Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-03 / 44. szám
Országszerte teljes gőzzel kaszáljuk a herejéléket. Az esős idő után kitisztult az égbolt is, tehát jó száradhat a takarmány. Traktorosaink minden órát kihasználnak a takarmány betakarítás meggyorsítására. Az alsópéteri szövetkezet traktorosai is mindent megtesznek a takarmánybetakarítás időbeni elvégzésére, Ottjártunkkor Pavel Cérnái és Bálint Tibor traktorosok már több mint 100 hektár herefélét kaszáltak le. Az egyetemesen gépesített csoport hasonló sikerrel végzi majd a betakarítási munkákat is. * 1 Fontos változások a szociális alap rendeltetésében A szociális alap aa slsfl földművesaiövetkezetek magalapítása óta állandóan fejlődött ás szilárdult. Már az 1953-ban érvénybelépett mlntaalapszabályok is itartalmaztak a szociális alapra vonatkozó határozatokat, amelyre a szövetkezeti dolgozók minden évben egy bizonyos összeget és bizonyos mennyiségű természetbenit utaltak át saját szociális szükségleteik fedezésére. A szövetkezeti dolgozók szociális biztosításának új módosításával a szövetkezet dolgozói szociális szükségleteinek fedezését az állam vállalta magára. Ezzel megváltozik a szociális alap rendeltetése, ám annak jelentősége ahelyett hogy csökkenne, még megnövekedik. Ugyanis az állam nyújtotta szociális illetményeket és szolgáltatásokat megfelelően kiegészítik azok az Illetmények, Járadékok és segélyek, amelyeket a szövetkezetek nyújtanak «tagjaiknak saját eszközeikből. Mivel gyakran Igen nagy összegekről van sző, szükséges, hogy a szociális alappal való gazdálkodásban rendet teremtsünk. Ebből a szempontból Igen nagy jelentőségű az a javaslat, amelyet a szövetkezeti parasztság szociális biztosítására vonatkozó törvény életbeléptetésével kapcsolatos 33/1962 Sb. rendelet mellékleteként adtak ki, s amely a szociális alap eszközeivel való gazdálkodás egységesítését szorgalmazza. Ezt a javaslatot a mintaalapszabályokkal és a többi előírással kapcsolatban kell áttanulmányozni. MILYEN ILLETMÉNYEKET, JÁRADÉKOKAT ÉS SEGÉLYEKET NYÚJTHATUNK A SZOCIÁLIS ALAP ESZKÖZEIBŐL 7 Vannak olyan járadékok, amelyeket a szövetkezet köteles tagjainak a szociális alap eszközeiből nyújtani. Ilyen járadék elsősorban a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben a betegség ideje alatt fizetett táppénz és a családtag betegápolása esetén nyújtott segély, méghozzá az elismert munkaképtelenség első 7 naptári napjának idején és a szövetkezeti dolgozók szociális biztosítására vonatkozó törvényben megállapított összegben. Ilyen kötelező jellegű a szövetkezeti dolgozók katonai hadgyakorlata idején fizetett segély is, amelynek nagysága a szilárd pénzbeni munkadíjazásra áttért szövetkezetekben az első bérosztályba tartozó alapfizetés 1 — 2-szeresének, s a többi szövetkezetben pedig 1 — 2 munkaegység értékének felel meg. Ezt a segélyt a 148/ 1961 Sb. számú kormányrendelet értelmében kifizetett állami ellátási dij egészíti ki. Ha a szövetkezet bölcsődét vagy óvodát létesített, akkor a 98/1959. U. 1,-ban megjelent határozat értelmében köteles fedezni az említett intézmények üzemeltetésével kapcsolatos költségek bizonyos részét. Ismeretes, hogy a szövetkezet a mintaalapszabályok értelmében köteles a szövetkezet nőtagjainak pénzbeni segélyt adni az anyasági szabadság idején, amelynek összege el kell hogy érje az illető tag átlagos havi keresetének legalább a 70-%-át. Az új törvény értelmében, ha az illetékes nötag a szülést megelőző utolsó két évben legalább 270 nap betegbiztosítóit volt, az anyasági segélyt az államtól kapja. Amennyiben az illetékes nőtag nem teljesítette az említett előfeltételeket, tehát nincsen jogigénye az állami segélyre, akkor úgy véljük, hogy a szövetkezet a mintaalapszabálygk alapján köteles ezt a segélyt megadni, ha az állami segély feltételét képező 270 napot az illető nőtag ledolgozta. A TÖBBI SEGÉLYT A LEHETŐSÉGEK SZERINT Az említett segélyeken kívül, amelyek kifizetésére a szövetkezetei jogi előírások kötelezik, a szociális alapból a szövetkezet gazdasági lehetőségei szerint és a taggyűlés határozata alapján más fajta segélyeket is kifizethetünk. Bizonyos segélyek, amelyeket a szövetkezet jogosított kifizetni, illetve amelyeket ajánlatos a szövetkezet eszközeiből nyújtani, azonos jellegűek, mint az állam nyújtotta segélyek. Ilyen elsősorban a betegség ideje alatt fizetett táppénz, amelyet azok a szövetkezetek fizetnek tagjaiknak, amelyeket nem tekinthetünk magasabb szinten gazdálkodó szövetkezeteknek. A szövetkezet azonban ebben az esetben csak a munkaképtelenség kezdetétől számított egy évig fizethet tagjainak táppénzt, méghozzá a szövetkezeti dolgozók szociális biztosítására vonatkozó törvényben megszabott összegig. Továbbá ilyen jellegű az a családi pótlékot kiegészítő segély is, amelyet az eladási tervet saját hibájukból nem teljesítő szövetkezetek fizetnek. A szövetkezet ebben az esetben is köteles a szociális biztosításról szóló törvény által megszabott összeghez alkalmazkodni és a segélyt nem fizetheti ki, ha az illetékes tag nem teljesítette a családi pótlék kifizetésére jogosító előfeltételeket A szövetkezet ezenkívül más segélyeket is nyújthat tagjainak, pl. kiegészítheti az alacsony járadékokat, vagy hozzájárulhat a tagok közös étkezéséhez, de sohasem lépheti tűi a munkaviszonyban lévő dolgozók számára meghatározott hozzájárulások összegét. Továbbá sürgős esettekben segélyt és más támogatást (pl. fiatal házasoknak) adhat. A szövetkezet a szociális alapból természetbenit is adhat elsősorban a járadékosoknak, valamint azoknak a tagoknak, akik a kapott termény helyett más terményt adnak cserébe. A SZOCIÁLIS alap FELTÖLTÉSÉNEK FORRÁSAI A szövetkezeti d°lS)ozök szociális biztosításéval és a szövetkezet által nyújtott segélyekkel kapcsolatos kiadások fedezésére a szociális alap keretében elegendő pénz- és természetbeni tartalékot kell biztosítanunk. A mintaalapszabályok szerint a szövetkezet eddig pénzjövedelmének legalább a 4 %-át a szociális alapra helyezte. Az új törvény értelmében ez a gyakorlat megváltozik. Most meg kell különböztetnünk a szövetkezet és a szövetkezeti tagok hozzájárulását a szociális biztosítás törvényes díjainak fedezéséhez és a szövetkezeti dolgozóknak nyújtott különféle segélyek kifizetésére szolgáló, a szociális alap feltöltésére fordított összeget. A szociális biztosítás költségeinek fedezésére fizetett és a szövetkezet pénzjövedelmének 4 °/o-át kitevő öszszeget negyedévenként fizetik, de az illetékes százalékot havonként levonják a szövetkezeti dolgozók munkadíjából. Ebből a 4 %-ból ugyanis 3 °/o-ot a szövetkezeti tagok fizetnek, viszont az összeg nem haladhatja meg a tag fizetésének g 8 °/o-át. A tagok összfizetését a tervezett béralap és a prémiumok összege, a munkaegységekre dolgozó szövetkezetben pedig a munkaegységekre kifizetett összeg és a prémiumok összege alkotja. Tehát ‘a szövetkezet összes pénzjövedelmének az 1 %-át az államnak utalja át a szociális biztosítás költségeinek részbeni fedezésére. Ehhez hozzácsatolja a szövetkezet dolgozóinak hozzájárulását is, amelynek összege a szövetkezet összes pénzjövedelme 3 %-ának felel meg. Ezen kívül a szövetkezeti dolgozók segélyezésére olyan mértékben tölti fel a szociális alapot, hogy fedezni tudja a törvény vagy a taggyűlés értelmében kifizetésre kerülő segélyeket. A szociális alap feltöltésére fordított összeg el kell, hogy érje a pénzjövedelemnek legalább az 1 %-át. V. FÄBRY Csikmák Bálint, a falu mindennel törődő embere a napokban ismét belémkötött. Azt mondja, ugyanis: — Idehallgass, Jóskai Nem tudnád megmondani, hogy mi az istennyilának termesztünk kendert, hiszen arra már nincs szükségünk?'. Senki sem visel mostmár vászongatyát, pedig legénykoromban magam is ebben kértem meg Rozit, a feleségemet. Azóta ttjár nagyot fordult. a világ. Eltűnt a vászongatya, én is olyan nadrágban járok, mint azidötájt a Glaskovich nagyságos úr. Csizma helyett félcipőben járok, vászoning helyett pedig nejlon- meg puplininget viselek. Az asszonyom, meg a lányaim? Csupa habselyem, meg az isten tudja milyen műanyagfehérneműt öltenek magukra. Harmadízben is elkezdem a magyarázó szót, de Bálint csak mondta a magáét. — A földet csak kizsarolja, tönkreteszi a kender és utána semmi nem terem. Több mint a fele pozdorfa, ami hzszontalan lim-lom. Kissé meglepett Csikmák Bálint ilyeténvaló okoskodása. — Te, Bálint, ha jól tudom, te tűzoltó vagy? — Vagyok hát, de mibafod a tűzoltókkal ? — Bajom éppen nincsen velük, A kendergyűlölő nagyra becsüllek mindvalamennyiteket, de ha tűzoltó vagy, akkor ismered a fecskendőt, meg annak a tömlőjét is, amit gyakorlat közben olyan ügyesen ki tudtok gurítani és pillanatok alatt újra összegöngyölíteni. — Hát, hogyne ismerném! — Ez a tömlő, ha akarod tudni, kenderből készül. Ma sincs olyan műanyagunk, ami jobban megfelelne. — Elhiszem, hogy a tömlőt kenderből készítik, de azt nem tudom megérteni, hogy minek anynyi kender, hiszen annyi tömlő nem kell. — Jól mondod, Bálint, Az országban nincs ennyi tömlőre szükség, de külföldön értékes valutát kapunk érte. Ha tízszer többet termesztenénk, azt is könnyen eladhatnánk. — Szóval a kendert csak tömlőgyártásra használják? — Azt nem mondtam. Ágylepedő, törülköző, törlőrongy készül belőle, s ezenkívül sok cikkünk alapanyaga. Ezek után is nagy a kereslet. — Hát, most már kezdem érteni a dolgot. —i Csak pedzed, de azt nem tűidé s tova 200 esztendeje annak, hogy Tessedik Sámuel Szarvason kia csomagot kapott Németországból, benne néhány maroknyi lucernamagot. Alig egypér esztendő alatt ezt a hasznos pillangós növényt nemcsak a szarvasi szlovák és magyar parasztok kedvelték meg, hanem az egész országban meghonosodott. Századunk fordulóján a Szarvas környéki lucernamag már keresett cikk a világpiacon, évtizedekig nem volt vetélytársa. A szocialista nagyüzem létrejötte felvetette a szükségességét annak, hogy a kutatók további nemesítéssel még értékesebb, fehérjében gazdagabb, sűrűbb levélzetü, hideg teletlíürt), betegségekkel szemben ellenálló új fajtát nemesítsenek ki, felhasználva a régi lucernafajták értékes tulajdonságait. Ez sikerült is. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásárl Kutató Intézetében egyik nemesítő, Böjtös Zoltán évtizedes fáradozása után tömegkeresztezés (polyeross) nemesítés! módszerrel új lucernafajtát állított elő, amely több országban történő kipróbálás után Európa egyik legjobb lucernája lett. Az új lucerna a Martonvásári Synalfa nevet kapta. A nemesítő tudós először a hazai tájfajtákat gyűjtötte össze. A nemesítéshez 65 hazai tájfajtát és 41 külföldi fajtát használt fel, s ennek nyomán 53 000 növényből 1817 tövet válogatott ki. Az új lucerna 16 törzsből tevődik össze, s csak a különféle lucerna növények összevirágoztatása négy évig tartott. Ezt több esztendőn át követte a különböző fajták összekombinálása. Az eredmény: 1961 őszén az új lucernafajtát hivatalosan is előzetes állami elismerésben részesítették. Aa eddigi eredmények szerint a Martonvásári Synalfa Intenzív jellegű, belterjes termesztésre alkalmas fajta. Jó lucerna, megfelelő agrotechnika és trágyázás, illetve nagyobb menynyiségü csapadék, illetve öntözés esetén nagy termőképesságü. Ilyen körülmények között a régi magyar lucerna néven ismert fajták termését is jóval felülmúlja. A fajta finom szárú, dús levélzetü, nagy fehérjetartalmú. Levélbetegségekkel szemben ellenálló’. Ezenkívül a fonálféreg kártételének Is jobban ellenáll, az eddigi fajtáknál, mert szüleinek egy része a fonálféreggel szemben ellenálló. Az utóbbi tulajdonsága miatt öntözéses területen is termőképesebb az eddigi hazai fajtáknál. Az új fajta a külföldi ellenőrző kísérletekben is megállta a helyét, beváltotta a hozzáfűzött reményeket: Csehszlovákiában, Szovjetunióban, Bulgáriában, Ausztriában, a Német Demokratikus Köztársaságban egyaránt és első helyeken végzett az összehasonlítás során más lucernákkal szemben. Angliában pedig a Cambridge! nemesítő telepen, — ahol a világ valamennyi lucernafajtáját kipróbálják, hogy jobb fajtákból vásároljanak vetőmagot — külön páros versenybe állították a Synalfát a világ eddig legjobb lucernájának tartott francia Dú Pults fajtával. Az első esztendőben a Du Pults győzött annál az ismert tulajdonságánál fogva, hogy a telepítés utáni első évben már bőven terem. A második esztendőben egyenlő eredménnyel végzett mind a két fajta, s mivel ■ Synalfának az a tulajdonsága, hogy a legnagyobb termést a harmadik évben adja, minden bizonnyal felülmúlja a versenyben francia vetélytársát. Elmondott előnyeire való tekintettel a hazai és a külföldi ellenőrzött kísérletekben egyaránt bevált Synalfa lucerna vetőmag nagyobb ütemű szaporítását az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az idén elkezdik. Fehér Gyula Lelkes fiatalok Mindössze néhány hete csupán, hogy a Szovjetunióban az Ifjúság újabb nagy horderejű tömegmozgalmat indított az ország mezőgazdaságának felvirágoztatására: minél több városi fiatal költözzön mezőgazdasági vidékekre és dolgozzon a kolhozokban, szovhozokban! S e nagyszerű kezdeményezésnek máris szép sikerei vannak. A szovjet sajtó naponta közöl híreket a komszomolisták mozgalmának hatalmas visszhangjáról és eredményeiről. Eddig csupán Moszkvából több mint 600 fiú és leány utazott el a falvakba, de mire e sorok napvilágot látnak, számuk minden bizonnyal jóval felülmúlja ezt. Ugyanakkor ötszáz mezőgazdasági iskolát vagy főiskolát végzett lettországi fiatal határozta el, hogy kolhozba vagy szovhozba megy dolgozni. A kazahsztáni fiatalok is nyomban válaszoltak a felhívásra. dód, hogy a pozdorja, amiről az imént beszéltél, nagyon fontos ipari alapanyag. Bámul rám Bálint értetlenül, mint borjú az új kapura. — Badarság, Jóska amit mondasz. Saját szememmel láttam, amikor a Diószegi Kendergyárból kocsiszámra hordták a környékbeli falvak szövetkezetei a te értékes alapanyagodat — almozásra. Érted?! Almozásra. De még arra sem felelt meg. — Láthattad, tavaly vagy tavalyelőtt. De már egy maréknyit sem kapnak. A napokban beszéltem a kendergyár agronómusával, Karel Ferdinanddal, tőle tudom, hogy a pozdorjából nagyon értékes, a mai híradástechnikai szakmában nélkülözhetetlen hangszigetelő lemezeket készítenek. Máris nagy az érdeklődés iránta. 0jobban a kender hulladékanyagából bútoriparunk ízléses rádió- és televíziósszekrényeket készít. Eddig erre a legjobb minőségű keményfát használták.- Ide figyelj, Jóska! Ne haragudj, hogy ennyire melléfogtam a dolognak, de ki az ördög tudta, hogy még a pozdorját is feldolgozzák. Szóval, akkor az sem baj, ha még két annyi kendert termesztünk?- De, nem ám! FORY JÓZSEF Aktyinlnszk városból máris sok komszomolista — munkás és mérnök jelentette be, hogy kolhozban telepszik le és ott kapcsolódik be a mezőgazdaság felvirágoztatásának sokrétű tevékenységébe. A legtöbbjük természetesen agronómus és zootechnikus, de szép számmal akad köztük gépész, villanyszerelő és mérnök stb .,. Valamennyiüknek az az elképzelése, hogy szakképesítésükkel hozzá tudnak járulni a mezőgazdasági termelés és a legfejlettebb technika egybehangolásához. Borisz Makarenko, a fiatal krasznogorszki elektro-mérnök, aki szintén ezekben a hetekben utazott az egyik kolhozba, azt tervezgeti, hogy a mindennapi élelmiszertermelés és egyéb munkák megkönnyítésére, meggyorsítására kibővíti a villanyberendezést, növeli a kisebbnagyobb gépek számát. Ott van például a silótakarmányt apritö villanymeghajtású gép, aztán a fejőgép, az automata itatóberendezés, az állattenyésztésben szükséges belső szállítószalag ... és még egész sor olyan berendezés, amit ez a fiatal mérnök, szorgalommal, tehetségével, ötleteivel sorjában megvalósíthat. A szovjet közvélemény egyöntetű elismeréssel fogadta a komszomolisták lelkes kezdeményezését. A mozgalmat örömmel köszönti és támogatja S z r j a b i n akadémikus. N. Manukovszkij, a kiváló gépkezelő, Jevdokija D o 1 i n y u k, a meszszi földön ismert ukrajnai kukoricatermesztő és még számos neves személyiség. A szovjet ifjúság e nagy horderejű kezdeményezéséről szólva N. Sz. Hruscsov' az SZKP KB márciusi plenáris ülésén vázolta, hogy a városok ifjú szakkáderei előtt milyen nagyszerű lehetőségek nyílnak a kolhozokban és szovhozokban. Motorházak, öntözőcsatornák építése, az állattenyésztés maximális korszerűsítése, a legfontosabb mezőgazdasági munkák gépesítése - mindez együttvéve hozzájárul a gazdag terméshozam biztosításához, az élelmiszerek mind nagyobb bőségének megteremtéséhez. S ezt jól tudják a szovjet fiatalok. Ezért is van olyan nagy sikere a kezdeményezésnek. IFJAK, MENJETEK FALURA! — mindössze néhány hete csupán, hogy a Szovjetunióban elhangzott e nagyszerű jelszó... s a nagy Szovjetország városaiból ezekben tavaszi napokban a fiatalok százai indulnak el vidám harmonikaszó hangja mellett, hogy a kolhozokban, szovhozokban hasznosítsák tudásukat, tehetségüket. Bőventermő új lucernafajta 1962. június 3.
