Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-01 / 26. szám
Heti hírösszefoglalónk tárgyát négy világrészből érkezett jelentések alapján állítottuk össze. Európában változatlanul a genfi leszerelési értekezlet munkája, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kormányának ugyancsak a leszerelés ügyének megvalósítására tett erőfeszítései állnak az érdeklődés középpontjában. Afrikában változatlanul az OAS, a szélsőséges titkos hadsereg megmegújuló algériai garázdálkodása, az Evianban megkötött fegyverszüneti egyezmény szabotálása aggasztják a haladó közvéleményt. Ázsiában a holland és indonéz katonai egységek párharca Nyugat-lrián közelében, továbbá a laoszi helyzet fejleményei érdemelnek említést. Végül, de nem utolsó sorban pedig Latin-Amerikában a mind bonyolultabban alakuló argentínai politikai válságot kell megemlítenünk. Most pedig térjünk vissza az egyes világrészek szerinti eseménysorozatok megvizsgálására. Genfben eltelt a 18 hatalmi leszerelési bizottság munkájának harmadik hete. A két nyugati nagyhatalom küldöttségének vezetője, Rusk amerikai és lord Home, angol külügyminiszter visszatért hazájába, noha hangoztatták, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem térnek vissza Genfbe. A hét elején távozott Rusk külügyminiszter elutazása előtt különösen a nyugati diplomáciai körökben olyan hirek terjedtek el, hogy a Fehér Ház megbízottja előterjeszti kormányának új leszerelési javaslatát. Erre azonban nem került sor, ellenben Rusk majdnem kétórás beszédet mondott, amelyben a már sokat hangoztatott fegyverkezési ellenőrzés kérdését ismételte meg, ami a szocialista országok számára elfogadhatatlan. Figyelemre méltó kijelentést tett Londonban az angol külügyminiszter, aikt az újságírók egész hada várt a repülőterén. Home kijelentette, hogy véleménye szerint a genfi leszerelési tárgyalások jó mederben folynak. Derűlátóan nyilatkozott a problémák megoldását illetően. Még biztatóbbnak mondhatjuk Macmillan miniszterelnök másnapi alsóházi felszólalását, aki kijelentette, hogy kész Genfbe utazni, ha erre szükség lesz. Gromiko elvtárs nem követte nyugati kollégáinak lépését, s egyelőre Genfben maradt. A Rusk beszédére adott válaszában kijelentette, hogy az USA küldöttsége egész tevékenységét olyan irányban fejti ki, hogy az áprilisra tervezett csendes-óceáni amerikai légköri atombomba-robbantások „jogosságot" nyerjenek. Másszóval, YVashington állandóan torlaszokat emel a megegyezéshez vezető úton, hogy ezáltal „kellő indokot" találjon a fegyverkezés fokozására. Ezzel kapcsolatban Gromiko elvtárs kijelentette, hogy a Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz a leszerelés ügyének megoldására, de ha a szükség úgy kívánja, kellő intézkedéseket tesz hazája, valamint az egész szocialista tábor békéjének biztosítására. Meg kell említenünk azt a nagyjelentőségű diplomáciai kezdeményezést, amelyet az NDK kormánya tett. Ulbricht elvtárs, az NDK Államtanácsának elnöke beszédet mondott Németország Szocialista Egységpártja KB ülésén, amelyben több pontban foglalkozott a német kérdés, Nyugat- Berlin és általában a leszerelés kérdésének megoldásával. Világszerte nagy visszhangot keltett az az indítványa, hogy mindkét Németország hajtsa végre a leszerelést, tiltsa be a tömegpusztító fegyverek gyártását és az ország területén való tárolását. Most pedig lépjük át Európa határát s nézzük meg mi történt Algériában. Egy mondatban így jellemezhetnénk a helyzetet: nem szűnt meg a vérontás. Bár a francia-algériai háború hivatalosan véget ért, nincs nyugalom a világnak ebben a részében. Naponta érkeznek jelentések a titkos hadsereg garázdálkodásáról és a kormánycsapatokkal folytatott harcáról. De Gaulle elnök rádióbeszédében el ítélte a „bűnösök szövetségét“, de mindeddig kevésnek bizonyultak Párizs intézkedései az állandóan gyilkoló OAS megsemmisítésére. Az ázsiai földtekén két dolog érdemel említést. Nyugat-lrián közelében felújultak a harcok az indonéz és holland egységek között. Sukarno elnök kijelentette, hogy hadserege készen áll a gyarmatosítók felszámolására. A másik: Laosz Ugye, ahol aránylag konszolidálódtak a viszonyok. Kssnedy elnök távol-keleti szakértője szerint ugyanis Laoszban koalíciós kormányt kell alakítani. Ázsiából az amerikai földtekére kell fordítani figyelmünket. Argentínában rendkívül bonyolulttá vált a politikai helyzet. A sok huzavonának az lett a vége, persze csak egyelőre, hogy a katonaság lemondásra kényszerítette Frondlzi elnököt. Hírügynökségek jelentései szerint Argentínában a tábornokok katonai junta felállításán munkálkodnak. Azonban változatlanul zavaros hírek érkeznek az országból, s egyelőre nem tudni, milyen irányban fejlődnek az események. Újabb államcsíny Szíriában A legtökéletesebb fegyver: a globális rakéta CSEMADOK műkedvelőegyüitesek az ifjúsági alkofóversenyen A pokol lázadása (Az angolai felkelés évfordulójára) • Hruscsov elvtars válaszolt a tokiói egyetem elnökének levelére, amelyben a többi között kijelenti, hogy a Szovjetunió a tartós világbékéért, a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtott általános és teljes leszerelésért küzd ma, s a jövőben is. Azt szeretnénk — írja Hruscsov elvtárs —, hogy minden fegyver az ócskavas közé kerüljön. • Az USA elhatározta, hogy háború esetén elsőként alkalmaz atomfegyvert. Ez tűnik ki Kennedy elnök nyilatkozatából, aki kijelentette: „Bizonyos körülmények között esetleg kezdeményezést nyilvánítunk a Szovjetunióval való nukleáris összetűzés esetén.“ • Nagy visszhangot keltett a genfi 18 hatalmi leszerelési bizottság küldöttei között a Német Demokratikus Köztársaság kormányának emlékirata. E javaslat szerint Németországnak példával kellene előljárnia a leszerelésben. Az emlékirat szerint a két német államnak le kellene mondania az erőszak alkalmazásáról más államokkal szemben és természetesen egymás ellen is. Nemrég múlt egy éve. hogy az afrikai Angola északi vidékén fegyvert fogott a nép és az országát bitorló rabszolgatartőkra támadt. Dárdákon, késeken, nyilakon és néhány ósdi vadászpuskán kívül csak halált megvető elszántságukban bízhattak, hogy véget vessenek egy uralomnak, amely a XX. század ípásodik felében még mindig a középkort is megszégyenítő eszközökkel sanyargatja e gyarmati ország népét. John Gunther, a baloldali gondolkodással végképp nem vádolható amerikai publicista néhány évvel ezelőtt írta Angoláról „Afrika belülről“ című terjedelmes müvében a következő sorokat: „Itt a középkor féktelen törvényei uralkodnak, ez a pokol“! A felkelés hulláma a határvidékről kiindulva rövidesen elárasztotta az északi tartományokat és az eleinte önállóan működő kiseb harci csoportok rövidesen egyesültek. Áprilisban az angolai hazafiak előcsapatai már Luanda, az ország fővárosa közelében portyáztak. A múlt év szeptemberében a felszabadított terület — a gyarmattartók néhány megerősített támaszpontja kivételével — mintegy 170 000 négyzetkilométernyit tett ki és a férfiak tízezrei csatlakoztak a bennszülöttek harcoló csapataihoz. Foszforeső A portugál rabszolgatartók, miután júliusig 1200 embert veszítettek, erőltetett ütemben szállították az erősítéseket gyarmatukba és könyörtelen terrorhadjáratot indítottak a nép ellen. A NATO-szövetségesekre támaszkodó, korszerű felszerelésű hadsereg bombavetőkkel, foszforgránátokkal, tüzérséggel rohanta le a feketéket, egyik falut a másik után perzselték fel, nem kímélve áz anyákat, gyermekeket és a halálos ágyon fekvőket sem. Akiket nem öltek meg, azok a börtönök és gyűjtőtáborok százaiban tűntek el, ahol a kavalmarival (orrszarvúbőrből készült korbács) korbácsolták félholtra, vagy a teniszütőre emlékeztető baramatolával vertek lyukakat a húsába. A portugál hadsereg veszett gyűlöletében a férfiak, nők és gyerekek ezreit ölte halomra. A felkelés megindulásától számított két hónapra egy portugál tiszt maga mesélte, a londoni Daily Mirror munkatársának: „Véleményem szerint harmincezret öltünk meg ezekből az „állatokból“. Talán százezer még mindig együttműködik a felkelőkkel. A száraz időszak bekövetkeztével, tehát úgy hat hét múlva, velük is végzünk". ★ ★ ★ Az ország gazdag - a nép nyomorog Brazília Kommunista Pártja március hó 25-én ünnepeli 40 éves fennállását. Ez idő alatt a pártot többször betiltották s máig sem tudta kivívni teljes legalitását. A párt nehéz harcaival szorosan összefügg főtitkárának, Luis Carlos Prestes-nek tevékenysége, akit a nép a „Reménység lovagjának“ nevezett el. Brazília 8,5 millió négyzetkilométer területével a Szovjetunió, Kína, Kanada és az Egyesült Államok után a legnagyobb ország. Lakosságának száma kb. 68 millió. A világ egyik leggazdagabb országa. Földterületének nagy része még parlagon hever, mégis a mezőgazdaság foglalkoztatja a lakosság 65 °/o-át és adja az export 90 %-át. Fő terményei a kávé, kakaó, gyapot, kukorica, búza, rizs, cukornád, dohány. Kávétermelése a világ termelésének 40 százaléka. A föld 20 %-a a 10 ezer hektárnál nagyobb gazdaságoké. A mezőgazdasági lakosság 80 %-ának semmi földje sincs. Ezek rendszerint bérelt földeken dolgoznak. A haszonbér a termés fele, gyakran kétharmada. A földnélküli parasztok száma 10 millió. A földművesek alig egy negyede használ vasekét, sok helyen még mindig csak a kapát használják. Amikor a második világháború után az egész világon nagy kávéinség uralkodott, bővítették a kávé vetésterületét. Kávétermelésük kitette a világ kávétermesztésének felét. Ennélfogva, hogy az árakat fenntartsák, naponként többezer zsák kávét elégettek. A monokultúrára Brazília ráfizet, mert egyrészt kénytelen többezer vagon búzát behozni, másrészt hatalmas eladatlan kávékészletek vannak a raktárakban. Fontos terménye még a kakaóbab, amelyben a világviszonylatban a második helyet foglalja el (180 ezer tonna). Banán termesztésben az első helyen áll. A gyapot Brazília második kiviteli cikke, cukorban a világtermelés harmadik helyén áll, dohányból évente 120 ezer tonnát termesztenek. A munkások helyzete nagyon nehéz, mert 10—12, sőt 14 órát kell naponta dolgozniok. Az ilyen munka nagyon kimerítő, úgyhogy az emberek korán öregszenek. Az átlagos életkor itt a legalacsonyabb az egész világon. Több mint 6 millió gyerek nem jár iskolába. ^ legnagyobb nyomor a falvakon uralkodik, a parasztok nem részesülnek orvosi kezelésben, tüdőbajosok, trachomásak. stb. Brazíliában az utolsó 5 évben 80 %-kal emelkedtek az életfenntartási költségek és a bankjegyforgalom 57 milliárd cruzeirosról 320 milliárdra növekedett. Az amerikai dollár ára még 1953-ban 43 cruzeiros volt, most már 330 cruzeiros. Egyre jobban elmélyül az infláció, a drágaság és a néptömegek elszegényedése. A fontosabb iparágak 400 északamerikai társaság kezében vannak, amelyeknek nemcsak az iparban, a bányászatbn van fontos kulcspozíciójuk, de a mezőgazdaságban is a termények kivitelében monopolisztikus szerepet játszanak. A Morgan, Rockefeller és Du Pont családoknak érdekeltségeit Brazíliában 1585 millió dollárra becsülik. A jelenleg kormányon levő Gouiart elnök rendkívül nehéz helyzetbe került. A feudális és amerikabarát köröknek sikerült elérniük, hogy az elnök hatáskörét mérsékelték. Ennek ellenére a legfőbb feladatok megoldása folyamatban van: az agrárreform végrehajtása, valamint annak megakadályozása, hogy külföldi monopóliumok kivigyék az országból az ott szerzett óriási nyereségeket. Az agrárreform általános népi követelés. A kisajátítás az alkotmány szerint kártalanítás ellenében lehetséges. A feudális nagybirtokosok azonban ebből óriási üzletet szeretnének csinálni és túlbecsült földárakat követelnek. A Nemzeti Tanács újabban olyan törvényjavaslatot készít elő, amely ezt igyekszik meggátolni. Fontos politikai győzelem volt a nemzeti Felszabadulási Front megalakulása, amely összefogja a kommunistákat, szocialistákat és a többi hazafias erőt. A Nemzeti Felszabadulási Front az agrárreform és az imperialista befolyás elleni harc jelszavas írta zászlajára. További célja egy nemzeti demokratikus kormány létrehozása. Janio Quadros, a tavaly lemondott köztársasági elnök visszatért Brazíliába és’ újból részt kíván venni a politikában. Az hírlik, hogy több helyre akarják jelölni és esélyei vannak a miniszterelnöki tárca megszerzésére is. Az idei parlamenti választásokban a nép fog dönteni, hogy merre tartson Brazília: jobbra-e, amikor továbbra is igába hajtaná fejét, vagy pedig balra: a felszabadulás felé. E hatalmas küzdelemben oroszlánrésze lesz a 40 éves tapasztalatokkal rendelkező Brazíliai Kommunista Pártnak. Gr. I. A gyarmatosító ördögök törvénye Angola 1,25 milliő km* kiterjedésével 14-szerese Potrugáliának. Négy és félmilliós lakosságát (nagyjából Bantu-négerek) alig 200 000 letelepedett fehér ember terrorizálja, bár a lisszaboni kormány minden fehér bevándorlónak 100 ha földterületet és 20 000 eszkudo kezdőpénzt ígér (1 eszkudo - 45 fillér). Az ásványkincsekben igen gazdag ország legtermékenyebb részét, mindenekelőtt az atlanti partvidékkel párhuzamosan terjedő, kedvező éghajlatú fennsíkot a fehér ültetvényesek ragadták magukhoz. Azok az afrikaiak, akik még önálló parasztok vagy bérlők, minden jog nélkül, tarthatatlan viszonyok közt tengődnek és azt kénytelenek termelni, amit a kormány, a nagy ültetvényesek megbízásából előír számukra. Az évi fejádő 250 eszkudo, s aki ezt nem fizeti meg és nem mutat fel bizonyos állandó tevékenységet, „közérdekből“ hathavi kényszermunkára kötelezik. Ha azonban a bányavállalatoknak vagy az ültetvényeseknek — és köztük számos egykori kelet-poroszországi „junker"földbirtokosnak — munkaerőre van szüksége, állig felfegyverzett katonai különítmények támadnak a falvakra és ily módon évente kb. 700 000 embert hurcolnak magukkal rabszolgamunkára. A brutális elnyomatás és a Gestapo-mintára szervezett titkosrendőrség (PIDE) ellenőrzése ellenére mégis kifejlődhetett több szervezetben az ellenállási mozgalom, amely jelenleg lényegében két egymástól még mindig függetlenül működő csoportra támaszkodik, mégpedig az „Angola Felszabadításának Népi Mozgalmára“ (MPLA) és az „Angola Népeinek Szövetségére“ (UPA), amelynek vezetője az Amerikában tanult Roberto Holden, jelenleg Kongó fővárosából, Leopoldvilleből irányítja a mozgalmat. Mialatt a lissszaboni kormány kegyetlen irtóhadjárata a civilizált világ millióit háborította fel és hetekig foglalkoztatta az ENSZ közgyűlését, a nyugat-német kormány gátlástalanul támogatta és támogatja most is a rabszolgatartókat. Gerstenmayer, a nyugat-német szövetségi országgyűlés elnöke még 1960. augusztusában kötött megállapodást Luandában, amely szerint a Krupp-művek 1,3 milliárd eszkudo értékű hadi felszerelést szállítanak s ezért a bonniak Angolából 14 hónap alatt 2 millió tonna vas- és 200 000 tonna mangánércet kapnak. További 150 millió márka értékű hadianyag szállítását ígérte meg portugáliai kartársának Strauss nyugatnémet hadügyminiszter. Tavaly júliusban az accrai, bamakoi és kairói jelentések igazolták, hogy a gyarmattartók a legmodernebb nyugatnémet fegyverekkel fojtották vérbe az angolai felkelést. A szocialista tábor országai, élükön a Szovjetunióval, az utóbbi időben töbször is hangoztatták az ENSZ fóruma előtt az angolai nép függetlenségéért vívott harcának igazát. Az angolai temetőt ma az imperialista cenzúra homálya fedi és alig hallunk onnan valamit. De a nép szabadságharca, amely felhívta az emberiség figyelmét a nyugati imperialisták „szabad világának“ erre az évszázadok óta könnyekkel és vérrel áztatott poklára, tovább folyik és mint Goában, ott is véget vet a véres gyarmati rendszernek. L. K. kozat „erősén imperialista-ellenes jellegű, sőt Nyugat-ellenes hangnemről Is beszélhetünk“. A damaszkuszi rádió jelentése szerint az új kormány megalakításáig a hadsereg tölti be a törvényhozó és végrehajtó szervek funkcióját. Az új szíriai rendszer — mondja tovább a jelentés - a pozitív semlegesség híve és nem vesz részt katonai tömbökben. (CTK) ontásra nem került sor. A szíriai hadsereg főparancsnoksága nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal indokolja az államfordulatot, hogy „a kormány reakciós és korrupt volt, együttműködött az imperializmussal és semmibe vette a nép érdekeit“. Az AP hírügynökség azt Írja, hogy a nyilat-Hírügynökségek egyjehangzó jelentései szerint a szíriai hadsereg és a fegyveres erők főparancsnoksága átvette a hatalmat az országban. A parlamenti feloszlatták, az ellök és a kormány lemondott. Szíria hatá-ait és a repülőtereket ezárták, a nemzetközi áratokat beszüntették, lelentések szerint vér„Ezek az új rakéták egyszerűen kiselejtezhetik figyelmeztető radarrendszerünket, amely eddig már 450 millió fontunkba került és még be sem fejezték. A történelem folyamán eddig még sohasem adtak ki ennyit ilyen rövid időn' belül fölösleges célokra.“ Más nyugati újságok viszont logikusnak látszó érvelésekkel csökkenteni szeretnének az új szovjet fegyver jelentőségét. így pl. a párizsi „Le Monde" ezt írja: „A globális rakéták talán elkerülik a radart, de nem menthesíthetik a Szovjetuniót megtorló támadásoktól“. Ez az elméletileg talán nem is helytelen következtetés mégis sántít, mert nem számol a mai haditechnika helyzetével. A Szovjetunió globális rakétája ellen nincs védekezési lehetőség és a nyugati hatalmak ezzel a fegyverrel nem rendelkeznek. A szovjet tudósok ezzel szemben megoldották a rakétavédelem fegyverének a problémáját is, ami az amerikaiaknak mindeddig nem sikerült. A háború esélyét csökkenti, hogy ez az abszolút fegyver nem képezi az Atlani Óceánon túli felelőtlen gyűjtogatók tulajdonát. A Szovjetunió nem fenyegetőzik globális rakétájával és hajlandó annak megsemmisítésére az általános, teljes leszerelés első szakaszában. Bízunk benne, hogy a globális rakéta egyetlen célja, az általános és teljes leszerelés útján a békéhez vezet. (sm) A nyugati katonai szakértők sokai idegeskednek mostanában. Nyilvánvaló, hogy az imperialisták világának jelenleg atomfegyverekre, de más modern hadifelszerelésre sincs már monopóliuma. Hruscsovnal a szovjet hadsereg legjobb és legújabb fegyveréről, az ún. globális rakétáról tett bejelentésére pedig egyenesen pánik lett úrrá a Pentagonban A globális rakéta ugyanis a modern hadviselés legtökéletesebb fegyvere Korlátlanul száguldozhat a Föld fölött, mesterséges bolygóként repülhei vagy mozdulatlanul lebeghet bizonyos magasságban, Lényegesen különbözik a többezer kilométeres távolságba lőtl rakétától, amely nem kerülhet földkörüli pályára és ballisztikus görbéjí végén vágódik célba. Szükségtelen hangsúlyoznunk a globális rakéta hadászati értékét, annál is inkább, mivel rakétaelhárító fegyverekkel el sem érhető. Mit sem használ ellene az amerikaik radarhálózata melyeknek feladata a más világrészről indított rakéta-támadások idejénkoráni megfigyelése lenne, mivel a globális rakéta bármily irányban repülhet a föld körül, hogy előre meghatározott célpontját elérje. A nyugati sajtó mérsékelni szeretné az új fegyver jelentőségét, azonban mégis akadnak újságok, amelyek óva intik a nyilvánosságot. „Ne legyintsünk a globális rakéta hírére!" — írja a YVashington Post. A londoni „Daily Mail“ pedig olvasötáborát bizonyos következtményekre figyelmezteti: A színjátszás terén bekövetkezett fejlődés hosszas előkészítő munka eredménye. A magyar szinkörvezetök és tánckörvezetők részére 3 — 6 napos tanfolyamokat szervezett a CSEMADOK és a járási népművelési otthon. Ilyen tanfolyam volt a közelmúltban például Bordán és Jászón. Az említett szervezetek különösen politikai téren és a szervezésben nyújtottak nagy segítséget a helyi csoportok tevékenységének. Dvorcsák János (Kosice) A CSEMADOK vonalán járásunkban 20 színjátszócsoport nevezett be az ifjúsági alkotóversenybe, nyolc csoportunk pedig a szocialista dráma fesztiválján vesz részt. Az idén már olyan színvonalra ímelkedett a falusi színjátszás, hogy vetélkedik a városi műkedvelő színjátszással. Csoportjaink a színmű választása terén Is igényesebbek, mint azelőtt. Kivétel nélkül minden választott színdarab haladó témájú. A járási ifjúsági alkotóversenyen i legkiemelkedőbb eredményt a torlai csoport érte el a „Zsuzsi“ című láromfelvonásos színművel. A majyar csoportok közül a tornai érte ;1 a legjobb eredményt. Ezért tovább jutott a kerületi versenyre is. Remélhető, hogy ott is kitesznek májukért.
