Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-23 / 41. szám

A csenkei erdőben sok a gyöngyvirág - mondják 'a környéken —. Ha valakit vonz e szép tavaszi virág bódltő illata, és az apró fehér kely­­hecskék birodalmából kitekint a homokos Duna-melléki er­dőből, még az árnyékban rin­gó növénykékné! is szebb lát­vány tárul elé. Karcsú, hajla­dozó leányok csípőjén időnként pajkosan villan a bujócskát játszó tavaszi nap aranyesőt ont,ó sugara. Vidámság, élet, munkakedv jellemzi a kertész­lányokat, akik a Kismuzslai Állami Gazdaság csenkei rész­legén szorgoskodnak. Juhász Sándor főkertész vezetésével már elvégezték a koratavasziak pikírozását és palántálását. Do­log akad bőven, mert a gyom ellen hadjáratot indítottak a Muzsláről autóbuszon naponta idejáró lányok és asszonyok. — Milyen kiterjedésű a ker­tészet és mennyi az itt dolgo­zók száma — tettük fel a sok nő láttán Juhász elvtársnak kíváncsian a kérdést. — A kertészet 24 hektáros s ezen a területen 44-en dol­gozunk, ebből 8 férfi. A kerté­szeten kívül még 24 ha kuko­rica és 6 ha burgonya művelé­sét is ránkbízta a gazdaság vezetősége, azonkívül öntözzük 51 hektárnyi területen a takar­mányozási célokat szolgáló őszi keveréket, hereféléket és majd az őszi keverék betaka­rítása után földbe kerülő má­sodvetésű csalamádét. így te­hát kertészeti munkacsopor­tunk idén 75 hektáron dolgo­zik. — Jó kukoricatermésre szá­mítanak? — Magas, 50 mázsán felüli termést akarunk elérni szeme­sen az egész ránkbízott terü­leten, de másfél hektáron 120 mázsás hektárhozammal szá­molunk. Egy 4 hektáros táblán pedig szemeskukoricából hek­táronként 100 mázsát szeret­nénk elérni. — Természetesen nagyobb trágyaadagokat alkalmaznak az egy hektárra számított 120 mázsás szemeskukorica meg­termelése érdekében. — Igen, 6 mázsa kénsavas amóniákot, 6 mázsa szuper­­foszfátot és 6 mázsa kálisót juttatunk a földbe egy hektár­ra számítva, de ezenkívül bő­ven szórunk osztravai salétro­mot is a talajra. — Milyen eredménnyel zárult a kertészet számlája tavaly és melyik termény adta a leg­nagyobb jövedelmet? — Az elmúlt évben 23 hek­tárról 1 014 000 korona volt a bevétel, s így átlag egy hek­tárra 44 086 korona jutott. A legjobban a magra termesz­tett Erfurti karfiol fizetett, mert fél hektár területről 370 kg tisztított magot nyertünk, ami a mázsánkénti 60 000 ko­ronás áron számítva 222 000 koronát jelentett. Ez a hatal­mas levélzetű fajta kitűnő mi­nőségű, mert rózsái tömörek, nem sárgulnak meg könnyen, elérik a 2 kg súlyt is és a nö­vény egyszerre kidobja a virá­got. Tavaly 50 °/o-ban kiváló minőségűbe vette át karfiolun­kat a zöldségfelvásárló válla­lat, olcsó „levesminőségű“ egy­általán nem volt közte. Idén magra az ennél még jobb Dá­nia fajtát termesztjük, amely­nél éppen megkezdődött a ró­zsák kötése. • — Idén milyen zöldségfélé­ket termesztenek? — Tavaszi káposztaféléket „Az első karfiolok már rózsát kötnek“ Sándor főkertész — mondja Juhász (A szerző felvételei) 4,5 hektáron, magnövényeket 6 hektáron, ebből karfiolt fél hektáron, hagymát ugyancsak fél hektáron, kelt, majoránnát, sárgarépát és petrezselymet pedig egy-egy hektáron. To­vábbá 5,5 hektáron paradicso­mot, uborkát, paprikát, zellert és téli káposztát termesztünk 2-2 hektáron. — A 75 hektárnyi terület megmunkáláséra, illetve öntő- ‘ zésére milyen munkaeszközök állnak a kertészeti csoport rendelkezésére? — Három motoros szivattyú, ebből kettő 1200 liter percen­kénti nyomást fejt ki és 27 ló­erős nyersolaj motorral műkö­dik, egy pedig 1300 liter vizet vesz fel a Dunából és 32 kilo— wattos villanymotorral dolgo­zik. Ezenkívül 600 darab 6 mé­ter hosszúságú csővel rendel­kezünk, de "további 700 darab fémcső érkezését várjuk a na­pokban s ezzel együtt 7800 méter vízvezető csővel dolgoz­hatunk idén. Van még 15 darab sugártörő szórófejes körper­metezőnk, 12 darab újfajta PÚK jelzésű permetezőnk, amelynek erős a vízlövése, és így a magasfeszültségű áram­mal működő villanyvezeték huzaljai alatt is bátran perme­tezhetünk vele. A csoport egy Holder jelzésű kistraktorral és egy RS-09 jelzésű eszközhordozó traktor­ral, valamint egy pár lóval is rendelkezik. A Holdért homo­kos talajunkon kis súlyánál fogva a sorközi művelésre nem tudjuk alkalmazni, mert „fá­ról“. Nálunk például a cseh­szlovák gyártmányú KPN — 6A jelzésű és hátulról irányítható saraboló felel meg, amelyet Zetor 25-ös húzhat. A Holdért csak műtrágyázásra, növény­­védelemre, főként Dynociddal végzett porozásra és permete­zésre használhatjuk. Meg kell említenünk még, hogy kerté­szetünk üvegház nélkül dolgo­zik. Javasoltuk, hogy a meg­lévő fémcsövek felhasználásá­val a melegágyak alját fűthe­­tővé tegyük, s ezeket a fém­csöveket, a palántázás után továbbra is, úgy mint azelőtt, rtnfŐ7ésre használtuk volna fel. Ezt a kevés befektetéssel meg­oldható melegágyfűtést, amely a fejlődő növények részére üvegházi környezetet teremtett volna, Érsekújvárott a bank illetékes dolgozói nem hagyták jóvá. Távozásunk előtt szemtanúi voltunk a kiváló szorgalommal dolgozó kertészlányok felhábo­rodásának. Bérelszámolójuk, akit ez alkalommal nem kívá­nunk megnevezni, a bérlisták bejegyzéseit a főkertész meg­kérdezése nélkül, önkényesen megváltoztatta, s volt aki 200 koronával is kevesebbet kapott a dolgozók közül. A kertészet dolgozói ugyanis egész évre járó szabadságukat egy-két­­naponként veszik ki, amivel a bérelszámolónő nem akar egyetérteni. Hibák történnek, nem is ez a baj, csak azzal nem tudunk egyetérteni, hogy a tavaly járási méretben a második legjobb helyen vég­zett és a szocialista munka­brigád címet elnyert kollektíva tagjait éles szavakkal szidal­mazta. Reméljük, hogy az ál­lami gazdaság igazgatósága gondoskodik arról, hogy ilyen eset a jövőben ne forduljon elő. Kúti Szilárd ★ ★ ★ Molnár Pálné a szálkái szövet­kezet baromfigondozója a CSKP XII. kongresszusának tisztele­tére tyúkonként 100 tojás he­lyett 120-at ad a közellátásnak. (Foto: Jankus, Szalka) Nagyszerű emberek Gyönyörű, napos időben robogott motorkerékpárunk a Te­­kovské Luzianky-i határban. Az üde, zöld mező szinte jó a szemnek. Az út baloldalán serény munka folyik. Az asszonyok és lányok dohányt palántáznak. Molnár János, a szövetkezet elnöke a cukorrépa és a kuko­ricatáblák közt hirtelen lefékez Ugyancsak időben vetették el a répát és a kukoricát. Hasonlót aligha találni a környéken. Látszik, hogy alaposan előkészítették a talajt, mielőtt belé­­vetették a magot. Már most megállapítható, hogy a föld hálás lesz a termelőnek. A répa vetésterülete 41 hektár. Termelési tervük szerint 450 mázsás hektárhozammal számolnak, azonban a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére 460 mázsás átlaghozamra tettek kötelezettséget. A szövetkezet fiataljai Banda Magda és Tamás Károly vezetésével mintegy 25-en 10 hektár répa ápolását vállalták. Kötelezettségvállalásuk 500 mázsás hektárhozam el­érésére irányul. Kukorica vetésterületük összesen 80 hektár. Ebből fele a Lednicei félkései, magtermesztő terület. Hektáronként 42 má­zsa szemtermést terveztek, de vállalásuk 45 mázsára szólott. A fiatalok itt is kitettek magukért. Elvállalták 15 hektár kukorica megművelését, s kötelezték magukat 50 mázsás hek­tárhozam elérésére. A szövetkezet vezetősége a fiatarok mun­kájához minden segítséget megad. Támogatja, segíti őket min­den téren. A dolgozók gyors és jó minőségű munkáját prémiummal jutalmazzák. Ez évben a prémiumalapra 300 000 koronát ter­veztek. A gabonaféléknél a terv túlteljesítését 25, az ipari növényeknél — eb be a csoportba so rolták a kukoricá is — 40 %-os pré miumot fizetne! ki. Ezenkívül a cu korrépa tervezet időre történő ki egyeléséért hektá ronként 100, a ku korica növényápo lási munkáinak ugyancsak terve zett időre történ' elvégzéséért pedi 50 korona időpré miumot fizetne! hektáronként. A szocialista mun kaverseny nagy mozgató ereje szövetkezetnek, i CSKP XII. kong­resszusára 58 egyé­ni és 2 kollektív vállalást tettek 197 039 korona ér­tékben. Jó munká­jukért a járási nemzeti bizottság odaítélte az. EFSZ-nek az első termelési csoport legjobb szövetkezetének kijáró legma­gasabb kitüntetést, a járás vörös vándorzászlajának első foko­zatát 4000 korona különjutalommal együtt. — A szövetkezet alapos jó gazdálkodását mutatja az is — jegyzi meg Gubis Valéria főkönyvelő, aki 1956-ban a zselízi Jednotából jött a szövetkezetbe —, hogy tavaly hektáronként 10 711 Kés nyerstermelést értünk el, és a piaci termelés terén 7692 koronát mutattunk ki. A szövetkezeten belüli jó üzemszervezés nem új keletű, hanem egész a megalakulásig vezethető vissza. Nagy előnye a szövetkezetnek, hogy Molnár János, az EFSZ elnöke kezdet­től fogva az elnöki és az agronómus funkcióját tölti be. A 474 hektáros 115 taglétszámú szövetkezetben elegendő munkája akad. Szakszerű, becsületes jjiunkát fejt ki, s ebből a közös­ségnek komoly haszna származik. Jó munkáját figyelemmel kísérik az illetékes szervek is. A napokban nagy megtisztel­tetésben részesült. Bejegyezték nevét a kerület emlékkönyvébe a legjobb dolgozók közé. Jövőre az EFSZ azzal a szándékkal, hogy jobban bekapcsol­hassa az asszonyokat a munkába, napközi óvodát létesít. A napokban megkezdték egy négy családot befogadó emeletes lakóház építését. Hogy kik költöznek majd bele, ha elkészül? Természetes, hogy a szövetkezet tagjai, akiknek legnagyobb szükségük lesz új lakásra. Nagyszerű emberek. Jó gazdák. Így ismerik őket szerte a környéken. S ami a legfontosabb, lehet tőlük tanulni gazdál­kodni, termelni s hogyan kell az emberekkel bánni. HOKSZA ISTVÁN A járási pártbizottság titkára Juraj Durík elvtárs jókívánságait fejezi ki Molnár János elnöknek a további sikerekhez ,(Foto:-J. Saimer) Oz ötéves terv négy év alatti teljesítéséért a kosicei járásban is he­ves verseny folyik. Mint minden járásban, úgy itt is akadnak befutottnak számító szövetkezetek, ame­lyektől biztos győzelmet vár­nak. Nálunk ilyen: a kenyheci, pederi, jászói, szesztai, alsó­­lánci szövetkezet és még jóné­­hány. De ezek közül is a kenyheci EFSZ a legesélyesebb és utána a péderi következik. Az érdek­lődés központjába az élenjáró versenyző került. De itt a szo­kástól eltérően, az első nem a másodiktól tart, hanem olyan­tól, akit a „szurkolók“ egyelőre számításba se vesznek. A rangadót ebben az eset­ben a kenyheci szövetkezetnek a szomszédos migléci EFSZ- szel vívott párbaj jelenti. Az utóbbiról keveset hallunk, pe­dig nem lesz véletlen, ha meg­előzi vetélytársát. Hogy a két szövetkezet rég­től versenyez egymással, egy baráti beszélgetésből tudtuk meg; ami a két szövetkezet mezőgazdásza között folyt le egy értekezlet szünetében. — Te Gyula — fordult Medve elvtárs, a migléci EFSZ mező­gazdásza a kenyheci szövetke­zet mezőgazdászához — ez őszön már annyi vetőmagot adhatnátok a nagy termöképes­ségű búzafajtákból, hogy az egész területre elég legyen. — Adunk. Búzáért búzát — felelte Pataky elvtárs, majd kíváncsiságunkat megértve folytatta: — Régi vetélytársunk a mig­léci szövetkezet. A fő növé­nyek termesztésében hol ők, hol mi érünk el nagyobb ered­ményt. A múlt évben a mi szö­vetkezetünk a hazai és külföldi nagy termöképességű búzafaj­­tákből is termesztett. Igaz, csak kísérletképpen, de annyi vetőmag lett belőle, hogy az egész vetésterületre elegendő­nek bizonyult. Ezt akarják ők is .az idén. — De ha éppen ezzel előzik meg a kenyhecieket: — Több jut a népnek - mondta mosolyogva. — A múlt évben átlagosan 25,6 mázsát értünk el hektáronként, de az új búzafajták jóval többet termeltek. A San Pastore 41,6 mázsát, a Diana 46,5, a Kosúti búza 33,4, a Pavlovicei 198-as 41,02 mázsát termett, míg az ellenőrzésre vetett Szlovák 777-es 29 má-sát adott hek­táronként a kísérleti parcellán. — Milyen volt a búzatermés Miglécen? — Mi valamivel nagyobb át­lagot értünk el. Kereken 27 mázsát hektáronként, de nem volt egy parcellánk sem, ame­lyik 40 mázsát adott volna — magyarázta Medve elvtárs. Rangadó előtt A múlt őszön minden földbe ezekből a fajtákból vetettek a kenyheciek, mi meg csak a kí­sérleti parcellákba, tehát ez évben lemaradtunk. A szom­szédok példáján elvégeztük az ősziek téli fejtrágyázását, de az új búzafajta előnyét csak ugyanolyan fajtával hozhatjuk be. Az ötéves terv négy év alatti teljesítésének versenyét azon­ban több termelési ág dönti el. Meglátogattuk mindkét szövet­kezetét, hogy jobb áttekintést nyerjünk a versenyzők előké­születeiről. Érdemes összeha­sonlítani eddigi termelési ered­ményeinket, mert ezekből is lehet következtetni. Kenyhecen: Miglécen: Az elért hektárhozamok mázsában: Év: 1959 1960 Búza 30,3 24,94 Rozs 27,1 23,3 Árpa 22,5 23,2 Cukorrépa 446 200 Kukorica (szemes) 29,8 59,1 silókukorica (nincs kimutatás Ezekből az eredményekből is kitűnik, hogy eddig fej fej mellett haladva versenyzett a két szövetkezet. Az 1960. évi terméscsökkenést, egyes növé­nyek esetében, a Hernád folyó áradása okozta a kenyheci EFSZ-ben és a migléciben is. Azonkívül itt is, ott is akadnak savanyú talajok meg semleges kémhatásúak. Ettől is sok függ a hektárhozamok alakulásában. De a feltételek egyenlők. 1961 1959 1960 1961 25^6 35 18 27 21 21 20 21 23.6 22 17 29 312 475 314 277 42.6 33, 29 22 róla) 380 480 300 A kenyheci EFSZ 727 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodik. Ebből 573 hektár a szántó, 119 ha a legelő, 68 ha rét, a többi szőlő. Állatállomá ­nya: 490 szarvasmarha, ebből 172 a tehén. Sertésállománya 700, ebből 88 anyakoca. Juh­állománya: 239 anya és 288 kisbárány. Miglécnek 740 hektár a me­zőgazdasági területe. Ebből 505 hektár szántó, 185 ha legelő, 45 ha rét, 5 ha "szőlő. Állat­­állománya: 357 szarvasmarha, ebből 103 tehén. Sertésállomá­nya 708, ebből 102 anyakoca. Juhállománya 303 anya és 204 kisbárány. Az anyajuhok szá­mánál itt is nagyobb szaporu­latot várnak. A szarvasmarhatenyésztésben mindkét helyen a fertőző be­tegségek akadályozzák a ter­vezett állomány elérését. Keny­hecen a gümőkór, Miglécen pedig a fertőző elvetélés pusz­tít, de az ötéves terv végére felszámolják. Az elért eredményekről tiszta képet csak akkor kaphatunk, ha azt is tudjuk, hogy mennyi a bevétel és mennyi volt a termelési költség. Kenyhecen: Miglécen: Bevétel egy hektár mezőgazdasági területre koronában: Év: 1959 1960 1961 1959 1960 1961 növénytermesztés 1049 972 1397 1056 896 1004 állattenyésztés 2826 2617 2556 2242 2616 2477 összbevétel: 4482 4881 4955 3579 4400 5315 Kiadás egy hektár mezőgazdasági területre koronában: növénytermesztés — — 479 557 377 332 állattenyésztés — - 629 369 429 690 összkiadás: 2014 1906 2377 1341 1809 2473 Ezekből a számadatokból a: Is megállapítható, hogy a mig­léci EFSZ már előző évekber is túlszárnyalta nagynevű ve­télytársát és a kenyhecieknel is sikerült a visszavágó, pedij a két szövetkezetben nemcsal az agronómusok segítik egy­mást, hanem jóformán minder ember. Kölcsönös tapasztalat­­cserével és egymás segítéséve! akarják fellendíteni a szemes­kukorica és a silókukorica ter­mesztését is. A múlt évben sok szó esett a két szövetkezet egyesülésé­ről. Nem ártana! De sokat használ az ilyen verseny is. Kéi EFSZ versenye Különösen azon a téren hasz­nálhatnak egymásnak, amely­nek eredményeit nem lehet számadatokkal kifejezni: A kenyheci EFSZ a munkaszer­vezésben és az új módszerek bevezetésében jóval megelőzte vétélyíársát, a migléci szövet­kezet pedig a kultúra terén jutott előbbre. Ha még ezen a téren is közös nevezőre jut­nak a kölcsönös segítség révén, nem igen akad szövetkezet a kosicei járásban, amelyik meg­előzné őket az ötéves terv négy év alatti teljesítésében. CSURILLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents