Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-26 / 33. szám

onda egy időjárás ez! Néhány I óra napos idő, s megint csö- I pög az eső. Mire száradna a [ talaj, újra kezdődik elölről. Érthető, hogy a podluíanyi szövetkezetesek nyugtalanok, hiszen el­tökélt szándékuk, hogy az ötéves terv­ben számukra lefektetett feladatokat négy év alatt teljesítik. Ez a szándék igen erősen él a tagságban. Elhatá­rozták, hogy minden lehetőt megtesz­nek a nagyobb eredmények elérésére. Puha a talaj? Nem lehet géppel el­szórni a műtrágyát? Az asszonyok fogták a vödröket, szétszéledtek az egész parcellán és kiszórták. Izmos, ringó derekukon csak ügy hullámzik e „bokorugrő“ kurta szoknya, s len­dület közben sejteni engedi az ido­mokat. — Ilyenek a mi asszonyaink — büszkélkednek a férfiak, s villogó szemmel figyelik a hullámzó szok­nyák viselőinek fürge mozgását. Az irodában Helena Bednáriková, a szövetkezet takaros, tüzesszemű köny­velője egész köteg kötelezettségválla­lást tesz elém A 122 egyéni és a 15 kollektív vállalást pártunk XII. kong­resszusának tiszteletére tették. Ez egy 120 dolgozó tagot számláló 737 hek­táros szövetkezetben nem kis ered­mény. Érdekes, hogy az egyéni válla­lások legtöbbje a szövetkezet nötag­­jaitól származik. Kollektív vállalást a növénytermesztésből 3, az állattenyész­tésből 10, és a traktorosok két mun­kaközössége tett. Később előkerült a szövetkezet fia­tal agronómusa, Jozef Trnan is, aki elmondta, hogy a növénytermesztés­ben milyen intézkedéseket foganatosí­tottak a magasabb hektárhozamok el­érésére. A 140 hektárba csakis magashoza­mú, elismert őszi búzát vetettek, mi­nek folytán a tervezett 3920 helyett 4060 mázsa búzatermés betakarításá­val számolnak. Tavaszi árpát 140 hektárnyi terüle­ten termelnek. E területen ugyancsak nagyhozamú fajtákat vetettek. Cukorrépát 60 hektáron vetettek, jól trágyázott talajba. Itt a 21 500 má­zsás tervezett mennyiségen felül 3500 mázsával többet termelnek. Kukoricát eredetileg 90 hektáron szándékoztak vetni, azonban úgy gon­dolták, hogy ezt a területet további 20 hektárral megtoldják. A 110 hek­tárról 3850 mázsa szemtermést ter­veztek, de a vállalások folytán továb­bi 110 mázsát nyernek. Silókukoricát eredetileg 20 hektá­ron terveztek, de itt is megtoldották a vetésterületet még 32 hektárral. A terv szerint 18 200 mázsa zöldtömeg­gel számolnak, de újabban 20 800 má­zsa kitermelésre vállalkoztak. Lucernát 139, lóherét pedig 13 hek­táron termesztenek. Erről a területről B360 mázsa szénaterméssel számol­nak, azonban jó gondozás révén 9120 mázsa fehérjedús szénát nyernek majd. Ebből egy jelentős részt meg­darálva tárolnak. A növénytermesztés terén vállalt kötelezettségek elérésére a következő intézkedéseket tették: A szántó 25%-át (180 ha) istálló­trágyázták, az őszieket idejében mű­trágyázták, a tavasziak alá jó mag­ágyat készítettek. A cukorrépát fejlő­Az emberektől függ dése idején szükség szerint sarabol­­ják, idejekorán egyelik s szükség szerint trágyálevezik. A kukorica ve­tésterületéből 50 hektárt teljes gépi erővel művelnek meg, gyomirtásra Si­­mazint alkalmaznak, az így felszaba­dult munkaerőt a cukorrépában és a takarmányok betakarításában ve­szik majd igénybe. Az istállók a falu végén vannak el­helyezve. Ján Malié mérnöknek, a szö­vetkezet zootechnikusának távollété­ben Stefan Svetík, az állattenyésztési csoport vezetője tájékoztatott. Mindenütt tisztaság és rend honol. Az állatok jó erőben vannak. Szarvas­marhaállományuk tiszta, TBC-mentes. Ez pedig nagy eredmény. Az év vé­géig 460 szarvasmarhát terveztek, de 466-ra töltik fel az állományt. Hektá­ronként 62,7 helyett 63,6 darabot vesz­nek tenyésztésbe. Ebből a tervezett 23,2 darabbal szemben 24 tehenet tar­tanak majd hektáronként. Látszik a gondos szakemberek keze a szövetke­zetben. — Elegendő-e a takarmányuk? — tesszük fel a kérdést. — Szálastakarmányból nincs hiány, hiszen nagy területen termesztünk lu­cernát. Ez most a nagy szerencsénk, hiszen kevés a szemestakarmányunk. A sertések is főleg lucernát kapnak őrölve. A sertésistállóban annyi a malac, mint határban a rög. Itt nem szándé­koznak emelni az állományt, mert így is magasan túlteljesítik a kötelezett­ségeiket. A baromfitelep korszerű ketreces tojőcsarnokával már a tojástermelés leghatékonyabb termelési lehetőségeit teszi indokolttá. Itt a tervezett 2400 helyett 2500 tojó termeli majd a to­jást. (Egy tajótól 120 helyett 125 to­jást várnak). Ezek szerint a 2500 tojótól 312 500 tojást nyernek. Az állattenyésztés terén kitűzött feladatok teljesítésére a következő in­tézkedéseket teszik: A 2. számú tehénistállóban beveze­tik a gépi fejést s ugyanakkor gépe­sítik a trágya kihordását is. A tehe­neknél alkalmazzák a haszonhozam szerinti egyedi takarmányozást, bele­értve az élesztősítést is. A sertéshizlaldában KPSK-1000 jel­zésű takarmányadagológép segítségé­vel végzik majd a takarmányozást, a fiaztatóhoz közel az anyakocák ré­szére 2 hektáron villanypásztoros le­gelőt létesítenek. A nyári időben zöld lucerna etetésével fehérjékben gazdag takarmányt juttatnak az állatállomány­nak stb. Mindezek mellett különös gondot fordítanak a higiénia betar­tására is. A szövetkezetben két kollektíva ver­senyez a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért. Ebből az egyik csoport a sertéstenyésztésben dolgozik, vezetője Rozália Sebővá. Ez a kollektíva vállalta, hogy 13 helyett 13,5 malacot választ el anyakocán­ként; a tervezett 0,40 helyett, 0,43 kg súlygyarapodást ér el hízónként, a malacokat legalább 16 kg-os súlyban választják el stb. Vállalásuk pénzérté­ke 49 720 koronát tesz ki. A második kollektíva vezetője Jozef Hornák. Ez a csoport traktorosokból és szerelőkből tevődik össze, akik azt vállalták, hogy üzemanyagmegtakarí­tás, gépcsoportok beállítása révén, alkatrészek megjavításával, a gépek otthoni javítása és az új technológia bevezetésével 49 600 koronát takaríta­nak meg. Ennyivel járulnak hozzá szövetkezetünk terven felüli gyarapí­tásához. Mindezek által a szövetkezet 520 000 korona többletjövedelmét, hektáron­ként 715 koronával magasabb bevételt ér majd el. A vállalásokból származó eredmé­nyek most, az első negyedévi tervek értékelésénél is megmutatkoznak. Ott, ahol a vállalást nem mechanikusan, hanem papírral, ceruzával a kézben mérték le a reális lehetőségeket, ott eredmények is születnek. Lássuk csak, mint teljesítette a podluíanyi szövetkezet első negyed­éves eladási tervét: Megnevezés Terv Valóság Marhahús " 69 q ' * 103 q Sertéshús 90 q 170 q Tojás 86 000 db 100 000 db Tej 51 500 lit. 59 30011t. A kukorica négy­zetes-fészkes veté­sekor használatos bütykös nyitóhuzal mégnehezíti a mun­kát. Sebek Ján újí­tó, a Brandysi Gép­gyár gépjavítója, ezt a hátrányt el­távolította. Olyan önműködő, relés ve­­zérlöszerkezetet ho­zott létre, amely vezeti a gépet, és szabályozza a pon­tos vetés távolsá­gát. o ígérgetések helyett nagyobb segítséget Miért ráerősködik a losonci gépállomás — kire tartozik a már lassan egy éve húzódé „IMPLUZ“-ügy elintézése? Sok szövetkezetben az új dolgok meghonosításának már az említésétől is borsódzik a vezetők háta. Ágálnak ellene, különféle ürügyeket hoznak fel, hogy náluk még nem érti meg a tag­ság, úgy sem egyezik bele. Kézzel­­lábbal hadakoznak ellene, ahelyett, hogy megkérdeznék a nem is olyan „öntudatlan“ tagságot, akiről azt tart­ják, annyit ért az effajta dolgokhoz, mint tyúk az ábécéhez. Más a helyzet többek között Ipoly­­nyéken isi Számos pártfogója van az újnak, a haladónak a szövetkeze­tesek soraiban. Ez érthető is, hiszen ebben a szövetkezetben sokat adnak árra a vezetők, hogy a tagok szakmai­lag fejlődjenek. Ezirányban elsősor­ban ők mutatják a jó példát. A volt agronomusuk, Bronstein Oszkár tév­úton végezte tanulmányait, s szerezte meg az érettségit, s most pedig a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hall­gatója. Varga elvtárs a szövetkezet elnöke is most fejezte be a mező­­gazdasági iskolát, de sorolhatnánk még tovább. Még egy példa: 23 a szövetkezet traktorainak száma, traktorosa meg harminckettő, ezenkívül tarktorveze- Halló tői képesítéssel bír számos szövetke­zeti tag is, aki jelenleg nem vezet traktort. vajon mi okra-végre? Hiszen, ma már korszerű gépi fejőberendezések men­tesítik sokhelyütt a dolgozókat a ke­zet erőltető fejéstől. A trágyát meg szállítószalag viszi ki az istállóból, a takarmányszállítő csilléről nem Is beszélve. Tehát, hol itt a hiba? A vezetők, vagy a tagság késlelteti az új tech­nológia érvényesülését?! Egyik se! — Nem vagyunk mi a jónak elron­tó!. Csakhogy a gépállomás ... Máról holnapra csak ígérget, ahelyett, hogy tenne már valamit. — vallják egyön­tetűen a vezetők. Elsorolják, hogy már a múlt évben el kellett volna ké­szülni a 6000 férőhelyes tojócsarnok­nak. Érdekes, hogy erre az évre már kivetették az illetékesek a nemlétező hatezer tyúkra a tojáseladási kötele­zettséget. Persze, hogy nem hagyták csak ennyiben a dolgot... Miként vélekednek a fejők? Járnak a zootechnikusok nyakára, hogy ml lesz a gépi fejőssel, mert a kézi fe­jősből már nem kérnek. Meg hát a takarmánykosarazás sem éppen leány­álom, a teher jócskán meghúzza a ka­rokat. GTA? Itt , sós , IMPULZ“: SOS... Egész évi vállalásuk 252 500 tojás el­adása. Összegezve az egészet, az első ne­gyedévre 332 000 korona nyersbevételt tűztek ki, a valóságban 525 000 koro­nát mutat a bevételi egyenleg. (Egy munkanorma értéke 23 korona). A fentiekből világosan látható, hogy mit hoz a szövetkezet számára az alapo­san átgondolt, jól megszervezett szo­cialista munkaverseny, amelyet nem bürokratikus módon, papíron, hanem a szövetkezeti tagság legszélesebb ré­tegeinek bevonásával indítanak. A té­nyek azt igazolják, hogy ez a szö­vetkezet jó úton halad, minden elő­feltételt megteremtettek arra, hogy az ötéves tervben kitűzött feladato­kat egy évvel hamarabb teljesítsék. Hoksza István Ami az elevenbe vág Ezekután azt hinné az ember, hogy ebben a közepesnél jobb szö­vetkezetben minden megy símán, mint a megolajozott kerék. Pedig de­hogy! Az állattenyésztés gépesítése két lábra sántít. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy még ma is, az istállóból saroglyán hordják ki a trágyát az állatok alól; kosárral viszik a tehe­nek elé a takarmányt, úgy mint haj­dani elődeik mondjuk száz esztendő­vel ezelőtt. A teheneket kézzel fejik..., <★★********* ********«***-************************************ ******'*'**'*~»**»*******^**'********************* A határozat ne maradjon papíron Tisztelt Olvasó! Tévedés ne essék, nem hajótöröttek segélykiáltása ez, hanem az fpolynyéki szövetkezet ud­varán megfeneklett német gyártmá­nyú fejőberendezésé, amely már a múlt év augusztusától itt vesztegel, várja a szerelőket... de úgylátszik, hiába ... Mert azok rá sem hederíte­nek. ■ Vettünk annyi fáradságot, elmen­tünk a losonci gépállomásra. Felke­restük Gupöo elvtársat, aki az új technológia felelőse, s az ipolynyé­­kl EFSZ állattenyésztésének gépesíté­se elmaradásának okairól érdeklőd-, tünk. — Az „IMPULZ“-ügyről szeretnénk egyet- mást megtudni. — Bemutató még nem volt az „IM­PULZ“ fejőrendszer szerelésére. Egyéb­ként a nyékiek fejőrendszerének sze­relési munkái nem ránk, hanem a tornaijai gépállomásra tartoznak. Az évzáró gyűléseken a múlt évi gazdálkodás tapasztalatai alapján sok-sok hasznos határozat született. Némely szövetkezetben több pontba foglalták össze, máshol csak nagy vonalakban vázolták, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a ha­tározatok mind a szövetkezet gazdasági megszi­lárdulására serkentenek. A határozatok tehát jók, viszont a közmondás is azt tartja: „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!“ A sokat ígérő határozatoknak csak úgy lesz értékük, ha meg­valósítjuk őket. Bátran fogjuk hozzá a megvalósításhoz Az évzáró gyűlések óta jó pár hét telt el már Szövetkezeteink sokat tehettek a határozatok megvalósításáért. Néhány szövetkezet példája bi­zonyítja, hogy akarással, hozzáértéssel, rövid időn belül átvihetjük a határozatokat a gyakorlatba Pákozdy Elek, a hétényi szövetkezet elnöke magabiztosan felel az évzáró gyűlés minden ha­tározatára. Szerintük, nem azért határoztak, hogy papíron maradjon. Az évzáró gyűlés határozata alapján megszervezték ,a gépesített csoportot, a takarmányalap megteremtése érdekében 260 hek­tár herefélét és 300 hektár kukoricát vetnek. A határozatban nagy súlyt fektettek az új techno­lógia alkalmazására. A hatalmas kukoricaterüleí megművelése nem kis feladat. De megoldják mert a négyzetes vetés szövetkezetükben éve­ken át bevált és ezáltal sok kézi munkaerőt ta­karítanak meg. Hozzáfogtak már a zuhannyal ellátott köztisztasági és szórakozóhely építéséhez is. A szövetkezet vezetőségi ülésein mindig el­lenőrzi az évzáró gyűlés határozatait. Elsősorban az időszerű határozatokat vigyük át a gyakorlatba A legtöbb szövetkezet határozatba foglalta, hogy elegendő takarmányt termel. Természetesen ez csak akkor valósítható meg sikerrel, hogyha a tavaszi munkák idején máris irányt veszünk a takarmányfélék vetésére. A szilasi szövetkezet­nek nincs takarmány-problémája, mert kukoricá­ból és takarmányfélékböl magas hektárhozamokat ér el. A jelsovicei szövetkezet (nyitrai járás) sem küzd takarmányhiányai, mert a múlt évben az állatállomány szükségletének megfelelően ter­meltek takarmányt. Kostái József agronómus szerint idén még több takarmányt termelnek. A vetéstervet az állatállomány számához mére­tezik. Tehát pontosan annyi takarmányt termel­nek, amennyi az állatállomány szükséglete. A földterület nagy részén két termést érnek el. Például az őszi keverékek és más rövidebb te­nyészidejű növények helyére 120 hektár takar­mánykáposztát, takarmányrépát vetnek. Errol a területről nagy mennyiségű takarmányt nyernek. Az évzáró gyűlés után az inámi szövetkezet is irányt.vett a takarmányalap megteremtésére A szövetkezet vezetősége Major Lajos helyi nem­zeti bizottsági titkárral szintén a szükségletnek megfelelően dolgozták ki a takarmányfélék ve­téstervét. Papp Ferenc agronómus szerint széna­félékből egy számosállatra több mint 10 mázsa silóból pedig 33 mázsa jut. Az oboríni szövetkezetben sincs takarmány­hiány, mert sok lucernájuk van. Most újabb 120 hektárt vetettek alávetésként. Több szövetkezet példája bizonyítja, hogy a herefélék bizonyos mértékig pótolják a szemestakarmányt. A chyz­­őani szövetkezetben 227 sertést etettek darált lucernával és nagyszerű súlygyarapodást értek el Általában minden szövetkezetben emelik a több­éves takarmányok vetésterületét, de nem árt, ha a helyi nemzeti bizottságok napjainkban el­lenőrzik, hogy az évzáró gyűlések határozatainak megfelelően a szövetkezetek elég herefélét vet­nek-e. A mezőn ellenőrizhetünk legjobban A tavaszi munkákkal is úgy állunk, mint a szö­vetkezetek hektárhozamainak összehasonlításá­val. Egymás mellett levő ugyanazon adottságok­kal rendelkező szövetkezetek különböző hektár­hozamokat érnek el. Persze a talajelőkészítéssel és általában az agrotechnikai eljárások betartá­sával vagy be nem tartásával függ össze a hek­tárhozam. Kostanko elvtárs, a Komáromi Járási Pártbizottság vezető titkára, nemrég kijelentette, hogy az árpafélék vetését a járásban tégy nap alatt elvégezték, mert a szövetkezetek géppark­jai — főleg a gépesített csoportok — alaposan felkészültek a munkára. Rugalmasan gyűlésezzünk Az évzáró gyűlések határozatainak megvalósí­tása nem lehet néhány vezető vagy csupán a ve­zetőség ügye; a taggyűlés vitassa meg az évzáró gyűlés határozatait. Hogy ezt megvalósíthassuk, be kell tartanunk a szövetkezeti demokráciát. A tagság kívánalma szerint és a házirendben le­fektetett időközökben rendszeresen hívjuk össze a szövetkezeti taggyűléseket. A tanyi szövetkezet például a múlt évben csak 3 taggyűlést tartott. Ha így leértékeljük a taggyűlések jelentőségét, nem teljesíthetjük sikerrel az évzáró gyűlések határozatát. A taggyűlések általában mozgósíta­nak a termelési feladatok teljesítésére. Ha min­den tr.g kiveszi a részét a közös problémák meg­vitatásából, jó tanácsaival részt vesz az irányí­tásban, nagyobb sikerrel valósíthatjuk meg az évzáró gyűlések határozatait. A taggyűlésekre készítsünk elő tömör, konkrét beszámolókat és a soronlevő munkák gyors elvégzésére serkentő határozatokat hozzunk. Ne húzzuk el a gyűlést a késő éjszakába, mert akkor unalmassá válik és nem szívesen látogatja a tagság. Hagyjuk ki a beszámolókból, vitafelszólalásokból a fölösleges frázisokat, mellébeszéléseket, mert ezek csak un­tatják a tagságot és elpazarolják a taggyűlések idejét. Tartsunk egy-két órás, rugalmas taggyű­léseket, annak érdekében, hogy az évzáró gyűlé­sek egy határozata sem maradjon papíron. Bállá József Ezt állítják ők. Vajon, ebből mi az igazság? Végeredményben ki a fele­lős? Válaszoljon rá a tornaijai GTÄ igazgatósága! — És a trágyaszállítószalag? — Még nem jött anyag, ha meg­érkezik, nyomban hozzáfogunk a sze­reléshez — vélekedik Gupőo elvtárs és Mackó technikus. Mit mond Gálik elvtárs a losonci gépállomás nagykürtösi üzemének vezetője? Ugyanis, a nyéki EFSZ az ő működési körzetébe tarto­zik. — Gépesítés szempontjából eléggé ellátottak a nyékiek, a többi szövet­kezethez viszonyítva. Gyakrabban já­runk oda, mint máshova, mert itt ha­mar megértik az új jelentőségét, mint másutt. Lehet, hogy az tűnik furcsá­nak a nyékiek részéről, hogy Gupco elvtárs ritkábban fordul meg nálunk. Azelőtt ő volt a nyéki pártszervezet járási instruktora. Talajművelő gépeknek, s erőgépek­nek nincsen éppen híján ez a szövet­kezet, az igaz, de ... a trágyasarog­­lyázás, a takarmánykosarazás, a kézi fejés... Segítse a gépállomás azt a szövetkezetei, amely híve az új tech­nológiának. Kevesebbet ígérjenek, s több segítséget nyújtsanak! A gépállomások feladata az új át­szervezéssel nem csökken, de növek­szik, még nagyobb felelősséggel vé­gezzék tehát a rájuk háruló munkát. Ezt jogosan elvárják tőlük a szövet­kezetek! Nádszegi Kovács István

Next

/
Thumbnails
Contents