Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-01 / 34-35. szám

VI. ÉVFOLYAM • 8. SZÁM 1962. május 1 ASZABAD FÖLDMŰVES SZAK MELLÉKLETE A burgonyatermesztés tavaszi munkái A burgonyatermesztés munkáinak egye­temes gépesítéséhez az az igyekezet ve­zet bennünket, hogy növeljük a munka­termelékenységet, javítsuk a munka mi­nőségét és — a termékegységre eső költ­ségek csökkentése mellett — tartsuk be az agrotechnikai határidőket. A gépi eszközök fejlődése technikai szempont­ból aránylag nagy iramban halad előre, de az állandóan növekvő szükségletet mégsem tudjuk teljesen kielégíteni Az egyetemesen gépesített munkacso­portok számára a rendelkezésünkre álló gépekből olyanokat kell kiválasztanunk, amelyek a javasolt technológiai folyama­tot lehetőleg teljesen gépesítenék, és csupán az előkészítő és mellékmüvelete­­ket végeznék el a csoport tagjai kézzel. A munkacsoportnak elsősorban az E-675 jelzésű burgonyakombájn teljes kihasz­nálását kell biztosítania, amellyel a be­takarítási munkákat teljesen gépesítheti és legalább kétszeresen növelheti a mun­katermelékenységet. A gépesített munkacsoport számára olyan kiterjedésű vetésterületet jelölünk ki, amelyen két legfőbb gépi eszköz, mégpedig a burgonyaültetőgép és a kom­bájn minden munkát elvégez, miközben egy gépre 30 hektárt számítunk. A cso­port jó munkaeredményeinek további előfeltétele a helyesen elvégzett őszi és tavaszi talajelőkészítés, az istállótrágyá­zás, a műtrágyák megfelelő alkalmazása, továbbá olyan táblák kiválasztása, ame­lyeken a gépi munkák könnyen elvégez­hetők és végül az egészséges ültető­anyag biztosítása. A 30 hektárnyi burgo­nyaföld kiosztása a csoportnak még nem jelenti azt, hogy a csoport nem végez­hetné el nagyobb területen is a munkát, mert hiszen ezzel csakis a szövetkezet, vagy állami gazdaság jobb munkaered­ményeihez járulna hozzá. A termelési folyamatok meghatározá­sakor a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium mintatechnológiájából in­dulunk ki és az egyes mutatókat úgy választjuk meg, hogy teljes mértékben megfeleljenek a helyi viszonyoknak. A fő követelmény az, hogy a csoport a beta­karítást az E-675 jelű kombájnnal tel­jesen gépesítse és a burgonya további kezelését fölösleges átrakosgatás nélkül végezze el. Az első művelet a tavaszi talajelőké­szítés, mégpedig elsősorban a talaj jó porhanyítása, mert az ültetés minősége attól függ, hogyan készítjük elő a táblát a vetésre. Erre a szokásos munkaeszkö­zöket használjuk. További fontos tényező burgonyaülte­téskor a szállítás, amely gyakran hátrál­tatja a gépek munkáját. Előre gondos­kodnunk kell tehát a burgonya helyes előkészítéséről és osztályozásáról. Igen célszerű lesz, ha a csoport tagjai maguk szállítják majd a burgonyát a szántó­földre, mégpedig esetleg további trakto­rok beállításával, hogy így biztosítsák a vetőgépek folyamatos üzemeltetését. Ültetésre a 4 —SBK-62,5 ültetőgépet használjuk, amelyet a 8 —lO^-os lejtőkre \ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Se diák Jozef mérnök: A bur­gonyatermesztés tavaszi mun­kái ......................................................57 R e c m a n í k Karel mérnök: A cukorrépa növényápolásának új módszere................................58 TALAJERÖFOKOZÁS Hűsíti Elemér: Miért gaz­daságos a baktériumtrágyázás 58 C s e r n á k László: Cseppfolyós ammóniákkal fokozzuk a ter­melést ..............................................59 Állattenyésztés Dr. Márton István állatorvos: Küzdjünk a háziállatok férges­sége ellen.........................................60 Majerciak Pavel mezőgazda­­sági mérnök: A rézszulfát ha­tása a hízó sertések súlygya­rapodására .........................................81 Péterfalvi László: A barom­fitenyésztés időszerű teendő . 81 Zubcák Eudovít: Útmutatás a bárányneveléshez ..........................64 ÜZEMSZERVEZÉS Spelina Miroslav mérnök: Munkadíjazás az egyetemesen gépesített munkacsoportokban 62 Makrai Miklós mezőgazdasági mérnök: Biztosítsuk a szövet­kezeti termelés jövedelmező­ségét (III.) ................................63 készítették és kicserélhető villával sze­reltek fel. Minden munkában a 46 2201 számú csehszlovák állami szabványban feltüntetett agrotechnikai elvekhez iga­zodunk. A jövőben függesztett burgonyaülte­tőkkel számolhatunk, amelyek kiszolgá­lásához kevesebb munkaerőre lesz szük­ségünk és a munkát is jobb minőségben végezhetjük el. 10 — 14 nappal az ültetés után boroná­­lunk, s a boronálást a vakfogásos szán­tás után megismételjük. Azután sarabo­­lunk, majd a burgonyát szántjuk és töl­tögetjük. Ezekre a munkákra igen jól megfelelnek a hárompontfüggesztéses szöges boronák vagy az RS —09 traktor kerekei közé függesztett borona. A köny­­nyebb talajokat RS —09 eszközhordozóval műveljük és a többi feltételek közt a 4-KHN-250 jelzésű eszközt használjuk, amely megfelel minden agrotechnikai követelménynek és a lejtőkön is jól dol­gozik. Ha RS —09 eszközhordozót alkal­mazunk, boronáláskor szántást is végez­hetünk. Ügyelnünk kell arra, hogy min­den talajművelési munkát elvégezzünk, mert ezektől függ a burgonyatermés el­érése. További fontos művelet a növényállo­mány védelme a betegségek ellen. Külö­nös gondot kell fordítani a burgonya­vész és a burgonyabogár elleni permete­zésre, mert csakis így biztosíthatunk egészséges és nagy terméshozamokat. Erre a munkára legalkalmasabb az RS — 09 eszközhordozó és a hozzátartozó mun. kaeszközök (S-293). Célszerű lesz tehát, ha a csoport egyik tagja a növényvéde­lemre szakosítja magát, hogy aztán a burgonyatermesztésben is vállalhassa ezt a munkakört. Sedlák Jozef mérnök. a Mezőgazdasági Technikai Kutató­intézet (fiepy) dolgozója Munkában a 4-SBK-62.5 jelzésű burgonyaültetőgép.

Next

/
Thumbnails
Contents