Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-16 / 39. szám

Háromnegyed milliós vállalás Több mint háromnegyed millió ko­rona értékű kötelezettséget vállaltak a Párkányi Állami Gazdaság dolgozói pártunk XII. kongresszusának tiszte­letére. Pontosan 787 434 korona ér­tékben. Ebből az összegből 348 876 koronát a növénytermesztési dolgo­zók, 331759 koronát az állattenyész­tési gondozók vállaltak és 86 000 ko­rona értékű a központi műhely dolgozóinak vállalása. Ha pedig a kollektív és az egyéni vállalásokat vesszük figyelembe, akkor ez az ösz­­szeg így oszlik meg: 436 677 korona értékű kollektív vállalás, az egyéni vállalás összege pedig 351 788 korona. (Nagy József) Iskola a dombon métől. Mindenki végzi a dolgát, mindenki győzni akar majd; a fut­ballcsapat, a röplabdázó lányok, Tim­­kó Kati, Tóth Irénke, Tarr Erzsi és Fekete Csaba is. — Persze nemcsak az a célunk, hogy egyes sportágakban jó vagy jobb eredményeket érjenek el fiatal­jaink — mondja Kalapos elvtárs — hanem azt akarjuk, hogy minden sportágba belekóstoljanak, hogy min­den sportágnak ismerjék az alapjait, s ezáltal ha majd hazakerülnek, ők is segítsenek a falu sportjának előbbrevitelében. Az órájára pillant, s odakiált a labdát kergetőknek. A* lányok röplabda-csapata Tarr Erzsiké Új módszerrel E tavaszon minden mezőgazdasági munkára nagy gondot fordítottunk, de legtöbbet a kukoricával törőd­tünk. Hiszen ez a növény mezőgaz­daságunk fő növénye. Ezzel oldhatjuk meg a takarmánytermesztés kérdését, mert mind magtermesztésre, mind silótakarmánynak kiváló. Ezt szem előtt tartva 450 hektárra bővítettük a kukorica vetésterületét. Ebből 200 hektárt az új módszer segítségével termesztünk. Martincsek Márton és Motejcsik Vilmos traktorosok négy­zetesen vetették be a 200 hektár kukoricát, mégpedig nagyon ponto­san, mert ettől függ a kukoricater­mesztés további munkájának sikere. Ugyanis ez a két traktoros vállalta, hogy a 200 hektár kukorica minden ápolási munkáját az agrotechnikai határidőben végzik el. (Kása Mihály, Nemesócsa) Kiadja a Meid-, Erda, és Vfzgazdaságt Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Pathd Károly — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava. Suvorovová 16. — Telefon: főszerkesztő 515 58. szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese. 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632, aglt-prop. osztály 639 szakmelléklet 519 - Nyomja a Polygraflcké závody. n. p., Bratislava, ul Februárového vltazstva 6/d - Terjeszti a Postai HIrlapszolgálat előfizetést felvesz . minden poatahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai HIrlapszolgálat — sajtőklvlte II osztály — Praha I., JindfISská ul. 14. intézi. - Előfizetési díj évente 36.40 Kős, K-10*21139 A futball-csapat A helyes gazdálkodás eredménye megmutatkozik a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelkedésében is, hiszen az elmúlt évben a tervezett 16 korona munkaegység helyett 17 koronát fizettek ki a tagságnak és a szociális alapra is 50 ezer koronát helyeztek el. Ebből az idén már csa­ládi segélyt fizetnek ki a szövetke­zeti dolgozóknak. A kulturális alapra 20 000 koronát fordítottak, s az idén is 26 000 koronát terveztek, amelyből szakkönyveket vásárolnak és kirán­dulásokat rendeznek valamelyik szo­cialista országba. Hogy az ipolybalogi szövetkezete­­sek jól gazdálkodnak, arra bizonyí­ték az első negyedévi mérleg is. Az első negyedévi húseladást a követke­zőképpen teljesítették: sertéshúst 115,46 %-ra, a marhahúst pedig 111,84 %-ra. A tojáseladásnál problémák merül­tek fel, mivel a szövetkezet tyúk­állományát TBC miatt ki kellett se­lejtezni. A tojáseladásból a lemara­dást a tagság pótolta és több mint 10 000 darabot adtak el a közellátás részére az első negyedévben. K o n c z János, könyvelő (Ipolybalog) Az ipolybalogi szövetkezetesek vál­lalták, hogy a harmadik ötéves terv feladataival négy év alatt megbir­kóznak. Ez a község a felszabadulás óta rendszeresen eleget tett minden évben a járás által kitűzött felada­tainak, sok esetben pedig még túl is szárnyalta az előirányzott tervet. Példaként említhetjük meg az 1961- es évet, amikor az EFSZ 280 q gabo­nával többet adott el, mint ameny­­nyit a terv előirányzott. Szorgalmas munka -jó eredmény mesztéséről, fejtrágyázásról mű­trágyával, hígtrágyával stb. Sze­retnénk, ha pályázóink a konkrét eredmények mellett beszámolná­nak a hiányosságokról is, de ez esetben tegyenek konkrét javas­latokat azok eltávolítására. A vitacikkek írói minden eset­ben a helyi konkrét adottságok­ból induljanak ki és javaslataik­ban is a helyi körülményeket ve­gyék figyelembe. A beküldött pályaműveket sor­rendben közöljük lapunkban. En­nélfogva kérjük olvasóinkat, leve­lezőinket, hogy írásaikkal mielőbb jelentkezzenek, hogy azokkal moz­gósítani tudjunk a takarmányalap biztosítása érdekében. A pályamű terjedelmét 3 — 4 gépelt oldalra szabtuk meg. A vitát a mai nap­pal indítjuk és június 30-án zár­juk. Tehát a pályaműveket leg­később június 30-ig küldjék szer­kesztőségünk címére. A legjobb, legértékesebb íráso­kat az alant felsorolt díjakkal ju­talmazzuk: JUTALMAK: 1. díj: táskaírógép 2. díj: Flexaret V/A típusú fény­képezőgép 3 — 5. díj: Flexaret IV. típusú fényképezőgép 6 — 7. díj: Pobeda karóra 8 — 9. díj: 5 — 5 kötet értékes könyv Reméljük, hogy olvasóink ugyan­olyan lelkesen fognak majd tol­lat, mint a közelmúltban befeje­ződött nagy ankétünk alkalmával, és ezzel hathatósan hozzájárul­nak kitűzött célunk eléréséhez. A Szabad Földműves szerkesztősége Mezőgazdasági termelésünk egyik kulcskérdése a kellő meny­­nyiségű és minőségű takarmány biztosítása. Ezen dől el az állat­­tenyésztésünk jövője, a tervezett állati termékek elérése, ami mind a közellátás kielégítésének, mind pedig iparunk nyersanyaggal tör­ténő ellátásának nélkülözhetetlen előfeltétele. Az évről évre visszatérő takar­mányhiány szinte krónikus beteg­sége mezőgazdaságunknak. Mind­annyiunk érdeke, hogy segítsünk ezen az állapoton, mert ennek magunk és egész népgazdaságunk látja hasznát. Számos élenjáró szövetkezet példája bizonyítja, hogy a tákar­­mánytermesztés terén nagyon sok a kiaknázatlan tartalék. A Szabad Földműves szerkesztősége éppen ezért határozta el, hogy erről a kérdésről lapunk hasábjain vitát indít. Felkérjük tehát olvasóinkat, le­velezőinket, szóljanak hozzá e fon­tos kérdéshez, tapasztalataik köz­lésével és tanácsaikkal segítsenek azoknak a mezőgazdasági üzemek­nek, ahol az önálló takarmány­alap megteremtése megoldásra vár. A Szabad Földműves induló ankétjának célja tehát az eddigi­nél hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy szövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink szilárd takar­mányalappal rendelkezzenek. E célbői elsősorban tárgyalnunk kell a takarmánynövények terüle­tének növeléséről, az új technika és technológia vívmányainak al­kalmazásáról a betakarításnál, köztesek és másodnövények ter-Teremtsünk önálló takarmányalapot Vitát indítunk a takarmánykérdés megoldására • A jó cikkeket tárgyi jutalmakkal díjazzuk • Jobb eredményeink is lehetnének 100 hektárt fölszántunk, s ezzel nö- i véljük a szántóterületet. A felső ha- ( tárban az alagcsövezési munkálatok i befejezése után szintén 100 hektár í szántóterülettel gazdagodunk, amely j eddig, csak a nagy szárazság idején ( termett valamicskét. További termő- t területet nyernénk, ha a dohányföl- j deken és a kertészetben nem hagy- J nánk olyan nagy területeket kihasz- J nálatlanul útnak. Ezeket az utakat J is be kell ültetni és dohánytöréskor J nem olyan nagy dolog 2—3 sor do- J hányszár kivágásával utat csinálni. | Az egész évben kihasználatlanul he- J verő, útnak szánt terület ezen felül J még el is gyomosodik és a következő J években az egész környező szántó- J területet begyomosítja. A szövetke- J zet vezetősége arról is góndoskod- J hatna, hogy a határ különböző ré- J szein található cséplőhelyeket rend- J behozzák, felszántsák és bevessék. j Ennek is nagy jelentősége lenne a ( szántóterület növelése szempontjá- ( ból, mivel a szérűk egyes helyeken ( fél hektárnyi területet is elfoglalnak, ( ami 40 — 50 cséplőhely esetében nagy ( kiesést jelent a termelésből. < A munka gépesítésének növelésére < szövetkezetünkben két egyetemesen < gépesített brigádot alakítottunk, mely ( 860 hektár szántóterületet művel. , Révay Pál, Rimaszécs ( előtt szántunk, ugyanezzel a meg­­okolással. Ám ősszel a gyomok kö­zött alig lehet megtalálni a paradi csomot. Olyan kukoricaterméssel, amilyer tavaly volt, nem lehetünk megelé­gedve. Az alacsony hektárhozamok (20 mázsa) okát nem csupán a ked­vezőtlen időjárásban kell keresnünk, hanem abban is, hogy a kukorica alá tavasszal szántottunk és későn ve­tettük el. Május közepén már kése kukoricát vetni. Ha a kukoricát trá­gyázott őszi szántásba április 15 — 20-ig elvetjük, akkor mi is elérhet­jük a hektáronként másutt már ter­mészetesnek számító 40 — 60, sőt 80 mázsa szemtermést. A burgonyát is mostohagyermek­ként kezeljük. Május elején ültetjük el és egyszer sem kapáljuk. Olyan is a termés — tavaly alig értük el a 75 mázsás hektárhozamot. Ha az ősszel felszántott trágyázott talajt tavasz­­szaí az ültetés előtt gyomtalamtjuk és porhanyítjuk, a burgonyát április első felében elültetjük, kikelés után boronáljuk, megkapáljuk, feltöltjük, bizonyára jó termésre számíthatunk Nem úgy, mint egyes években, ami­kor az ültetőgép rögökkel takarta be a burgonyát, s a föld csak egy má­jusvégi eső után vált porhanyóssá. Hasonlóképpen tavaszi szántásul vetjük a cukorrépát, ültetjük a do­hányt és a kertészetben a többi pa­lántákat is. Ezért tavaly cukorrépá­ból csak 165 mázsás hektárhozamunk volt. A gyenge dohánypalánta is ne­hezen fogan meg, és lassan fejlődik a tavasszal felszántott, száraz, rögös földben. Az ősszel felszántott föld­ben a növény azonnal megfogan és három napon belül kapálni lehet Azonnal megindul a növény fejlődése és amikorra beáll a szárazság, beérik Amúgy pedig csak augusztusban fej­lődik, ha esőt kap. A silókukorica takarmányellátás szempontjából gazdaságunk egyik leg fontosabb terménye. Ám itt is nagj szerepet játszik a növényápolás. He a silókukorica növényápolására nerr fordítunk kellő gondot, akkor kisebt csöveket és kisebb tömegű takar­mányt ad szeptember elejére, mint i május elején elvetett csalamádé. A gépek jobb kihasználása véget: indokolt a négyzetes vetés (ültetés) Ha a meglevő gépekkel nem tudunl pontos négyzetekbe vetni, akkor s leghelyesebb lenne, ha sorhúzóval ki­jelölnénk és kézzel ültetnék el i vetőanyagot, vagy pedig sűrűbber vetnénk és csokrozóval egyelnénk. Szövetkezetünk határában még ta­valy hozzáláttak a Balog szabályozá­sához. Ebben az évben megkezdik < Rima szabályozását is. Az említet: folyók mentén a keményebb rétekbő Szövetkezetünk már 10 éve mű­ködik, de megalakulása óta alig tud felmutatni némi haladást. Az eladási tervet nem teljesíti, s ha teljesíti, akkor nem marad sem a szövetkezetnek, sem a tagoknak annyi termék, amennyire szükség lenne. Csodálattal olvassuk az újságok­ban, hogy egyes szövetkezetek a közellátásnak is eleget tesznek, és ezen felül annyi terményt tudnak termelni, hogy a tagok természetbe­nieket is kapnak és a munkaegysé­gekre 25, sőt 35 koronát tudnak ki­fizetni. Hogyan lehetséges ez? Honnan ve­szik azt a sok növényi és állati ter­méket, amelynek árából ilyen sokat tudnak fizetni? Boszorkányság ez? De hiszen boszorkányok nincsenek! Bizony nincsenek, de létezik kol­lektív vezetés, jó munkaszervezés, hatékony ellenőrzés és a munkálatok jókori elvégzése. Az ilyen szövet­kezetekben a kitermelt javakat nem hordják szét a tagok, hanem minden fillér a szövetkezet pénztárába ván­dorol. S a tagok bizonyára nyíltan bírálják a fogyatékosságokat és a ve­zetőség tagjai nem üldözik a bírá­lókat. Mert ahol a tagoknak nincsen bá­torságuk a nyílt bírálatra, és a ve­zetőség nem veszi figyelembe a ta­gok javaslatait sem, ott a gazdálko­dás is alacsony színvonalú. A vezető­ségi tagok ilyenkor nagy előszere­tettel hivatkoznak arra, hogy a tag­ság nem dolgozik úgy, ahogyan kel­lene. Pedig ahol a munkát jól meg­szervezik, ott a tagság is szorgalma­san dolgozik. Azelőtt községünkben a kukoricán kívül évente 120-150 vagon szemest termesztettünk, ma 80-90 vagon már jó termésnek számít. Ennek az az oka, hogy a gabonaféléket nagyon ritka sorokba vetjük. Igaz, hogy a kalászok valamivel nagyobbak, azon­ban az össztermés lényegesen kisebb és a szalma is kevesebb, mintha sű­rűn vetnénk. Szerintem leghelyesebb lenne, ha minden hektárra 280 kg magot vetnénk és a vetés menetét és minőségét a mezőgazdász s ese­tenként az elnök is ellenőrizné. Mert a vetésnél is akad ellenőríznivaló. A tavasziakat is rendszerint őszi szántásba vetjük, de a kapások még ma is tavaszi szántásba kerülnek. Nálunk ezt úgy indokolják, hogy a tavaszi szántás esetén a kapások nem gyomosodnak el. Pedig a tavaszi szántás még jobban begyomosodik, mint az őszi,; mivel ha az őszi szán­tást tavasszal vetés vagy ültetés előtt megszabadítjuk a gyomoktól, abban gyom nem lesz, ellenben: a hozam lényegesen megnövekszik. A kertészetben is mindig palántázás — A röplabda csapatunk a II. he­lyen végzett — mondja Kalapos József. — Ezenkívül 100 méteren el­sők, 600 méteren és a távolugrásban másodikok voltunk. Súlylökésben pe­dig III. helyezést értek el fiataljaink. Ez pedig a mi viszonyaink között már szép eredménynek mondható. — Idén kikre vár a feladat, hogy helytálljanak ezekben a sportágak­ban? — Timkó Kati, aki tavaly második volt hatszázon, még itt van. Idén fiúk-lányok jókedve nem ismer ha­tárt. Ahol pedig erő van, már lehet sportolni, lehet valamit kezdeni. Az iskolának már van is futball-, röplabda- és atlétikai csapata. Ezenr kívül szórakozásként asztaliteniszez­nek és az ökölvívást is gyakorolják. Készülnek a nyári „Zempléni Ifjú­sági Játékok“ cím alatt megrende­zésre kerülő sportversenyekre, s mint ahogy Kalapos József elvtárs mon­dotta, igyekeznek minden kedvező percet kihasználni az edzésekre. A Vigyázz! Kettes-sorba sorakozó! Hangzik pattogva a vezény­­*zó a Leleszi Mezőgazdasági Szak­intézet udvarán, s pillanatokon belül kialakulnak a zsinór-egyenes sorok. — Irány a sportpálya — adja ki az utasítást Kalapos József testne­velő-tanító és máris mozdul a csa­pat... lb lit — Befejezzük! Mára elég volt.. — Utána újból felém fordul — még azt is terveztük, hogy idén nyáron a Latorcában mindenkit megtanítunk úszni. Szép tervek, célok. Rajtuk múlik, hogy mennyiben és mennyit valósí­tanak meg belőlük. -tó­persze már első szeretne lenni. Tóth Irénke 60 méteren versenyez, Tarr Erzsébet pedig, mint látja — mutat az egyik lányra — szorgalmasan gya­korolja a súlylökést. A fiúknál pedig Fekete Csaba indul 100 méteren. A sportpálya ugyancsak hangos a jókedvtől, az erő, az ügyesség örö­leleszi sportegyesület futball-pályája közel van, így hát naponta leugranak egy kis labdajátékra, futkározásra és súlylökésre. — Gyakorolnunk kell — mondják a fiúk — mert tavaly az ifjúsági játékokon III. helyen végeztünk, s ezt a helyet meg akarjuk tartani. A mezőgazdasági szakintézet 1960- ban került Lelesz­­re, és persze ennyi idő ahhoz, hogy valamilyen külön­leges eredménye­ket érjenek el (itt persze csak a sportra gondo­lunk) nagyon rö­vid. Ezenkívül a lehetőségeik is mi­nimálisak, hisz tor­natermük, de még ahhoz hasonló nagy, üres termük sincs, ahol télen gyakorolhatnának, így az edzéseket, a sportolást a szabadban, tulajdon­képpen csak tavasztól késő őszig végezhetik. Ezt a lehetőséget persze igyekeznek is a lehető legjobban ki­használni. A régi kolostor (ma is­kola) ugyancsak vastag falai is bele­­bele remegnek a diákok hangos jó­kedvnyilvánításába, s mivel a szentek még nem tiltakoztak folyik hát a jókedv ugyanúgy tovább mint eddig. Vidám élet. Ébresztő, reggeli torna, reggeli, egy kis munka vagy tanulás, tízórai, újra foglalkozás s jön az ebéd, Dóczy Ilona néni kitűnő ebédje. Ötszöri étkezés naponta. Nem is csoda hát, ha az erőtől duzzadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents