Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-26 / 33. szám

A szocialista mezőgazdaságén Bratislava, 1962. április 26. XII. évfolyam, 33. szám. Kettőn László, az izsapi szövet­kezet traktorosa Maflák István gépkezelő segítsé­gével naponta 12 Hektárba vetik el az M-5 Pettendi sárga hibrid kukoricát. SKG-6 V típusú szovjet gyártmányú négyzetbevetö gép­pel. Ábrahám Tibor mechanizátor és agronómus szavai szerint nagyon iái beváltak ezek a szotjet gépek. (Foto: NKI) Három járásban már befejeztek a cukorrépa vetését • A munka ünnepéig földbe teszik a kukoricát a galántai járásban — éjjel-nappal dolgoznak a gépek, naponta 2000 hektárt vetnek be kukoricával; az öntözési munkacsapatok működésbe lépnek • Más járások is Rendkívül kedvezőre fordult az idő­járás. Ez fokozott igyekezetre ser­kenti mezőgazdasági üzemeink dolgo­zóit. Számos helyen még a húsvéti ünnepek alatt is dolgoztak. Így volt ez a többi között Lipt. Mikuláson is, ahol a hattagú komplexbrigád egész vasárnap vetett, s éjszaka pedig a ta­lajt készítette elő vetésre. Ugyancsak jól kihasználták a kettős ünnepet a Dolny Kubín-i, a zvóleni, a poprádi járásban is. Ez utóbbi járásba a Maly Slavkov-i Győzelmes Február nevet viselő szövetkezet traktorosa, Ütefan Majercák 24 hektár földet készített elő vetésre. Míg az egyes járások a cukorrépa mihamarabbi elvetésén fáradoznak, minden lehetőséget jól kihasználva, addig a dunaszerdahelyi, a galántai és a Bratislava-környéke járásokban már befejezték ezt a sürgős munkát. Sőt. a galántai járásban oly nagy len­dülettel láttak hozzá a kukorica ve­téséhez, hogy naponta 2000 hektárba kerül a mag. A 29 komplexbrigád 8000 hektár kukorica vetését — az összes kukoricaterületnek csaknem a felét — vállalta magára. Az ered­mény: e hét végéig, azaz május else­jéig el akarják vetni az összes szem­re termesztendő kukoricát, amely 19 ezer hektárt jelent. A közeli napokban esővel nemigen számolhatunk, éppen ezért a száraz­ság már mutogatja' fogát. A galántai járásban máris összehívták az öntö­zési munkacsapatok vezetőit, s meg­kövessék az élenjárók példáját tárgyalják a legsürgősebb tennivaló­kat — a többéves takarmányféléket, valamint a tavalyi alávetéseket öntöz­ni kell, hogy azok lábra kapjanak, megerősödjenek. Valamennyi mezőgazdasági üzem­ben, ahol burgonyát termesztenek, s eddig még nem ültették el a vető­gumót, gyorsítaniuk kell a munka­tempót, hogy az legkésőbb április vé­géig a földbe kerüljön. Kelet-Szlová­­kiában még csak 7,1 %-ra végezték Üdvözlő távirat Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke, és Viliam Siroky elvtárs, miniszterelnök üdvözlő táviratot küldtek Leonyid Brezsnyev és Nyi­­kita Hruscsov elvtársaknak. A CSKP, a kormány és az egész csehszlovák nép nevében jókívá­­nataikat fejezik ki L. 1. Brezs­­nyevnek, a Legfelső Tanács Elnök­sége elnökévé, illetve N. Sz. Hrus­­csovnak, a Minisztertanács elnöké­vé történt újbóli megválasztása alkalmából. el ezt a munkát. Jó példát mutat a trebisovi járás, ahol már a burgonya­ültetés felénél tartanak. Annál ag­gasztóbb a helyzet a közép-szlovákiai kerületben, itt alig haladta meg a 2 százalékot a kerületi átlag. Késlekedésnek nincs helye, mert a burgonyaültetés agrotechnikai ha­tárideje lejár. Ideje múltával a bur­gonya nem adja meg azt a hektár­hozamot, amit előirányoztak. Márpe­dig idén jelentős azoknak a mezőgaz­dasági üzemeknek a száma, amelyek­ben — a poprádi mozgalomba bekap­csolódva — 200 mázsás hektárhozam elérésére vállalkoztak. Tehát, minden lehetőséget kihasználva arra töreked­jenek a burgonyaültetéssel lemarado­zó mezőgazdasági üzemek dolgozói, hogy e hónap végéig ennek a múl­hatatlanul sürgős dolognak is pontot tegyenek a végére. (nki) A kukorica vetésterületének növe­kedésével bizony nem kis gondot oko: a kukorica elraktározása. A Nagyfö­­démesi Állami Gazdaságon a gabona­­kombájnnal aratott és csépelt kuko­ricát silőgödrökbe raktározták. A 10( Tanácskozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Brezsnyev elvtársat újból a Legfelső Tanács Elnöksége el­nökévé, Hruscsov elvtársat pe­dig a minisztertanács elnökévé választották. Moszkvából jelenti a CTK: — Ápri­lis 24-én megkezdte tanácskozását a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. A ta­nács mindkét házának együttes ülése megválasztotta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnökségét és Leonyid Brezsnyev elvtársat az Elnöki Tanács elnökévé választották. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a kormány megalakításával ismét Nyi­­kita Szergejevics Hruscsov elvtársat bízta meg. Az ülésen felszólalt Gromiko elv­társ, aki beszédében többek között kijelentette, hogy a genfi értekezle­ten lényegében két politika találko­zott. Az egyik politikát a szocialista országok küldöttségei képviselik, amelyek egyengetik a leszerelés problémájának megoldásához és az atomfegyver-kísérletek betiltására vo­natkozó egyezmények megkötéséhez vezető utat, mely politikát támogat­ják a semleges országok küldöttségei is, a másik politikát pedig a nyugati hatalmak küldöttségei képviselik és arra törekszenek, hogy a bizottság munkája újabbnál-újabb akadályokba ütközzék a leszerelési egyezményhez vezető úton. rított kukoricacsöveket szárítókban kellene raktározni. Mondanunk sem kell, hogy új szárítók építése elég költséges. A Nagyfödémesi Állami Gazdaság ezt a problémát is megol­dotta. Bálozott szalmából köralakú raktározó helyiséget létesítettek. A bálokat csak dróttal foglalták össze. Egy-egy piramis 5—8 vagon csöves­kukoricát fogad be. A földtől 50 cm magasságban fenyőrudakból rácsszerű tartóaljat készítettek. A kukorica acélos, egészséges. Felső képünkön a piramisból mor­zsolják a kukoricát. Alsó képünk a szárító ventillátort mutatja be. Miután ezzel a ventillá­torral megszárították a hereféléket, később a kukorica szárításánál hasz­nálták. A piramisba benyúló csatorna segítségével jól átszárithatták a ku­koricát. Íme az olcsó és egyszerű megoldás. A szövetkezetek is követhetnék pél­dájukat. Foto: BÁLLÁ Világűrben a Kozmosz-3 mesterséges hold A Szovjetunióban 1962. április 24-én Föld körüli pályájára vezényelték a Kozmosz-3 mesterséges holdat, mely a számításokat megközelítő pályáján kering. A szputnyik legnagyobb távol­sága a Föld felszínétől 720 km, leg­kisebb távolsága pedig 229 km. A mesterséges holdon tudományos műszereket helyeztek el a kozmikus térség vizsgálatára. A tudományos berendezésen kívül helyet kapott az új szputnyikban egy háromcsatornás rádiótávmérő-rendszer, különböző rá­diótechnikai eszközök a pálya méré­sére. A szputnyikról vett rádiótelemetri­­kus információ az összes rendszer kifogástalan működését mutatja. A koordinációs számítóközponthoz az adatok rendszeresen érkeznek. (CTK) Többet ésszel, mint erővel Ma már így tavasztájt kakaskukoré­kolás helyett traktorok zúgása kelti fel a falvak népét, s a tavaszi mun­kálatok első szakaszát teljes mérték­ben a traktorosok, vagyis a gépek vállalták magukra. Hektár hektár után fogadja magába az életet rejtegető magot. A gabona már zöldell s most a cukorrépa és a kukorica került sor­ra. Látszólag nincs különbség község és község között. Mindenütt trakto­rosok uralják a határt. De ha ele­mezni kezdjük a traktorosok teljesít­ményét, akkor rájövünk arra, hogy egyes szövetkezetekben sokkal gyor­sabb a tavaszi munkálatok üteme és jobb minőségű a traktorosok munká­ja, mint másutt. Ilyen különbségeket látunk nemcsak a szövetkezetek, ha­nem a járások között is. Például a dunaszerdahelyi járás már április 4-én befejezte a gabonafélék vetését. Ez­zel szemben a vele Szomszédos já­rások némelyike több mint egy hét­tel is lemaradt. A különbség, okát az eltérő munka - szervezésben kell keresnünk. Ahol a hektárhozamokért u tavaszi munká­latokat végző traktorosok felelősek, akik a termelési eredmények alapján prémiumot kapnak, azaz ahol egyete­mesen gépesített csapatok dolgoznak, ott szinte máról holnapra végeznek a vetéssel. Nem csoda, hiszen a trak­torosok tudják, hogy „ki mint vet, úgy arat“, s a tavaszi szorgalom bő termés és gazdag prémium formájá­ban nyáron hozza meg az eredményét. Ezért a munka meggyorsítása érde­kében minden lehetőséget felhasznál­nak: hosszabbított vagy éjszakai mű­szakokban dolgoznak, a munkaeszkö­zökből agregátokat állítanak össze, és ahol a feltételek megengedik, az ipari termelésben bevált folyamatos mun­kamódszert alkalmazták. Vincent Tuzincin traktoros, aki kombájnjával tavaly 908 hektárról aratta le és csépelte ki a gabonát, a bohatái szövetkezet egyetemesen gépesített brigádjában dolgozik. A bri­gád tagjai a komáromi járásban első­ként végezték el a gabona vetését. Most a cukorrépát vetik. Meghosszabbítot­ták a 6 —Se CN —450—2-es jelzésű pontosan vető gép talajmásoló kere­kének lapátjait, s az így módosított géppel naponta 8 — 10 hektárt vetnek be. A kultivátort pedig három rész­ből állították össze: az eddigi 2,80 méteres munkaszélesség helyett ma már egyszerre 8,40 méteres munka­szélességgel dolgoznak. Hasonlóképpen gyorsítják a munkát és növelik a gépek teljesítőképessé­gét a többi egyetemesen gépesített csapatok is. A csehországi szövetkezetekben ez az év az egyetemesen gépesített csa­patok erőpróbája. Az eddigi eredmé­nyek szerint itt is sikert aratott az egyetemes gépesítésre irányuló moz­galom, amely mindenütt hozzájárult a tavaszi munkálatok ütemének meg­gyorsításához. Például a Dáblicei Ál­lami Gazdaságban dolgozó egyeteme­sen gépesített csapatnak a tervek szerint 10 nap alatt kellett elvégeznie 123 hektár gabona vetését. S az ered­mény? Négy és fél nap alatt ennél is 80 hektárral többet, vagyis 203 hek­tárt vetettek be. Sohasem látott eredmények ezek. A mezőgazdaságban utat tör az újí­tás, s a fizikai erőfeszítés helyét az ptletesség, ügyesség és szakmai tudás foglalja el. De ez még csak a kezdet. Hiszen sok olyan mezőgazdasági üze­met ismerünk, ahol a nagyüzemi ter­melési módszerek helyett még ma is kisüzemi termelési mód;zereket al­kalmaznak - csakhogy nagyban. Ezért sok szakmailag fejlett gépesítőre van szükségünk, hogy a mezőgazdasági termelés mai színvonalát valóban az ipari termelés színvonalára emelhes­sük. 1965-ig csupán a nyugat-szlová­kiai kerületben a mai kétszeresére nő a traktorosok száma és a kombájno­­sok száma is 80 %-kal emelkedik. Miért van erre szükség? Azért, mert a lehetőség szerint minden munkála­tot gépesíteni akarunk. A legköze­lebbi öt év alatt teljesen gépesítjük a gabona, a takarmányfélék, a cukor­répa és a burgonya termesztésér és betakarítását. Intézkedéseket tettünk a mezőgazdasági szállítás problémái­nak megoldására, A tervek szerint 1965-ig annyi gé­pet kapnak földműveseink, hogy tel­jesen gépesíthetik a gabonafélék 80 H-ának termesztését és betakarítá­sát. Vagyis a gabonafélék vetésterü­letének 80 %-án egyáltalán nem lesz szükség kézi munkára. így a terme­lés az ország szántóterületének csak­nem a felén könnyebbé, s ezzel egy­idejűleg olcsóbbá is válik. A takarmányfélék termesztése — vagyis a kaszálás, rendforgatás, szá­rítás, szállítás és kazalozás — ma még nagyon sok kézi erőt vesz igény­be. Terveink szerint a gépek egész sora teszi lehetővé majd a takar­mányfélék gépi kaszálását, hideg vagy meleglevegős szárítását, tehát a be­takarítás, teljes gépesítését. A legna­gyobb segítséget a nagynyomású saj­tológép és a rendfelszedő szecskázó­­gép jelenti majd. A takarmányfélék gyors betakarítása pedig nemcsak könnyebb munkát és olcsóbb takar­mányt jelent, hanem több tejet, va­jat, tojást és húst is, mivel a gyor­san betakarított és hideg levegővel szárított takarmánynak háromszorta nagyobb az emészthető fehérjetartal­ma, mint a mezőn szárított takar­mánynak. A cukorrépa termesztését egyrészt egymagvú vetőmag alkalmazásával másrészt vegyszeres gyomirtással akarjuk megkönnyíteni. Gépek készül­nek a cukorrépa kétmenetes betaka­rítására, s a harmadik ötéves terv végére gépesítjük a cukorrépa rako­dását is. így az ötéves terv utolsó évében egyetemesen gépesíthetjük a cukorrépa 93 %-ának termesztését. Ami a szállítást illeti, továbbra is a pótkocsikkal ellátott traktoroké lesz a döntő szó. Nagyon sokat kapnak belőlük földműveseink, azonban még­sem annyit, hogy teljesen fedezni tudják a szükségletet. Ezért minden szövetkezetben és állami gazdaságban fontolóra kell venni, hogyan kapcsol­hatnánk be a szállításba minden fel­lelhető szállítóeszközt és hogyan rö­vidíthetnénk le a szállítási távolságo­kat. Jelenleg a szállítás terén talál­hatjuk meg a legtöbb rejtett tartalé­kot, s ugyanakkor a szállításra for­dítjuk a legnagyobb költségeket is. Az említett gépeket már megszer­kesztettük és megkezdtük ipari gyár­tásukat. Azt is tervbevettük, hány darabot kell gépgyárainknak minden­fajta gépből 1965-ig leszállítaniuk. Miért említjük meg mindezt éppen most, a tavaszi munkálatok idején? Azért, mert a jól elvégzett talajelő­készítés és vetés jó feltételeket te­remthet a gépesítés és a nagyüzemi technológia alkalmazására, a rossz tavaszi munkálatok pedig lehetetlen­né tehetik annak alkalmazását. A négyzetbe vetett kukorica pontos vetése nemcsak a növényápolási mun­kálatok gépesítését teheti lehetővé, hanem a sarabolók rögzítését is (amint az a Gyula-majori Állami Gaz­daságban tették), s így fölöslegessé válik a sarabolöt irányító dolgozó je­lenléte. Tehát most, tavasszal is ez legyen a jelszó: „Többet ésszel, mint erő­vel!“ Tanuljunk, gondolkozzunk a munka tökéletesítése és gépesítése felett, hogy a tavaszi nemtörődöm­ségért ne kelljen nyáron és ősszel verejtékes. nehéz munkával fizetnünk A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA mázsa befogadóképességű gödrökbe egészségesen marad a kukoricaszem. Tehát a kukoricát ilyenformán is lehet raktározni. Persze egyelőre az összes kukoricatermést nem silózhat­­juk. A kukoricakombájnokkal betaka-Olcsó kukoricaraktározás

Next

/
Thumbnails
Contents