Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-08 / 28. szám

Aránylag kevésbé eseménydus külpolitikai hét van mögöttünk. A hírügynökségek tudósításai főleg Latin- Amerikából és Genfből érdemelnek nagyobb figyelmet.

A genfi 18 hatalmi leszerelési bizottság négyhetes munkájának eredménye, a nyugati hatalmak állandóan elutasító magatartása miatt, nem nagyon bíztató. A külügyminiszterek elhagyták Genfet és megbízottaik vezetik tovább az egyes küldöttségeket. Pillanatnyilag az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének lehetőségeiről tárgyalnak.

Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk Zorin szovjet és Hájek csehszlovák külügyminiszterhelyettesek felszólalását, akik részletesen foglalkpztak a nyugati hatalmak által előterjesztett javaslattal, amely szerint az ellenőrzés kérdésében kell megegyezést elérni, csak azután lehet tárgyalni tilalmi egyezményekről.

A szovjet küldöttség vezetője felszólalásában kijelentette, hogy a nyugati küldöttek változatlanul akadályokat gördítenek a megegyezéshez vezető útra, csakhogy elhúzzák az időt a Kennedy által április végére tervezett csendes-óceáni amerikai légköri atombomba-kísérletek megkezdéséig. Ekkor aztán „jogosnak" tekintik a tárgyalások megszakítását és a fegyverkezési hajsza újabb fokozásához látnak. Zorin elvtárs éles szavakkal bírálta az amerikai küldöttség kétkulcsos politikáját, amely egy részről állandóan a tárgyalások szükségességét hangoztatja, más részről viszont mindent elkövet, hogy egy lépés se történjék a megegyezés felé.

A szovjet küldött a végén leszögezte, hogy ha a nyugati hatalmak végleg elutasítják az általános és teljes leszerelés, valamint a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére ' tett szovjet javaslatokat, a Szovjetunió saját népe és az egész szocialista tábor biztonsága érdekében kénytelen lesz' felújítani atomfegyver-kísérleteit.

Hazánk népe névében dr. Jiíí Hájek rendkívül nagyfontosságú beszédet mondott. A többi között kijelentette, hogy a nyugati hatalmak fegyverkezési hajszája számításuktól eltérve ellenkező eredményt hoz. Mégpedig azért, mert a hidegháború során a Szovjetunióra rákényszerített fegyverkezés már eddig is azt eredményezte, hogy végleg riiegdőlt a Nyugat abszolút katonai fölénye.

Hájek elvtárs kijelentette, hogy a szocialista országok a békés országépítés nagy munkájában nem hagyják figyelmen kívül egyes nyugati imperialista körök háborús előkészületeit és fokozott éberséggel állnak a béke vártáján.

A hét folyamán Szíriából többször Is érkeztek egymásnak ellentmondó hírek. A katonai vezetők, akik magukhoz ragadták a hatalmat, két csoportra oszlottak. Egyik része az Egyesült Arab Köztársasághoz való csatlakozást követelte, a másik csoport viszont továbbra is Szíria önállóságot szorgalmazta.

A legutóbbi jelentések azt bizonyítják, hogy Szíriában általában helyre állt a rend és a katonai vezetők he- Jyét újból polgári vezetők veszik át. Közben a Szíriái —izraeli határon tovább tart a feszültség. Még az elmúlt hónap utolján került sor a két ország határán egy incidensre, amelyről most az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyal. Itt említjük meg, hogy Szíria már több esetben fordult a világszervezethez Izrael állandóan megismétlődő ellenséges magatartása miatt.

A Latin-Amerikából érkező jelentések változatlanul élénken foglalkoztatják a világ közvéleményét. Közismert, hogy ez az óriási gazdag földrész többszáz milliónyi lakossággal az USA gazdasági és politikai létezésének egyik alapköve. És éppen itt van a dolog lényege. A latin-amerikai országok nagy része példaként tekint a kubai forradalomra és támogatja Fidél Castro politikáját.

Ezért Washington hol az egyik országban, hol a másikban próbál katonai államcsíny révén nagyobb befolyást szerezni. Legutóbb Ecuadorból érkeznek olyan jelentések, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Fehér Ház itt is belényúlt az ország politikájának irányításába. Ecuádor ugyanis megszakította diplomáciai kapcsolatait a forradalmi Kubával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Ez a példa is fényesen igazolja, hogy milyen könnyen lepattan az amerikai nagytőkét kiszolgáló egyes latinamerikai országok politikájáról a nemzeti érdekek zománca, amíg Kuba példája nyomán ezekben az országokban is nem a nép veszi kezébe a hatalmat.

Új szovjet javaslat Genf ben

A 18 hatalmi leszerelési bizottságnak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedésekkel megbízott albizottsága április 5-i ülésén V. A. Zorin szovjet küldött előterjesztette kormányának javaslatát, amely indítványozza, hogy azok az államok, amelyek tagjai a 18 hatalmi leszerelési bizottságnak, fogadjanak el deklarációt a háborús propaganda betiltásáról, s nyilvánítsák a háborús propagandát az emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűntettnek. Kötelezzék magukat, hogy alkotmányos úton intézkedéseket hoznak a háborús felhívások és bármilyen háborús propaganda betiltására. A deklaráció felszólítást tartalmazna minden más nemzethet, hogy csatlakozzék a deklarációhoz.

Zorin elvtárs a többi között kijelentette: A szovjet kormány azt a nézetet vallja, hogy a deklaráció elfogadásával az államok hozzájárulnának a nemzetek közötti bizalom megszilárdításához és a jó szomszédi kapcsolatok bevezetéséhez.

A szovjet küldött foglalkozott a burzsoá propaganda szokásos érvelésével, hogy a háborús propaganda a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulása. A szó szabadságának sem-Willy Brandt, Nyugat-Berlin főpolgármestere látogatást tett Londonban. Az egyik előadás során „Nem akarunk háborút Berlinért!“, „Takarodj haza, te fasiszta!" és ehhez hasonló felkiáltásokkal fogadták a nyugat-berlini vendég felszólalását.

mi köze sincs a gyilkoláshoz való buzdításhoz — mondotta Zorin elvtárs, majd így folytatta: Ha a dolgokat igazi névvel illetjük, még a rejtett háborús felszólításokat is a legnagyobb nemzetközi gaztettek egyikének kell tekintenünk.

Az amerikai küldött, aki nehezen tehetett ellenvetést a szovjet javaslattal szemben, beszédét a korlátlan sajtószabadság és véleménynyilvánítás széleskörű védeltnezésére alapította, amely az USA-ban állítólag fennáll és ellentétben áll a szocialista országokban fennálló helyzettel. Kijelentette, hogy az USA nem teheti és nem is akarja azt, hogy alkotmányos úton tiltsa be a szabad véleménynyilvánítást.

Az amerikai küldött érvelését teljes mértékben nem merészkedett támogatni egyik szövetségese, Anglia, Olaszország és Kanada küldötte sem.

A szovjet deklaráció mellett teljes mértékben állást foglaltak Lengyelország, Románia küjldöttei, Brazília, India és Nigéria képviselői ugyancsak örömmel üdvözölték a deklaráció előterjesztését. (CTK)

Április 4-én ünnepelte Bratislava dolgozó népe a szovjet Hadsereg által

történt felszabadulásának 17. évfordulóját. Ez alkalomból ünnepélyes keretek között koszorúzták meg a bratislavai Slavlnt, a Szovjetunióhoz fűződő hálánk és szeretetünk jelképének emlékművét.

Az ünnepi aktuson megjelentek N. Holosztykov és F. Arzsakin tengernagyok is, akik részt vettek Bratislava felszabadításában.

Nagyobb céltudatosságot a lakásépítkezésekbe!

• A lakásprobléma megoldása egész társadalmunk ügye • Harcoljunk a magánépftkezések végtelen elnyúlása ellen • Vidéken is nagyobb teret adjunk a szövetkezeti lakásépítkezések« nek • A nemzeti bizottságok többet törődjenek a lakáskérdés megoldásával

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa célul tűzte ki, hogy hazánkban 1970-ig lényegében meg kell oldanunk a lakáskérdést. Népgazdaságunk rohamos fejlődése megköveteli, hogy állandóan új gyárakat, üzemeket, középületeket építsünk. Emellett nagy gondot fordítunk a lakásprobléma megoldására is. Különösen nagyobb városainkban érezhető a lakáshiány. De vidéken is, az egyre jobban fejlődő szocialista falvainkon előtérbe került a lakáskérdés. A mai falusi ember már nem elégszik meg a régi, elavult lakással. Újat épít vagy csinosítja, tatarozza a meglévőt.

BRANDT: — Én agresszív vagyok? Van valamilyen fegyver a kezemben?... (Nicolaescu rajza)

A magánépítkezés leginkább falvainkon terjedt el. Mondjuk meg mindjárt az elején, hogy egy időben akadályokat gördítettünk azok elé,

akik családi ház építésére szánták el magukat. De ennek megvolt a magyarázata is. Sok esetben nem volt indokolt az új lakás részére igényelt túl nagy földterület engedélyezése. Továbbá az ipari építkezések nagy ütemében előfordult, hogy némely építkezési anyagból hiány mutatkozott az ún. szabad elárúsitó helyeken, s ezáltal sokan az állami építkezési telepekről „szerezték be“ a szükséges építőanyagot. Egy másik, ennél jóval károsabb jelenség harapódzott el, mégpedig a családi házak által elfoglalt szántóterület túlméretezettsége. Ez a helyzet azonban még ma is fennáll és évente országszerte több száz hektár szántóföldet foglalunk el építkezések céljára, sok esetben indokolatlanul. Ez a jelenség pedig törvény, szerűen visszatükröződik a mezőgazdasági termékek csökkenésében.

Megállapítást nyert, hogy a lakásprobléma megoldásához már eddig is nagymértékben hozzájárultak a magánépítkezések. A jövőben is nagy gondot kell fordítanunk a lakásépítkezésnek erre a formájára, de az eddiginél nagyobb céltudatossággal, gazdaságossággal, célszerűséggel. Ezeket a feladatokat az alábbiakban fog. lalhatjuk össze:

a) felül kell vizsgálnunk kormányunk 1960-ban hozott rendeletének teljesítését a családi házak építkezésére vonatkozólag, különös tekintettel az építkezési anyagok egyenletes elosztásának gyakorlati megoldására;

b) a nemzeti bizottságoknak kézbe kell venniök a magánépítkezések mindennemű irányítását. Törődniök kell azzal, hogy a családi házak építkezésénél a lehető legkisebbre csökkenjék a szántóföld további elfoglalása, és a kihasználatlan helyek (pl. túl nagy kertek, régi házhelyek, hiányos utcasorok) beépítése valósuljék meg.

c) szigorúan ellenőrizni kell a magánépítkezések időbeni tervét, hogy az tovább, mint két évig ne tartson;

d) ahol megvannak a feltételek, továbbra is népszerűsíteni kell a szövetkezeti lakásépítkezést, és a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a vidéken megalakult lakásépítő szövetkezeteknek is;

e) az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodnunk a helyi anyagforrások kihasználásáról. Sok helyütt kiváló tégla- és cserépanyag található. Ezeket a lehetőségeket ki kell aknázni, hogy ezáltal több építkezési anyag jusson nagy vállalatok építkezésére.

A felsorolt problémák csak egy részét képezik annak a nagy feladatnak, amely előttünk áll a lakásprobléma megoldásában. Hiszen a harmadik ötéves tervünkben 480 000 lakásegységeket kell felépíteni, ebből 110 ezret magánépítkezések során.

Ahhoz, hogy ezt a nagy célt elérjük, egész társadalmunknak, városon és falun egyaránt, még nagyobb erőfeszítést kell tennie.

Meg kell javítanunk a nemzeti bizottságok politikai-szervezési irányítását, szigorúan felül kell vizsgálni minden lakásépítkezési kérvény jogosságát és szükségességét. Ha mindezeket teljesítjük, elérjük célunkat: közös erővel megoldjuk a lakásproblémát a párt által kitűzött határidőre. (tg)

333

Szocialista demokrácia elmélyülése

A szocialista törvényesség megszilárdulására irányuló törekvésünkben nagyon fontos a bíróságok szerepe. Tevékenységük színvonalának emelése érdekében egész sor intézkedés történt az utóbbi időben, hogy szocialista államunk jogszolgáltatási szerveiként teljesítsék küldetésüket. Ma már tökéletesebbek a bírósági eljárások, fokozódott az ítéletek meggyőző ereje, egyre jobban érvényesülnek a bíróságaink munkájában nevelési szempontok.

Törvényhozó testületünk az elmúlt év végén hagyta jóvá a bírósági büntető eljárás törvényét, amely 1962. január 1-én nyert "érvényt. Ennek a törvénynek jellegzetessége a büntető eljárás nevelő szándéka mellett az a tény is, hogy a jogszolgáltatásban meghonosítja a dolgozók tevékenyebb részvételét, s ezt a társadalmi védők és társadalmi vádlók intézményében juttatja érvényre, azaz az egységes földműves szövetkezetek is jogosultak a járásbíróságok előtt tárgyalásra kerülő ügyekben megbízottjuk által, mint társadalmi vádlóval vagy védővel képviseltetni magukat. Ezek részvétele a bírósági eljárásban akkor kívánatos, ha olyan egyén esete kerül tárgyalásra, aki a védelmet valóban megérdemli, vagy ellenkező esetben, az ügy súlyossága komolyabb büntetést követel.

Lényegében a bíróságok és az EFSZ-ek együttműködéséről van szó, amelynek célja a büntető eljárás nevelő hatásának fokozása, a bűncselekmények korlátozása és megelőzése. E feladatok keretében az EFSZ felhívhatja a büntető eljárás szerveinek figyelmét a szocialista törvények megszegésére és kérheti az eljárások megindítását. Javasolhatja, hogy a bíróság az eljárás nevelő hatásának fokozása céljából a tárgyalást a vádlott lakóhelyén tartsa meg.

Mielőtt tárgyalásra kerülne sor, a szövetkezet tagsági gyűlésén hozott határozat alapján ajánlatot tehet a bíróságnak, hogy felelősséget vállal vádlott tagjának megjavulásáért. Ez esetben azonban társadalmi szempontból csak kevésbé veszélyes, kisebb bűncselekményről lehet szó, amelyet a vádlott megbánt és jóvátételére őszinte igyekezetét nyílvánít, amennyiben az okozott kárt megtérítette vagy más módon tett meg minden lehetőt cselekménye következményeinek elhárítására.

Azt, hogy elfogadja-e a bíróság a szövetkezet jótállását és milyen következmények vonhatók le abból, az elkövetett bűncselekmény jellege, a tettes személye és a kollektíva nevelő képessége határozza meg. Ha a bíróság a szövetkezet kezességét elfogadja, úgy a büntetés megszabásában a törvény kereteiben feltételesen elhalaszthatja ítélete végrehajtását, esetleg javító jellegű büntetést ró ki, mely nem jár szabadságvesztéssel. Mindezen felül a bíróság el is tekinthet a vádlott megbüntetésétől.

A kollektíva nevelő hatása az elítéltre leghatékonyabban azokban az esetekben nyilvánulhat meg, ha a bíróság feltételes vagy javító intézkedésű ítéletet hozott. Az elítélt Így — ahogy mondani szokták — állandóan a szövetkezeti tagság szeme előtt marad, abban a esetben, ha az EFSZ nevelőmunkája nem jár eredménnyel, úgy kérheti a büntető eljárás felújítását. A bíróság ilyen esetben a javító intézkedésű ítéletét szabadságvesztésre változtathatja vagy elrendelheti a feltételesen elítélt részére büntetése kitöltését.

Ajánlatos, hogy a szövetkezet többféle módszerét alkalmazza az átnevelésnek, szem előtt tartva mind az elítélt személyes tulajdonságait, mind elkövetett cselekedetét és az azzal szorosan öszszefüggő következményeket. A szövetkezet tehát intézkedéseivel kezeskedjen az átnevelés hatékonyságáról.

Az EFSZ kezességéről csak a tagsági gyűlés dönthet. A vezetőség, vagy maga az elnök ebben a kérdésben nem határozhat. így válik minden szövetkezeti tag érdekelve, a kezességben és a vádlott megjavulásában.

Ha a büntető eljárás már megindult és az említett kezességet a bíróság elfogadta, az államügyész vagy a bíróság kivételes elbírálásra érdemes esetekben eltekinthet az eljárás lefolytatásától. Ez esetben a bíróság az egész ügyet átengedheti a helyi népbíróságnak, amely törvényszabta hatáskörében dönt.

Amennyiben a vádlottat őrizetbe vették, az illetékes szerv a felajánlott jótállás alapján szabadlábra is helyezheti. Ez esetben az EFSZ kezessége a vádlott további magatartására és arra is kiterjed, hogy a vádlott a bínfság, az ügyész vagy

a vizsgálatot vezető szerv felhívására rendelkezésre álljon.

A társadalmi vádló vagy védő a szövetkezet kezdeményezésére, továbbá az ügyész, esetleg a bíróság felhívására jelenhet meg a járásbírósági főtárgyaláson. Itt az a döntő, mi a szövetkezet álláspontja az elkövetett bűncselekményről és a tettesről. A társadalmi vádlót vagy védőt a szövetkezet taggyűlése választja. De a társadalmi vádló vagy védő ajánlásáról — végső fokon— annak elfogadásáról vagy elutasításáról — a bíróság dönt.

Miután a bíróság a szövetkezet ajánlatát elfogadta, a szükséges intézkedésekről is gondoskodik, hogy az illető társadalmi vádló vagy védő elvégezhesse a rábízott feladatokat. A bíróság megküldi a szövetkezetnek a vádirat másolatát és kellő időben értesíti a főtárgyalásról. A társadalmi vádló vagy védő feladata a főtárgyaláson, hogy tolmácsolja a közösség állásfoglalását a tárgyalásra került ügyről és a vádlott személyéről, miután a vádlottat, rendszerünk és a munka iránti viszonyát, családi életét és a munkatársak közti magatartását közvetlenül ismeri. Egyúttal a bíróságot is támogatja az ügy körülményeinek teljes és tárgyilagos megvilágításával, hogy ezáltal a bíróság lelkiismeretesen mérlegelhesse a vádlott jellemét, helyesen határozhasson bűntettéről és megbüntetéséről. A társadalmi vádló vagy védő továbbá feltárja az okokat, amelyek a bűncselekményt előidézhették, s esetleg kezdeményező javaslatot is tehet azok kiküszöbölésére. Joga van bizonyítási vagy más indítványok előterjesztésére, kérdéseket intézhet a tanúkhoz és záróbeszédet is tarthat. A szövetkezet a főtárgyalás után természetesen másolatot kap a bíróság döntéséről.

A szövetkezet a vádlott szabadságvesztésre ítélt büntetése alatt annak feltételes szabadlábra helyezését is kérheti a bíróságtól, amennyiben kielégítő kezességet vállal az elítélt javulásáért. A kezesség alapjául az elítéltnek a fogházban tanúsított viselkedése szolgál. Eszerint tehát a fogház a szövetkezet kérésére felvilágosítást is ad a szabadságvesztésre ítélt szövetkezeti tag viselkedéséről.

Az új büntető törvény intézkedéseinek meghonosítása mindennapi életünkben és a dolgozók alkotó kedvezményezésének és tevékeny közreműködésének további fejlesztése még sok politikaiszervező munkát igényel szövetkezeteinkben. Végeredményben azonban mindig embertársainkról van szó, akik magatartásáért és azért, ami körülöttünk történik, érezzük magunkat mindannyian felelősnek. j. BÁTOVSK$

1962. április 6.