Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-18 / 31. szám

Tanácskozik a Komszomol A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában megnyílt a Komszo­mol XIV. kongresszusa. A kommunizmus Ifjú építőinek nagy jelentőségű kongresszusán megjelent Hruscsov elvtárs is, valamint a párt és a szovjet kor­mány több más vezetője. A kongresszus megvitatja a Komszomol eddigi munkáját és az SZKP XXII. kongresszusának hatá­rozatából a Komszomolra vonat­kozó feladatokat. (CTK) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1962. április 18. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 51. szám. Jó munkaszervezéssel HOZZUK BE A LEMARADÁST! • A jó idő beköszöntése magával ragadta a falu apraját-nagyját. A mun- i ka olyan lendületet vett a mezőkön, amilyenre nincs példa az elmúlt • esztendőkben. Jó szervezéssel az egyetemesen gépesített csoportok diktál­­j ják az iramot. Napok alatt földbe juttatják a vetőmagot, hogy a késést • gyors és jó minőségű munkával pótolják. Elmondhatjuk, hogy az ország J számos szövetkezete, állami gazdasága a napokban már behozta a késést ■ a tavaszi munkákban. Küszöbön a kukorica vetése Napjainkban előtérbe kerül a kuko­rica vetése. Sőt, a kelet-szlovákiai kerületben a Secovská Polianka-i Szö­vetkezet máris nekifogott a vetésé­nek. A komáromi járásban a földterület 31 °/o-án vetnek kukoricát. Eddig a földterület több mint felét előkészí­tették és a napokban megkezdik e fontos takarmánynövény vetését. A 18 000 hektár kukoricából 11000 hek­táron az egyetemesen gépesített cső. portok végzik a vetést, vagyis ezen a területen teljesen gépesítik a ku­korica termesztését. A perényi szövetkezet egyetemesen gépesített csapatai felhívást intéztek a kelet-szlovákiai kerület összes trak­torosaihoz, hogy május elsejéig fe­jezzék be a tavaszi növények vetését. Mielőbb földbe a cukorrépát! A dunaszerdahelyi járás földműve­sei ismét kitettek magukért. Elsőként fejezték be a tavaszi árpa vetését, a cukorrépa vetésére is elsőként tet­tek pontot az országban. Most teljes lendülettel készítik a talajt kukorica alá, hogy az elsőséget ennél a nö­vénynél is megtartsák. Teljes lendülettel halad a cukorrépa vetésre a trnavai járásban levő Május 9 Állami Gazdaságban is. Meghosszab­bított műszakban hét agregát veti a cukorrépát és a 488 hektárból már több mint felét elvetették. A zavari EFSZ 480 mázsa átlag elérését tűzte ki hektáronként, s hogy célbaérjenek már az elmúlt napokban befejezték a cukorrépa vetését. Napirenden a burgonya ültetése Egyre több azon szövetkezetek szá­ma, amelyek beneveztek a nagy ter­méshozamokért küzdő gazdaságok versenyébe. Csupán a közép-szlovákiai kerületben 127 EFSZ és állami gazda, ság kapcsolódott be a poprádi moz­galomba, melynek keretében hektá­ronként 200 mázsát érnek el burgo­nyából. A burgonya hektárhozamát nagyban befolyásolja az idejében történő ülte­tés Ezen a téren többek között jó tapasztalatai vannak a Liptovsky Tr­­novec-i szövetkezetnek, ahol tavaly 102 hektáron 210 mázsa átlagos hek­tárhozamot értek el burgonyából. Az említett szövetkezet példája nyomán már számos mezőgazdasági üzem be­fejezte a burgonya ültetését. — s — FELBUZDÍTOTTA ŐKET A GALÁNTAI JÁRÁS FIATALJAINAK JÓ PÉLDÁJA Mind többet foglalkoznak a roznavai járásban is a fiatalok a kukoricatermesz­tés új módszereinek be­vezetésével, ami alapja az önköltségek csökkentésé­nek és a hozamok növelé­sének. Azonban ezen a vi­déken ez nem könnyű do­log, mivel többhelyütt csak a felszabadulás óta ter­jesztenek .kukoricát. Idén felbuzdította az if­júságot a galántai járás fiataljainak jó Déldája, akik kukoricatermesztési ver­senyre hívták fel — a nád­szegi fiatalok kezdeménye­zése folytán — az ország fiataljait s vállalták, hogy hektáronként ötven mázsa szemes- is 550 mázsa siló­­kukoricát termesztenek. Ezért a roznavai járás fiataljai kiváló szakembe­reket hívtak meg á kuko­ricatermesztők járási érte­kezletére, mint például Ondrej Sabovíkot, a stre­­távkai szövetkezet elnökét — aki tavaly a legszebb eredményt ért el a kelet­szlovákiai kerületben mind a szemes, mind a silókuko­rica termesztésében. Azon­kívül még jonéhány szak­embert hívtak a trebisovi járásból. Az értekezletet április 17-én tartották meg Roznaván, a Népművelődés Házában. Ezen a járási ér­tekezleten megtárgyalták, milyen lehetőségeik vannak az új módszerek alkalma­zására, s megbeszélték azt is, milyen kukoricafajtákat termesszenek vidékenként. Idén még tovább tolják a kukoricatermesztés hatá­rát északra. Ezen az értekezleten szá­mos kötelezettségvállalás­sal adtak visszhangot az itteni fiatalok a galántai járás fiataljainak felhívá­sára. Ugyanakkor válaszol­tak a CSISZ SZLKB felhí­vására, amelyben a CSKP XII. kongresszusának tisz­teletére indított munkafel­ajánlási mozgalom kiszéle­sítésére szólítja fel a fia-Ma kopár - holnap erdő A Csallóköz mocsaras, terméketlen részei csakhamar zöldellő fatermő területté válnak. A gabcikovói és a tomasikovói faiskolákban már készítik a facsemetéket és a gyökereztetésre szánt topolyaves szókét, amelyek egy év alatt gyorsan növő, sudár fákká fejlődnek. A faisko­lákból már ebben az évben is sokezer fiatal topolya ke­rül ki a Csallóköz minden részébe. A gabcikovói faiskolában 12 topolya fajta 400 000 gyö­kereztetésre szánt vesszőjét ültették ki. Fodor Katalin, a gabcikovói faiskola dolgozója topolya­vesszőket vág. A tomasikovói faiskolában a topolyavesszöket 80X30 cm távolságra ültetik egymástól. A kétéves topolyacsemetéket kiszántják. A traktoros napi teljesítménye 2000 facsemete. Április 14— 15-én tartotta meg a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kul­turális Egyesülete Vili. országos köz­gyűlését, amelyen Karol Bacílek elv­társ, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára veze­tésével részt vett pártunk küldöttsé­ge is. A közgyűlés hatalmas lelkese­déssel fogadta a párt küldöttségét, melynek vezetője, Karol Bacílek elv­társ nagy tetszés­nek örvendő beszé­det mondott. A köz­gyűlés résztvevői gyakorta szakítot­ták félbe Bacílek elvtárs beszédét fergeteges tapssal. (Foto: Prandl) A gépállomások új küldetése Nyílt titok volt már, hogy az utóbbi időben egyes gépállomások megfeled­keztek küldetésük céljáról. Bár né­hány évvel ezelőtt a gépek túlnyomó részét eladták a szövetkezeteknek, ezért éppen elég lehetőségük maradt a mezőgazdasági üzemek megsegíté­sére. Azonban számos JNB pénzügyi osztályán gyakran kedvezőbbnek ta­lálták a gépállomások üzleti tevé­kenységéből eredő bevételeket. így például a VeTká Bítes-i gépál­lomás sátorrudakat készíthetett, a ga­lántai csarnokok részére gyártott acélvázakat, a kaplicei gépállomás dolgozói pedig ablakrámák készítésé­vel foglalkoztak stb. Mindez csak azért történt, hogy a gépállomások eleget tegyenek pénzügyi tervük tel­jesítésének és dolgozóik prémiumok­hoz jussanak. Időközben mezőgazdaságunk több és bonyolultabb szerkezetű gépeket kapott és kap most is. És a szövet­­kezetesek egyre gyakrabban szorulnak szaktanácsokra, hogyan bánjanak ezekkel a gépekkel, hogy felhaszná­lásuk által minél gyorsabban és hatá­sosabban érvényesíthessék a szövet­kezetekben a nagyüzemi technológiát. Sajnos azonban, a szövetkezetek egy­kori legjobb segítőtársai, a gépállo­mások, gyakran megfeledkeznek a leg­fontosabb tanácsadó feladatról. Pártunk Központi Bizottságának februári ülése után országos aktíva keretében újra meghatározták a gép­állomások munkakörét és legfonto­sabb feladatait. Pontosabban kifejez­ve, lerögzítették, hogy a gépállomá­sokat a jövőben fokozottabb mérték­ben kell felhasználni a mezőgazdasági technika fejlesztésének jobb irányí­tása érdekében. Hangsúlyozva lett, hogy a gépállomások továbbra is fe­lelősek lesznek a szövetkezeti gépek műszaki állapotáért, azok teljes ki­használásáért, valamint, hogy a gépe­sített eszközök alkalmazása a leg­hatékonyabb módon történjék, azaz, hogy például aratáskor ne működje­nek elavult módszerek szerint, hanem többmenetes eljárással dolgozzanak. A gépállomás műszaki szolgálatának egyik legkomolyabb feladata legyen, hogy körzetében a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek a terme­lés legújabb nagyüzemi eljárásai. Végeredményben a gépállomásokon dolgozó, elég tekintélyes számú szak­embereknek ez legyen minden gondja. Egyes gépállomások évi tervében ma már érvényesül a szövetkezetek műszaki fejlesztésére és következetes gépesítésére irányuló szándék. A hus­­topeci gépállomás tervében például a hét tevékenységi ágazatban a műszaki tanácsadás ugyancsak az utolsóelőtti helyet foglalja el, de nem ez a mérv­adó, hanem az, hogy a gépállomás csupán 10 technikussal rendelkezik. Nehezen képzelhető el, hogy 10 em­ber képes legyen a bíeclavi járás 72 szövetkezetében korszerű nagyüzemi eljárások ismertetésére és bevezeté­sére. Ugyanis a gépek nyilvántartá­sának felfektetésére, üzemképességük szabályozására és más munkákra vo­natkozó szaktanácsadó tevékenység mellett arra is kiterjed, hogy segít­séget nyújtson az egyetemesen gépe­sített csapatok megszervezésében. Biztosítania kell továbbá 1500 hektár­ra a takarmányok gépesített begyűj­tését, érvényre kell juttatnia 2340 hektáron a cukorrépa csokrosítását, 9000 hektáron a többmenetes aratást, 6000 hektáron a kukorica négyzetes­fészkes vetését. Munkához láttak már az ismert Horni Herspice-i gépállo­más dolgozói is. Az állomás vezetői helyesen hangsúlyozzák, hogy a szö­vetkezetek műszaki fejlesztésének elősegítése lesz elsőrangú feladatuk. Tanácsadó csoportjukat több techni­kussal bővítik, akik mindenekelőtt a járás 10 egyetemesen gépesített csa­pata fölött vállal védnökséget. A Kerületi Mezőgazdasági Műszaki Vállalatokhoz önálló üzemekként tar­tozó gépállomások belső üzemi elszá­molás elvei szerint fognak gazdálkod­ni. Az új szervezet megalakulásával azonban a nemzeti bizottságok jog­köre a mezőgazdasági termelés irá­nyításában nem korlátozódik. A járási nemzeti bizottságok továbbra is tel­jes mértékben felelnek a gépi eszkö­zök elosztásáért, a gépállomások és a mezőgazdasági üzemek között. A jövőben nem foglalkoznak ugyan a gépállomások vállalati vezetésének kérdéseivel, ezzel szemben figyelmü­ket a jövőben a gépállomások mű­szaki fejlesztésének irányítására és ellenőrzésére kell összpontosítaniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents