Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-23 / 41. szám

Szakszerűen végezzük a növényápolást! Ötletes megoldás Zöld autó áll az udvaron; motorja fölött kék szerelőruhába öltözött em­berek. Kezükben csavarhúzó, kombi­nált fogó és a soha el nem marad­ható kéztörlő. Arcukon apró izzad­ság-gyöngyök csillognak a délutáni napfényben. Munkájuk eredménye­ként végre felbúg a motor, felegye­­’ nesednek, s összemosolyognak; sike­rült! Ki tudná megmondani hányad­szor érte meg már ezt a percet Cseh Imre, mikor az el­romlott motor újra elindul?! Jó ilyen­kor felegyenesed­ni, s hallgatni a motor halk duru­­zsolását, megro­pogtatni a hajlás­­ban elfáradt dere­kat. Ehhez szeretni kell a gépeket, mint ahogy Cseh Imre szedeti. Tíz évnél tovább volt traktorosa a ne­­mesócsai szövetkezetnek, s a múlt év decemberében, hogy megalakúit az egyetemesen gépesített csoport, őt választották annak vezetőjévé. Ahogy áll az udvaron a gépek, szerszámok olajos és rozsdás, fénye­sen csillogó, vagy tompára szürkült halmaza között, egy percre úgy tűnik, mintha már öreg ember lenne, aki túlélte a körülötte levő dolgokat. De ez csak a pillanatadta látszat. Azt mondta; az egyetemesen gé­pesített csoport legidősebb tagja har mine éves. Hogy magát hozzá-e szá mította, nem tudom ... Tény az, hog; aki fiatalok közt él, maga is fiatal Másként ez nem is lehetne. Persze most nem ez a fődolog hogy erről beszéljünk. Sokkal fonto sabb a munka, amely sürgetőn nyom Cseh Imre Együtt a szükebb „vezérkar“; Ha­lász János, a szövetkezet elnöke, Szabó Gyula agronómus, Döme Imre HNB-elnök és Cseh Imre, a komplex­brigád vezetője. — Az idényprémium megtette ha­tását. Befejezőiéiben a cukorrépa egyelése - jelenti örömmel az agro­nómus. (Foto; NKI) Telefonon jelentik Kiegyelfék a cukorrépát Németh Istvánnal, a Bajcsi Ál­lami Gazdaság technikusával be­szélgettem a minap. Örömmel szá­molt be arról, hogy a jó munka­­szervezés következtében a ha­raszti üzemegység dolgozói be­fejezték a 75 hektárnyi cukorrépa egyelését. Az egyelést megkönnyí­tették azáltal, hogy csokrozógépe­­ket alkalmaztak. Egyelés után azonnal fejtrá­gyáznak és trágyaleveznek. A kézi munkát a legkisebbre csökkentik, s ezáltal felmentik a dolgozókat a nehéz, fárasztó munkától. Ugyan­akkor az önköltséget is a lehető legalacsonyabbra szorítják le. Ahhoz, hogy a cukorrépa egye­lését ilyen rövid idő alatt befe­jezhették, jórészt hozzájárultak az állami gazdasági dolgozók felesé­gei, akik egyenként egy hektár cukorrépa minden munkáját vál­lalták, egészen a betakarításig. A sok asszony közül hadd említ­sem meg Krivanek Jolánt, Benyó Évát, Szlávik Ágnest, Herda Rozá­liát és Sesztáknét, mert ezek napi tervüket 180 — 200 %-ra teljesítet­ték. Ezáltal május 17-én már arról beszélhettek, hogy a cukorrépa felét kiegyelték, s azóta pedig a másik felét is. Psenák József (Bajcs) Az átalakított répakapa Előretörő szövetkezet Kapálják a kukoricát Védekezzünk a cukorrépa kártevői ellen ja az egyetemesen gépesített cso­portot, s legfőképpen — mint ahogy az lenni szokott - annak vezetőjét Végeredményben is ő a felelős az egészért. Szerinte legfontosabb a he­lyes szervezés; ez képezi minden munka sikerét az egyetemesen gépe­sített csoporton belül, de természe­tesen azon kívül is. A géppark udvarán csak a szerelők vannak, a csoport többi tagja a cu-Egész embert követel.. korrépát egyeli, s mire e sorok el­jutnak hozzájuk, már a következő teendőket végzik majd. A sürgős munkákon kívül serényen készülnek az aratásra is. Javítják a ' szükséges gépeket. így elmondva ■ csoda egyszerű az egész, a valóság­­: ban azonban sokkalta bonyolultabb. Egész embert követel, olyan embert, i aki nem riad meg a feladatok nagy­ságától, aki mer kezdeményezni, és természetesen aki érti a munkáját. Az egész csoport fiatal, sőt két­­: szeresen az. Először, mert ezidén kezdték ebben a szervezési formában a munkát, másodszor, mert tényleg fiatalokból tevődik össze a csoport. Talán ez eredményezte azt, hogy a termelésben mindenhol a leghaladóbb módszereket alkalmazzák, s ami a legfőbb; sikerrel. — gs — A kukorica megművelésének vala­mennyi fázisában az a feladat áll előttünk, hogy agrotechnikai határ­­dön belül elvégezzük a munkálato­kat. A kapálás idejében történő mun­kálatok ugyanolyan fontosak a jó ter­més szempontjából, mint az időben végzett vetés. Az első kapálás pedig már a küszöbön áll. Csakhogy sok szövetkezet nem rendelkezik elegen­dő traktorvontatású kukoricakapával. Ezt tudatosították a szálkái EFSZ gépcsoportjának dolgozói is, mert nekik is csak három saraboló répa­kapájuk volt. Összedugták tehát a fejüket és megszületett az elhatáro­zás. Át kell alakítani a répakapákat. Az átalakítás során a kapák kés­tartó kereteit (1.) megszélesítették 12 cm-es fülek (2.) ráhegesztésével, Ezzel lehetővé vált az oldalsó kések szélesebbre állítása 50 cm-re, miáltal a kések 5 cm-re haladhatnak a ku­koricasorok mellett. Továbbá szüksé­gessé vált a középső kések (3.) meg­hosszabbítása is, melyet az oldalsó kések levágott darabjainak ráhe­gesztésével (4.) oldottak ✓meg. A2 alváz gerendájához mindkét oldalor kezdték a kukorica első kapálását is. Újításukat nem dugják véka alá. Minden bizonnyal követőkre talál más szövetkezetekben is. Jankus V., Szalka 63 cm-es darabot hegesztettek, s egy alvázra 7 kapát szerelhettek az ed­digi 5 helyett. így megszületett a kukoricakapa. Az elmúlt napokban ezekkel az át­alakított kapákkal 15 hektár napra­forgót műveltek meg és 15-én meg-Terepszemle Pálpusztán megfelelő mellékterméket szállítanak ide. Ez a Torula nem más, mint a szeszfőzésnél keletkező mellékter­mékek újrafeldolgozása után nyert anyag, amely vitaminokat és aránylag sok fehérjét tartalmaz. Jő hatást érnek el vele a takarmányozásnál és ezzel csökkentik a száraztakarmá­nyozásról a zöldtakarmányozásra való átmenettel járó különleges kompliká­ciókat. Az állatállomány megtekintése után Beke elvtárs kíséretében megtekin­tettük a mezőt is. örömmel újságol­ta, hogy gyors ütemben halad a répa­­egyelés, amelyet ők kezdtek elsőnek a környéken. Hajtman Irén, Hugyec Júlia. Ba­lázs Erzsébet, Vasvera Mária, Hajt­man Anna és a többi fiatal keze alatt ég a munka. Két hét leforgása alatt el is felej­tik, hogy egyelés is van a világon — világosít fel Beke Antal, a gazdaság vezetője és Földes János munkacso­portvezető. Mindent időben, gyorsan elvégez­nek. A fő dolog, hogy bizalommal támaszkodhassanak az állami gazda­ság minden egyes dolgozójára. Ezek a fiatal lányok, de az idősebbek is vállalták, hogy két hét alatt kiegye­lik a répát. Bíznak a gazdaság ve­zetői a vállalások teljesítésében, mert sokszor bebizonyították már a dolgo­zók, hogy adni lehet a szavukra. Például mi volt itt kora tavasz­­szal — kezdte el Beke Antal. A mun­ka a körmünkre égett, vetni kellett, szántani és még egyéb munka is akadt. Összehívtam egy rövid meg­beszélésre a munkásokat és őszintén feltártam előttük a helyzetet. Meg­mondtam nekik, mi a tennivaló, mennyire fontos a tavaszi mezőgaz­dasági munkák gyors elvégzése. Ha elmaradunk — nem lesznek eredmé­nyeink. Azt is megmondtam nekik, hogy csak bennük bízom. Mi történt azután? A traktorosok vállalták a gépek maximális kihasználását. Egy­szerre ugrottak fel, hogy majd ők megmutatják, mit lehet tenni. Olyan kukorica-vetőgéppel, amellyel 8 óra alatt normális viszonyok között hat hektárt vethetnek, egy nap 25 hek­tárt is bevetettek.- Igaz. nem 8 óra alatt, de amikor pirkadt, már a ku­koricatáblán voltak és a lebukó napot is onnan látták a kukoricavetők. így kell beszélni az emberekkel; őszintén, akkor nem marad el az eredmény. Szép határa van Pálpusztának. Foglyok berrennek fel a hintó mel­lől, túzokot látunk tojáson ülni a búzavetésben. Jól érzi magát a zöld búzában, csak a csallóközi szellő cirógatja. Óriási nyugalommal ter­peszkednek a hatalmas táblák, de ott, ahol a munka folyik, pezseg az élet. Ide hallatszik a dohánypalántázók éneke, akik egy-két nap alatt vé­geznek a palántázással Ezután jöhet a többi munka sorra. Mindennel meg­birkóznak a pálpusztai gazdaság dol­gozói. Bagota István 1962. május 23. Rövid terepszemlére indultam Pál­­pusztára. A Komáromi Állami Gaz­daságnak ez a részlege híres a ma­gas tejhozamról és még több más eredményről is. Beke Antal részleg­­vezető szívesen kalauzolt végig a majoron. Előszöris azokat a híres teheneket mutatták meg, melyekről az egész komáromi járásban beszél­nek. Nagytőgyű, szép tehenek. Az állomány közöt akad olyan is, ame­lyik 30 literes fejési átlagszintet tart napról napra már elég hosszú ideje. Kurcsik Lajos 12, Kamocsai Kálmán pedig 11 literes napi fejési átlaggal büszkélkednek. Büszkélkednek? Szóra sem tartják érdemesnek az egész esetet. Mindenhol így kellene ennek lennie — beszélik és még ráadásul nem elégedettek eredményeikkel. Majd legközelebb, ha találkozunk, még értékesebb eredményekkel lep­nek meg — mondogatták. Hogyan érték el ezt a jő tejelési átlagot? Ennek alapja legalábbis Pálpusztán a jól tejelő fajtaállomány, a kielégítő takarmányozás és nem utolsó sorban a gondozástól, pontos etetéstől függ. A takarmányozás alapját a szilázs képezi. Nemsokára, amikor elfogy a szilázs, legeltetni is fognak, de amíg tart a tavalyi takarmány, csak mód­jával legeltetnek. A zöld maradjon későbbre, amikor már igazán szük­ség lesz rá. Most egy új módszerrel is kísér­leteznek az állami gazdaságban. A nagyléki részleg szeszgyárából Torula nevű. takarmánvozási célra A nagycsalomijai szövetkezetben is lényegesen megjavult a munka­­szervezés. A tavaszi munkák első szakaszában a traktorosok közül kü­lönösen kiváló munkát végzett Szöl­­szki Vince, aki naponta 15 hektárt is vetett. A traktorosok és a többi szövetkezetesek jó munkája révén a szövetkezet már jól előrehaladt a növényápolásban. Petényi Bertalan szövetkezeti elnök már azt újságolta, hogy kapálják a kukoricát. — Il­ls, amelyet rendszeresen ertekelnek, mind a mennyiséget, mindpedig a minőséget figyelembevéve. Járásunkban főként a kukoricát érinti a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság által hirdetett verseny. így például a bátorkeszi szövetkezetben a szántó 37,8 %-án termesztenek szemeskukoricát. Nem­igen maradnak le mögöttük a mada­­riak (31,3 °/o), s a szilasi szövetkezet sem (30,3%). Perbetén 24,2 %-ot irányoztak elő, s bevetették a szántó­nak közel 30 százalékát. Takarmányrépa vetésben a szigeti, réti, hetényi és a komáromi szövet­kezet mutat fel átlagon felüli ered­ményt. Elégtelen a komáromi járás mező­gazdasági üzemeiben az öntözőbe­rendezések kihasználása, főleg a ta­karmánytermesztés terén. Annyi ön­tözőberendezés van a járás területén, amely 4000 hektár takarmánynövény öntözését tenné lehetővé, de az egyes ■szövetkezetek vezetőinek meg nem értése miatt eddig csak 1000 hektár­nyi takarmányterületet öntözünk. Hegedűs József (Komárom) A legfontosabb növényápolási mun­kák egyike a komáromi járásban a cukorrépa egyelése. Május 20-ig a terv szerinti 3000 hektárból 1200 hek­tárnyit egyeltek ki; ezenkívül 7000 hektár kapás növényt megsaraboltak a járás mezőgazdasági üzemei, s 600 hektár burgonyát megkapáltak. Ezenkívül nagyon fontos feladat az őszi gabonafélék fejtrágyázása, csakhogy ehhez nem kapunk ele­gendő műtrágyát, főképp salétromot, így az árpákat sem tudjuk kellő­képpen fejtrágyázni. A tavaszi munkák elvégzésében nagy szerepet töltenek be a komp­lexbrigádok. Nekik köszönhető, hogy a tavaszi kalászosokat négy nap alatt elvetették. Természetesen, ehhez hoz­zájárult a szocialista munkaverseny nagyon erős a fertozottseg. Éppen ezert — különösen ha a bagolylepkére kedvező a tavasz — nagyobb a kár­tétel. Egybevetve a bagolylepke-lárva és a báb kárté­telét, megállapíthatjuk, hogy általában erős a fertő­­zöttség. Ellene DDT-t és HCH-t használunk. Az egyéves szipolylárvák (Anysoplia) száma újra emelkedőben van, ezért várható a kártétel. A kétéves szipolylárva-fertözöttség előreláthatólag a felére csök­ken. Csak helyenként várható gyenge kártétel. A talaj megmunkálásával a tojások és a bábok, részben a lár­vák is tekintélyes mennyiségben elpusztíthatok. A májusi cserebogár-lárvák száma erősen csökkent az előbbi évekhez viszonyítva. Az eme talajlakő kár­tevők elleni védekezés, sajnos, nagyon nehéz, s a lárva szedetésen kívül csak sűrűbb növényállomány meg­hagyásával tudjuk a kárt csökkenteni. Különben a pa­jorok irtására a HCH tartalmú szerek folyadék vagy por alakban használhatók. Bebizonyosodott, hogy a haj­dinával bevetett területeken a pajorok elpusztulnak. Idén az egész országban igen erős levéltetű-kártétei várható. A hosszú, száraz ősz nagyon kedvező volt a levéltetvek tovajárasára. A levéltetvek ugyanis csak ősszel raknak tojásokat a téli gazdanövényekre, a kecs­kerágó, labdarózsa és jázmin ágaira. A három gazda­növény közül főleg a kecskerágóra rakják tojásaikat, tehát a várható kártétel alapjául szolgáló újjnyi vas­tagságú ágakat, illetve vesszőket erről gyűjtjük be. Levéltetvek ellen HCH tartalmú vegyszerekkel porozunk vagy permetezünk, főleg a magrépa-területeken. Igyekeznünk kell tehát a lehető legkisebbre csök­kenteni azt a hatalmas kárt, amelyet a rovarkártevők évről évre okoznak népgazdaságunknak. Ez a fáradozás azonban csak akkor lesz eredményes, hogyha a cukor­­répatermejő szövetkezetek és állami gazdaságok dol­gozói, szakirányítói idejében igénybe veszik a rendel­kezésre álló gépeket és növényvédő szereket, mert a közös munkán múlik a védekezés sikere. -tis-A magas cukorrépahozam nemcsak a kellő trágyázás­tól és a megfelelő agrotechnikai munkálatoktól, de főleg a répa kártevői elleni sikeres védekezéstől függ. Napjainkban már tapasztalhatók a répabolha kárté­telei. Ezt követik a répabarkó és valamennyi különböző rovar- és gombabetegségek is. A sikeres védekezés szempontjából a következőkben röviden ismertetjük a cukorrépa-kártevők várható meg­jelenését, valamint az ellenük való védekezést is. A répabolha (Chaetocma tibialis) közepes erősségű kártétele várható az egész ország területén. Ellene elsősorban elő kell segíteni a répa gyors fejlődését, hogy ellenállóbbá tegyük a bolhák- támadásával szem­ben. Helyes agrotechnikával és a HCH-es porozással lehet ellene védekezni. A lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris) fer­tőzése tavaly — az előző évekhez viszonyítva — erő­sebben növekedett. Jól kell felkészülnünk idei várható kártételének elhárítására. Bebizonyosodott azonban, hogy a répabarkó irtására a DDT-készitmények hatása csekély, legjobban beválnak a HCH-készítmények. A kisdrótférgek csaknem az egész ország területén találhatók. A nagydrótférgek, vagyis a pattanóbogár (Elateridae) lárvái fokozatosan terjednek és a fertő­­zöttség növekedik. Az áldrótféreg lprvái tavasszal már csak aránylag rövid ideig károsítanak, de ez az időszak összeesik a fiatal répa legválságosabb idejével, ezért egyes helyeken érzékeny károkat okozhatnak. A drótférgek (pattanőbogarak) elleni védekezés a sok gazdanövénye miatt, valamint a fejlődési szakasz hosz­­szúsága és a lárvák talajban való tartózkodása miatt sok nehézséggel jár. E kérdést mindeddig még nem oldották meg gyökeresen. Főleg agrotechnikai és vegyi módszerek segítségével csökkenthetjük kártételét. Ki­sebb területeken a drótférget szénkéneggel vpgzett talajfertőtlenítéssel irthatjuk. A bagolylepke-lárva fertőző tevékenységének bizo­nyos fokú csökkenése észlelhető, azonban még így is Járási méretben, az állattenyész­tést illetően a helembai szövetkezet került az első helyre a negyedévi értékelés során. Ez a közös gazdaság a termelés más ágazataiban is keresi és gazdaságosan ki is használja a rejtett tartalékokat. Tudvalevő, hogy ez a község ha­zánk legdélibb fekvésű települése. Határa jórészt a Duna mentén, festői dombok között terül el. Jelenleg kutatók és mérnökök vizsgálják, hogyan lehetne leggazdaságosabban kihasználni ezt a területet, ahol a kezdődő nyár megszorult melege minden gyümölcsfélét 3 — 4 héttel hamarabb érlel, mint máshol. A szövetkezetesek már megelőzték a termelés szakosításának most ké­szülő tervét. Hét hektár termőre forduló barackost tudhatnak magu­kénak. Nemesített szőlőjüket 3 hek­tárral szélesítik. Az új telepítésnek 98%-a megéledt. Két hektáros halastavuk-van, ame­lyen kacsákat is tenyésztenek. A ka­csa- valamint a haltenyésztés olyany­­nyira jól bevált, hogy az idén — saját beruházási eszközökből — még egy hektárral bővítik a halastó terü­letét. G. J. Legolcsóbb szilázs A^hús, tej és bármelyik állati ter­mék olcsóbb termelésének előfelté­tele, hogy talajegységenként a leg­nagyobb tömegű értékes takarmányt nyerjünk. Ha összehasonlítjuk például a takarmányrépát a kukoricával, ki­derül, hogy 15 %-kal több száraz­anyagot nyerünk a kukoricából. Né­met tudósok nyolcéves tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a kukoricá­ból készült szilázs 25 —50 %-kal ol­csóbb a takarmányrépánál. (Wold Crops -k-)

Next

/
Thumbnails
Contents