Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-09 / 36-37. szám
a szövetkezeti tag havi munkadíja mellett, amelyből a családi 1 2 3 4 5 pótlék kiszámítását eszközük gyermekre koronában Kis 3000-ig 38 86 144 212 290 3000-től 3800-ig nem nyújtanak 48 144 212 290 3800-on fölül nem nyújtanak 144 212 290 A családi pótlék 6 gyermekre havi 378 koronát, 7 gyermekre 476 koronát tesz ki és minden további gyermekre 108 koronával emelkedik havonta. (2) A járási nemzeti bizottság állapítja meg, hogy a szövetkezet teljesíti-e a felvásárlás állami tervét és ha nem teljesíti, ez a szövetkezet hibájából történt-e. (3) A szövetkezet társadalmi alapjából gazdasági lehetőségeihez mérten az 1. bekezdésben felsorolt családi pótlékot kiegészíti legfeljebb a 26. §-ban megállapított összegekig. 28. § A családi pótlék kifizetése (*) A családi pótlékot mindig az egész hónapra éspedig havonta visszamenőleg fizetik ki. (2) A családi pótlékot a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben tevékenykedő tagok számára a 26. §-ban meghatározott összegek teljes nagyságában kifizetik. A többi szövetkezetben tevékenykedő szövetkezeti tagok családi pótlékát állami eszközökből a 27. §-ban meghatározott összegben fizetik ki, ha azonban ezek a szövetkezetek teljesítik a mezőgazdasági termékek felvásárlásának állami tervét, úgy visszamenőleg az állami eszközökből megtérítik az említett összegek közötti különbséget. (3) A családi pótlékot annak fizetik ki, akinek a gyermek felőli gondoskodás jogát megítélték. Ha azonban a gyermek más valakinek közvetlen gondozásában van, úgy a családi pótlékot ennek a személynek fizetik ki. 29. § Viszonyulás a tartásdíjhoz Ha a bíróság a gyermekekre tartásdíjat ítél meg, tekintettel van arra, milyen mértékben fedezik a gyermek szükségletét a családi pótlékkal, amelyet a gyermeket gondozó személynek nyújtanak. A megítélt tartásdíjat nem számítják bele a családi pótlékba. HARMADIK RÉSZ A táppénz, valamint az anyá- és a gyermek ellátásának illetményeire vonatkozó közös meghatározások 30. § Családtagok f1) A szövetkezet családtagjaiként a táppénz, valamint az anya és a gyermek ellátása illetményeinek megadásakor igényjogosultaknak ismerik el: a) feleséget (férjet), b) a gyermekeket tanköteles koruk betöltéséig, e) a gyermekeket tanköteles koruk betöltése után 25 éves korukig, amennyiben az előírt kiképzés vagy tanulmány útján folyamatosan készülnek jövő hivatásukra, vagy ha betegség, esetleg testi, illetve szellemi hiba folytán tartósan munkaképtelenek, d) az éleltársat, amennyiben a szövetkezeti taggal legalább három hónapja él közös háztartásban. (2) Családtagnak tekintik továbbá, amennyiben létfenntartásukat túlnyomórészben a szövetkezeti tag biztosítja: a) a nevelt gyermekeket, unokákat és testvéreket tanköteles koruk betöltéséig, b) nevelt gyermekeket, unokákat és testvéreket tanköteles koruk betöltése után 25 esztendős korukig, amennyiben az előírt kiképzés vagy tanulmány útján folyamatosan készülnek jövő hivatásukra, vagy ha betegség, esetleg testi, illetve szellemi hiba folytán tartósan munkaképtelenek, c) szülőket, nagyszülőket, apóst és anyóst, a) a szövetkezeti tag nővérét vagy leányát, aki a megözvegyült vagy elvált szövetkezeti tag háztartását vezeti, amennyiben e háztartás keretén belül egy gyermekről gondoskodik tanköteles korának betöltéséig. (3) Családtagnak tekintik továbbá a szövetkezeti tag volt feleségét (férjét), ha a szövetkezeti tag tartásdíjat köteles neki fizetni. (4) Amennyiben a 1 —3-as bekezdésekben felsorolt személyek e törvény értelmében betegség vagy anyaság idejére maguk is ellátást élveznek, vagy egyéb előírások alapján biztosításban vagy szolgáltatásban részesülnek, nem számítanak a szövetkezeti tag családtagjának. 31. § Védelmi időszak (!) A táppénz, valamint az anya- és gyermek ellátását biztosító szolgáltatás megilleti az erre feljogosított személyt akkor is, ha a megadásuk szempontjából döntő feltételeket abban az időben teljesítette, amikor táppénz vagy az anyaság idejére adott pénzsegélyt élvezi vagy a védelmi időszakban is. (2) A védelmi időszak a szociális ellátás megszűnésétől, esetleg az ebből való kizárástól számított 42 nap: ha azonban a szövetkezeti tag a szociális ellátásban csak rövidebb ideig részesedett, úgy a védelmi időszak e rövidebb időszaknak felel meg. Az Olyan nőknél, akiknél a szociális ellátás terhességük idején szűnt meg, a védelmi időszak mindig 6 hónapra terjed ki. (3) Ha a védelmi időszakban e törvény rendelkezései alapján a szociális ellátás ismét megújul, hozzászámítják az új ellátás megszerzése által fellépő időszakhoz az előző védelmi időszak ki nem merített maradékát a legmagasabb 42 napi terjedelemig. A betegbiztosítás, esetleg a szociális ellátásnak más előírások szerinti létrejötte után a védelmi időszak megszűnik. NEGYEDIK RÉSZ Járadékbiztosítás 32. § A járadékbiztosítás időtartama Pótidőszakok (t) Amennyiben a járadékigény vagy a járadék nagyságának elismeréséhez e törvény értelmében bizonyos időtartamú jé-' radékbiztosításra van szükség, ezalatt értendő: 1. 1962. április 1-től e törvény által előírt időtartamú járadékbiztosítás, 2. e dátumot megelőzően az egységes földmüvesszövetkezet tagjainak járadékbiztosítására vonatkozó eddigi előírások szarint beszámítható időtartam. (2) Ha a szövetkezeti tag legalább egy évig biztosítva volt, akkor a járadékbiztosítás időtartamába beszámítódnak ezek a pőtidőszakok is; 1. 1948. szeptember 30-ig a munkaviszonyban lévő dolgozókra érvényes előírások terjedelmében: a) a katonai szolgálat időtartama, b) az elnyomatás idején politikai és faji okok miatt börtönben eltöltött időszak és az ellenállási mozgalomban eltöltött időszak: 2. 1948. október 1-től beszámít'pdik: a) kötelező iskolalátogatás elvégzése után a kiválasztó középiskolán vagy a főiskolán folytatott hivatásra előkészít® tanulmányok időszaka, a tudományos vagy művészi aspi-’ rantúra időszaka, valamint a politikai és szakmai iskoláztatás ideje, b) a csehszlovák fegyveres alakulatokban és a szövetségesek hadseregében eltöltött katonai szolgálat időtartama. c) a csökkentett munkaképességű egyének esetében az új hivatásra előkészítő és a járadékbiztosítás szerveinek jóváhagyásával történő kiképzés vagy iskoláztatás időszaka, d) az igényjogosultság elismerésének érdekében beszámítódik az az időszak is, amelyben az asszony 8 évnél fiatalabb gyermekről vagy állandó ápolást kívánó, huzamosan leromlott egészségi állapotú kiskorú személyről gondoskodik. 3. 1962. április 1-tő! beszámítódik az az időszak is, amelyben a szövetkezeti tagnak betegség folytán táppénzigénye volt, vagy valamely családtag ápolása esetén segélyre tarthatott igényt, továbbá az anyasági szabadság Időszaka, ha a munkabér helyett pénzbeni támogatást kapott. (3) Ha a járadékbiztosítás időtartama és a pótidőszakok idő-1
