkezeti tagok. Az ő kezükben müveinek cso­dát a gépek, munkaszeretetüket érzik az állatok; ezáltal nőnek az eredmények naggyá, csodálni­­valókká; ez nem titok többé, hanem követésre méltó példa. Csurilla József a szécsénkei szövetkezet évről­­évre jobb gazdasági eredmé­nyeket ér el. A losonci járás­ban elsők között járt a be­takarítási versenyben is. A jó munkaszervezés természetesen meg­hozza gyümölcsét. A közös gazdaság pénzügyileg is erősödik. Nem csoda, hogy a szorgalmas szécsénkeiek jó híre a környékbeli falvaktól távo­labbra is eljut. A szövetkezet vezetősége most komoly munkához fogott. Készítik múlt évi gazdálkodásuk mérlegét és az 1962-es tervet. Tekintsünk csak vissza az elmúlt évre, milyen eredményeket értek el. Az 519 hektáros szövetkezet (eb­ből 364 szántó) 2 036 571 korona be­vételt tervezett és 2 450 000 koronát ért el. Tehát a szövetkezet bevételi tervét jóval túlteljesítette. Említésre méltó, hogy a kertészet a tervezett 240 000 korona helyett 332 000 koro­nát jövedelmezett. Általában a hek­­tárhozamok is kielégítőek voltak. A szövetkezet vezetősége az elért termelési eredmények alapján előre­mutató tervet dolgoz ki az 1962-es évre. Mindenekelőtt szem előtt tart­ják az árutermelés növekedését. r Áttérnek a szilárd bérezésre Az árútermelés a következőképpen alakul: Termék 1961 1962 Hús 624 q 671 q Tej 130 000 lit. 179 000 lit. Tojás 30 000 db 100 300 db Amint a táblázatból látjuk, az árú­­termelés merészen Ível fölfelé, Ami azt jelenti, hogy a szövetkezet pénzügyi bevétele is több lesz és ha rendszeresen teljesítik az eladási tervet, nem állhat be zavar a szilárd bérezés bevezetése után. A vezető­ség (mivel eddig minden évben jó gazdasági eredményeket értek el), a tagsággal együtt elhatározta, hogy áttérnek a szilárd bérezésre. Bodzsár könyvelő elvtárs magabiztosan néz az új gazdasági év elé. Az idén közel 2 és Vi millió korona bevételre szá­mítanak. Az alapokat az indulásnál jól feltöltik. A szociális alapra 1AR Ann nr alanra Új élet sarjad keleten Valamikor úgy emlegették, az arról híres Árva mel­lett Kelet-Sziovákiát, mint a nyomor hazáját. Sajnos, ez így volt. így volt még az első köztársaság idején is. Csak a felszabadulás, a CSKP által kitűzött iparosítási program nyomán változik szinte napról-napra köztár­saságunk eme része, hogy gazdaságilag egyenrangúvá váljon az ország legfejlettebb vidékeivel. Az elmúlt év is a népgazdaság, s a lakosság élet­­színvonalának a hatalmas fejlődését hozta. Csupán a központi irányítású ipari üzemek termelése 12,2 %-kal növekedett az 1960-as évhez viszonyítva, s a vegyipari termelés fejlődése még ennél is nagyobb, 14,6 %. Lényegesen emelkedett a nemzeti bizottságok által igazgatott üzemekben foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaság is — ahol a földterületnek 79,7 °/o-a szocialista szektorba van - nagyot fejlődött, mind­amellett, hogy több járást példátlan szárazság sújtott (nagymihályi, terebesi). A mezőgazdasági dolgozók di­cséretére válik, hogy ennek ellenére 3000 tonna gabo­nával többet adtak el, mint 1960-ban. Jó úton halad a mezőgazdaság gépesítése. Tavaly a kerület mezőgazdasági üzemei 1688 traktort, 1178 kom­bájnt és több egyéb gépi berendezést vásároltak, ami azt is bizonyítja hogy kormányunk törődik a mező­­gazdaság fejlesztésével. • Az idén 857 millió koronát irányoztak elő a beruházási építkezések és a műszaki berendezés kibővítésére. Többek között 16 500 tehén, 30 000 növendékállat, 11 000 anyakoca és 38 000 vágó­sertés, valamint malac számára építenek férőhelyet. A gépparkot 2200 traktorral, 218 lánctalpas traktorral és 200«teherautóval szélesítik ki. Az életszínvonal ? Nézzük csak a lakásépítést. Cgy nőnek az új lakások - ahogy mondani szokás - mint •a gomba eső után. Az állami lakásépítés keretén belül a második ötéves terv folyamán 13 858 lakást építettek, Í2 251 lakás magánépítkezés, nem számítva a szövet­kezeti és üzemi lakásépítkezés keretében felépült há­zakat. A mozihálőzat óriásit bővült az elmúlt évekhez ké­pest. Míg az első köztársaság idején alig volt a nagyobb városokban néhány mozi, addig az 1961-es évben a ke­rület legkiseb települése is kapott filmvetítőgépet. Az egészségügy terén a második ötéves terv Idején, 1932-vel bővül a kórházi ágyak száma. 1961-ben további 175 ággyal bővült az egészségügyi hálózat. Az éven átadják rendeltetésének a királyhelmeei és sninai kór­házat, ezáltal további 775-tel növekszik a kórházi ágyak száma. Említésre méltó még, hogy az idén 22 bölcsődét nyitnak a kerületben. * Legszembetűnőbb azonban az ipari termelés fejlő­dése. Hiszen az egész köztársaság figyelme most a Ke­let-Szlovákiai Vasmüvekre irányul, ahol 1961-ben üzembe helyezték a központi gépesítő műhelyt és még a harmadik ötéves terv folyamán további üzemrészle­gek kezdik meg a termelést, hogy teljes felépítése után hazánk iparának egyik legnagyobb ipari bázisa és büsz­kesége legyen. Megindult a termelés a mezőlaborci Transporta üzem­ben, s a Kelet-Szlovákiai Gépgyárakban üzembe helyez­ték az olvasztót. örvendetes tények, sokatmondó számok ezek. A CSKP XI. kongresszusának azon határozatát hivatottak telje­síteni, amely a köztársaság valamennyi részének gaz­dasági és kulturális kiegyenlítését irányozza elő. A gya­korlatban ez — jólétet, örömtelibb életet jelent a nyomor egykori hazájában. Bohus Nemcek (Kassa) ra. A munkanorma értéke természe­tesen nehézségi osztályok szerint változik. Az első nehézségi osztályba 25 koronát adnak egy munkanor­mára, a hatodikban pedig már 34,50 koronát. A prémiumrendszer teljesen a terv­feladatok túlteljesítésére irányul. Minden munkaszakaszon megállapí­tották a termény vagy termék meny­nyiségét és ha az egyén vagy a kol­lektíva többet termel, prémiumot kap. Például a sertéstenyésztésben, ha a sertésgondozó átlagosan több mint 40 dekás napi súlygyarapodást ér el, a terven felüli húsmennyiség pénzértékének 15 %-át kapja meg. A hízóbikáknál, ha a gondozó több mint 85 dekás súlygyarapodást ér el, szintén 15 %-ot kap a terven felüli értékből. A növénytermelésben a terven felüli mennyiségnek siintén 15 °/o-át kapják a növénytermesztő csoport tagjai. A szécsénkei szövetkezet tagjai az őszi munkákat, köztük a mélyszán­tást sikeresen elvégezték. A trágyát is időben kihordták. Minden előfel­tétel megvan arra, hogy a növény­termesztők túlteljesítsék feladataikat. Búzából 26, árpából 27, kukoricából 37, cukorrépából 400, burgonyából pedig 120 mázsás hektárhozamot irá­nyoztak elő. A kissé dombos szé­csénkei határban ezek a célkitűzések megvalósíthatók. Bállá József Néhány szó a tervkészítésről Mivel megszűnt az állam támo­gatása a takarmány kiutalásában, ma már minden szövetkezetben a saját takarmányalaphoz állítjuk fel az állattenyésztés tervét, s így biztosítjuk a takarmányok kiter­melését, s azt is. hogy a termelés belterjessége mellett lényegesen csökkentjük a termelési költséget is. A terv elkészítésénél elsősorban az elmúlt időszak alatt elért ered­ményeket kell alapul vennünk. Egyetemes elemzéssel szakaszról szakaszra megállapíthatjuk a si­kernek s a sikertelenségnek az okát. Szükséges, hogy ez a bon­colásunk következetes legyen, — vagyis semmit el ne nézzen, s a másik oldalon ne is nagyítsa fel az eredményeket. Azon túl legyen ez a boncolás bátor szókiroondás, amely nem suba alatt akarja a hiányosságokat orvosolni, hanem úgy, hogy minden érdekelt tag tudja meg pontosan hova estünk le és hogy milyen mélységből kell a következő időszakban előre tör­nünk. A .tervekkel kapcsolatban még valamiről kell szólnunk. A haté­konyság felülvizsgálatát 1960-ban végeztük először szövetkezeteink­ben. Ahol a szövetkezet rejtett tartalékainak feltárása vezette a dolgozókat, ott sok új javaslat, újítás vetődött fel, amelyek a ter­melés kibővítését vagy gazdasá­gosságát célozták. Adva van tehát a recept, most már csak kézbe kell venni az említett hatékony­­sági vizsgálatot, az eddig még meg nem valósított javaslatokat beállítani a tervbe és ugyanazok­kal az intézkedésekkel, amelyekkel a javaslatban is számítunk, bizto­sítsuk annak megvalósítását. Hogy példával éljünk: A madari szövet­­kezetesek a hatékonyság felülvizs­gálásakor rendezni akarták a ház­táji szőlők terjedelmét. Hogy ez idén megvalósul-e vagy sem lét­kérdés a szövetkezet szempontjá­ból, mert ezen dől el, hogy egyes szövetkezeti tagoknak 1962-ben hogyan alakul a háztájiból, vagy a közösből származó jövedelme, és ezzel a közös munkában való rész­vételének aránya. Ez pedig fontos tényezőnek számít, annál a pont­nál. amikor az egyes munkafolya­matok időben történő elvégzését vesszük számításba a terv össze­állításakor. Fontos még más szempontból is a terv egész pontos kidolgozása. Némely szövetkezetben ugyanis már idén bevezetik az üzemen be­lüli elszámolást. Ennek lényege a szövetkezet évi tervének ré­szekre bontása, mivel a részek ellenőrzésével elősegíthetjük a terv teljesítését. Ilyen esetben nem le­het a tervnek nyitott oldala, amelynél ne tudnánk pontosan a megoldás teljes módját. A célkitűzések a megadott irányszámokban mindnyájunk szá­mára ismeretesek. Szükséges te­hát, hogy ezek megvalósítása ér­dekében a lehető legjobb munkát fejtsük ki. Gábris József (Érsekújvár) Hasznosan töltik a telet A málasi szövetkezetben (lévai járás) a téli zord napokat sem töltik tétlenül, szorgalmasan látogatják a szövetkezeti munkaiskolát, ahol el­sajátítják a legújabb termelési mód­szereket. Az iskolát a szövetkezet vezetősége és az iskolavezető két részre osztot­ta, mégpedig állattenyésztési és nö­vénytermelési tagozatra. Az állattenyésztési tagozatot 22-en látogatják; főként természetesen az állattenyésztési dolgozók. A gondozók tanulságos kérdéseket tesznek föl és figyelemmel kísérik az előadásokat, s megtárgyalják a helyi problémákat is. Az iskolát idősebb szövetkezeti tagok is látogatják, mint például Pásztor Józsi bácsi, aki magas kora ellenére is nagy figyelemmel kíséri az előadásokat. No, de szóljunk a növénytermesz­tés dolgozóiról is. A növénytermesz­tésben sokkal többen dolgoznak, s az iskolát is többen látogatják. Nagy figyelemmel hallgatják Szilágyi Ferdinand előadását, s utána mindig élénk vita kerekedik. Szilágyi elvtárs igyekezett az iskola hallgatóit arról az igazságról meg­győzni, hogy csak az a mezőgazda­sági üzem tud értékes termelési eredményeket elérni, ahol a dolgo­zók a földműves-sajtót figyelemmel kísérik és az abban megismert újat a termelésbe is átviszik. A szövetkezet vezetősége elhatá­rozta, hogy azokat a tagokat, akik a szövetkezeti munkaiskolát látogatják, anyagi segítségben részesíti a szö­vetkezet művelődési alapjából. Ha az Iskolában tanultakat a szövetkezeti tagok a termelésben felhasználják, megérte a befektetést, mivel a jobb és szakszerűbb munka bőségesen ka­matozik majd. Karó Lajos (Málas) 1&62. január 17. A borjúóvoda legfiatalabb tagja 312 000, a tartalékalapra pedig 240 000 koronát juttatnak. A tarta­lékalap feltöltése biztosíték arra, hogy a havi fizetésnél nem áll elő zavar. A prémiumozáson Villant szövet­kezeti elnök dolgozik. A szilárd bérezés a szécsénkei szövetkezetben még jobban serkent majd a termelésre. Az 1962-es évben 918 000 koronát szántak a béralapra és ebből 90 000 korona az évvégi és az időszaki prémiumra. Tapasztalataik azt mutatják, hogy jórészt az idény­prémium járult hozzá a munkafegye­lem megszilárdulásához és a munka termelékenységének emeléséhez. A szilárd bérezés bevezetése után egy munkanormára átlagosan 23 koronát adnak. Fölöslegesen nem emelik nagyra a munkanorma értékét, mert bizony ez sok szövetkezetben pénzügyi za­varokat okozott. A termelési költsé­gek és az alapok feltöltése, valamint adófizetés után a bérekre szánt ösz­szegből ennyi jut egy munkanormá­,o

Next

/
Thumbnails
Contents