Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-01 / 26. szám
Vf. ÉVFOLYAM • 7. SZÁM 1962. április 1. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A cukorrépa termesztésének és betakarításának új technológiája Hogy a cukorrépa-termesztésben is mielőbb tért hódítsanak az ipari termelés módszerei, gondoskodnunk kell a nagyüzemi technológia gyors bevezetéséről. Az eddigi hagyományos termesztésbe, amely igen sok kézi munkaerőt igényelt, döntő fordulatot hoz a nagyméretű kísérleti cukorrépatermesztés, amelynek keretében ezidén 20 000 — 50 000 hektárnyi területen érvényesítjük a nagyüzemi technológiát. A cukorrépa termesztésének és betakarításának ez az új technológiája elsősorban a jó talajelókészítésen (tarlóhántás, az istállótrágya őszi beszántása, jé minőségű mélyszántás), a helyes vetés előtti talajelókészítésen, egymagvú (szegmentált) vetőmag használatán alapszik, továbbá még a növényzet ritkításától is függ. A sorok irányában haladó forgókéses ritkítógépekkel, esetleg láncos boronákkal és kézi utánegyeléssel. Hasonlóképpen fontos része ennek az új technológiának a növényzet tenyészidő alatti ápolása nagyteljesítményű gépekkel, tenyészidő alatti kétmenetes ápolása nagyteljesítményű gépekkel, kétmenetes betakarítása kétsoros répafejelőkkel és répakiemelőkkel, esetleg a bonyolult cukorrépa-betakarítógép, vagyis a cukorrépa-kombájn használata. A pontosan vető gépek, a hosszirányban haladó ritkítógépek vagy láncos boronák alkalmazásával legalább felére csökkentjük a kézi munkaerő szükségletet. A sorközi művelést, a növényápolást továbbra is sarabolókkal és egyéb gépi eszközökkel végezzük. A betegségek és kártevők elleni harcban idén is bevált gépi eszközöket és vegyszereket alkalmazzuk. A gyomnövényeket főleg agrotechnikai beavatkozásokkal irtjuk, a közeljövőben azonban a gyomirtó szerek bevezetésével számolunk, amelyek hatását idén az üzemi kísérletek keretében 300 hektárnyi területen ellenőrizzük. Az új technológia bevezetésében, tehát elsősorban a Dobrovicei A fajta szegmentált köszörült vetőmag előállításáról, kalibrálásáról (átlag 3 — 4 mm nagyságúra) és csávázásáról van szó. Továbbá vetőgépek, forgókéses ritkítok és láncos boronák beszerzését kell biztosítanunk. A láncos boronákat nem használják ki eléggé az egyes mezőgazdasági üzemek, bár megfelelő alkalmazásuk könnyebb és középkötött talajokon a normális vetőmaggal vetett cukorrépa növényzetében is jelentősen csökkenti a kézi egyelés szükségletét. A Prágai Vetőmagnemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalat elegendő mennyiségben biztosítja a szegmentált vetőmag előállítását az egész tervezett területre. A cukorrépa betakarítására azokon a gépeken kívül, amelyek a megosztott betakarításra rendelkezésünkre állnak, teljes mértékben ki kell használnunk az egysoros répakiemelőket és főleg a könnyebb talajokon a Német Demokratikus Köztársaságból behozott háromsoros kombájnokat, amelyekkel a nyugatszlovákiai kerületet láttuk el, mivel ott számukra legmegfelelőbbek a feltételek. A kétsoros répafejelőkből és répakiemelőkből a gyakorlatban már tavaly kipróbáltunk húsz darabot és a csekély szerkezeti hiányosság eltávolítása után ezeket igen jól hasznosíthatjuk a répa megosztott betakarításakor és egyáltalán az új technológiában. Alkalmazásukkal a kézi munkaerő szükségletét mintegy 90 %-kal, az önköltséegket pedig több mint 50 %-k«l csökkenthet jük. A nagyüzemi termelés technológiájának érvényesítésére már megtettük az intézkedéseket és még további egész sor r TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS H y Z'i k Jaroslav. mezőgazdasági mérnök: A cukorrépa termesztésének és betakarításának új technológiája................................49 Makrai Miklós, mezőgazdasági mérnök: A szovjet mezőgazdaság új útjai — Füves vetésforgó helyett — kapás gazdálkodási rendszer...........................50 Harustiak Milos, mezőgazdasági mérnök: Milyen hibákat követtünk el a kukorica-termesztésben tavaly.....................51 TALAJERÖFOKOZÄS Hampl Andrej, mezőgazdasági mérnök: Jövedelmező a tervszerű komposztkészítés ... 52 ÁLLATTENYÉSZTÉS Micha léc J. mérnök: A szarvasmarha-tenyésztés nagyüzemi módszerei .... 53 TALAJERŐFOKOZÁS Nádasky V. mezőgazdasági mérnök: A talajjavító meszezés jelentősége és szükségessége . 53 ÁLLATTENYÉSZTÉS Cupka Václav, mérnök: A hízósertések istállózása mélyalmon 54 MUNKASZERVEZÉS Spelina Miroslav, mezőgazdasági mérnök: Az egyetemesen gépesített csoportok munkájának irányítása................................55 GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Dubnicky József: Üj gyümölcsös telepítése tavasszal ... 56 BAROMFITENYÉSZTÉS Péterfalvi László, baromfitenyésztő: Soronkövetkező feladataink a baromfitenyésztésben 56 intézkedés megvalósítására kerül sor. A legfontosabb répatermesztö körzetekben kiválaszfotttuk azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyeknek megvan az előfeltételük az üzemi kísérletek sikeres lebonyolítására. Ezen kívül megkezdtük a mezőgazdasági dolgozók iskoláztatását is. A kísérleti területek a nyugat-szlovákiai kerületben például 7000 hektárt tesznek ki, ebből a dunaszerdahelyi járásra 920 hektár esik. Összesen 14 mezőgazdasági üzemet jelöltünk ki erre a célra 60 hektáros területtel és ezek számára a szükséges gépcsoportokat is biztosítottuk. További területeket az új technológia bevezetésére a következő járásokban biztosítottunk: a komáromiban 910 hektárt, a lévaiban 795 hektárt, a nyitrai járásban 600 hektárt, az érsekújvári járásban 655 hektárt, a galántaiban pedig 890 hektárt. A téli időszakban a gépállomások műszaki tanácsadószolgálata, valamint a szakemberek egész sora külön tanfolyamokon ismertette a kiválasztott mezőgazdasági üzemek dolgozóival az új technológia és a nagyüzemi munkaszervezés módját az egyetemesen gépesített munkacsoportokban. Ennek a széles alapokra helyezett üzemi kísérletnek a megvalósításával értékes tapasztalatokat nyerünk a nagyüzemi technológia további jelentékeny kiterjesztéséhez, amely összhangban áll a szükséges gépesítési eszközökkel történő ellátással a következő esztendők folyamán. Hyzík Jaroslav mezőgazd. mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója Minden termény sikeres JejlP(Íé*<ZÜ!l* jé toiajelöhészités szükséges (kyj
