Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-22 / 32. szám
A héjám kitöri élet kedves küldöttei kíváncsian néznek körül a számukra furcsa, új valóságra. Csipogva figyelik a derék legénynek rózsavíz fejében húsvéti pirostojást átnyújtó csinos leányt, de megbotránkoznak, amikor egy új jövevény szódaüveggel locsolkodik.-ku-Hrnscsov elvtárs a Komszomol feladatairól j Moszkvában folytatja munkáját fj ■ Komszomol XIV. kongresszusa. I.' A vitában az ország valamennyi részéből a fiatalok százai szólal- jtak fel. Az ülésen felszólalt Hruscsov f elvtárs is, aki meleghangú beszé- J det intézett a Komszomol ifjúság legjobbjaihoz. Kijelentette, hogy f ez a kongresszus jelentős ese- !■ mény nemcsak a szovjet ifjúság, * hanem az egész ország politikai ■ életében. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1962. április 22. Ára 40 fillér XII. évfolyam, 32. szám. AZ EGYETEMESEN GÉPESÍTETT CSOPORTOK MŰVELJÉK A KUKORICÁT fi kukorica a takarmány pillére Fejezzük be a cukorrépa vetését • A burgonya ültetése nem kukoricavetőgépek Végre melegebbre fordult az idő és meggyorsult a tavasziak vetése. A cukorrépa már Szlovákia minden táján földbe kerül. Földműveseink igyekeznek behozni a késést és gépi erőt, lófogatot igénybevéve meggyorsították a cukorrépa vetését. Sőt akadnak olyan szövetkezetek is, ahol már a cukorrépa vetését rég elfelejtették. A lúesi szövetkezetben például már kisorolt a cukorrépa. A kukorica vetésére jól felkészültek a szövetkezetek. Kell is a jő munkaszervezés, a gépek jó kihasználása, mert nem is kis feladatról van szó. Általában a járások elhatározták, hogy a szántóföld terület 30 %-án termelnek kukoricát, hogy így biztosítsák a takarmányalapot. Természetesen a vetésterület bővülése több munkaidőt, nagyobb felkészültséget igényel. Vajon hogy készültek fel az üzemek erre a munkára? Faraga Ferenc, a Galántai Járási Pártbizottság vezető titkára így nyilatkozik: — Minden szövetkezetben egy szaktanácsadó vállalt védnökséget, hogy meglegyen hektáronként a 40 000 kukoricaegyed. Eredeti terv szerint csak 17 500 hektár kukoricát akartak vetni, de fölemelték 19 000 hektár szemes és 5600 silókukoricára. Csandal. István, a Nagyfödémesi Állami Gazdaság üzemi,tanácsának titkára a következőket mondotta: — A múlt évben 550 hektár kukoricát termeltünk, idén 575 hektár szemes és 235 hektár silókukoricát vetünk. A magasabb hektárhozamok érdekében több mint 200 hektáron ammóniákozást végeztünk. A vetést már megkezdtük. A kukoricát három egyetemesen gépesített csoport műveli, amelyeken belül öntözési csoportok is létesülnek. A kukorica 75 %-át négyzetesen, a többit pedig hagyományosan vetjük, mert sok a drótféreg. A gyomirtószert csak a sorokra vetjük, hogy nagyobb területen alkalmazhassuk. Hektáronként 50 mázsa szemes és 500 mázsa silókukoricát termelünk, 30 hektárnyi öntözött területen 650 mázsa silókukoricát akarunk elérni. A két nyilatkozat is bizonyítja, hogy a kukorica vetésterülete lényegesen bővül és az ápolásától sem félnek. Két levelezőnk írása is a kukoricatermesztés térhódításáról ad hírt: Krajcsovics Ferdinánd elemzi a nádszegi szövetkezetesek kukoricatermesztési sikerét. Tavaly egyes parcellákon 100 mázsa csöveskukoricát is termeltek hektáronként. Persze a hektárhozamokhoz hozzájárul a helyes agrotechnika is. A hozamok elérésében nagy szerepe volt a külön díjazásnak. A szövetkezetesek akkor kapnak külön jutalmat, ha agrotechnikai időben és hiba nélkül vetik el a kukoricát. A díjazásnál figyelembe veszik a növényápolás minőségét, valamint azt is, hogy egy hektáron hegvan-e a 40 000 egyed. Ha minden csőről csak 12,5 deka szemet nyernek, akkor is 50 mázsa szemeskukoricát érnek el. 420 hektáron termelnek kukoricát és pártunk XII. kongreszszusának tiszteletére vállalták, hogy hektáronként 50 mázsa szemeskukoricát termelnek. Tóth János érsekújvári levelezőnk arról számol be, hogy az érsekújvári járásban az ifjúság magáévá tette a kukoricatermesztés ügyét. A tardoskeddi CSISZ tagjai elhatározták, hogy szemeskukoricából hektáronként 50 mázsát, silókukoricából pedig 600 q termelnek. A csúzi fiatalok is hasonló vállalást tettek. Udvardon az ifjúság tűr halasztást • Megindultak a 60 hektáron, Jatovon pedig 15 hektáron termel kukoricától, A kukoricatermesztés iránt pionírszervezeteink is nagy érdeklődést tanúsítanak. A szőgyéni pionírok például 50 mázsa szemeskukoricát és 550 mázsa silókukoricát termelnek hektáronként. Elmondhatjuk, hogy a kukorica vetésterületének bővítésével minden szövetkezetben, állami gazdaságban törődnek. A vetést azonban az ország egyes tájain a hőfoknak megfelelően végezzük. A nyitrai, verebélyi és lévai körzetben vessük a kukoricát április 22-tól 30-ig. Bratislava, Galánta, Vágsellye környékén és Duna mentén április 21-től 28-ig a legmegfelelőbb a vetés ideje. Zselíz, Ipolyság, Losonc, Fülek vidékén április 18-tól 26-ig. Általában elmondhatjuk, hogy a kukorica vetésére legalkalmasabb időszak a kelet-szlovákiai kerület déli részében április 19 — 26. Az északi részben pedig április 22 — 30. A Modry Kamerí-i, rozsnyói területen a tapasztalatok szerint április 28-tól május 5-ig szokták vetni a kukoricát. B. J. ICRUH* • A Bosany-i bőrfeldolgozó üzem dolgozói a Xll. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukban vállalták, hogy a védnökségük alatt álló helyi szövetkezet részére a takarmányozást teljesen gépesítik. A szövetkezet számára répa- és burgonyaszeletelőt, egy 1500 literes takarmánykeverőt és egyéb mezőgazdasági gépi felszerelést készítenek. datlanul vetettek, je, ezért igyekeznek de nem mertünk neki. mintha valaki kergette ennyire. No meg egy vágni, mert nem volt volna őket. Az első kicsit érdekből is. A tapasztalatunk. Nemtáblán egycsírájú cu- tervezett hektárhoza- régen tanulmányúton korrépamag hullt a mokon felüli termény jártunk a dunaszerda. földbe, a legújabb faj. értékének 20 százaié- helyi járás több szőr Hét traktoros szavát adta J Hét traktoros szavát adta J A hajnal még alig pirkadt, amikor traktordübörgés verte fel a város csendjét. A trebisovi szövetkezet hét traktorosa indult a mezőre. Nem beszéltek sokat. Végezte mindegyik a feladatát Gyurisin János, Kopasz Giba János és Lopatník József befordult a cukorrépaföldekre, Hirko János és Fedák Pál a tavaszi kalászosok földjére vette az irányt. Popovics Demeter és Brindzák György a harmadik dűlőben kötöttki. Mind a hét traktoros késő estig készítette elő a talajt és akkor sem a sötétség miatt tértek haza, hanem mert elvégezték a munkát. Másnap a traktorosok egész nap szakata vetőgép csoroszlyáiból; a másik dűlőben az 'árpát vetik. * * * Girman János agronómustől érdeklődünk a hét traktoros felől. — Derék emberek. Ügyesen kihasználják az időt meg a gépeket. Eddig rá sem lehetett menni a földre, olyan lágy volt; most meg egyszerre megszikkadt mindenütt és itt van a kapásnövények vetésének az idekát mint prémiumot ők kapják. Szemes kukoricából például 38 q, :ukorrépából pedig 500 mázsa a tervük hektáronként, — Az ő munkájukon múlik, Hogy mind a 35 traktorosunk a komplex-brigádban dolgozzék — fűzi a szót Mintsak Michal, a szövetkezet elnöke. — Előbb úgy terveztük, hogy az idén már teljes brigáddal kezdjük a tavaszi munkákat, •r vetkezetében, s felbuzdítottak az ottani sikerek. Dömény elvtárs, a nyárasdi szövetkezet elnöke megígérte, hogy május elsején eljön hozzánk megbeszélni a komplex gépesítés minden csínját-bínját. Takarmánygyújtéskor pedig i mechanizátoruk mutatja meg, hogyan kell a takarmányt mesterségesen szárítani. — Egyszóval bíznak a komplexbrigádban? — Ez már több mint bizakodás, hisz egyelőre csak a brigádvezető helyettese, Gyurisin János irányítja a gépesített csapat munkáját, aki maga is traktoron ül, mégis úgy megy minden, mint a karikacsapás. A hét traktoros tehát mégsincs egyedül. Az egész szövetkezet törődik velük; azon vannak, hogy munkájuk sikerüljön. Ha véletlenül az időjárás közbeszólna, akkor ott lesznek a fogatosok és a gyalogmunkások. A tervezett hektárhozamcknak mindenáron meg kell lenniük. Erre szavát adta a 7 traktoros, ezt vállalta az egész szövetkezet az egyre közelgő pártkongresszus tiszteletére. Csurilla József Uíeadá Országszerte a sürgős tavaszi munka köti le mezőgazdasági üzemeink dolgozóinak idejét. Éjt nappallá téve azon fáradoznak, hogy behozzák az időjárás okozta késedelmet. Még vetik a cukorrépát, ültetik a burgonyát, ugyanakkor már lendületesen halad a kukorica magágykészítése és a vetése is. Hogyne igyekeznének, hiszen eltökélt szándékuk, hogy a takarmánygondot megszüntessék. Ez nem kis feladat elé állítja őket, mégis vállalják: a szántó 51 %-án kukoricát termesztenek. Szorgos munka folyik a szőlészetekben, s nem utolsó sorban a kertészetekben is. A kertészeti dolgozók azon igyekeznek, hogy minél hamarabb jóval több zöldségféle kerüljön a piacra, mint eddig. Ám a műhelyekben sem tétlenkednek. Javítják a gabonabetakarító és a silózógépeket. A mezőgazdaságban is szaporodik az újítók száma, akik a gépek tökéletesítésén, új eljárásokon, ésszerűsítéseken dolgoznak. Napról napra sikerrel oldják meg azokat a problémákat, amelyek hozzájárulnak a munkatermelékenység hatékonyabbá tételéhez s az önköltség csökkentéséhez. A Gyulamajori Állami Gazdaságban közönséges benzineshordót szereltek a kukoricavetőgépre. A hordóból 2 atmoszféra nyomással gumicsövön át jut el a vegyszer a permetfejekbe. - így vegyszert takarítunk meg, miután csak a sorokat permetezzük, a sorközöket sarabolással gyomtalanítjük - magyarázza Sládek Ferenc, a gazdaság gépesítóje. (Kovács I. felvételei) Nagy leleményességgel oldották meg az ógyallai GTÄ igazgatója és műszaki helyettese — Géci és Lytavsky elvtársak — a hideg levegős takarmányszárítás kérdését. - Stabil motorokat villanymotor helyett! - született meg az újító javaslat. (Legközelebb riportban számolunk be az újítás jelentőségéről.) A tej falusi szövetkezet kertészetében már kiültették a káposztapalántákat. Fényképfelvételünk a kertészeti csoport tagjait — Knopán Máriát, Sisika Valériát, Molnár Jánosnét és Csiba Istvánnét — mutatja be kapálgatás közben. Albáron a „Béke" szövetkezetnek a szőleje másfél hektárnyi. Ez a fiatal telepítésű szőlő már tavaly is szép termést hozott. íme, a szorgalmas tagok: Bugár Vince, Szántóczky József és Nagy Géza metszik a szőlőt. (Gál Sándor felvételei)
