Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-07 / 2. szám
kísérletet folytatott a Strázskéi Állami Gazdaságban Jenőik Ján mérnök. A nagy szárazság ellenére is a Kosúti búzából 8 hektárról átlag 35,79 mázsa az ellenőrzött parcelláról pedig 24,98 mázsa hektárhozamot ért el. Továbbá Adamkovic elvtárs, a Báfcovcei Állami Gazdaság mezőgazdásza üzemi kísérletében a következő eredményeket érte el: A 10 hektáros kísérleti parcellán elvetett Kasticei szálkás búzából hektáronként 35,74 mázsa szemtermést nyert, míg az összehasonlító parcelláról csupán 26,27 mázsát. Az ugyanilyen kiterjedésű másik kísérleti táblán a Hadmerslebener VIII. fajta hektáronként 32,40 mázsás szemterméssel fizetett, az összehasonlító táblán 18,42 mázsával. A sládeckovcei EFSZ-ben Hulek mérnök a Kosúti búzából 20 hektáron 34,90 mázsát termelt, az összehasonlító parcellán viszont csak 26,50 mázsa volt a szemtermés. Hasonló eredményeket értek el a vinodoli és a jaroki szövetkezetben, valamint a Tapolcsányi Állami Gazdaságban. A kísérletek folyamán összesen hatszor trágyáztunk, mégpedig talajelőkészítéskor, vetéskor, a megfagyott talajra (ún. téli nitráttrágyázás), kora tavaszszal (bokrosodás kezdetén, a szervképződés második szakaszában), késő tavasszal (a növények harmadik és negyedik átmeneti fejlődési időszakában), majd a negyedik és ötödik átmeneti időszakban, amikor a kalászkákban virágok képződnélek Hangsúlyozzuk, hogy a tenyészidő alatti trágyázást a növénycsúcs megfigyelése alapján végeztük és nem a naptári időszak szerint. A széleskörű gyakorlat számára csak négyszeri nitráttrágyázást ajánlunk, mégpedig talajelőkészítéskor, vetéskor, télen a megfagyott talajra és tavasszal. A teljes trágyaadag meghatározásakor abból indulunk ki, hogy N:P:K— 1:1,2 —2,1 tápanyagarány mellett egy hektárra 40 kg tiszta nitrogén, vagyis hozzávetőlegesen 2 mázsa nitrogén-, 2,4 — 4 mázsa foszfor- és 1 mázsa kálitrágya szükséges. A trágyázást a következőképpen végezzük: szántáskor 50 kg kénsavas ammóniát, 160 — 260 kg szuperfoszfátot és 55 kg 40 %-os kálisót, vetéskor 50 kg lovosicei (ostravai) salétromot, 80 — 140 kg szuperfoszfátot és 35 kg 40 %-os kálisót juttatunk a talajba. és a megfagyott talajra 50 kg mészsalétromot adagolunk (téli nitráttrágyázás). Legjobb, ha ezt a fagyok várható felengedése előtt január 15-ig végezzük. Tavasszal, a növény szárbaindulásának időszakában, február 15-től március 15-ig, tavaszi nitráttrágyázásként 50 kg lovosicei salétrommal trágyázunk. Lehetőség szerint kalászolás előtt még egyszer salétromozunk hektáronként 50 kg adagolásával. Igen fontos, különösen ott ahol kalászolás előtt nem szándékozunk trágyázni, hogy a tavaszi nitráttrágyázásra lovosicei salétromot használjunk, amely a nitrogént mindkét formában, salétromnitrogén és ammóniumnitrogén formájában tartalmazza. Az első rögtön ható trágya, a másik a szervfejlődés további szakaszában fejti ki hatását. Az EFSZ-eknek és az állami gazdaságoknak módjukban áll, hogy kipróbálják a nitráttrágyázást, legalább kisebb területeken, mégpedig úgy, hogy a téli és tavaszi nitráttrágyázás keretében — tekintetbe véve az említett tápanyagarányt — utólagosan elvégzik a kiegészítő trágyázást. A foszfor és kálium kiegészítése csak abban az esetben jöhet számításba, ha kisebb, hektáronként 40 — 80 kg-os műtrágya-mennyiségekről van szó, mert a foszfort és a káliumot a növények aránylag nehezen veszik fel, s az a veszély állna fönn, hogy száraz esztendő esetén a növények csak igen kis részüket értékesítenék. A téli nitráttrágyázás azonban kedvező hatású lehet a tápanyagok kevésbé kiegyenlített aránya esetén is. A kísérletek eredményei megmutatták, hogy a megosztott tápanyagellátás kedvezően befolyásolja mind a területegységre eső fejlett kalászok számát, mind a termő kalászkák átlagszámát, az egyes szemek átlagsúlyát és az egész szemtermést. Befejezésül meg kell még említenünk, hogy a nitráttrágyázás csupán egyik fdntos része a nagy termőképességű ősziek agrotechnikájának. Hogy alkalmazásával jó eredményeket érjünk el, elsősorban nagy termőképességű körzetesített fajtákat kell termesztenünk, tiszta, osztályozott és csávázott vetőmagot kell használnunk, agrotechnikai határidőben kell vetnünk, továbbá következetesen harcolnunk a gyomnövények és kártevők ellen és biztosítanunk a gyors és veszteségmentes betakarítást. A nitráttrágyázás bevezetése a gyakorlatba nagyobb mennyiségű műtrágya-, főleg foszfortrágya-juttatást igényel, továbbá olyan gépi eszközök alkalmazását, amelyek a kisebb mennyiségű műtrágyát is gyorsan és egyenletesen elszórják. Távlati szempontból — a mezőgazdasági termelés szakosításának és összpontosításának megvalósítása esetén — e kérdés megoldásához a repülőgépekkel végzett műtrágyázás is nagymértékben hozzájárulhat. Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdasági mérnök, Andrascík Mirhái, Gazdaságos talajmeszezés Még egynéhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek joggal panaszkodhattak arra, hogy kevés mésztartalmú trágyát szállítottak nekik, ami alig volt elegendő a megfelelő talajkémhatás fenntartására. Egyes termelőkürzetekhen a szántóföld, de különösen a rétek és legelők kilúgzása folytán a talaj kémhatása csökkent, savanyú talaj keletkezett. Az utóbbi két esztendő folyamán javult a mezőgazdasági üzemek ellátása mésztartalmú trágyákkal. Például 1960- ban — az 1956 — 1959 esztendők átlaghoz viszonyítva — a mésztartalmú trágyák juttatása úgyszólván megkétszereződött és idén e trágyák szállítása, valamint a helyi források kihasználása mintegy 50 %-kal növekedett (átszámítva égetett mészre). Mezőgazdaságunknak azonban szüksége van a talaj meszezésére és kompo.sztok készítésére, amihez további százezer tonnára menő égetett mész, őrölt mészkő, őrölt dolomit, a nagyolvasztók mésztartalmú salakja és más mésztartalmú anyag szükséges. Az idén, tehát 1962-ben még nem kerülhet sor arra, hogy a mésztartalmú trágyák egész szükségletét a központi alapokból fedezzük. Ezért a lehető legnagyobb mértékben kell kihasználnunk az ipari hulladékanyagokat és a természetes lelőhelyek anyagát, hogy így elegendő őrölt dolomithoz, a szódakészítésnél fennmaradó iszaphoz, cukorgyári mésziszaphoz, fenolmészhez és acetilénmészhez jussunk. E lehetőségek kihasználása nélkül nem biztosíthatnék feladatainak teljesítését a talhjjavítás terén. A talaj meszezéssel történő feljavítása tervének teljesítése az elmúlt évben arra mutat, hogy a járások nagyobb részében nem használták ki kellőképpen a helyi anyagforrásokat. Szlovákia igen gazdag dolomithomokban, amelynek kihasználásáról a nemzeti bizottságok, gépállomások, valamint a talajjavító szövetkezetek nem gondoskodnak kellőképpen. Talajaink egyetemes termékennyé tétele megkívánja, hogy a jövőben a talaj helyes meszezésére és a tartalékok kihasználására az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk. Sobotka Oldrich mezőgazdasági mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója 1962, januér 2. A kalászkák kialakulása nagyítva. A jobboldali nagyobb kalászka a nitrát - trágyázásban részesült parcelláról, a baloldali a trágyázattan összehason-. Utó parcelláról származik
