Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-09 / 36-37. szám
tartama fedi egymást, akkor csak az egyik számítódik be, méghozzá az az időszak, amelyiknek a beszámítása a szövetkezeti tag szempontjából előnyösebb; ugyanez érvényes akkor is, ha a járadékbiztosítás időtartama és az alkalmazottak járadékbiztosítására (betegbiztosítására) vonatkozó előírások szerint kiszámított időszak fedi egymást, valamint akkor is, ha a pótidőszakok kölcsönösen fedik egymást. (4) A járadékbiztosításból származó járadékokra vonatkozó igény és a járadék nagyságának megállapításakor nem számítódnak be azok a naptári évek, amelyekben a szövetkezeti tag komoly megőkolás nélkül nem dolgozta le még a szövetkezeti taggyűlés által kötelezővé elfogadott számú munkanapot vagy teljesítménynormát sem. Komoly oknak számít mindenekelőtt a köztisztség gyakorlása, a szakmai vagy politikai iskoláztatáson való részvétel, és a betegség vagy baleset miatt beállott elismert munkaképtelenség. 33. § A járadékbiztosítás különböző formáinak értékelése (biztosítás ellátás) (!) Azok az időszakok, amelyeket a szövetkezeti tag a járadékbiztosítás keretében mint munkaviszonyban lévő dolgozó termelőszövetkezet tagjaként vagy a fegyveres erők tagjaként — ha azok tagjainak járadékbiztosítását élvezi — szerzett, e törvény szerint a járadékbiztosítás szempontjából olyan megítélés alá esik, mintha ezeket a járadékbiztosítás keretében szerezte volna; ha ezek az időszakok fedik egymást, akkor csak egyszer számítjuk be őket, méghozzá a szövetkezeti tag szempontjából előnyösebb előírások alapján. (2) A végrehajtási előírások megszabják: a) hogyan értékeljük a más előírások alapján betöltött járadékbiztosítási (biztosítási, ellátási) időtartamot, b) mikor ítélik meg a munkaviszonyban levő dolgozó (a termelőszövetkezet tagjának, a fegyveres erők tagjának, ha részt vesz azok járadékbiztosításában) járadékigényét az alkalmazottak járadékbiztosításának előírásai alapján abban az esetben, ha az illető a szövetkezet tagjává vált. 34. § A munkaviszony megszakítása Az igényjogosultság megőrzése (!) Ha a szövetkezeti tag járadékbiztosítása 5 évnél rövidebb időszakra megszakad, akkor beszámítódik a megszakítás előtti időszak is; azonban ha meghaladja az öt évet, akkor a megszakítás előtti időszak csak akkor számítható be a járadékbiztosítás időtartamába, ha a szövetkezeti tag ismét legalább 3 évig járadékbiztosított. (2) Ha a szövetkezeti tag járadékbiztosítása olyankor szakad meg, amikor az illető rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot kap, akkor a járadékbiztosításból eredő igényeit úgy ítélik meg mintha a járadékbiztosítást meg sem szakította volna, ellenben a megszakítás időtartama nem számítódik a járadékbiztosítás időtartamába Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a járadékbiztosítás más komoly okok miatt több mint 2 évre megszakad. Arról, hogy a járadékbiztosítás valóban komoly okok miatt szakadt meg vagy sem, a szövetkezeti tag kérésére a járási nemzeti bizottság dönt. 35. § Az átlagos havi munkadíj (■) A járadék-kategóriát (37. §), amely szerint megállapítjuk a járadék nagyságát, az átlagos havi munkabér nagysága szerint határozzuk meg. (2) Az átlagos havi munkabért a járadékigény érvénybelépését megelőző utolsó 10 naptári év alatt elért munkadíj összegből számítjuk ki, esetleg — ha ez a szövetkezeti tag szempontjából előnyösebb, — az utolsó 5 naptári év munkabérátlagából. (3) A 60 évnél idősebb korú szövetkezeti tag átlagos havi munkabére a 60. év betöltése előtti naptári évek alapján számítódik ki, ha ez az átlagos munkadíj magasabb a második szakasz szerint kiszámított átlagos munkadíjnál; azoknak a személyeknek az öregségi, rokkantsági vagy részleges rokkantsági járuléka, akik már részesültek vagy részesülnek ezekben a járulékbiztosításból (biztosításból, ellátásból) szjrimazó járulékokban, nem állapítható meg alacsonyabb jarulékosztály, mint amilyet már egyszer megállapítottak számukra, vagy amelyik osztály megfelel az átlagos keresetnek, amelyből az alkalmazottak (a fegyveres erők) tagjainak a járadékbiztosításból származó járadékát megállapították. 8 (4) A többi szövetkezet tagjainak nyújtott természetbeni juttatások értékét a szociális- biztosítás illetményeinek megállapítása céljából a végrehajtási előírások alapján előírt öszszegben állapítják meg. ILLETMÉNYEK öregségi járadék 36. § . A járadékigény feltételei (t) Öregségi járadék jár a szövetkezet minden olyan férfi- és nőtagjának, aki legalább 20 évig járadékbiztosított volt, a járadékbiztosítás időtartama alatt vagy pedig annak megszűnte után 2 éven belül betöltötte a 60. életévét és a) tehetsége szerint dolgozik a szövetkezetben, vagy pedig b) már képtelen bármilyen munkát végezni a szövetkezetben. Az a) alatt feltüntetett feltétel teljesítése nem kötelező akkor, ha a szövetkezeti tag komoly okok miatt nem dolgozhat a szövetkezetben, vagy pedig betöltötte a 65. életévét. (2) Az öregségi járadékra joga van minden szövetkezeti tagnak, aki 12 évnél rövidebb ideig, de legalább 8 évig járadékbiztosított volt, ha pedig nőtagról van szó, akkor legalább 5 évig, amennyiben az a járadékbiztosítás tartama alatt, vagy legkésőbb 2 éven belül annak megszűnte után betölti legalább a 65. életévét. 37. § Az öregségi járadék nagysága (*) Az alapvető öregségi járadék megállapítása: Az átlagos havi munkabér beleszámítva a természetbeni Járadékkategóriák járandóságok értékét is Kcs-től Kcs-ig Havonta Kcs 300 230 300 450 270 450 600 310 600 750 350 750 900 390 900 - 440 (2) Minden szövetkezetben ledolgozott év után, — amenynyiben ez az időszak beszámítődik a járadékigény keletkezéséhez és a járadék nagyságának elismeréséhez szükséges időszakba — az öregségi alapjáradékhoz hozzászámítjuk a járadék 1 %-ának megfelelő összeget. (32. § 4. szakasz). 38. § Öregségi járadékigény a szövetkezetben végzett munka időszakában A kormány megállapítja, a) mennyiben és milyen összegben illeti meg az alkalmazottak járadékbiztosításából származó öregségi járadék, vagy a fegyveres erők öregségi nyugdíjjáradéka, továbbá milyen összegben illeti meg a szövetkezeti dolgozók járadékbiztosításából származó öregségi járadék azokat a dolgozókat, akik — miután eleget tettek az öregségi járadékjogosultság elismeréséhez szükséges feltételeknek — állandóan a szövetkezetben dolgoznak, b) mennyiben és milyen összegben illeti meg a szövetkezeti dolgozók járadékbiztosításából származó öregségi járadék a munkaviszonyban levő öregségi járadékot élvező személyeket. Rokkantsági és részleges rokkantsági járadék 39. § Az igényjogosultság feltételei (!) A rokkantsági vagy a részleges rokkantsági járadék megilleti azt a szövetkezeti tagot, aki a járadékigény elismerésére szükséges járadékbiztosítási időtartamot elérte (40. §),
