Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-09 / 36-37. szám
(2) Az elvált asszonyt csak az ellátási járadék összegének megfelelő özvegyi járadék illeti. (44. § 5. szakasz). 46. § Férfiaknak fizetett özvegyi járadék (!) A szövetkezet nőtagja (járadékos) özvegyének özvegyi járadék jár, ha rokkant (39. § 2. szakasz) és ha a szövetkezet nőtagja (járadékos) halálát megelőző utolsó évben ellátás szempontjából rá volt utalva az elhalálozott személy munkajövedelmére (járadékára). (2) A férfiaknak fizetett özvegyi járadék összege azonos a nőknek fizetett járadék összegével. 47. § Árvasági járadék (1) Árvasági járadékra az elhunyt szövetkezetes (járadékos) mind saját, mind örökbe fogadott gyermekének van igénye. (2) Árvasági járadékot kap az a gyermek is, akinek nagyapja (nagyanyja) vagy gyámszülője halt meg, aki a szövetkezet tagja (járadékos) volt, s akinek ellátására a gyermek az elhalálozás idején nagyobbrészt rászorult. (3) Árvasági járadék illeti a gyermeket mindaddig, amíg be nem fejezi kötelező iskolalátogatását. Ezután 25. életévéig abban az esetben tarthat igényt az árvasági járadékra, ha a) előírt gyakorlatokkal vagy tanulmányokkal rendszeresen készül jövő hivatására, b) betegség vagy testi, esetleg szellemi hiányosság miatt tartósan munkaképtelen. (<) Néhány szövetkezetes (járadékos) után a gyermek csupán egy, mégpedig a legmagasabb árvasági járadékra tarthat igényt. 48. § Az árvasági járadék magassága Az egyfelől elárvult gyermek árvasági járadéka egynegyedét, a teljesen elárvult gyermeké pedig felét teszi ki annak a járadéknak, amelyből az özvegyi járadékot szabják meg. Az egy szülőt vesztő gyermek árvasági járadéka havonta legkevesebb 120 korona, a teljesen elárvult gyermeké legkevesebb 200 korona havonta. 49. § Egyéni járadék A mezőgazdaság, tudomány, kultúra, igazgatás és a társadalmi tevékenység egyéb szakaszán külön érdemeket szerzett járadékos szövetkezetes és hátramaradottai egyéni járadékainak megítélésére az egyéni járadékokra*) vonatkozó általános előírások érvényesek. 50. § Szociális járadék A 65 évnél idősebb szükséges személyek — volt szövetkezetesek — szociális vagy rokkantsági járadékának megítélésére a szociális biztosításra*) vonatkozó általános előírások érvényesek. 51. § Gyermeknevelési pótlék (!) Gyermeknevelési pótlékot minden egyes gyermek után (47. §) azok a szövetkezetesek kapnak, akik öregségi, rokkantsági vagy részleges rokkantsági, egyéni, vagy pedig szociális járadékban részesülnek. Azok a szövetkezetesek azonban, akik az EFSZ-ek mintaalapszabályai szerint engedélyezett háztáji gazdaságnál nagyobb kiterjedésű mezőgazdásági talajjal rendelkeznek, vagy akik ilyen terjedelmű föld haszonélvezőjével közös háztartásban élnek, gyermeknevelési pótlékra igényt nem tarthatnak. (2) A gyermeknevelési pótlék egy gyermekre havonta 70 koronát, kéi^^gyermekre 170 koronát, három gyermekre 450 koronát, négy gyetmekre 690 korónát, öt gyermekre 950 koronát tesz ki, és minden további gyermek után 280 koronával --------------------- s *) A szociális biztosításról szóló 55/1958 Zb. sz. törvény 28. §-a. » *) A szociális biztosításról szóló 55/1958 Zb. sz. törvény 29. §-a. 10 emelkedik a pótlék. Ha az igénylő járadéka és munkadíja együtt meghaladja a havi 1400 koronát, a gyermeknevelési pótlék magasságát a gyermekpótlékhoz (26. §) hasonlóan kell megszabni. (3) Amennyiben egy gyermekre több személy igényelhet gyermeknevelési pótlékot, ezt az a személy kapja, akinél a legmagasabb összeget teszi ki, s ha ez az összeg mindegyik-személynél egyforma magasságú, az a személy, akinek már előbb megítélték. (4) Gyermeknevelési pótlékra a szövetkezetes addig tarthat igényt, amíg a gyermek be nem fejezi kötelező iskolalátogatását, utána hasonló feltételek mellett, mint az árvasági járadék esetében. (5) Ha a gyermek nem a járadékos, hanem más személy ellátásában van, a gyermeknevelési pótlékot ez a személy kapja. (6) Amennyiben a bíróság a tartásdíj magasságáról határoz, tekintetbe veszi azt is. milyen mértékben fedezi a gyermeknevelési pótlék a gyermek személyi szükségleteit; a tartásdíjba a gyermeknevelési pótlékot nem számítják bele. 52. § A járadék (gyermeknevelési pótlék) emelése tehetetlenség jogcímen A járadék felényivel is felemelhető, ha a járadékos tartósan annyira tehetetlen, hogy más személy általi ápolásra és kiszolgálásra szorul. Az árvasági járadék tehetetlenség jogcímen a gyermek hetedik életévéig emelhető. Hasonlóképpen a gyermeknevelési pótlék is egészen a felényivel emelhető a 7 évesnél idősebb, tartósan tehetetlen gyermekek esetében. ÖTÖDIK RÉSZ A tanoncok szociális biztosítása 53. § (!) Az EFSZ-szel tanulóviszonyban lévő tanoncok szociális biztosítására, vagyis az igények terjedelmére, feltételeire és magasságára vonatkozólag ugyanazok az előríások érvényesek, mint a többi tanonc számára. (2) A tanonc átlagos napi munkadíja — amely szerint betegség esetén a táppénz és anyaság esetén a segély magasságát megállapítják — kiszámításának alapjául az a beszámítható munkadíj szolgál, amely a pénzbeli és anyagi biztosítás előírásai értelmében az EFSZ-szel tanulóviszonyban lévő tanoncokat megilleti; ha a szakfejlődés időszakának befejeztekor munkaképtelenség lép fel, a napi kereset kiszámításának alapjául azt a beszámítható keresetet veszik, amelyet a tanonc a szakfejlődés időszakában elért. (3) Beteg családtag gondozása esetén a tanoncnak a munkaképtelenség első napjától igénye van táppénzre vagy segélyre, mégpedig az állami pénzeszközökből. (4) Átlagos havi munkadíjként — amely a tanonc járadéka magasságának meghatározására szolgál — havi 800 koronát kell számítani, amennyiben a ténylegesen elért díj vagy kereset ezt az összeget meg nem haladja. (5) A szociális biztosítás költségeit részben fedező hozzájárulás (74. §) kiszámításakor a szövetkezet a tanoncokat nem veszi fel a táglétszámba. HATODIK RÉSZ A szövetkezetesek családtagjainak és a járadékosoknak juttatott pénzszolgáltatások munkabaleset' esetén 54. § Rokkantsági (részleges rokkantsági) járadék (!) A szövetkezetesek családtagjai, akiket a szövetkezeti mezőgazdasági üzem üzemeltetésekor vagy azzal kapcsolatban, esetleg a háztáji gazdaságban végzett munka folyamán munkabaleset (foglalkozásból eredő betegség) következtében rokkantság (részleges rokkantság) ért és nem tagjai a szövetkezetnek, rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékban részesülhetnek. (2) Amennyiben a szövetkezetes családtagja rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot kap, gyermeknevelési pótlékra vagy a zelhúnyt hozzátartozóit megillető járadékra nem tarthat igényt. (3) Családtagoknak tekinthetők a 30. paragrafusban felsorolt személyek, az ott ismertetett feltéteelk esetén.
