Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-01 / 26. szám
Az egyetemesen gépesített csoportok munkájának irányítása Az egyetemesen gépesített munkacsoport állandó szervezeti egység. Élén a csoportvezető áll, aki úgy irányítja és szervezi a csoport munkáját, hogy az elsősorban a kitűzött feladatokat teljesítse. Ez a szervezeti egység úgyszólván egyenértékű a mezei termelőcsoporttal. Saját termelési feladattal, munkatervvel és termelési eszközökkel (gépek, anyag) rendelkezik és felel azok teljes és helyes kihasználásáért. Rendszerint a csoportvezető is traktort vezet és egyéb gépesítési eszközöket kezel. A csoportvezető a gépi munkák megszervezéséből kifolyó kötelességein kívül felelős a munkakimutatások helyes kitöltéséért és időbeni átadásáért (feltéve, hogy erre a funkcióra nem jelöltünk ki más dolgozót). Rendszeres munkaértekezleteket tart a mezőgazdasági üzem vezetőségével. Ha a munkacsoportban növekszik a gépek száma és esetleg a tagok létszáma is, a csoportvezető tevékenysége csak a munkák irányítására és megszervezésére korlátozódik. (Az eddigi tapasztalatok szerint abban az esetben célszerű mentesíteni a csoportvezetőt a termelési feladatoktól, ha 8 — 10 traktor munkáját szervezi.) A csoportvezető a mezőgazdasági üzeni vezetőségével folytatott munkaértekezleteken beszámol a munkák folyásáról, a következő napi feladatokról, esetleg kisegítő dolgozók és kiegészítő szállító eszközök besorolását kéri a csoportba és felajánlja mind a csoport tagjainak, mind gépeinek segítségét. Irányítási és szervezési munkájáért külön jutalmat kap. A munkacsoport termelési tervét — amint már az előbbi számunkban ismertettük — szétírjuk az egyes traktorokra, esetleg dolgozókra is, mégpedig mind a termelési, mind a pénzügyi mutatókban. A csoport valamennyi tagjának ismernie kell a tervet, mert hiszen az abból reájuk háruló feladatok alapján veszik át szocialista gondozásba a gépcsoportot. A gépek jó karbantartásáért prémiumban részesülnek a dolgozók. A gépek kiosztásakor ahhoz az elvhez igazodunk, hogy a traktorosra lehetőség szerint hasonló funkciójú gépeket bízunk, mert az az igyekezetünk, hogy szakosított traktorosokat neveljünk, akik bizonyos munkaműveletek összességének elvégzését tökéletesen elsajátítják. Szükséges, hogy a csoportnak kiosztott gépeket tartós és felismerhető módon megjelöljük (színes jellel vagy ha az üzemben több munkacsoport van, a csoport számával). Ezenkívül külön térséget jelölünk ki a munkacsoportnak, ahová gépeit a munka elvégeztével mindig elhelyezi. A kiosztott anyagokat és az üzemanyagot a mezőgazdasági üzem központi raktárában tarthatja, természetesen ezt is jól láthatóan megjelölve és a többi elraktározott dologtól elkülönítve. Ezek kiadásáról az egyes dolgozóknak külön nyilvántartást vezetünk. Ehelyütt hangsúlyoznunk kel! a nyilvántartás fontosságát, melynek pontos vezetése nélkül nem biztosítható a tagok munkadíjának igazságos kiszámítása. Milyen nyilvántartást vezetünk az egyetemesen gépesített munkacsoportban? A nyilvántartás célja, hogy lehetővé tegye a terv kidolgozását, számszerű feltüntetését mind a terme-* lesi. mind a pénzügyi mutatókban, adatokat nyújtson minden dolgozó teljesítményéről, anyagfogyasztásáról s így alapul szolgáljon a munkák valamennyi mutatójának ellenőrzéséhez és az igazságos díjazáshoz. Ez ideig még hasonló nyilvántartás egyöntetű kidolgozására nem kerülhetett sor, ezért addig is, míg ez megvalósul, saját nyomtatványokat kell bevezetnünk, amelyekbe vagy a mezőgazdasági üzem könyvelőségének adminisztratív dolgozója, vagy nagyobb munkacsoportok esetén külön erre a célja kijelölt dolgozó (hasonlóképpen mint a gépállomások traktorbigádjában az üzemgazdász) minden ellenőrzött adatot a munkalapok, anyag- és üzemanyagátvételi jegyek, valamint a munkameghagyások alapján pontosan bevezet. (Ezekben a gépek javítására fordított munkát, a munkadíjakat, az elfogyasztott anyag mennyiségét és költségét tüntetjük fel). Az ilyen nyilvántartás vezetése és helyes ellenőrzése a* gépesített csoport munkája igazságos kiértékelésének alapja. A gépesített munkacsoport munkájáról az alábbi, csupán nagyjából vázolt nyilvántartást vezetjük: — A munkák megkezdése előtt kidolgozzuk H 1. a tulajdonképpeni munkatervet és részletezzük az egyes táblákra (amit a termelési folyamatok alapján a csoportvezető állít össze a tagokkal együtt*), ■ 2. az egyes traktorok munkatervét — az üzemanyagfogyasztás és a költségek feltüntetésével (ezt a tulajdonképpeni munkaterv alapján a traktorosok dolgozzák ki), ■ 3. a mezőgazdasági üzem és a munkacsoport szerződését (a tulajdonképpeni munkaterv alapján állítjuk össze). •) Ennek a nyomtatványnak minden sorában helyet hagyunk a tervezett és tényleges adatok feltüntetésére. ■ i. az egyes gépek tervezett és tényleges leírásainak és javítási költségeinek táblázatát (a gépesítő és a csoportvezető dolgozza ki valamennyi tag együttműködésével, a tényleges adatokat az ezzel megbízott dolgozó egészíti ki a 7. pontban feltüntetett áttekintés szerint). A munkák folyamán a 5. a munkalapba pontosan bevezetjük a dolgozó nevét, a gép és a tábla megjelölését, az elvégzett munka nemét és terjedelmét, az üzemanyag-fogyasztást stb. (naponta töltik ki a dolgozók), a 6. a táblalapot (esetleg terménylapot) az 5. pont alapján az erre a célra kijelölt dolgozó tölti ki (ezt a lapot a csoport módosított saját munkaterve (1. pont] is helyettesítheti), a 7. az üzemanyag-fogyasztás, a pótalkatrészek és a gépjavítások költségei áttekintésének vezetésével (a műhely munkameghagyás vagy egyéb adatai szerint) egy dolgozót bízunk meg, a 8. a legfőbb gépek — amelyekre a prémiumrendszer vonatkozik — kihasználásának áttekintését a munkalap (5. pont) alapján egy dolgozó vezeti. Említettük már, hogy a gépesített munkacsoport szerződést köt a mezőgazdasági üzem vezetőségével. A szerződés pontosan megszabja a csoport jogait és kötelességeit s így az évi munkaszervezés kérdéseiben már nem lesz az agronómusnak alárendelve. A csoport szerződésileg jóváhagyott munkatervvel rendelkezik és felel ennek teljesítéséért. A mezőgazdasági üzem agronómusa és gépesítője csupán szakfelügyelettel tartozik a csoportnak bizonyos kérdésekben. Az üzem vezetőségének kötelessége, hogy a csoportvezetővel együtt rendszeresen ellenőrizze a szerződés teljesítését. A csoport helyesen szervezett és felelősen vezetett munkamódszerébe azonban nem avatkozhat bele és különösen nem áll jogában, hogy a csoportvezető beleegyezése nélkül rendelkezzék a munkacsoportnak kiosztott gépekkel. A gépesített munkacsoportnak azonban nem szabad olyan elszigetelt egységgé fajulnia (feltéve, hogy csupán a növénytermesztés egy részét vállalta), amely nem tanúsítana semmiféle érdeklődést a többi mezei munkák iránt. Szabad gépeivel készségesen segítenie kell a mezei termelőcsoportnak, ha saját munkáját jó minőségben és határidőben már elvégezte. Ahhoz, hogy a csoport tagjai érdekeltek legyenek az egész üzem gazdasági eredményeiben, prémiumokban részesíthetjük őket, mégpedig a gépek olyan nagyfokú kihasználásáért, amilyet a csoportnak kiosztott táblákon nem érhettek volna el stb. A gépesített munkacsoportok kialakításával a mezőgazdasági üzemekben a szakképzettebb dolgozóknak olyan eszközöket adunk a kezükbe, amelyek segítségével kimagasló munkatermelékenységet és állandó, gazdag jövedelmeket biztosíthatnak maguknak. Az Ismertetett eljárás kétségkívül helyes, bár a gyakorlatban jelentős ellentétek merülhetnek fel. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy azok a szövetkezetesek, akik nem dolgoznak a munkacsoportban, mielőbbi besorolásukat követelik. Egyes helyeken ezt a kérdést olyképpen oldják meg, hogy különféle kombinációjú, a gépesített munkacsoport és a mezei termelócsoport közötti szervezeti egységet alakítanak ki. Ez a rendszer természetesen nem valami előnyös, ha azonban a munkatermelékenység növeléséhez vezet, akkor nem is elvetendő. További munkacsoport, illetve munkacsoportok megszervezése csak abban az esetben ésszerű, ha a mezőgazdasági üzem gondoskodik a szükséges gépesítési eszközök beszerzéséről. Azzal is számolnunk kell, hogy ezeknek a szervezeti egységeknek a továbbfejlesztése során ellentétek merülhetnek fel a munkacsoportok kialakítása és a növénytermesztés fennálló állapota közt, amikoris a mezőgazdasági üzemek nagyobb részében a megszokott gyakorlat szerint túlságosan sokféle terményt termesztenek, amelyeknél még (a termesztőterület kis terjedése vagy géphiány miatt) a teljes gépesítés nem jöhet számításba. Ezért nélkülözhetetlenül szükségessé vált, hogy a növnéytermesztést szakosítsuk és igy korlátozzuk a termények számát. Ahhoz, hogy az egyetemesen gépesített munkacsoport célszerűen kihasználhassa a reá bízott gépeket, tagjainak tisztában kell lenniük a gépek kiszolgálásával és karbantartásával, jól kell ismerniük az új technológiát és egyáltalán az egész munkaszervezést. Ezért úgy számukra, mint a többi szövetkezetes számára Is, akiket majd a jövőben sorolunk be a munkacsoportokba, szaktanfolyamokat és oktatásokat kell rendeznünk, s ezt egybekötni a gyakorlattal. Ez a komoly kérdés sürgős megoldásra vár. Miroslav Spelina mérnök, a Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézet (ftepy) dolgozója
