Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-17 / 5. szám

A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1962. január 17. Ära 30 fillér X1H. évfolyam, 5. szám. Új technológiát a növénytermesztésbe! Csapadékszegény, aszályos év volt a tavalyi. Az ebből származó termés­­csökkenés főképp az állattenyésztés szakaszán, a takarmányellátásban okoz nehézségeket, leginkább majd a tavaszeleji, tavaszi hónapokban. Ezen a helyzeten változatnunk kell! Már most, az év elején teremtsük meg a növénytermesztés olymérvü -gépesítését, hogy a termelési folya­matok meggyorsításával a tavalyihoz hasonló kárt megelőzzük. Idén sok­kal nagyobb gondot kell fordítani mezőgazdasági üzemeink vezetőinek arra, hogy a növénytermesztésben nagyobb mértékben érvényesüljön az új technológia. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy szép eredményeket érhe­tünk el különösen a gabonafélék, a kukorica, cukorrépa és burgonya ter­mesztése, valamint betakarítása, s nem kevésbé a takarmányfélék be­gyűjtése terén is. A gabonabetakarítás három új módszerét próbáltuk ki, mégpedig a kétmenetes, a két és felmenetes és a hárommenetes aratást. Legmegfele­lőbbek a feltételek a kétmenetes gabonabetakarításra. Vsn elég rendrakó aratógépünk és kombájnunk. A szalma-rendek felszedésére vonatkozólag a műszaki lehetőségek javultak. Már számos ZM —330 típusú kombájnt elláttunk alacsonynyomású, vagy magasnyomású szalmasajtolőval (ez utóbbi a bálákat a vontatott pótkocsira emeli). Az SZK —5, vagy a ré­gebbi kombájnokkal levágott gabona szalmáját hidraulikus terelővei so­dorhatjuk össze. Kétmenetes aratás esetén feltételezzük, hogy az eléggé száraz és osztályozott mag a kombájntól egyenesen a tároióhelyiségbe szállítható. S ha SZK—3 kombájnnal arattunk, a magot könnyen kitisztít­hatjuk megfelelően átalakított cséplőgép segítségével, két dolgozó be­állításával. Ila elegendő traktor és nagytérfogatú tehergépkocsi áll rendelkezé­sünkre, a két és fél-, vagy hárommenetes aratást be lehet vezetni. Igen előnyösek ezek a betakarítási módszerek elsősorban a gazdasághoz közel­fekvő táblákon és akkor, ha a szecskázott szalmát az istállók mellett raktározhatjuk el. Igen jó eredménnyel alkalmazták a két és félmenetes módszert a Zse­­lizi Állami Gazdaságban, ahol ilymódon 544 hektárról takarították be a gabonát. E módszer lényege, hogy a sajtoló helyett szecskavágót szerelünk a kombájnra, amely a szalmaszecskát nagy raktérségű teherkocsikba fújja. Mezőgazdasági üzemeinkben már itt-otta hárommenetes aratási mód­szer is érvényesül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a betakarítási módszer még tökéletesítésre szorul, mert a gépek nem egyforma telje­sítményűek. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy száraz, tisztított és nyomban tárolható magot nyerünk, s a szecskázott szalmát az istálló mellett tárolhatjuk. A Martini Állami Gazdaságban e módszert kipróbál­ták, a szecskázott szalmát a cséplőgéptől egyenesen a négysoros istálló melletti tárolóba fúvatták. így az állatgondozóknak úgyszólván egész éven át kezüknél volt a takarmányszalma, esetleg az almozószalma is. Nagy lépést tehetünk előre az új évben a kukorica termesztésének és betakarításának gépesítése terén is. Simazin használatával, egymagvas vetéssel alapjában meg is oldottuk a vetés és a művelés kérdését. Ha négyzetesen vetünk, az utóegyelés már csak igen kevés kézi munkát igényel, s ha pontosan csak egy-egy magot vetünk, csupán a növény­távolságot kell ellenőriznünk a sorokban. A kultivációs munkát traktorvontatású sarabolókkal végezzük. Ami a kukorica betakarítását illeti, mezőgazdasági üzemeinknek magyar gyárt­mányú KB-1 és KB —2 egysoros és kétsoros kukoricakombájnok állanak rendelkezésükre, s a KKCH —3 szovjet gyártmányú háromsoros kukorica­kombájn behozatalával is számolunk. Lényegesen meggyorsítja a kukorica betakarítását az átalakított gabonakombájn, amely aratja, illetve csépeli a kukoricát. Aránylag nagyok a követelmények a cukorrépa termesztésének és be­takarításának gépesítése terén. Az új esztendőben már a cukorrépát egye­­lés előtt keresztbe boronálhatjuk Erre igen jól megfelelnek a Német Demokratikus Köztársaságból behozott különleges boronák, ámelyek nagy­mértékben meggyorsítják az egyelést, s ha egymagvú (szegmentált) a répavetőmag, ezek a munkák a legkisebbre csökkennek. A sorközi műve­lésre nagyon jól megfelel a traktorvontatású sarabológép, miközben egy­idejűleg trágyalével is öntözünk A cukorrépa betakarításakor az NDK- beli E — 710 kombájnokat használjuk, a kétmenetes betakarításra a hazai gyártmányú kétsoros cukorrépa-kombájnokat. A burgonya termesztését és betakarítását egész sor kiváló gép könnyíti meg. Ilyenek a traktorvontatású burgonyaültetőgép, a sarabológép és a töltögetők. Síkságon és könnyebb talajon igen előnyös az NDK-ból be­hozott kombinált burgonyakiszántó. amely nemcsak kiemeli a burgonyát, hanem osztályozza is. Kötöttebb talajokon és lejtős területen a csehszlo­vák, szovjet és lengyel gyártmányú kétsoros burgonyaszedőgépet használ­hatjuk. A jövőben olyan különleges szedöszerkezettel láthatjuk el ezeket a gépeket, amely hat sorból sZedi a burgonyát egyszerre, a pótkocsiba rakja, s könnyen elszállítható a tisztító és osztályozógép. Jobban kell, hogy érvényesüljön az új technológia a takarmánynövé­nyek betakarítása terén is. Gyakorlati tapasztalatok alapján még bátrab­ban kell áttérnünk a szecskázott és szecskázatlan takarmány mesterséges szárítására, valamint a speciális silótakarmány készítésére. A lekaszált és összezúzott zöldanyagot két-három napig fonnyadni hagyjuk a mezőn, közben rendforgatógéppel megforgatjuk és szélesebb rendekbe sodorjuk. Azután a fonnyadt takarmányt NPK —160 takarmány­gyűjtővel a vontatott szállítóeszközre .rakjuk, a szárítóberendezéshez visszük, s annak rácsozatán kazalozzuk. A rácsozatot szeleiével látjuk el s ezzel hajtjuk a kazalozott takarmányba a száraz levegőt, mindaddig, amíg a takarmány teljesen ki nem szikkad. Ha elegendő tárolótérség áll rendelkezésünkre, a renden fonnyasztott takarmányt járvaszecskázóval szedjük fel és nagytérfogatú teherkocsikkal szállítjuk a ventillátorral el­látott rácsozatra. Vagy száraz levegővel szárítjuk a takarmányt, vagy kedvezőtlen időjárás esetén a levegőt előmelegítjük. A kétmenetes módszert sikerrel alkalmazhatjuk az őszi repce, a köles, a magra termesztett vöröshere és a magrépa betakarításakor is. Ez utóbbi esetében szép eredményeket értek el a trstenái szövetkezet tagjai, vala­mint a Diószegi Cukorgyár rétimajori gazdaságában. Mezőgazdasági üzemeink most készítik az 1962. évi termelési tervüket. Szükséges tehát, hogy a vezetők tisztában legyenek lehetőségeikkel, s az új technológia alkalmazásával számoljanak, lerögzítsék azt a termelési tervükben. Az új technológia érvényre juttatásával növekszik a munkatermelékeny­ség, a munkafolyamat ideje csökken, ennélfogva betartható az agrotech­nikai határidő, kevesebb a veszteség, s az önköltséget is leszoríthatjuk. Röviden: olcsóbban, többet és jobbat termelhetünk. Ahhoz, hogy több tejet termelhes­sünk, elsősorban jobb minőségű és nagyobb takar­mányalap szüksé­ges. Ennek a cél­nak elérését jelen­tős mértékben se­gíti elő az, ha a növénytermesztés minden ágazatában bevezetjük a kor­szerű, haladó, új technológiát. (Noga felvétele) Két vállalás a kongresszus tiszteletére A Csehszlovákia Kom­munista Pártja XII. kong resszusának tiszteletére értékes kötelezettséget vállaltak a Zsarnói Álla­mi Gazdaság dolgozói, valamint a hostovcei szövetkezet tagjai. A zsarnóiak vállalták, hogy 1962. március 15-ig egv komplex gépesített brigádot szerveznek, az állattenyésztési termelés önköltségeit 8 százalék­kal csökkentik, s 40 hek­táron bevezetik az ön­tözéses gazdálkodást. Nem akarnak lemarad­ni a hostovcei szövetke­­zetesek sem. A kong­resszus tiszteletére vál­lalták, hogy terven felül eladnak a közellátás ré­szére 20 ezer tojást, a keltető állomásnak pedig 10 ezer darabot. Gyarmathy János (Áj) Kihasználják az időt Nagysallón tágas, korszerű kultúrház épül. Építésén a téli hónapokban is dolgoznak. Serényen keverik a betont a parkett alá. Nemsokára itt szóra­kozhat majd a falu népe. (Foto Balja) Készül az évvégi mérleg Tapasztalatcsere termőképességü búzafajták téli fej­trágyázásához fogott. Sajnos vannak olyan szövetkezetek is, amelyek a meszet és a műtrágyát rakásokba hordták ki a mezőre. Leg­több mütrágyacsomó a réteken és legelőkön látható. Talán azért tették, hogy mikor megenged a föld mér nem lehet a szállítást elvégezni. Ez igaz. de az is, ha sokáig így marad rakásokban, akkor megrögösödik a műtrágya és nem lehet gépekkel egyenletesen elszórni, lapátolásra kerül sor, mint már több éven meg­történt. Az ilyen^műtrágyázás nem használ, hanem árt a növénynek. Kövessük az élenjárók példáját. Műtrágyázzuk a réteket, legelőket, pillangósokat míg a tél tart, de hoz­záláthatunk az őszi búza fejtrágyá­zásához is. cs. Ahogy megenyhült az idő egyre több traktor és lovas fogat jelent meg a mezőkön Kelet-Szlovakia gyér hótakaróval bevont rónáin. Alig akad szövetkezet, amely ne használná ki ezt a kedvező időt a trágyahordásra. Nőnek a szarvasok a mezőkön és fogy a trágya a gazdasági udvarok­ról. Legtöbb helyen trágyarakógépek rakják a pótkocsikra a föld termő­­erejének legértékesebb tápanyagát, így jobban halad a munka s kímé­­lődik az ember. Ez az idő nagyon jó a rétek, lege­lők és az évelő pillangósok terüle­tének a műtrágyázására is. A bélyi szövetkezet például már megmeszezte savanyú rétjeit, a Tornai Állami Gaz­daság a lucernásait műtrágyázta, a nagykaposi szövetkezet pedig a nagy A galántai járási szövetkezetek gé­pesített brigád vezetőinek részvéte­lével Tallóson kéthetes tapasztalat­­csere kezdődött. Összesen 36 egyete­mesen gépesített brigád képviselője vesz részt az iskolázáson. Az első napon értékes előadás hangzott el a növénytermesztésben működő gépesí­tett brigádok jelentőségéről. Hasonló iskolázás kezdődött, a to­­polcanyi és trencíni járásban is. Több mint 70 brigádvezető, ökonómus, il­letve agronómus vesz részt az isko­lázáson azokból a szövetkezetekből, amelyekben már megalakították vagy a közeljövőben alakítják meg az egyetemes gépesített brigádokat, (c) E hónap 9-én a nagymihályi járás legjobb kukorica termesztői, a JNB és a mezőgazdasági tudományos dolgozók értekezletet tartottak a kuko­rica hektárhozamának növeléséről. Legtöbb lehetőséget az új technológia alkalmazásában, a keresztezett vetőmagban és a jó agrotechnikában látják. Az értekezlet nagy hatást gyakorolt a jelenlevőkre azáltal, hogy sok hiá­nyosságra rávilágított és megmutatta a kivezető utat is. Ennek eredmé­nyeképpen 15 szövetkezet és állami gatdaság vállalta, hogy tervezett vetésterületük 50 százalékán 60 mázsa szemtermést érnek el az idén hektáronként és 5 hektárig terjedő parcelláikon több, mint 100 mázsát takarítanak be mindenegyes hektárról. Andrej Sabovik, a kukorica nagy terméshozamának mestere kijelen­tette, hogy szövetkezetük (sztretávkai EFSZ) az egész,területen eléri a hatvan mázsa szemtermést átlagosan és öthektáros kísérleti parcellán 120 mázsát termelnek hektáronként. Egy hektáros parcellákon 120 mázsa termés elérését több mezőgaz­dász és szövetkezeti elnök vállalta. Eddig körülbelül 1000 hektárt tesz ki az a terület, ahol 60 mázsát ter­melnek majd átlagosan. De a járás vezetősége mindent megtesz ennek a mozgalomnak a kiterjesztésére, mert a legfontosabb kultúrnövényről van szó, amelyet az idén 10 ezer hektáron termesztenek a nagymihályi járásban. cs. Hehtáronhénf GO mázsa kuMát lés elfogadott hiánytala­nul meglesz. Elmosolyodik, s újra a papírok fölé hajol. Kiné­zek az ablakon, nézem a Duna partracsapódó ezüstös hullámait. Vala­hogy úgy tűnik az egész, mintha a végtelen szám­oszlopok ringanának el rajta. Mocs, kicsi falu a nagy víz partján. Egy­szerű dolgos emberekkel, így télidőben az utcákon alig-alig járnak. Az élet mégis megy előre, ren­dületlenül; formálja az emberekét. melegséget ád és bizodalmát.- Kattog az elektro­mos számológép. A szö­vetkezet irodájában ké­szül az évvégi mérleg. Hogy melyik serpenyője súlyosabb, már nem két­séges ... Gál Sándor — A pénzre gondol­tam. — Tizenhat koronát terveztünk. — S mennyit fizettek ki? ; — Előlegként tízet. ] — És — bár ez még ] talán korai kérdés — ■ mennyi osztalékra szá- i mítanak? i — Nem szeretnék el- ® hamarkodott választ ad- J ni. " ! — Mégis. Hozzávetőle- J gesen bizonyára meg le- ( hét állapítani. — Ügy igen. Az elő­zetes számítások alapján azt hiszem a tervezett 1 hat koronát ki tudjuk ' fizetni minden ledolgo- * zott munkaegységre. I — Ez azt jelenti, hogy £ a tervezett 16 korona, s •amit a múlt évi taggyü­fenti számok nem végér­vényesek; ez még nem a tiszta kép. Nem lehet lezárni, mert nincs be­fejezve; feldolgozása el­tart a jövő hét végéig, talán egy két nappal to­vább is. De lényegében ez nem is fontos. Az emberek a részletekfe nem adnak sokat. De Fülöpp Zsigmond a szö­vetkezet főkönyvelője nem elégedhet meg eny­­nyivel. Néki szüksége van a pontos mérleg ki­dolgozására, hogy tiszta képet nyerjenek a szö­­vekezet múlt évi gazdál­kodásáról. — Mennyi volt az el­múlt évben egy munka­egységre tervezve? — A természetbenieket is hozzászámítva, vagy anélkül ? — felel kérdé­semre új kérdéssel. Ozámok. Nullától ki­­lencig s vissza. Je­lek: plusz, mínusz, adunk, veszünk. Itt a bevételek végtelennek tűnő számoszlopa, má­sik oldalon a kiadások, kölcsönök ... Kattog az elektromos számológép. Készül az évvégi mérleg. Vajon melyik serpenyője lesz súlyosabb? A terv: 4 521000 ko­rona. Ez már egy éve megvan. Egy évvel ez­előtt állították össze a mocsi EFSZ-ben. S most kattog a számológép, nőnek a számoszlopok: a növénytermesztés 1 959 000-et adott, az ál­lattenyésztés 2 267 000-et, s a melléküzemágak 364 000-et. Összesen 4 590 000 korona. A kü­lönbség egy híján 70 000 — a szövetkezet javára. Tehát az év vége jó ve­zetésre, helyes szerve­zésre és szorgos munká­jú emberekre vall. Ám a

Next

/
Thumbnails
Contents