Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-03 / 44. szám

A thaiföldi „ugródeszka,, Hírügynökségek jelentéseiből vál­tozatlanul arra lehet következtetni, hogy a I.aosz elleni nyílt amerikai katonai agresszió veszélye nem csökkent, sőt az utóbbi napokban fokozódott. Néhány nappal ezelőtt Kennedy elnök magához kérette Harrimant, ázsiai küiönmegbízottját, Rusk külügyminisztert, valamint az amerikai hadsereg vezérkari tiszt­jeinek vezetőit és zárt ajtók mö­gött tárgyait velük. Természetes, a megbeszélésről nem adtak ki hi­vatalos közelményt, de politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy a tárgyalás középpontjában a Pen­tagon által előkészített Laosz elleni támadó terv jóváhagyása állt. Amíg Washingtonban tovább fű­zik a laoszi nép elleni támadás hálóját, nemzetközi körökben nagy figyelmet keltett Hruscsov elvtárs­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének rádió- és televízióbeszé­de, amelyet a szovjet párt- és kor­mányküldöttség Bulgáriában tett látogatásáról mondott. A szovjet miniszterelnök kitért a legfontosabb nemzetközi kérdésekre is. Laosszal kapcsolatban a többi között azt mondotta, hogy az imperialisták mesterkedései veszélyes helyzetet teremtettek a világnak ebben a ré­szében, de a Szovjetunió kormánya szilárdan megvan győződve, hogy a laoszi nép adott esetben döntő csapást mérne az idegen betolako­dókra, ha háborút indítanának elle­ne. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió nevében ismét felhívta az amerikai kormány figyelmét a Thaiföldön állomásozó amerikai és egyéb ide­gen katonai alakulatok veszélyes voltára. Leszögezte, hogy Laosz egysége és függetlensége megte­remtésében csakis a laoszi népnek van döntő szava. Szükséges, hogy az amerikai érdekeket kiszolgáló thaiföldi kormány, amely a Laosz elleni amerikai támadás előkészíté­sének „ugródeszkájaként“ kölcsö­nözte az ország területét, véget vessen ennek a veszélyes játék­nak, mert egy új háború kitörésé­nek veszélye mindaddig fennáll ezen a területen, amíg a SEATO haderőkkel megerősített amerikai csapatok el nem hagyják az orszá­got és a hetedik amerikai hadi­flotta nem hagy fel provokatív lé­péseivel Laosz közelében. Hali népe felépíti a szocializmust Modibo Kelta, a nemrég függet­lenné vált afrikai állam feje több mint egyhetes szovjetunióbeli kör­útja a két ország közötti kölcsönös baráti együttműködés, valamint az afrikai államok <i a Szovjetunió közti barátság egyik legszebb bi­zonyítéka. Amikor lavinaként Indult meg a „fekete földrész“ millióinak szabad­ságharca a gyarmatosítók évszáza­dos elnyomása ellen, a szocialista országok, különösen a Szovjetunió minden erkölcsi és politikai támo­gatást megadott ezeknek az orszá­goknak. A rabságban élő afrikai ál­lamok felszabadulása a világimpe­rializmus szétesésének egyik fontos láncszeme. Afrika történelmének utóbbi évei fényesen biztosítják ezt a megállapítást. Most, amikor ennek a földrész­nek nagyobb részében már felra­gyogott a szabadság csillaga, ért­hető, hogy a szocialista társadalmi rendszer, az osztálynélküli társada­lom felépítése mintaképül szolgál ezeknek az országoknak. Ezt a gon­dolatot körvonalazta Modibo Kelta is, aki a nagy Kreml-palotában ren­dezett szovjet—mali barátság ma­­nifesztádóján beszédet mondott. Az afrikai népek szabadságért és füg­getlenségéért harcoló fáradhatatlan politikus a jelenlevők viharos tapsa közepette kijelentette, hogy látogat tása alkalmával gazdag tapasztala­tokat szerzett a nagy Szovjetunió­ról és azokat gyümölcsözően hasz­nálja fel hazája felvirágoztatására, ahol minden erejét a szocializmus felépítésének szenteli. Népemnek mindent elmondok, ami Jót és szé­pet láttam, és igyekezni fogok, hogy ilyen országot építsek — mon­dotta Modibo Keita. Hruscsov elvtárs válaszában örö­mét fejezte ki a mali vendégek látogatásáról és azt mondotta, hogy a látogatás nagyban elősegítette a két ország közötti kölcsönös meg­értés és barátság elmélyítését. Han­goztatta, hogy a Szovjetunió ^osszú és dicső utat tett meg a kommu­nizmus felépítéséért és ezeket az eredményeket ma már a szovjet rendszer ellenségei is elismerik. A szovjet miniszterelnök leszö­gezte, hogy a szocializmus felépí­tését nem elég csupán elhatározni, hanem fáradozni is kell megvalósí­tásáért. Mali népe — mondotta —, amely nemrég vívta ki nemzeti függetlenségét, válaszúton van. El kell dönteni, hogy melyik utat vá­lasztja. A szocialista rendszer mai politikai, gazdasági és védelmi ereje lehetővé teszi, hogy minden nép a maga választotta úton járjon. A gyarmati rendszer béklyóit lerázó népek is tetszés szerint választhat­ják. meg, hogy milyen társadalmi rendszert akarnak építeni, hogyan akarnak élni. Hruscsov elvtárs ezután kitért a többi afrikai állam helyzetére is. A Kongói Köztársaság példáján rá­mutatott a gyarmattartók bűnös űzelmeire, majd kijelentette: Afrika népei előbb vagy utóbb a teljes gazdasági szabadság és független­ség útjára lépnek, mert ez a világ­­fejlődés egyetlen útja. Nincs az az erő, amely megmentse a gyarma­tosítókat a végső pusztulástól. A genfi módosítás A Genfl-tól partján elterülő Nem­zetek Palotájában folytatja munká­ját a 18-hatalmi leszerelési érte­kezlet. A keddi ülésen felszólalt Valérián Zorin, a Szovjetunió kép­viselője, aki módosító javaslatot terjesztett elő a háborús propagan­dát elítélő szovjet nyilatkozat-terv­vel kapcsolatban. Kijelentette, hogy az utóbbi események arra késztet­ték a szovjet kormányt, hogy még egyéb rendelkezéseket kell fogana­tosítani az új háború kirobbantásá­ra irányuló agresszív erők ellen. Többi között megemlítette, hogy a nemzetközi feszültség enyhítéséről tárgyaló albizottság munkája ide­jén Strauss nyugat-német hadügy­miniszter kijelentette, hogy a Bun­deswehr a lehető leggyorsabban atombombákkal kell felszerelni. Természetes, hogy a Szovjetunió kormánya nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a felháborító kijelentést, mert hisz Strauss nem csupán a hadügyminisztérium nevében be­szélt, hanem az egész bonni politika vezéreinek gondolatát tolmácsolta. Éppen ezért az előző nyilatko­zattervezet kiegészítésére van szük­ség, mégpedig a többi pontok kö­zött ezeket javasolja: a nyilatkozat aláírásától számított hat hónapon belül az államok olyan törvényeket hozzanak, amelyek a béke és az emberiség elleni legsúlyosabb bün­tetnek minősítik a háborús propa­ganda bárminő formáját és szigorú büntetéseket szabnak azokra a sze­mélyekre, akik ezt megszegik. Franco felháborodik Végre megszólalt a spanyol dik­tátor is ... Hatodik hete folyik a sztrájk Spanyolországban, de Fran­co „hivatalosan“ eddig nem vett róla tudomást. Most végre „hivata­losan" is kijött a sodrából: mint az AFP közli, a nyilvánosság előtt most tett először említést a Spa­nyolországban zajló sztrájkokról. Hogyan „említette“ a sztrájkoló munkásokat? — Felelőtleneknek! — Miért? Mert béremelést követelnek! Miért felelőtlenség ez, mert a bér­emelés „elérhetetlen álom“? Miért? „Mert a vállalkozók gazdasági okok­ból nem tudják emelni a béreket." Kik felelősek tehát a sztrájkért? Az álmodozó munkások Miért szi­­dalmaza Franco a munkásokat? Mert „agitátorok befolyása alá ke­rültek“. Kik okozzák a gazdasági nehézségeket;? „Ezek az idegen agi­tátorok.“ Ki a bűnös tehát Spanyolország­ban? Talán a fasiszta rendszer? A tőkések garázdálkodása? Az éh­bér? A munkásnyomor? \T Ugyan kérem, a diktátor jobban tudja: „a bűnös az egész kommu­nizmus“. Á hírügynökségek jelentései Vél-Amerikából nemcsak a Chilében folyó labdarúgó-világbajnokságról számolnak be, hanem az egyes országokban folyó nagyarányú sztrájkhullámokról is. Argentínában például nagy siker­rel végződött a dolgozók 34 órás sztrájkja. Felvételünkön uruguayi dolgozók felvonulása Montevideó utcáin. A rimaszombati konzervgyári dolgozók nagy napja Feliegy&ztuk IRÄNBAN a 12-17 éves fiatalok naponta 12 órát dolgoznak gépek mellett. A gyermekek fele nem jár­hat iskolába: A nők 90 százaléka Írástudatlan. • Olaszország mezőgazdasági ter­melése állandóan csökken. így pl. az országban a búza vetésterülete 1960 és 1962 között 360 000 hektárral lett kisebb. Ugyanabban az időszakban a szőlőtermés 2019 tonnával csökkent. Az olasz bortermelők az 1959-ben termelt 66,4 millió gallon (Egy gal­lon «= 4.53 liter) bor helyett 1960-ban már csak 55 millió gallont termeltek. A mezőgazdasági bevételek csak­nem 200 milliárd lírával alacsonyab­bak, ezzel szemben az olasz földmű­vesek adóssága a pénzintézeteknél az 1960. év végén 600 millió lírát ért el és azóta is állandóan emelkedik. A Közép-Szlovákiai Konzervgyárak rimaszombati üzemének dolgozói egy­hamar nem felejtik el 1961. május 19-ét. Ezen a napon adományozták ugyanis - a járásban először - a szocialista munkabrigád büszke cí­mét a gyár készárú-raktárában dol­gozó hattagú ifjúsági csoportnak, melynek élén Csömör Márta áll. A részleg jórészt e kollektíva példás munkájának is köszönheti, hogy 1961-ben 185.56 %-ra teljesítet­te export tervét, amennyiben 83 va­gon konzervet szállított Dániába, a NSZK-ba, Nagy-Britannlába, Hollan­diába és Svájcba. Idén a rimaszom­batiak már 20 vagont szállítottak külföldre, mégpedig főképpen sűrí­tett paradicsomot, de szárított gom­bát, befőtteket és gyümölpépeket is. Az I. negyedév döntő volt a ver­senyző csoport részére is. Az üzem eladási tervét 109,98 °/o-ra teljesítette s ezáltal 1 241 000 korona túlteljesít - ményt ért el. Ennek keretében Csák a külföldi eladás több mint 500 000 korona többletet eredményezett. Az elért munkatermelékenység értéke 106,33% volt. A feladatok teljesítésében erősen kivette részét Csömör Márta elvtárs­nő csoportja és az üzem dolgozói teljes mértékben méltányolni is tud­ják a fiatalok kiváló munkáját és megérdemelt büszke címét. Hiszen pl. kötelezettségvállalásuknak csak az egyikében, az önköltségek megtaka­rításában 33 309 koronát értek el a tervezett 25 000 korona helyett. Az említett napon a rimaszombati üzem dolgozói megkapták az igaz­gatóság vándorzászlóját és 5000 ko­ronás jutalomban is részesültek az I. negyedévi eredmények elismerésé­ben. E napokban már erősen készülnek a nyugati országokban annyira köz­kedvelt eperkonzerveink készítésére. Ebből a gyümölcsből Magyarországból is nagy tételeket hozatunk be fel­dolgozásra. Idén a rimaszombatiak eperkonzervből 100 vagon exportálá­sával számolnak. Stevo Kováő, Rimaszombat Fényképezőgépünk lencséje a da­­mázsdi úton örökítette meg S v e e Zsuzsanna és Dulai Margit képét. A Jednota lelkes dolgozói egy nap alatt a kosárakcióba 1365 tojást gyűjtöttek. Munkájukhoz további Sok sikert kívánunk. (Foto: Bálláj Uj élet Mali földjén TANGANYIKÁBAN 11000 tanuló közt végzett vizsgálat alapján meg­állapították, hogy a gyerekek 84 szá­zaléka egyszer, 14,9 százaléka két­szer és 0,5 százaléka háromszor étkezik naponta. A közép-amerikai SAN-SALVADOR­­BAN az analfabéták mintegy 60 szá­zalékát képezik a lakosságnak. írni­­olvasni tudó nő az országban alig akad. A szüléseknek csak mintegy 5 százaléka folyik Te orvosi ellenőr­zéssel. VENEZUELA mezőgazdaságában még mindig félfeudális viszonyok uralkodnak. Ezzel magyarázható, hogy a parasztgyerekek 50 százaléka nem iszik tejet, 59 százaléka nem eszik húst és 80 százaléka a tojást nem ismeri. EQUADOR lakóinak 40 százaléka mezőgazdasági dolgozó. A munkaidő, mint a középkorban a haszonbéri munkától függ. Az equation földbirto­kos kis földdarabot ad a parasztnak, aki ezért hetenként 4 — 6 napon ke­resztül 10 — 14 órát dolgozik naponta földesura birtokán. Az asszonyok és a gyerekek ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak, jutalmazást azonban nem kapnak. A Mali Köztársaság, Afrikának ez a fiatal, önálló országa mintegy két­szer akkora területet foglal el, mint egykori gyarmattartó állama Fran­ciaország. Mali a végtelen szavannák, hatalmas kiterjedésű legelők hazája, ahol a nép túlnyomó része mezőgaz­dasággal, főként állattenyésztéssel foglalkozik. A mezőgazdaság mindig vezető szerepet töltött be az ország népgazdaságában. Legfontosabb ter­ményei a köles, a rizs és a gyapot. A köles vetésterülete az országban több mint egy millió hektárt tesz ki. Mali mezőgazdasága még mindig sínyli az egykori francia gyarmato­sítók 70 esztendeig tartó sáfárkodá­sát az országban. A függetlenségét elnyert köztársaságnak még nem volt lehetősége arra, hogy teljesen felszámolja a gyarmatosítók áldatlan örökségét, mezőgazdasága elmara­dottságát. Mert még a minimális mezőgazdasági technikát, a műtrá­gyázást és öntözést is csak az ültet­vények 20 %-án alkalmazták. Senki sem csodálkozhat tehát, hogy annyira gyengék voltak eddig az ország me­zőgazdasági eredményei. Jelenleg a Mali Köztársaság hatal­mas erőfeszítéseket tesz a fogyaté­kosságok és hiányok kiküszöbölése érdekében. Az 1961 —65. évekre össze­állított népgazdasági terv 70 száza­lékos emelkedést ír elő a mezőgaz­dasági termelés terén. Kibővítik a vetésterületeket, fokozzák a hektár­hozamokat. Tervbe vették továbbá új mezőgazdasági termény. .. termeszté­sét is; többek közt cukornád és tea­ültetvényeket szándékoznak létesíte­ni, azonkívül Bamako és Segu váro­sok közelében citrusz-fajtákat hono­sítanak meg. A köztársasági kormány nagy fi­gyelmet szentel az állattenyésztésnek. Intézkedéseket hozott az állategész­ségi azolgálat tökéletesíté-ére, tervbe vették az állományok nagyarányú növelését és mintagazdaságokat ala­pítanak. Az egész ország területét hat mezőgazdasági körzetre osztot­ták, s ezek közül mindegyikben kí­sérleti állomásokat, farmokat és me­zőgazdasági szakiskolákat szerveznek, amelyekben már a közeljövőben 700 fiatal földművessel ismertetik meg a mezőgazdaság korszerű módszereit. Az országban a múlt év végéig a falusi lakosság 20 %-a szövetkeze­tekbe tömörült. A terv szerint to­vábbi 400 földműves szövetkezet megalakítására törekednek, melyek­ben másfél millió ember dolgozna. Ezek a szövetkezetek az államtól hitelben és technikai támogatásban részesülnek, egész termelésüket az államnak adják el. Ilyen módon tel­jes mértékben mentesíthetik magu­kat a nagybirtokosok és az üzérkedők befolyásától. A köztársaságban állami mezőgazdasági társulások tevékeny­kednek, s ezek biztosítják az ország kereskedelmi kivitelét. Maliban egyre több állami gazdaság létesül, kibő­vítik az öntöző rendszereket stb. A mezőgazdasági fejlődést szor­galmazó intézkedések máris éreztetik hatásukat a falvakon. A szövetkeze­tek dolgozói te kényén kiveszik ré­szüket a reformok megvalósításából. A Mali Köztársaság 1960. szep­tember 20-án nyerte el önállósá­gát. Kormánypártja, a Modibo Keita vezette Szudáni Szövetség. Az ország ki} erjedése 1 204 021 négyzetkilométer, amelyen 4 mil­lió 330 ezer lakos él. Fővárosa Bamako. Kapcsolatai Csehszlová­kiával: Mali és köztársaságunk között 1960 óta diplomáciai kap­csolatok állnak fenn. A további kapcsolatok a két állam tudomá­nyos és technikai együttműködé­sében, árucsere-megállapodásban és a kulturális együttműködésben jutnak érvényre. Tavaly Prágában a két állam képviselői gazdasági egyezményt írtak alá az 1961 — 65. évekre, s ennek keretében köztár­saságunk többek közt egy textil­üzem berendezését, kórházi és la­boratóriumi felszereléseket, ma­lomipari cikkeket, tehergépkocsi­kat stb. szállít Maliba, ahonnan mezőgazdasági termékeket, min­denekelőtt földimogyorót kapunk. (JS) A korszerű mezőgazdasági technika lassan kiszorítja a kapát és a talaj­művelés egyéb primitív eszközeit. Mali Köztársaság népe teljes határo­zottsággal igyekszik megbirkózni az ötéves gazdasági terv feladataival. Az ország saját mezőgazdasága felépí­tésének, általános jóléte fokozásának útjára tért. Arra az útra, amelyet ez a nép már oly régen kívánt. 1962. júnlua S.

Next

/
Thumbnails
Contents