Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-03 / 44. szám

az új technikáról nemcsak beszélnek

A Zselizi Állami Gazdaságban a

múlt évek folyamán számos olyan ember megfordult, aki az új, a mezőgazdaság számára hasznos módszerek irányában érdeklődött. A központi műhely csavaroseszű újítói minden alkalommal meglepetést tartogattak, mutattak be az érdeklődőknek.

A műhelyben mint mindig, most is serény munka folyik. A legnagyobb, legaprólékosabb tevékenység a kombájnok körül az energiamegtakarítás Irányában történik. Ezek a gépek már tavaly az aratásnál jól beváltak, de még további módosításokat eszközölnek rajtuk. A szalmaszecskáző hengerére újabb sor kést szerelnek, megszélesítik a ventillátor dobját, miáltal az erőátvitel jobban megoszlik, s így nagyobb teljesítőképességet érnek el a gépeknél. A fölszecskázott szalmát összegyűjtő nagy űrtartalmú kocsikat idén külön traktorokkal vontatják, hogy a kombájnokra ne essen annyi megterhelés. (Ezek a traktorok tavaly minden kombájnnál tartalékban voltak.)

— Erősebb motorokat kellene a kombájnokba szerelni — mondogatják a szerelőcsoportokban. Gyorsabbá, olcsóbbá válna egy hektár betakarítása.

Janda Ferenc főgépesítő mindenfelé kilincsel. Mindent elkövet, hogy legalább két nagyobb teljesítményű motort szerezzen be. Egyelőre eredménytelenül. Talán valahol meghallgatják

és segítőkezet nyújtanak a zse- Janda Ferenc, lízi újítóknak. főgépesítő (SÍ)

Régi épületek az új szolgálatában

Az űj, a haladó, az állattenyésztésben is utat tör. Nem zavarja az új technika fejlődését, hogy régi épületekben alkalmazzák.

A gazdaság Albertfarmján a régi

épületeket annyira rendbehozták, hogy különbek az újaknál. Egyik istállóban helyezik el a bebúgatott anyakocákat. Ott tartják egészen az ellésig. Az istálló másik fele elletőketrecekkel ellátott helyiség. Itt a kocákat a csőketrecek alá helyezik, ahol lemalacoznak. A ketrec előnye az, hogy az anya nem fekszi meg a malacait, viszont a malacok szabadon mozoghatnak az istállóban. Innen néhány nap után a kocák malacaikkal együtt tágas istállóba kerülitek. — Két ilyen 160 anyát és malacait befogadó istálló van. — A helyiség belsejében csőkorlátok választják el a malacokat az anyáktól. A kutricák alját aszfalttal s deszkapadlóval látták el, hogy az állatok föl ne fázzanak

A takarmányelőkészítést Is összpontosították. Erre a célra külön helyiséget rendeztek be. Ez a konyha. Innen az istállókba keskenyvágányú vasút vezet, s a moslék széthordésát erre a célra megszerkesztett automata-kocsik segítségével juttatják az állatok elé. Ennek az az előnye, hogy néhány ember elvégzi a párszáz anyakoca és azok malacainak gondozását, takarmányozását. Ezáltal csökken az önköltség és ugyanakkor emelkedik a hasznosság.

Higtrágyázás és ami ebből származik

Zálagoson, a gazdaság másik részlegén ugyancsak a aertéstenyésztés viszi a prímet. Eleinte, míg nem teremtették meg a hígtrágyázáshoz szükséges előfeltételeket, alig akadt ember, aki szívesen vállalta volna a sertések körüli fárasztó és nem éppen tisztának mondható munkát. De hamarosan megszületett a javaslat a sertéstrágya híg formában történő elszállítására.

Most a trágyát a kifutó mellett épített betoncsatornába tolatják, utána erős vízsugár segítségével egy 144 m3 hígtrágya tárolására alkalmas földalatti betonmedencébe juttatják. (Egy-egy istálló végében két ilyen medencét építettek.) A trágya a medencében megfelelő arányban vízzel keveredik, majd a földben lefektetett vascsöveken nagy teljesítményű szivattyú nyomása alatt a mezőre kerül.

Ezen a részlegen egyelőre 100 hektárt öntöznek hígított trágyával. Azonban irányt vettek újabb területek öntözésére is, amit további csőrendszerek lefektetésével oldanak meg.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az így öntözött területeken jobban fejlődik a növény. Különösen jól fejlődnek az évelő takarmányok, amelyekre manapság nemcsak ebben a gazdaságban, hanem országszerte nagy szükség van.

Az egyik istállóban, ahol ' megépítették a hígtrágya-rendszert két etető, Magyar Károly és Szedlácsek István 1100 sertést gondoz közösen. Ez már új és a mi viszonyaink közt nagyszerű eredménynek számít.

Kádek József zootechnikus büszke az állományra. Tavaly kísérletképpen Cajakovoról 6 darab Cornwall (fekete) kant szereztek be, hogy néhány fehér kocát bebúgathassanak. A számítások jól beváltak. A keresztezés révén emelkedett a hasznosság. A ma már 9 hónapos hízók jóval túlhaladták a 100 kg-ot,

Kádek József zootechnikus a Cornwall-lal keresztezett hízók kifutójánál (SÍ)

— A legfontosabb az, — jegyzi meg a zootechnikus —, hogy a keresztezett állomány utódai 8 betegségekkel szemben is ellenállók és az előbbieknél jobban értékesítik a takarmányt. Ez a legkézzelfoghatőbban bebizonyosodott áprilisban, amikor azt az örvendetes tapasztalatot nyertük, hogy 650 hízónál naponta darabonként 0,60 kg súlygyarapodást értünk el. Emellett egy-egy hízóra csak 2,5 kg abrakkeveréket adagol-A zálagosi részleg hígtrágyarendszere (Foto: Sluka)

tunk. Jelenleg zöldtakarmányt is kapnak az állatok.

Ezekután nem véletlen, hogy a zálagosi részlegen folyamatosan áttérnek a keresztezett, jő hústermelő tulajdonságokkal bíró hízók tenyésztésére.

De nézzük meg a helyszínen, mit tesznek az Urbán Ferenc elnök vezette szövetkezet 1763 ha szántóterületen gazdálkodó, dolgozói, a zökkenésmentes tejeladás érdekében.

— A dolog egyszerű — mondja Urbán elvtárs — mert tavaly gonddskodtunk arról, hogy a téli és a mostani tavaszi időszakban elegendő takarmány álljon állatállományunk rendelkezésére. A tejes-viaszos érésben elvermelt silókukoricából 1600 m3-nyi, a répaszelettel, meg répafejjel silózott kukoricaszárból pedig 1200 m3-nyi került gödrökbe, miközben az összes kórót így értékesítettük. A kukoricakóró silózásával nálunk a csövek eltávolítása után nem várunk 1 — 2 napnál tovább, mert tudjuk, hogy a cső letörését követő harmadik napon a kőrő megszárad. A silőzás idején naponta annyi répát takarítunk be, amennyiről kell a répafej a silókeverékbe. Különben szilázsból még most is van elég. Idén bővítjük a takarmánytermesztést; 120 ha silókukoricát és 350 ha szemeskukoricát vetettünk.

— Az évelőtakarmányok mennyiben segítenek feltölteni a készleteket?

— A 280 ha-on termesztett lucerna és vöröshere tavaly száraz állapotban hektáronként 50 mázsás hozamot adott. A termés 30 %-ának hídeglevegős utánszárítását kazlakban végeztük el a rendelkezésünkre álló öt gabona- és szénafúvató segítségével. A légáramot lécekből készült alagúton és kéményeken vezettük a szénába. A szárítást kétszer megismételtük.

— Hogyan oldották meg az átmeneti takarmányozást?

— Csak lassanként térünk át a zöldtakarmány etetésére. Mi úgy május első felében egy-egy 100 férőhelyes szarvasmarhaistállóban eleinte tíznaponként etettünk fel egy kocsi zöldet, majd két kocsiravalót. Később június elején már csak zöldet etetünk, szénát csupán a hízóbikák kapnak. A széna tárolását a téli hónapokra ekkor kezdjük meg, mert a 865 szarvasmarha bizony sokat fogyaszt majd.

— Évi átlagban milyen a fejőstehenek napi tejelékcnysége?

— Egy tehénre számítva 7 liternél nem alacsonyabb áprilisban például

7,2 liter Yolt az átlag.

— A téli Időszakban miből állt a napi takarmányadag?

— A tehenek mindegyike 1,8 kg abrakot, 2 kg hereszénát, 30 kg silótakarmányt és árpaszalmát kap. A

A géptervezők cfmíri

Jó lenne, ha a gépekkel való kísérletezéseket, amelyeket a Zselizi Állami Gazdaságban folytatnak, a mezőgazdasági gépekkel kísérletező Intézetek és gyárak vennék a kezükbe, figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat is.

Itt van például a két és félmenetes aratás. Zselízen nagyon jól bevált. Sokkal nagyobb jövője van a kétmenetes aratásnál, mert a kombájn után tiszta tarló marad. Mindjárt végezhetjük a tarlóhántást és így az értékes talajnedvesség is megmarad.

Gregor elvtárs, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy tavaly aratáskor járt náluk egy mérnök Rovinkáról. Megtekintette a két és félmenetes aratást, utána fogta magát és elment haza. Azóta nem hallat magáról. Talán nem érdekli a kísérletezőket a két és félmenetes aratás? Talán nem látnak benne Jövőt? Ha így van, miért nem mondják meg.

Mindenesetre Zselízen bevált ez a módszer, tökéletesített formában idén ia 1000 hektáron alkalmazzák. Ez. azt igazolja, hogy a módszer Jó, csak még javítani kellene rajta. S itt kellene segíteniük a kísérletezőknek. Hogy eddig mi okból hallgatnak, nem tudni. Mindenképpen szégyen lenne, ha arra kellene ráébredniük, hogy lemaradtak a termelés mögött.

növendékmarhák napi adagja 1 kg abrak, 2 kg hereszéna és 15 kg szilázs.

— A gümőkór felszámolására fordítanak-e gondot?

— Az állomány nagyobb része már egészséges, például itt az első istállóban 98, a harmadikban 98, a negyedikben 103 elkülönített egészséges szarvasmarhát tartunk, csupán a második istállóban találunk még 98 gümőkőros fejőstehenet. Az ötödik istállóban 117 egészséges növendékbikát hizlalunk. Ebben a mélyalmos istállóban 120 növendékállatot készítünk elő a fokozatosan kiselejtezett fejőstehenek helyére. A tehenek födöztetését csakis műúton végeztetjük a Szimentáli fajtával.

Urbán Ferenc, a nagyölvedi EFSZ elnöke bemutatja a mélyalmos borjúistálló állományát

(A szerző felvétele)

— A marhahús-eladási tervüket is teljesítik?

— Az első negyedévre tervezett 160 q-t túlteljesítettük és 240 q marhahúst adtunk el a közellátás céljaira, mégpedig hízóbikákból. Az „A“ vagy az „A — 1" osztályúnál nem adtunk el rosszabb minőségűt.

— Látjuk amott a régiek mögött egy új épület falait, tervezik talán az állomány jelentősebb növelését?

— Négysoros, áthajtós tehénistállőt építünk 176 db számára, de szarvasmarhaállományunkat előreláthatólag túlságosan nem emeljük, mert a szakosítás távlati terve szerint gazdaságunk főfeladatává a sertéstenyésztés válik. Éppen ezért egy 1000 férőhelyes istálló építését kezdjük meg a közeljövőben, sertések részére.

Komposztkészítő

fiatalok

Dolgozóink körében országszerte terjed a XII. pártkongreszszus tiszteletére tett munkafelajánlások mozgalma. A lévai járás CSISZ szervezetei sem akarnak e téren lemaradni. Kötelezték magukat, hogy 55 000 köbméter komposztot készítenek.

A CSISZ szervezetek közül elsőként a kiskoszmályi vállalt kötelezettséget 2000 köbméter komposzt elkészítésére, s ugyanakkor versenyre hívta fel a járás fiataljait, melyik CSISZ szervezet készíti a legjobb minőségű és legtöbb komposztot. Nyomban hozzá is láttak a kiskoszmályi fiatalok a komposzt készítéséhez, S r n e c János fiatal agronőmus vezetésével. Erre a célra felhasználják a megmaradt kukoricaszárat, az istállók, szalmakazlak, silógödrök környékén fellelhető hulladékanyagokat. A komposzt minőségének javítása érdekében a hulladékok közé meszet és thcrmofoszfátot kevernek, * trágyalével ia megöntözik...

A komposztolást mindig az esti órákban, szombaton délután, vasárnap, és rossz Idő esetén végzik. Munkájukkal kitűntek eddig: LIska József, Dekái Gyula, Martlnka Ferenc, Turlan Viola, Cseplák Erzsébet, Béres Mária és Prlsták Júlia.

Vajon hány CSISZ szervezet tagjai követik a kiskoszmályi fiatalok jó példáját? írják meg az újságnak, hol tartanak ők a komposztkészítéssel.

Tóth Károly (Léva)

— Jelenleg milyeH a helyzet a sertéstenyésztés terén?

— Most összesen 1540 sertéssel rendelkezik gazdaságunk, amiből 230 anya. Eladási tervünk az idei első negyedévre sertéshúsból 270 q volt, eladtunk 282 mázsát. Az eladott hízók darabonkénti súlya 100 — 120 kg körül mozgott.

— Mi szerepel a hízósertések

„étlapján"?

— Száz kiló sertéshús előállításához 4 q üzemileg készített takarmánykeverékkel és 50 kg lucernaliszttel számolunk. A lisztet kalapácsos darálóval állítjuk elő. Azonkívül az egész sertésállomány számára naponta 2000 liter savót, vagy fölözött tejet hozunk a nagysallói tejüzemből. A kismalacok naponta 25Ú liter fölözött tejet kapnak. Említésre méltó, hogy tavaly egy anyakocától átlag 13,4 malacot értünk el, amit idén szeretnénk 14-re emelni. Állatgondozóink nagy odaadással végzik munkájukat, s például K. Csömör János etető kitüntetésben is részesült, mert az első negyedévben 74 dkg-os átlag súlygyarapodást ért el

a gondjaira bízott állományban és így járási viszonylatban az első helyre került.

— Mikor vezetik be az új takarmányozási módszerek valamelyikét?

— A lehető leghamarább. Éppen most kaptunk egy KPSK 1000 jelzésű, kerekeken gördülő etetőautomatát. S ha már a gépekről beszélünk elmondom, hogy vettünk egy DGN —1 jelzésű komposztforgatőt is. Ezzel megkönnyül munkánk, ami fontos, mert a tavalyi 1200 m3 előállított komposzt mennyiségét, idén 1800 m3- re szeretnénk túlteljesíteni.

— összesítésképpen mit tart a legfontosabbnak?

— Azt, hogy a talajerő állandó fokozásával emelnünk kell a takarmányfélék termesztését, mert csak ezen az úton nyerhetünk több húst és tejet.

Azzal a jó érzéssel vettünk búcsút, hogy ebben a szövetkezetben megvan az előfeltétele az átható erejű, gyors fejlődésnek.

Kúti Szilárd

Lányok a zöldségesben

NAGY VÁLTOZÁSOK szemtanúi vagyunk itt a kelet-szlovákiai síkságon. A folyókat szabályozták. Nem fenyegeti már a vetést, a

takarmányrendeket, boglyákat az árvízveszély. A rosszminőségü, fűben szegény réteket és legelőket termékeny szántóföldekké alakították.

Ha kimegyünk a batytyáni EFSZ határába, már nyoma sincs a gizgazos, sovány legelőnek. Helyén kukorica nő és zöldségféle. Ez utóbbit a fiatal lányokból összetevődő kertészeti csoport gondozza.

A MÚLT NAPOKBAN hazafelé, azaz Ptruksára igyekeztem. Közben olyan gondolatom támadt, jó lenne megnézni a battyáni zöldségkertészetet. .. A fiatal, dolgos lányokat paprikapalántázás közben leptem meg, akiket Ripcsu Pista bácsi, ez az idősebb, tapasztalt ember lát el tanácsokkal, s jól vezeti a kertészetet.

— Adtak el már valamit a felvásárló üzemnek ? — érdeklődöm

Tóth Mancikától, a csoport legfiatalabbjától. Nem várat magára, nyomban rávágja:

— Éppen tegnap adtunk el huszonöt láda retket a perbenyíki felvásárlóknak.

BESZÉLHETNÉKJÜK támad a többieknek is: hárman egyszerre, alig lehet szót érteni. Mások meg a korai káposztával büszkélkednek, meg a karfiollal.

— Ezek itt már a mi nevelésünk, nézze csak — hívja fel a figyelmemet egy telt, ringójárású, helyre kislány.

— Szépek, nagyon szépek a korai káposztáik — szólok elismerően, majd búcsúzóul még megkérdem, győzik-e a munkát.

HORVÁTH MANYIKA teszi le a garast:

— Ha a dolog úgy kívánja, segítenek édesanyáink és a többi tagok. Csak nem hagyjuk, hogy a gyom felülkerekedjék! Ez szégyen lenne ránk... A termést mi akarjuk szüretelni ...

Gábor Lajos (PtrukSa)

Hoksza István

A nagysallói tejüzem vezetője, Packa Jozef belelapozott jegyzeteibe és megelégedéssel hólintott: „Igen, a nagyölvedi EFSZ a tejeladásban a legjobbak közé sorolható. Idén az első negyedévben tervezett 112 800 liter helyett 124 976 liter tejet adtak el üzemünknek, s így a teljesítés 110,79 %-ot tesz ki, sőt ezen kívül még további 3044 liternyit vettünk át a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságából. A szövetkezet jelenleg 261 fejőstehénnel rendelkezik. A negyedévi átlagos eredmények számításakor 478,8 liter tej jutott az eladott mennyiségből egy tehénre, a mezőgazdasági terület hektáraként pedig 78,5 liter."

Náluk ismeretien fogalom a takarmány hiány