Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-09 / 36-37. szám
(4) A kormány határoz afelől, mikor tekinthető a szövetkezetes családtagja rokkantnak, s mikor részleges rokkantnak. 55. § A rokkantsági és a részleges rokkantsági járadék magassága (1) A szövetkezetes családtagjának rokkantsági járadéka munkabaleset esetén havonta 230 koronát tesz ki, s ez az összeg figyelemre méltó esetekben havonta 50 koronával emelhető. (2) A szövetkezetes családtagjának részleges rokkantsági járadéka munkabaleset esetén havonta 138 koronát tesz ki, s ez az összeg figyelemre méltó esetekben havonta 30 koronával emelhető. 56. § A járadékosok pénzszolgáltatása munkabaleset esetén a szövetkezetben Amennyiben az öregségi, rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot élvező személyt munkabaleset (foglalkozásból eredő betegség) érte, járadéka a 42. paragrafusban ismertetett összegekkel emelhető. MÁSODIK FEJEZET Azoknak a szövetkezeteseknek a járadékbiztosítása, akik a fegyveres erők tagjai és nem részesülnek annak járadékjuttatásában 57. § Azon szövetkezetesek szociális biztosítására vonatkozólag, akik a fegyveres erők szolgálatában baleset vagy a szolgálatukból betegség következtében lettek rokkantak vagy részleges rokkantak, továbbá azon a szövetkezetesek hátramaradottainak járadékbiztosítására vonatkozólag, akik a fegyveres erők szolgálatában betegség következtében meghaltak, az általános előírások*) érvényesek. HARMADIK FEJEZET Általános határozatok az illetményekről 58. § Az illetmények igényének keletkezése és megszűnése (') A segélyigény az igény utolsó feltételének teljesítésével keletkezik. Amennyiben nem állapítható meg, hogy mikor lett teljesítve az idény utolsó feltétele, a teljesítés napjaként az igényérvényesítés napját kell tekinteni. (2) A feltételek egyikének megszűnésével megszűnik az igény is az illetményre, feltéve, hogy a törvény vagy az előírások nem határoznak másképp. 59. § A szövetkezetesek és az illetmények átvevőjének kötelességei (!) A szövetkezetes vagy a törvény értelmében egyéb jogosult igénylő köteles a meghatározott módon bebizonyítani azokat a valóságokat, amelyektől az illetmény megítélése függ. (2) A szövetkezetes az illetmény átvevője vagy egyéb jogosult igénylő kötelessége, hogy 15 napon belül jelentést tegyen azokról a változásokról, amelyek döntő módon befolyásolják az igény tartalmát, magasságát és folyósítását. (3) Az illetmény átvevője köteles a megszabott határidőben bizonyítékot nyújtani arról, hogy fennállnak azok a tények, amelyektől függ a juttatás további folyósítása és magassága; amennyiben ennek a kötelességnek nem tesz eleget a pénzbeli szolgáltatás kifizetése megszüntethető. (4) A kedvezőtlen egészségi állapót címen megítélt illetmény folyósítása megszüntethető, ha az illető személy, akinek egészségi állapotát felül kell vizsgálni, nem hajlandó eleget tenni az orvosi ellenőrzésnek annak ellenére, hogy figyelmeztették az illetmény megszüntetésének lehetőségére. *) 34. § és a szociális biztosításról szóló további, 55/1956 Zb. sz. törvény. Változások az illetményekben és azok visszatérítése (!) Amennyiben megszűnik az igény az illetményekre vagy utólagos megállapítást nyert, hogy azt ténybeli tévedés alapján ítélték meg, vagy pedig változások állottak be azokban a tényekben, amelyektől függ az illetmény magassága vagy kifizetése, az illetményt teljesen elvonják, növelik, csökkentik, esetleg elállnak folyósításától. Az illetmény elvonását, csökkentését és folyósításának megszüntetését a már kifizetett időszak utolsó napja utáni naptól kell érvénybe léptetni. A tévedésből alacsonyan kimért illetmény felemelését, az illetékes naptól kell végrehajtani. (2) Az a szövetkezetes, vagy illetmény élvezője, akinek hibájából jogtalanul fizették ki az illetményt, köteles a túlfizetett összeget visszatéríteni; ez érvényes különösen abban az esetben, ha az illetményt szándékosan kicsalta, elhallgatott valamilyen fontos tényt, vagy a törvény és végrehajtási rendeletek által megszabott fontos kötelességének nem tett eleget. Ezeknek az összegeknek a visszatérítéséről az a szerv határoz, amelynek jogában áll az illetmények megváltoztatása, elvonása vagy részbeni csökkentése. A betegsegélyek, anyák és gyermekek ellátása illetményeinek túlfizetéséről a járási nemzeti bizottság dönt. A jogtalanul átvett összegek a folyó vagy később megítélt segélyből, vagy pedig a munkadíjból vonhatók le; itt ugyanazok az előírások érvényesek, mint azokra az összegekre, amelyek a munkadíj végrehajtásával nem téríthetők vissza. 61. § A járadék kifizetésének korlátozása (!) Rokkantsági és részleges rokkantsági járadék folyósítására nem kerülhet sor a járadékigény keletkezése előtti betegbiztosításból eredő táppénz élvezése időszakában. (2) Amennyiben a járadékos hat hónapnál hosszabb ideig elmegyógyintézetben tartózkodik, a hetedig hónaptól kezdve járadéka nem folyósítható, feltéve, hogy á járadékos mentes bármilyen eltartási kötelezettségtől. A járadékosnak vagy gondozójának azonban kifizethető a járadék egy része, mégpedig a járadékos személyi szükségleteinek vagy kötelezettségeinek fedezésére. (3) Az illetmények folyósítására vonatkozólag külföldre a nemzetközi egyezmények előírásai érvényesek. Olyan államok esetében, amelyekkel e tekintetben egyezmény nem jött létre, az illetmények kifizetését az Állami Szociális Biztosító és a résztvevő minisztériumok megegyezése alapján létrejött irányelvek szerint kell megvalósítani. 62. § Az illetmények más személynek történő folyósítása (t) Amennyiben nyilvánvaló, hogy az illetmények kifizetése az igénylőnek nem éri el azt a célt, amelyre szolgál, vagy megkárosítja azoknak a személyeknek az érdekeit, akiket az igénylő köteles eltartani, a helyi nemzeti bizottság a férj (feleség), a gyermekek gondozója javaslatára, vagy pedig saját hatáskörében kijelöli azt a személyt, akinek az illetményt az igénylő helyett folyósítani kell. A javaslat jóváhagyása esetén az illetmény átvevője köteles ezt az összeget az igénylő és azoknak a személyeknek a javára fordítani, akiket az igénylő köteles eltartani. (2) A három hónapnál hosszabb időre büntetésre elítélt járadékosnak járadékra nincs igénye; feleségének vagy gyermekeinek (47. §) a járadék és gyermeknevelési pótlék 70 %-át folyósítják. Párhuzamos i 11etményigények 63. § Táppénz- és anyasági ellátásigények párhuzamossága Ha a szövetkezeti tag (illetve családtagjai) teljesítette azokat a feltételeket, amelyek ezen törvény értelmében egyrészt táppénz vagy anyasági ellátás igénylésére, másrészt pedig az alkalmazottak betegbiztosításából eredő, hasonló illetmények igénylésére jogosítják fel, úgy a táppénz — vagy a segély családtag ápolásánál — vagy az anyasági ellátás külön jár neki, úgy a jelen törvényben megállapított betegellátási előírások szerint, mint az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló rendelkezések értelmében. Emellett azonban az egy munkanapra eső pénzbeli juttatások összege nem tehet ki többet, mint amennyi 100 koronányi napi kereset után járna neki. Amennyiben az átlagos* napi munkadíjazás és a tiszta napi bér összege meghaladják a 100 koronát naponta, úgy a jelen 60. § 11
