Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-03 / 44. szám

Mütrágyaszórás i silókukorica alá Üres falu Tjímbereket kerestünk, hogy A-J egyetmást megtudjunk éle­tükről. Tamásházára tértünk be, mivel a főúttól kissé elesik ez a falu. Gondoltuk, bizonyára otthon találjuk az embereket. — Minálunk meg sem bírná kötözni az embereket, kiváltképpen Ilyen dologtévö időben - fogadnak csodálkozva a szövetkezet irodá­jában. — Amit a tavasz elmulasz­tott, azt nekünk kell munkával bepótolni. El is végezzük a mun­kánkat idejében - fordítják di­csekvésre a szót. — Tessék csak kimenni a határba, meglátja, mit müveinek ott az emberek. — Node, egy-két ember csak akad idehaza, mondjuk a sert és­­gondozó, vagy a gazdasszonyok, akik az ebédet főzik. A könyvelő ad magyarázatot a kérdésre: — Nálunk már nem kell bajlódni az asszonyoknak a főzéssel. Szö­vetkezeti konyhán étkeznek az emberek. Tgy hát irányt vettünk a me­­a záré. Távolról hangfoszlá­nyokat hozott a szél. A dombolda­lon libasorban emberek lépkedtek, fehér port hintve maguk elé. — Műtrágyát szórnak — mondja V ít az o v á csoportvezető. — És nem sajnálják ezeket az embereket? — kezdem védelmezni a mtitrügyaszóró asszonyokat. — Micsoda maradiság! Kézzel vetik ebben a gépi világban a műtrá­gyát? — Maradiság is meg nem is, - válaszol a kísérőm — nézze csak, a tábla túlsó szélén két traktor géppel veti a műtrágyát. S hogy gyorsabban menjen a munka, mi meg kézi erővel segítünk. Nálunk ez úgy van, hogyha valamelyik munkaszakaszon lemaradás mutat­kozik, a tagság ott segít. Ma pél­dául itt láthatja az állatgondozó­kat, a kertészeti csoporthoz tar­tozókat, meg a nyugdíjasokat is ... — Negyven hektáron termesz­tünk kukoricát, átlagban 45 mázsa szemes termést terveztünk hektá­réra. Burgonyánk is szépen fejlő­dik. Habár a húseladási tervünket teljesítettük, takarmánnyal még­sem bővelkedünk — beszél tovább a mezei csoport vezetője — ezért a tavalyitól több silókukoricát ve­tünk. A tagság munkájára nincs panaszunk, csak az időjárás ne zavarna minket. JLTivel csupa öreg arcot látunk •"■í a földeken, megkockázta­tom a kérdést; az után érdeklő­döm, hol vannak a fiatalok. — Ott, ahol maguk - vág be­szédünkbe egy talpraesett, bőbe­szédű asszony, akinek HrnSia­­r óvá a neve. - No, mit néz oly szégyenkezve? - csillog rám a szeme, szavát akkurátuson meg­ereszti. - Városban! Maguk is onnan jöttek, ügye? Ha maguk ott élhetnek, miért ne tehetnének ott a mi gyerekeink is? — így nem marad utánpótlás. Ki műveli meg majd a földet egy­két év múltán, ha kiöregednek a tagok, kihull kezükből a szerszám. — Azt csak bízza miránk, dol­gozunk mi a gyermekeink helyett is - dicsekszik Hrnciarová. — Így is elsők vagyunk járási mé­retheti a munkával. De gyerünk csak tovább — int a többieknek -, nehogy még azt mondják ezek a városiak, hogy sokat tereferélek. Természetes, hogy az asszonyka helytelen nézetet vall, amely nem szabad, hogy az egész tagság vé­leménye legyen! A szövetkezet fiatalok nélkül elöregszik, elöbb­­utóbb megakad a fejlődésben, s az egyhelyben topogással pedig nem jutnak előbbre. KT egyvenöt asszony szórta to­ti vább a műtrágyát; köztük a hatvanéves Uhorskay Zsuzsa, aki már nyugdíjas, valamint G a­­ládává állatgondozó; fejönök, sertésgondozók, nagymamák és öz­vegyek, sötétbe öltözve, kortól megöregedve. De léptük nyomán dús termés fakad a tamásházi mezsgyétlen határban. MAJOR ÁGOSTON Határidő előtt 8 nappal A Kóvérl Helyi Nem­zeti Bizottság irodájá­ban Vankó Imre titkár és Petrás László, a szö­vetkezet egyik csoport­­vezetője a soronlevő munkákról beszélget­nek. Szó esik a növény­­ápolásról is. Meglep Laci bácsi azon kijelen­tése, hogy a cukorrépát nyolc nappal a kitűzött határidő előtt kiegyel­ték, azaz június máso­­dika helyett május hu­szonhatodikén befejez­ték ezt a munkát. Szép eredmény ez, különösen, he a zord tavaszi időjárást figye­lembe vesszük, amely nagyon fékezte a nö­vényzet fejlődését. Így a munka menetét is lassította. Szemet gyönyörköd­tető a cukorrépa. Az első fejtrágyát május kilencedikén kapta, a másodikat pedig az utóbbi napokban. A ko­rai burgonyát már egy­szer megkapálták, és a töltögetést is elvégez­ték. Most a kukoricát kapálják a szövetkeze­­tesek. A növényápolásban jó példát mutatnak a vezetők is, név szerint Cseri Miklós csoportve­zető, Cseri Gábor trak­toros, Márton Bertalan fejőgulyás és maga a szövetkezet elnöke Cse­ri Gábor elvtárs is. Tavaly szövetkeze­tünk az elsők között volt a járásban, ami a munkák idejében tör­ténő elvégzését illeti. Jó hírnevünket nem­csak megtartani, hanem öregbíteni is akarjuk. Török Gábor (Kóvár) CSERESZNYESZÜRET Megérett a korai cseresznye. A Ko­máromi Ütépítészeti vállalat dolgo­zója, Vavrovics Terézia a legügye­sebb szüretelők egyike. Naponta 40 — 60 kilót gyűjt a kosarába. De Halasi Kálmánná sem nagyon marad ei mö­götte. A felvételről Vavrovics Terézia mosolyog ránk. (Foto: NKI) Lassan halad a komposztkészítés Gyermekeinknek Ilyenkor a határban már összegyű­lik a sok munka. A szorgos női ke­seken sok múlik, hogy' milyen lesz a termés. A kiadós májusi esők után burjánzik a gyom, halaszthatatlan a növényápolás, a gyomirtás. Az asszo­nyok serege megindul a földekre. H. Zsuzsanna is korán kelt fel, megfőzte az ebédet, hogy tudjon segíteni. Három éves kisfiát Pistikét, aki még az igazak álmát aludta ágyacskájában, tekintetével megsimo­gatta és elindult a répaföldekre. Va­lahogy egész úton a gyerekre gon­dolt. Élénk, értelmes, igazi kis csi­bész és már nehezen bír vele öreg anyósa, a kis ember akarata érvé­nyesül. A megtisztított cukorrépa-sorok gyorsan növekedtek keze után, s nem Is volt nagyon ideje, hogy hazagon­doljon. Egyszerre csak nem akar hinni a fülének. Pistike szólítja meg, örömmel ujjong: Anyukám, eljöttem! A hároméves gyermek kiszökött az udvarból és a párkilométeres utat egyedül tette meg. Nem is érzett fáradságot. Hisz az úton annyi érde­keset látott. Traktorokat, autókat, kerékpárokat, kocsikat stb. Zsuzsa asszony alig ocsúdott fel a meglepetéstől Pistike már a cukor­répa táblákon futkározott. • • • Bizony sok Ilyen esettel találkozunk falvainkon, ahol a szövetkezetek ve­zetősége, a nőbizottság, illetve a HNB nem gondoskodott időben óvoda létesítéséről. Hiszen az óvodában egy munkaerő alkalmazásával sok gyer­mek megtalálja otthonát, akiknek édesanyjuk nyugodtan dolgozhat a sürgős mezőgazdasági munkákban. Az asszonyokra nagyon sok munka vár mezőgazdaságunkban. Ezért min­den faluban igyekezni kellene a/ illetékes szerveknek, hogy a lehető­ségek szerint megoldják ezt az ége­tően sürgős kérdést. Bizonyára van lehetőség még akkor is, ha nine? újonnan épült óvoda, hanem csupán ogy szobit vagy nagyobb termel rendeznének be erre az alkalomra Az ilyen kezdeményezés elől nem­­zárkózhatnak el a vezető szervek, hiszen a mezőgazdasági termelés fel­lendítése mindnyájunk szívügye. Hogyan melegítsük az ételt? A munkába siető háziasszony vagy este főz másnapra, vagy kora reggel és igy az étel okvetlenül melegítésre szorul. Tudni kell azt, hogy az étel minden melegítéssel veszít tápérté­kéből, különösen a vitaminok érzé­kenyek a melegítésre. Mindenekelőtt azért, mert vétoatatj* halmazálla-Tanácsoljuk IMS. június *. A kassai járás szövetkezetei és állami gazdaságai kevés figyelmet for­dítanak a komposzt készítésére. A 330 238 köbméter évi feladatból ed- t dig csak 40 000 köbmétert készítettek el. A helyzet javítására a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya május 15-től kezdődőleg kom­­posztkészltési és talajerőgazdálkodási hőnapot szervezett, azzal a céllal, hogy a járás minden hektár mezőgazdasági földterületére 4 köbméter komposztot készítsenek. Eddig a legjobb eredményeket a gőnyi szövetkezetesek érték el, akik a tervezett 1170 helyében 1200 köbmmétert, a budamériek pedig 1800 köbméter komposztott készítettek. Ezen a téren jó példát mutatnak a gombosiak, csécsiek, kassaolsanyak, perényiek, restiek, tornaiak és a nagyidaiak is. De mit mondjunk a szesztaiakről, ruszkaiakról, jánokiakról, rudnokiakről, novácsanyiakrői, alsókövesdiekről vagy az alsó- és felső mis­leiekről, akik a komposzt készítését meg sem kezdték. Itt segítséget nyújthatnának a védnökségi üzemek is. Azonban a szövetkezeteknek is alaposan meg kellene szervezni ezt az akciót, nem úgy mint a rozgonyi szövetkezetesek, akik nem adtak elegendő szállító eszközt, amikor a Kas­sai Magnezitgyár dolgozói segítségükre siettek, s így csak 350 köbméter komposztot készíthettek. Matő Pál (Alsőhutka) Az Ipolysági Zdroj 243-06-os csemegeüzlet dolgozói az elmúlt évben tett kötelezettségvállalá­suk eredményeként el­nyerték a szocialista munkabrigád büszke cí­met. Az ünnepélyen, amelyet a tiszteletükre rendeztek, átvették az oklevelet, s a 2300 ko­rona jutalmat. Felvite­lünkön a szocialista mun­kabrigád tagjai láthatók: VOLF Júlia. FRENKO Mária, FARKAS Valéria, DIÓSSY Gizella, s a bri­gád vezetője GYURÁSZ Antal. (Kép és szöveg: -gs-) Hát eljöttem, anyu... fehér gallérkával, a zseb felett hímzett, vagy rátúzött minta. 3. Kockás, vagy min­tás mosóanyag, jól ke­ményíthető. Derékban szabott felsőrész, gaz­dagon húzott szoknya, belemélyitett kissé el­álló zseb, hátul szép anyagból készült csokor egészíti ki a ruhát. 1. Egyszínű pikéből vagy puplinból készült ruhácska, gallér helyett az alapanyaggal össz­hangban lévő színes szegéllyel. 2. Fiúöltöny egyszínű vászonból, rlpszből, vagy pikéből. A kisnad­­rág alul befogva, kan­tárral, a kabátka sza­badvonalú, duplasoros A gyermekek ünne­pén asszonyaink is igyekeznek, hogy kü­lönböző músorszámok­­kal, ünnepi összejöve­telekkel, ajándékozással ünnepeljék a kis cse­metéket. Ilyenkor sok gyermek új ruhát kap, ízléses öltönyben megy az iskolába, az ünne­pélyre. Az alábbiakban egy­két tanácsot adunk a gyermekek nyári öltöz­tetéséhez: e PÄRKANYNANA. A Párkányi Ál­lami Gazdaság üzemrészlegei május huszonhatodikán befejezték a 392 hektár cukorrépa egyelését, valamint annak másodszori sarabolását is. A kapások gondos ápolása mellett már lekaszálták a 322 hektár lucernát is, amit hideglevegős módszer alapján szárítanak. A központi műhely szakemberei kijavították a gabonakombájnokat, aratógépeket, cséplőgépeket, hogy a közelgő aratási munkák zavarmente­sen haladhassanak. (Nagy József, Párkánynána) • KISKÖVESD. A tőketerebesi já­rás királyhelmeci körzetében lévő kiskövesdi szövetkezet második he- . lyen áll a növényápolás terén. Alig négy nap alatt megkapálták és kl­­egyelték a 25 hektár cukorrépát, s a 6 hektár takarmányrépát. Elvégezték továbbá a burgonya első kapálását, 394 ha-nyi gabona és kapásnövény fejtrágyázását, a vegyszeres gyomir­tást 115 hektáron, lekaszálták a lu­cernát, s egyéb sürgős munkáknak is pontot tettek a végére. (Kassai Béla, Kiskövesd) • SZALKA. Jó ütemben folyik a gabonabetakarító gépek javítása a szálkái EFSZ-ben, Egy héten belül befejezik az aratőgépek javítását, s a napokban megkezdték a cséplő­gépek javítását is. A gabona egy részét kétmenetesen aratják majd. Vásároltak egy új rendrakő aratő­­géf>et, s két rendfelszedő kombájn is a rendelkezésükre áll. (Vércse Miklós, Szalka) • KARVA. Hatszáz óra társadalmi munka ledolgozását vállalták a XII. pártkongresszus tiszteletére a Karval Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulói. Kiss Károly vezetésével a tanulók már 580 órát ledolgoztak, a fennma­radó 20 órát a parkosított terület öntözésére használják majd ki. (Lőrincz József, Karva) • FARNAD. Nagyszabású lövészeti versenyt tartottak nemrégiben Far­­nadon, öt falu vadászainak részvéte­lével. Az első díjat — egy sörétes vadászpuskát - Rózsa Károly farnadi lakos nyerte: a vadásztávcső máso­dik díjként Biricz Ernő helybéli va­dász tulajdonába került, s a vadász­székre (harmadik' díj) pedig Bajkai Lajos kétyi lakős ülhet rá. (Csömör Júlia, Nagyölved) • TORNAGÖRGŐ. A tavalyihoz vi­szonyítva ez évben gyorsabban halad a tavaszi munka szövetkezetünkben. Ez jórészt a munkacsoportok átszer­vezésének tudható be, no meg főleg az asszonyok j szorgalmának, akik dicséretes munkát végeznek a répa­­dülőben. (Dévai Ferenc, Görgő) • FÜLEK. Április közepén nagy­méretű fásítás kezdődött Füleken, Trizna István vezetésével, A törté­nelmi nevezetességű Vöröskön na­ponta 3000 búrfenyő került földbe. Fülek kopár területeire május köze­péig 123 ezer facsemetét ültettek el. Az ültetésből kivették részüket a fülcki szlovák é3 magyar iskolák tanulói is, leginkább a 7., 8. és 9. osztályosok. A gyermekeknek Lipcsei József és Faberto Ferenc bácsi ma­gyarázta meg a faültetés fortélyait. (Torpis József, Fülek) kását, krémet gőzön melegítünk. A gőzöléshez nagyon célszerű edény kapható üzleteinkben, amely két részből áll. Az egyik lyukacsos majd belejön egy másik fazékba. A lyuka­csosba tesszük a tésztát, vagy a gő­zölésre szánt ételt, a másik rljára vizet öntünk. A keletkező gőzben az étel szépe« megmetegseúi. *. M. jotát. A víz elpárolgásával az étel kiszárad, gyakran megbámul. A lassú melegítésnél vagy huzamosabb páro­lásnál a vitaminok megsavanyodnak Ezért a melegítésre nagy gondot kell fordítanunk. Ha mártást, vagy húst <özvetlenül a lángon m'legltünk, megfelelő vízmennyiséget kell hozzá­adnunk. Főtt tésztát, burgonyát, sűrű

Next

/
Thumbnails
Contents