Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-27 / 42. szám

A munkaszervezés távlati formái

Mindabból, amit eddig a szántóföldi termelés szervezéséről és irányításáról elmondottunk, kitűnik, hogy a mezőgazdasági termelésnek ebben az ágazatában lemaradozunk. Nem vált be az a rendszer, amely szerint a mezőgazdász a szántóföldi termelőcsoport dolgozóinak, vagyis a növénytermesztésben dolgozó szövetkezetesek 80 — 90 %-ának munkáját irányítja, a gépesítő pedig állítólag a gépesítési munkacsoportot vezeti, amelybe a növénytermesztésben dolgozó tagok 10 — 20 %-a tartozik. Az sem mutatkozott helyesnek, hogy a gépeket csak ideiglenesen vagy esetleg állandó jelleggel adják át a szántóföldi munkacsoportnak. Az egyetemesen gépesített munkacsoportok fokozott érvényre juttatásával növekednek az igények a csoportvezetővel szemben is, akinek igen jól el kell sajátítania a nagyüzemi termelési technológiát, annak bevezetését a gyakorlatba, ismernie kell az új gépesítési eszközöket, meg kell szerveznie a gépek munkába állítását, teljes kihasználását és biztosítania kell folyamatos üzemeltetésüket.

Továbbá,' mivel az agronómiái feladatok nem csökkennek, hanem ellenkezőleg, növekednek, minden mezőgazdasági üzemben kell egy szakembernek lennie, aki a helyi viszonyok szerint meghatározza a termesztés és betakarítás technológiáját, ellenőrzi, mégpedig esetleg laboratóriumi vizsgálatokkal is a vetőmagvakat, hogy így teljes értékű, maximális csírázóképességü vetőmagot és

mán egyetemesen gépesített munkacsoportokká egyesülnek, melyekre a gépeket majd állandó jelleggel bízzuk. Célszerűnek mutatkozik, hogy az egész üzemeltetést képzett gépesítő vegye át, miközben természetesnek tartjuk, hogy az agronómiái minimum ismeretével rendelkezzék. Minden gépesített munkacsoport élére egy további, megfelelően szakképzett gépesítőt állítunk. Az agronómus tehát — tekintettel feladataira — a gépek üzemeltetésének irányításában közvetlenül nem vesz részt. A mezőgazdasági üzem feltételeihez mérten szakosított gépesített munkacsoportokat alakítunk, amelyekre a következő munkákat bízzuk: /

■ a szállítást (ez a munkacsoport a a mezőről történő elszállítást és odaszállítást vállalja),

■ a trágyázást (beleértve^ a komposzt előállítását is),

H a növényvédelmet,

■ az öntözést stb.

E csoportok munkakörét a mezőgazdasági üzem nagysága szabja meg: kisebb üzemekben némelyeket közülük egyesíthetjük is, például az egyetemesen gépesített mezei munkacsoporttal.

A kiosztott gépesítési eszközöktől függően szükség szerint a munkacsoporton belül bizonyos időegységre kitűzött munkák elvégzésére ideiglenes gépesített munkacsoportot alakítunk, melynek élére hasonlóképpen ideiglenesen csoportvezetőt állítunk.

Azokon a terményeken kívül, azonjáró gép számára egy megfelelően képesített gépvezetőt jelölünk ki. Ezenkívül fele annyi dolgozónak, mint ahány gépvezetője lesz a munkacsoportnak, el kell sajátítania a traktorvezetést és némely összetettebb gépek kiszolgálását'. Ezeknek a dolgozóknak a száma a cső? port munkakörétől függ. A jól összeáll!-? tott munkacsoport teljes mértékben biztosítja majd a gépek helyes üzemel-! tetését és az egész géppark kisebb' gépjavításait. A kiegészítő munkákra (például a burgonyakombájn szállító-? szalagjáról a hozzákeveredések eltávolít tására stb.) szükséges számú dolgozót' kér a kisegítő munkacsoporttól.

A gépesített munkacsoportnak több gépet, például 12 — 15 traktort osztunk ki a szükséges szerszámokkal és különleges gépekkel együtt. A GTÄ-on szerzett tapasztalatok szerint legfeljebb’ ennyi gép munkáját irányíthatja egy dolgozó.

Tekintettel arra, hogy a gépesített munkacsoportokban is érvényesítjük az anyagi érdekeltség elvét, ezeket a mun-? kacsoportokat olyan időre alakítjuk ki, ameddig csak meg nem változik a me-? zőgazdasági üzem termelési iránya, vagyis több évre (ezért nevezzük állandó gépesített munkacsoportnak). Esetleges alakulataikkal az ideiglenes gépesített munkacsoportokat csupán bizonyos munkák (például a gyökér- és gumós növények, kapásnövények kultivációs munkáinak, a silótermények betakarításának) elvégzésére szervezzük meg, ezért tehát a folyó évben ideiglenes alakulatokként működnek, amelyeket az? után a következő esztendőben ugyani annak a munkának az elvégzésére, ugyanolyan összetételben alakítunk ki. A folyó év szempontjából tehát ezek ideiglenes gépesített munkacsoportok.

Az egyetemesen gépesített munkacso? portok a szántóföldi termelés legfontosabb munkái nagyobb részének elvégző-? sét biztosítják. A még fennmaradó mun-? kákát, amelyeknek gazdasági szempont? ból nem előnyös a gépesítése, túlnyomóan fizikai munkákat végző dolgozókból álló kisegítő munkacsoportra bízzuk. Ennek a csoportnak kioszthatunk ugyan gépeket, de ez a rája bízotti munkákat nem gépesítheti teljesen. Munkakörébe többek között a helyhez kötött munkaműveletek biztosítása (pl. a burgonya osztályozása, a vetőmagvak kezelése stb.) is tartozik, továbbá kisegítő dolgozókkal látja el az egyetemesen gépesített munkacsoportot.

Az egyetemesen gépesített mezőgaz? dasági üzemek szántóföldi termelésének’ szervezeti felépítése tehát a következő? képpen alakul:

A mezőgazdasági üzem vezetőségének közvetlenül alárendelt az önálló agro? nómus-szolgálat, valamint a gépesítői szakképzettséggel rendelkező üzemve? zető. Az üzemvezető hatáskörébe tartó? zik az első, második, esetleg a további egyetemesen gépesített mezei munkacsoport, az állandó egyetemesen gépesített szállítási munkacsoport, a további egyetemesen gépesített szakosított munkacsoport, a kisegítő munkacsoport és a mühelycsoport irányítása.

Ez a vázlat a mezőgazdasági üzemek nagyobb része számára még többé-kevésbé a távoli jövő terve, de azért az egyetemesen gépesített munkacsoport megszervezése kétségkívül első lépést jelent az űj munkaszervezés felé.

. Spelina Miroslav mérnök, a Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetének dolgozója

ültetőanyagot használjanak. A kártevők, illetve gyomnövények előfordulása szerint teljes felelősséggel megállapítja a vegyszeres kezelés időpontját, a helyes műtrágyázás céljából talajelemzést végez, megállapítja az egyes műveletek minőségi mutatóit stb.

Ezek a szakfeladatok kétségkívül az agronómus teendői közé tartoznak, de' őt annyira lefoglalják, hogy nem jut ideje a munkálatok közvetlen irányítására, 6 képesítése sem megfelelő a gépesített munkacsoportok keretében. A gépek üzembe-helyezésének irányításával ezért magasabb gépesítési képzettséggel bíró dolgozót, jó szervezőt bízunk meg.

Feltételezzük, hogy a mezei termelőcsoportok nagyobb része és a ma fennálló gépesített munkacsoportok még a harmadik ötéves terv esztendei folyaban, amelyek termesztési munkáit teljesen gépesítjük, lesznek még olyanok is, (zöldség, szőlő, dohány stb.), amelyeket kézi munkaerő nélkül nem termelhetünk. Ezeket a szükséges számú dolgozóból álló és részben gépekkel is ellátott kisegítő csoportra bízaijt. Ennek a csoportnak a feladatai közTM tartozik majd az is, hogy szükség szerint segítsen a gépesített munkacsoportnak a mellékmunkálatok elvégzésében.

A munkaszervezés vázolt megoldását egyes esetekben már ma is megvalósíthatjuk a gépesítési eszközökkel megfelelően ellátott mezőgazdasági üzemekben, sőt e téren némely üzemben már megfelelő tapasztalatokat is nyertek.

Az egyetemesen gépesített munkacsoportnak a következő dolgozókból kell állania: Minden traktor és magaAz egyetemesen gépesített munkacsoportok mindenütt gazdaságosságra törekednek. A Susnói EFSZ-ben egy ötletes újítás szerint a cukorrépa sarabolását és salétromozását egyszerre végzik, miközben salétromot — amely csak a sorokra hull —, időt és vonóerőt takarítanak meg. — ku —