Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-10 / 3. szám

A TVAROZNÄI szövetkezet Szocialista munkafelajánlásokkal LEHETŐSÉGET TEREMT A HARMADIK ÖTÉVES TERV NÉGY ÉV ALATTI TELJESÍTÉSÉRE daságban jóformán mindenfajta . nö­vényt termesztenek, akadályozza a gépek gazdaságos kihasználását is. A zootechnikus megdörzsölte a < Befejezés az 1. oldalról.) markát mintha fázna és mentegetni . Tavaszi árpából 210 q vetőmagot kezdte a helyzetet. kapunk állami alapokból csere kere­— Legtöbbször a tagság egy része tében. 12 mázsa saját vetőmaggal áll a szakosítás útjában a régi mód- rendelkezünk a 91 ha évt-3 takarmány szerekhez való ragaszkodásával. Ne- alávetésére, a többi 6 q-t pedig a Me­­hezen érvényesülnek az új módsze- zőgazdasági Felvásárlási és Ellátási rek. No de legjobb ha erről a sertés- Vállalat útján biztosítjuk. Az 1962 tenyésztési farmon győződünk meg. évben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a további években SZÜKSÉGMEGOLDASBÖL teljesen önellátók legyünk vetőmag­gá ban. Mindkét hizlaldában az új mód- a téli hőnapok alatt legkevesebb szereknek, amelyeket receptszerűen kétszer hetenként ellenőrizzük a tá­­vezettek be csak nyoma maradt, rolt burgonyát és az észlelt fogya- Üresek a száraz önetetők és a gőz- tékosságokat azonnal orvosoljuk, katlanok, önetetés tehát nincs, se ^ szántó 25 %-át istállótrágyázzuk száraz, se moslékos, se kombinált. gs hektáronként 400 q trágyát hasz- De mégis van valami új, amihez n^iunk fel e célra. A szükséges is­­hasonlót kevés helyen láttunk. tállótrágya-menpvűiéget (500 vagon) — Kevés az abraktakarmány, a az egész évre biztosítottuk. Hogy mi­burgonya pedig elfogyott. - azért nimájisrt csökkentsük a tápanyag­ainak üresen ezek mutatott az veszteséget, a dolgozók soraiból önetetőkre és a gőzkatlanok felé munkacsoportot alakítunk, amelynek Ferencz István állatgondozó. — Ezér^ feiadata az istállótrágya rendszeres választottuk azt az elvet, hogy a tgroigsa es kezelése lesz. A trágya­kecske is jól lakjék és a káposzta is jével mindenekelőtt a silókukoricát megmaradjon. Ebben az esetben a gs „ kapásnövényeket öntözzük. Eb­hízók és az anyakocák laknak jól és ^en az évben legkevesebb 1546 köb­jóformán csak a felényi abrak fogy métert készítünk. A komposzt készi­­eI- tése folyamán azt az elvet tartjuk Az anyakocáknak pácolt takar- szem előtt, hogy legkevesebb 20 %­­mányt készítenek, amelynek alap- nyj szerves anyagot tartalmazzon, anyaga nem a dara, mint azelőtt volt, Elhatároztuk, hogy a zöldtrágyázás hanem a herepelyva: ehhez keverik céljaira legalább 42 ha területet tar­áz árpa — és kukoricadarát, vala- löheverékkel vetünk be. mint a különleges abrakkeverékeket ^ silókukoricát négyzetes-fészke- és az aprított cukorrépát; majd ré- sen vetjük és gyomirtó szerekkel tegezik az egészet és állni hagyják, gondozzuk. A gabonaföldeket (ahol mint ahogy a szarvasmarhák takar- évelő takarmányból nincs alávetés) mányozói szokták. Ettől a takar- dikotexszel gondozzuk. A kukorica mánytól az anyakocáknak több a gs burgonya ápolását gépesített cso­­tejük és így a malacok jobban nő- port ok végzik a helyes agrotechnikai nek, tehát növekedett a termelés és eívgj. betartásával, lényegesen csökkent az önköltség. ^ gabonát előre meghatározott és — ^ állatorvos tanácsára minden szövetkezeti taggal megvita­nem gőzöljük. Azt mondta, hogy en- aratási terv alapján 14 — 18 nap nek így nagyobb a tápértéke, a búr- a]att kétmenetes módszerrel takarít­­gonya pedig gőzölve jobb... — fűzi be. A szemes termények betaka­­a szót Ferencz elvtárs. ^ ritásáva! egyidejűleg a kombájnok Kár, hogy előbb nem gondoltak utgn visszamaradt szalma betakarítá­­erre, nagyon sok abraktakarmányt sgröj (s gondoskodunk. Ugyancsak megtakaríthattak volna. Míg nem kombájnokkal takarítjuk be a burgo­­volt herepelyva, lucernaszecska te- ny^t js évelő takarmányfélék be­lelt meg alapanyagnak, és a széna- takarításáról május elején gondosko­­liszt is az abrak megtakarítását dunk. A termés egy részét, Iegkeve­­szolgálja. sebb 1600 q-t négy ventillátor segít­— Csak az a baj, hogy nem min- Ségéve! szárítjuk. A silókukoricái den állatgondozó fogadja meg a jó szeptember 20-ig viaszos-tejes álla­tanácsot, némelyik pótban kombájnokkal takarítjuk be ‘'IT A növénytermesztés feladatai tel­­" jesitésének biztosítása érdekében 15( fochn k 8 egyéni és kollektív kötelezettsége — Kil- 97ni-’ vállaltunk. Szövetkezetünk 19 nőtagji _ . .J A ' pedig elhatározta, hogy M. Divácki vezetésével résztvesz a „szociálist: mert ‘ megsértőd- mvinkabrígád" címért folytatott ver­nének. de “anélkül senyben' is rájöhetnek. 2. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS Az új hizlaldában SZAKASZÄN szembeötlően sok A fejősteheneket a borjazás utár a piszok, a hízók három hónappal újra folyatjuk. Nag; csülökig merülnek a vastag ürülék­rétegbe, pedig víz­vezeték is van az istállóban s vlzsu­­gár segítségéve! nagyon könnyen eltávolítható lenne. — Vagy talán a mélyalmozást akar­ják bevezetni, azért hagyják így, hogy könnyebben rot­hadjon a szalma és ezáltal nagyobb meleget fejlesz­­szen? — Az bizony nem lenne rossz! De én megelégednék az egyszerű almozással is, mint amilyen a többi istállóban van - sóhajtott fel a zootechnikus. A szalmát sem kellene messziről cipelniük az etetőknek, mert közvet­len a hizlalda mellé szállítják rend­szeresen. De hát vannak még olya­nok, akik nem értik meg, hogy a jobb eredmény révén kettős haszon­hoz juthatnak. Először, mert a súly­­gyarapodás szerint fizetik őket, má­sodszor pedig azért, mert növekedik a munkaegységek értéke, ha a szö­vetkezet többet és olcsóbban termel. Az egészet összegezve a szövetke­zet jól indult a szakosítás útján és ezzel mindjárt példamutatóvá vált as egész környéken, de sokkal többre /ihetné, ha mindenki szívügyénél: tekintené a gazdálkodás szakosítását és az új módszereket. Az állattenyésztést Is vegyék úgj mint a növénytermesztést, mert az egész környék érdeklődésének a központjába került; ezen a téren is meglephetik a kételkedőket, mint ahogy a kísérleti parcellák esetében akarják. Csurilla József gondot fordítunk az üszők nevelésé­re. Évente 50 üszőt folyatunk be. Ez a szám a tehénállomány 22 %-a. A tervezett tejhozam elérése érde­kében a téli hónapokban ízesítjük és élesztősitjük a takarmányt, a nyári hónapokban pedig folyamatos zöld­­takarmár.yozásról gondoskodunk. Az ellető és betegségmegelőzés céljait szolgáló helyiségek felépítése után a borjakat egalizált tejjel itat­juk. Különös figyelmet fordítunk az állatok gondozására és tisztántartá­sára. A tehénistállóban egy éven be­lül kétmüszakot vezetünk be. Elegendő malacról oly módon gon­doskodunk. hogy a kocákat idejében bügatjuk, mégpedig havonként az állomány 16 °/o-át. így akarjuk elérni, hogy minden koca legkevesebb 1,8- szor malacozzon. A sertéshizlalás időtartamát a ta­karmányadagok megfelelő összetéte­lével és elkészítésével az eddigi 8 helyett 7 hónapra csökkentjük. A napi súlygyarapodást 0,36 kg-röl 0,41 kg­­ra fokozzuk. A felvásárlás időtervének teljesí­tése és az istállók egyenletes kihasz­nálása érdekében következetesen be­tartjuk a sertéshlzlalás időtervét. A piacra szánt tojás idei termelési tervének túlteljesítése és 1963 feb­ruár-áprilisi tojáseladás biztosítása érdekében 3000 — 3500 csibét vásá­­■ rólunk. A hathetes csibéket vándorólazzuk. A kakasokat gyorsan felhizlaljuk és eladjuk. Az 1962. évre előirányzott összes termelési és felvásárlási feladatokat a dolgozók 4 kollektív és 27 egyént vállalással támasztották alá. INTÉZKEDÉSEK A GÉPESÍTÉS ÉRDEKÉBEN Szövetkezetünk gépparkja - a trak­torok teljes kihasználása mellett — lehetővé teszi valamennyi mezőgaz­dasági munka idejében történő, jő minőségű és gazdaságos elvégzését. Ezért szövetkezetünk traktorosai és gépesítői részletesen megvitatták fel­adataikat a vezetőséggel és a követ­kező szocialista kötelezettséget vál­lalták: A CSKP XII. kongresszusának tisz­teletére kötelezzük magunkat, hogy 1962-ben teljesítjük minden felada­tunkat. Ennek érdekében a növény­­termesztésben új technológiát alkal­mazunk. Az összes kukoricát négy­zetes-fészkesen vetjük, a gabonát kétmenetesen takarítjuk be. Ami a cukorrépa termesztését illeti, a föl­dek egy részét egycsírájú maggal vet­jük be és géppel egyeljük az összes cukorrépát. A növénytermesztés kom­plex gépesítését két munkacsapat biztosítja a következőképpen: lyen megszantott földet, gondozott rétet, legelőt, mint az Úttörő EFS2 nagykiterjedésű határában. — Mi lehet az oka? — vetődik föl a kérdés önkéntelenül és az érvek is ilymódon születnek. — Szárazság volt itt is, a föld is olyan mint a szomszédos határban és mégis ... Lassan méregetjük az utat lépésről lépésre. Utitársunk Nagykövesdről jön Kisgéresre az apósához látoga­tóba. Közelebbi ismerőse a szövet­kezetnek mint mi. ennek jogán ó kezdi a magyarázatot. — Ezek a szövetkezetesek minden módszert kipróbálnak, de csak a leg­jobbat alkalmazzák és azokat is úgy megváltoztatják, hogy még azok sem ismernének rájuk, akiktől megtanul­ták. Talán még az orvosi receptet se veszik kész receptnek, nemhogy va­lamelyik új módszert alkalmaznák receptszerűen. Ütitársunk sokat és érdekeset be­szél a perbenyiki és kisgéresi egye­sült szövetkezetről, ami most Úttörő EFSZ néven ismeretes. Azt hittük, csak pontos adatokat kellene még szerezni ehhez és akkor talán recept­nek is beválna, amit megtudtunk a szövetkezetről, de nem Így történt. A szövetkezet irodájában kedvetle­nül fogadták érdeklődésünket. — Nincs itt semmi, amit érdemes lenne papírra vetni — kezdi a be­szédét szomorúan Móricz Bertalan zootechnikus. — A határban már mit sem láthatnak, puszta minden. Itthon pedig nem olyanok az állatok, hogy dicsekedhetnénk velük. Ha jövő ta­vaszkor jönnének vagy nyáron, ak­kor igen! Lesz minden, lehet miről írni! Felderült az arca, amikor a jövőre gondolt és vlgabbra fordította be­széde fonalát. — Ha látnák, hogy milyen szép az őszi vetésünk. Jól elkészítettük a földjét és kiváló magot vetettünk bele. A múlt éven szövetkezetünk vetőmaghiányban szenvedett? A já­rási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya segítségünkre sietett és azt ajánlotta, hogy vessünk újfajta búzát, amit ólasz búzának neveztek, öt mázsa1 vetőmagot kaptunk és két hektárt bevetettünk vele. Azután a szövetkezet vezetősége igen nagy gondot fordított rá, mert tudta, hogy minél nagyobb termésre képes egy búzafajta, annál igényesebb. En­nek meg is lett az eredménye. A két hektáron 84 mázsa tiszta búzát nyertünk, tisztítás előtt' 88 mázsa volt és körülbelül négy-öt mázsára tehető, ami kipergett az érés kétsze­­ressége miatt. Szép eredményt ér­tünk el, de azért nem vettük telje­sen készpénznek a jövőre nézve, meri a múlt oazdssági év kedvezett ennek a melegkedvelő növénynek, de Új módszer recept nélkül ;i tudja, mi lenne akkor ha rossz dőjárás következne be. Ezért egy t hektáros területet 8 kísérleti par­olára osztottunk fel és 8 nagy ter­­nőképességü búzafajtáva! bevetettük, iz egyes parcellák közt egy-egy •etőgépnyomot üresen hagytunk és 'miatt sokan nevettek rajtunk; azt londolták, hogy tévedésből történt. 3e majd rádöbbennek később. A zabtechnikus még ezt is elmon­­iotta, és tegyük hozzá úgy mint egy •nezőgazdász, hogy miképpen javí­tották meg a kishozamú réteket és legelőket. Volt köztük olyan terület is, amelyiket feltörtek, de azután újból begyepesítették, lóhere, lucerna és többfajta fűmag-keverékkel. Az idei gyeptörést pedig mégegyszer megszántották. Az első szántást nyáron végezték, ami a tulajdonkép­peni gyeptörés volt, másodszor pedig decemberben szántották meg. Erre a szántásra azért került sor, mert először nem szánthattak elég mélyen a nagy szárazság miatt, és az eke nem borította olyan jól a földet, mint máskor, hanem rögbe szakado­zott és sok hant visszafordult. Szóba került a növénytermesztés szakosítása is. Azelőtt például perbe­­nyíknek is árutermelő konyhakerté­szete volt, mint Kisgéresnek, holott egyéb munkára is eminnen „szipkáz­­ták el" az emberi munkaerőt, az egyesülés óta csak az egy kertészet termelt eladásra. — A szakosítás terén sincs olyan dolog az állattenyésztésben, amit érdemes lenne papírra vetni? — Kérdeztük a zootechnikustól. — Dehogy nincs! Egy példát sze­retnék megemlíteni. A kisgéresi szö­vetkezetben két anyakoca megbete­gedett fertőző elvetélésben. Az állat­orvos tanácsára az egész állományt felszámoltuk. Eszerint más gazdasá­goktól kellett volna malacokat sze­reznünk hizlalásra. De ahogy a két »szövetkezet egyesült, ez a kérdés is megoldódott. A perbenyiki anyakocák létszámát elöhasi kocákkal növeltük és a kiselejtezetteket meghizlaltuk. Ezáltal teljesíthette húscladását az egyesült szövetkezet és a malacne­velésben is szép eredményeket ér­tünk el. — És most már csak Perbenyíken tartják a kocákat? — Már nem, hanem itt is. Fertőt­lenítettük azt az istállót, amelyikben a két koca megbetegedett, s egy évi A pácolt takarmánytól az anyakocáknak több a tejük és így a malacok jobban nőnek. Nagy pelyhekben hull a hó. Libeg- 1 ve jön a magasból, mintha lepke i szárnya lenne, csodásán megszépít f erdőt, mezőt. Virágszirmokat hímez, i az őszi repce csipkés levelére, ami! - az idegen első látásra tarlórépának vél, olyan buja; virágdíszt rakosgai a jól elbokrosodott búza üdezölö » sásaira, sziromköntöst sző a mélyen » szántott föld hantos kebelére, s vi­ráglepellel takarja be a még mindig sarjadzó rétet, legelőt. Hull a hó, addig-addig hulldogál amíg a sok szirom-alakú hópihe vastag puha hó­takaróvá nem válik és be nem fed mindent. ^ A természet ilyen meleg takaróra és pihenésre várt, de nem minde­nütt rejteget gazdag termést Ígérő őszi vetést és a tavasziak alá jó mé­. Terület Tervezett Betakarított ha hozam q/ha mennyiség q őszi búza 103 38 3990 Tavaszi árpa 100 36 3600 Szemeskukorica 12 48 576 ŐS2i repce 11 15 165 Cukorrépa (csak bizonyos betakarítási műveletek) 30 400 12 000 Burgonya 28 190 5320 Silókukorica 26 700 18 200 Zöldkukorica 15 400 6000 következtében a tagok 12 kollektív és 175 egyéni kötelezettséget vállal­tak. a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. Kötelezzük magunkat, hogy az el­fogadott feladatokat, a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kö­telezettségeket becsülettel teljesít­jük! Tudomásunkra jutott, hogy a trnavai járás zelenecl EFSZ-ének tag­jai szintén értékes vállalást készíte­nek elő a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére és maradéktalanul fel akarják használni a szövetkezet je­lentős tartalékait a termelés é* az árutermelés növelésére. Elhatároztuk, hogy az idei legkiválóbb eredmények elérése érdekében versenyre hívjuk a zeleneci szövetkezeteseket. A Bmo-vidéki járás tvaroznái EFSZ-ének képviseletében: Fratisek Divácky, a szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke Ján Veéera, az EFSZ elnöke A növénytermesztés idei feladatai­nak teljesítése és túlteljesítése érde­kében kibontakoztatjuk a komplex gépesített munkacsapatok egyes dol­gozói, s a munkacsapatok közti szo­cialista munkaversenyt. Az EFSZ vállalása szerves része lesz az 1962. évi termelési-pénzügyi tervnek, melynek alapján a szövet­kezet szerződést köt a felvásárlási szervekkel. Az EFSZ vezetősége a taggyűléseken rendszeresen ellenőrzi és legalább egyszer havonta értékeli az említett vállalások teljesítését. A téli hőnapokat jól kihasználjuk a szövetkezeti tagok szakképzettsé­gének növelésére. További három fiút és lányt nyerünk meg mezőgazdasági tanoncnak. Mint a múlt évben, az idén is versenyezni fogunk a podoli és bedrichovcei EFSZ-el, a legjobb termelési eredmények eléréséért. Az évzáró taggyűlésnek javaslatot te­szünk. hagyja jóvá a minisztérium vörös zászlajáért folyó munkaver­senyben való részvételünket. Az idei összes feladatot, a vállalá­sokat, a műszaki-szervezési intézke­déseket részletesen megvitattuk a pártszervezet, a nemzeti bizottság és az EFSZ gyűlésein. Különös figyelmet fordítottunk az egyes termelési ága­zatok szerinti megtárgyalásra. Ennek 1962. január 10. kA szalmát nem kellene messziről cipelniük az ete­tőknek. szünet után újbői anyakocákat tar­tunk benne. Hasonló intézkedéseket tettünk a szarvasmarhatenyésztés terén a fertőző betegségek felszá­molására. A beteg állatokat nemcsak külön istállóban, de külön gazdasági udvaron is helyeztük el. Szerintünk nagy kár, hogy a sza­kosítás csak addig marad szakosítás, amíg' a betegségeket felszámolják, pedig azután hozná meg az igazi hasznát. Nincs értelme, hogy mind a két gazdasági udvar külön-külön foglalkozzék malacneveléssel és két konyhakertészete legyen. Ezt a hibát bizonyára a szövetkezet is látja, azért mondják, hogy az egyik kertészet árutermelő, a másik pedig a tagság ellátását szolgálja. Mindkét célt egy kertészettel is el lehet érni. Hasonló a helyzet a szarvasmarhatenyésztés ben is. A betegségek felszámolása után még inkább szakosítani kell a? állattenyésztést, s ezzel párhuzamo­san a növénytermesztést, ami alapos szervezési munkát igényel! Ha a gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents