Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-03-11 / 20. szám
I Nyikita Szergejevics Hruscsovnak az SZKP KB Nyikita Hruscsov nagyjelentőségű beszédében kiemelte, hogy az SZKP XXII. kongresszusa után első Ízben hívták össze a Központi Bizottság plénumát, hogy a kommunizmus építésének konkrét feladatairól tárgyaljon Már a múltban hangoztattuk, hogy a mezőgazdaság fellendülése az egész nép ügye. Most azonban, a távlati terv kidolgozása után rendkívül nagy mutatókat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, s a párt újra felszólítja a népet, használja ki a szovjet rendszer adta összes lehetőségeket és érje el ezeket a mutatókat. Úgyszólván minden embernek érdeke fűződik a mezőgazdasághoz. A mezőgazdasági termelés színvonala jelentős mértékben meghatározza a nép életszínvonalát. Ezért tartjuk a ' párt és a nép ügyének a mezőgazdaság további fellendítését és az élelmiszertermelés növelését. A Szovjetunió a mezőgazdaság fejlesztésében is jelentős sikereket ért el. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép az utóbbi években méltán forradalminak nevezhető intézkedéseket hajtott végre a mezőgazdaságban. A párt a nép segítségével megszervezte a szüzföldek termővé tételét. Rövid idő alatt az egész országban 42 millió hektár új földet tettek termővé. Százával alakultak új szovhozok, — gabonát és egyéb mezőgazdasági cikket termelő nagy gyárak. A kolhozok és szovhozok az elmúlt években valóban új alapokra helyezték az állattenyésztés piaci termelését. Bár még nem elégítik ki teljes mértékben az ország élelmiszer — főleg hússzükségletét — már most a piaci termelés fő szállítói. A szovjetországnak ma erős és szilárd alapja van a lakosság hús-, tej- és egyéb élelmiszerellátására. Ez az alap a kolhozok és szovhozok állattenyésztése. 1961-ben a gabonatermelés 1953- hoz képest 60 °/o-kal, a tejtermelés 71 °/o-kal volt nagyobb. A termékek felvásárlása így növekedett: a szemesterményeké 67, a húsé 105, a tejé 166 %-kal. Ennek ellenére a mezőgazdaságban uralkodó helyzetet szigorúan bírálnunk kell. Ugyanis alapvetően megváltoztak a mezőgazdasággal szemben támasztott „ követelmények. Ma már nem arról van szó, hogy néhány százalékkal növeljük a gabona, a hús vagy a tej termelését. N. Sz. Hruscsov kijelentette: Nem a gabonaprobléma megoldásáról hangoztatott üres frázisokra van szükségünk, hanem gabonára és más terményekre. Amikor Malenkov a XIX. pártkongresszuson kijelentette, hogy a gabonaprobléma megoldást nyert, mindjárt a kongresszus után egyre-másra ilyen kérdések érkeztek a Központi Bizottsághoz: „Ha megoldottuk a gabonaproblémát, és az ország elegendő gabonával rendelkezik, akkor miért árusítanak pótlékkal kevert lisztből készült kenyeret?“ Sztálin akkoriban számos dolgozót csaknem hogy kártevéssel vádolt, és választ követelt arra, miért kevés a gabona. Nem tudta, hogy már nincs mit beadni. Nem a gabonaprobléma megoldásáról szóló számadatokkal való zsonglőrködésre van szükségünk, hanem a helyzet lényeges megváltoztatására. Múlhatatlanul szükséges, rövid idő alatt kétszeresére, sőt háromszorosára növelni a legfontosabb mezőgazdasági termékek termelését. A termelés mai színvonalának eléréséért 40 éven át harcoltunk. Ma kétszer, sőt háromszor annyit kell elérnünk, mégpedig nem 40 év alatt, hanem néhány esztendő folyamán. Ha ezt a feladatot nem teljesítjük, az országot nagy nehézségek elé állítjuk és komoly kárt okozunk a kom. munizmus építésében. A Szovjetunió lakosainak száma 1953 óta 29 millióval gyarapodott. Maga ez a s^porulat nagyobb mint Svédország, Norvégia, Hollandia és Dánia egész lakossága együttvéve. Csupán az utolsó három év alatt 11 millióval növekedett a Szovjetunió lakosainak száma. Lakosságunk továbbra is gyarapodni fog. Ezt örömmel üdvözöljük. A Szovjetunió óriási ország, ahol mindenki számára akad hely, minden embernek lesz munkája. Ügy tűnik, nincs messze az idő, amikor 250, sőt 280 millió lakosunk lesz. A lakosság gyarapodásával együtt a Szovjetunióban évről évre emelkedik a dolgozók jövedelme is. Hruscsov elvtárs adatokat sorolt fel, amelyek azt mutatják, hogy a legfontosabb cikkek egy lakosra eső fogyasztása az 1953^01 1961-ig terjedő időszakban 35, sőt 50 százalékkal növekedett emellett a lakosság száma 29 millióval gyarapodott. Ez örömmel tölt el bennünket. A plénumán tartott beszédéből Nyikita Szergejevics HRUSCSOV, az SZKP KB első titkára az SZKP KB plénumán beszédet tartott a párt feladatairól a mezőgazdaság irányításának megjavításában. Méltán állíthatjuk, hogy az SZKP programja és a kommunizmus anyagi-műszaki alapja megteremtésének tervei — mondotta Hruscsov elvtárs — a kommunista társadalmi viszonyok kialakítása és az új ember nevelése — melyet a program célul túz ki —, óriási hatást gyakoroltak világszerte az emberek millióira. A párt abból indul ki, hogy a kommunizmus felépítése érdekében rendszeresen fejleszteni kell a társadalom termelőerőit, emelni kell a nép életszínvonalát, tökéletesíteni kell a termelésiviszonyokat, emelni kell a szovjetország lakosságának öntudatát és eszmei-politikai színvonalát. E feltételek elválaszthatatlanul összefüggnek és bármelyikük kihagyása vagy megkerülése ártana ügyünknek, lassítaná a kommunizmus építé sét. A párt és a nép törekvése most a fő gazdasági feladat gyakorlati megvalósítására. — a kommunizmus, anyagi-műszaki alapjának megteremtésére irányul. Ezért a Központi Bizottság mostani plénuma az új programban és a XXII. pártkongresszus egyikeként vitatja meg a mezőgazdaság továbbfejlesztését. A füves vetésforgó alkalmazásának káros következményei zőgazdaságról hozott párt- és kormányhatározatok teljesítésének felülvizsgálását. E bizottságoknak joga lesz fontos kérdéseket megtárgyalni és megoldani is. A termelési igazgatóságok a párt és szovjet szervezetek, a kolhozok és szovhozok munkáját aszerint kell értékelni, amilyen a munkatermelékenység színvonala és a mezőgazdasági termelés növekedése. * Hogy e feladatot megoldhassuk, a pártszervezeteknek a kolhozok és szovhozok számára jó kádereket, a termelés legtehetségesebb szervezőit kell kiválogatniuk. A legfőbb figyelmet a termelésnek kell szentelni. A Központi Bizottság nevében fel kellene szólítani a jelenleg hivatalokban dolgozó agronómusokat, zootechnikusokat, mérnököket, gépesítőket, hogy menjenek a kolhozokba és a szovhozokba dolgozni., E szakemberek között sok a párttag és a komszomolista. A párt Központi Bizottsága bízik abban, hogy ezek az emberek megértik kötelességüket és azokat a feladatokat, amelyeket • párt a mezőgazdaság terén kitűzött, átérzik a nép iránti felelősségüket a kommunizmusért. A Központi Bizottság elnöksége úgy véli, hogy ki kell dolgozni a mezőgazdaság fokozott anyagi-műszald segítésének konkrét programját. Nyikita Hruscsov ezután adatokat sorolt fel, amelyekből kitűnik, hogy a mezőgazdaság távlati fejlesztésére és a technika tökéletesedésére való tekintettel hány gépre van szükség. Hruscsov elvtárs a továbbiakban azokról a hibákról beszélt, amelyeket a kolhozok a jövedelem elosztásánál követnek el. A párt politikájának célja az, hogy sokoldalúan fejlessze a kolhozok közös gazdálkodását, s hogy ennek alapján rendszeresen emelkedjék az anyagi életszínvonal. Ezért a kolhozoknak azt javasoltuk, — mondotta —, hogy nagyobb összegeket fizessenek az oszthatatlan alapba, és hogy a gazdasági épületekkel egyidejűleg bölcsődéket és óvodákat, klubokat, iskolákat és kórházakat is építsenek, mert ez megfelel a kolhoztagok létérdekeinek. Természetesen a kolhoznak emellett a tagok számára a munkaegységekre elegendő pénzt és terméket kell adnia. Jóváhagytuk az ország élelmiszerbősége megteremtésénei. programját. E programot rendszerünk egész erejével alá kell támasztanunk. A program létfontosságú s egyúttal talán legnehezebb részének teljesítésére szolgáló intézkedésekről — a mezőgazdaság fejlesztésére s a gabona, hús, tej és más termékek bőségének megteremtésére irányuló intézkedésekről tárgyalunk. Amikor a feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladatként tűzzük ki, a társadalom termelőerőinek fejlesztéséről, a mezőgazdaságnak az élelmiszerbőség megteremtésében való szerepéről és jelentőségéről szólő marxista-leninista tanokból indulunk ki. A mezőgazdaságban nagy célokat kell elérnünk. Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy 198Ó-ban a kolhozoknak és szovhozoknak 18 — 19 milliárd púd gabonát, 10-11 millió tonna nyersgyapotot, 90-108 millió tonna cukorrépát, 30 — 32 millió tonna húst és 170 — 180 millió tonna tejet kell termelniük. Ha e feladatokat teljesíteni akarjuk, nem szabad időt vesztenünk. Minden gazdaságban és minden járásban szervezésileg gondoskodni kell a lehetőségek tökéletesebb kihasználásáról, a termelés évről évre való növelésének és egyre magasabb mutatók elérése lehetőségének kihasználásáról. A Szovjetunióban olyan emberek élnek, akik sikeresen megoldják a mezőgazdaság feladatait. Megvannak a szükséges gépek is, és a gépek, valamint a mezőgazdasági eszközök további termelése gyors ütemben fog növekedni. Támaszkodjunk az élenjáró tapasztalatokra, hogy előre lendítsük a lemaradókat. így döntő lépést teszünk valamennyi mezőgazdasági termék bőségének megteremtésére, a nép életszínvonalának emelésére. azért is, mert az Utóbbi évek folyamán a Szovjetunióban jelentősen megnövekedett a szovhozok szerepe a gabonatermelésben és az állattenyésztésben. Az utóbbi években a Szovjetunióban több mint háromezer =nagy szovhoz létesült. Mezőgazdasági irányító szerveket kell létesítenünk, amelyek minden egyes kolhozban és szovhozban a tervezést és a nyilvántartást végeznék és befolyásolnák a tervezés szervezését. Az irányító szervekben sok i ember dolgozik, de a kolhozok és szovhozok közvetlen termelésével senki sem foglalkozik. Véget kell vetnünk annak a helyzetnek, hogy a mezőgazdaság nincs irányítva és ösztönösség tapasztalható. A Központi Bizottság elnökségének i nevében Nyikita Hruscsov a követ- : kező javaslatot terjesztette megtárgyalás céljából a plenáris ülés elé: a területeken kolhoz-szovhoz, vagy szovhoz-kolhoz termelési igazgatóságokat kell létesíteni, mégpedig aszerint, melyik gazdálkodási forma van túlsúlyban, több kolhoz vagy szovhoz van-e a területen. Ezen igazgatóságok tevékenységének mindenekelőtt a káderek kiválogatására és' oktatására, az élenjáró gazdaságok legjobb tapasztalatainak valamennyi kolhozban és szovhozban való elterjesztésére kell irányulnia. Nyilvánvaló, hogy az irányító tevékenységnek valamilyen demokratikus alapra kell támaszkodnia, mert éppúgy foglalkozik majd a kolhozokkal és a szovhozokkal is. A termelési igazgatóság élén a termelési tanács elnöke áll majd. E tanács tagjai a legtapasztaltabb kolhozelnökök, szovhozigazgatók és szakemberek lesznek, s talán a kerületi pártbizottságok titkárai és a kerületi végrehajtó bizottságok elnökei is. Hruscsov elvtárs nézete szerint a termelési igazgatóságok ne legyenek túl nagyok. Äz igazgatóságok felügyelőit munkájukért a gondjukra bízott kolhozok és szovhozok termelési eredményei alapján kell díjazni. Az igazgatóság alá tartozó kolhozok és szovhozok számára termelési tervet állapítanak majd meg. E terv-| ben fel lesz tüntetve, mennyit kell a gazdaságnak termelnie. Az igazgatóságnak kell gondoskodnia arról, hogy tervüket teljesítsék. A termelési igazgatóságok tevékenysége közvetlenül és közvetve is összefügg majd a felvásárlással, valamennyi mezőgazdasági termék termelésének biztosításával. A termelési igazgatóságok kezében lesz a nyilvántartás és az ellenőrzés is, nekik kell irányítaniuk az egész munkát mindenütt, ahol tervezési és terme- i lési hiányosságok mutatkoznak, meg I kell erősíteniük a lemaradó szakaszokat. A termelési kérdéseket közvetlenül a helyszínen kell megoldaniuk, i A mezőgazdaság irányítására bizottságokat kell létesíteni országos viszonylatban az egyes köztársaságokban, határterületeken és területe, i ken is. A köztársaságban e bizottság élén a köztársaság kommunista pártja Központi Bizottságának első titkára állana, f Országos viszonylatban a mezőgazdasági irányító bizottság élén nyilvánvalóan a minisztertanács elnökhelyettese fog állni. Az össz-szövetségi bizottság fő feladata az lesz, hogy naponként megszervezze a me- I A2f SZKP Központi Bizottságának : első titkára rámutatott Viljamsz aka- ,> démikus füves-vetésforgó rendszerének tarthatatlanságára. Ezt a rend- ] szert a Szovjetunióban egyetemes , állami rendszerként vezették be az ország valamennyi körzetében. Lényegében attól az időtől kezdve alkalmazzák', amióta az egyéni kisparaszti gazdálkodást felváltotta a . kollektív nagyüzemi termelés. Nyikita Hruscsov kijelentette: „A füves-vetésforgó rendszert évtizedeken át hazánkra kényszerltették, és ez a mezőgazdaságnak komoly károkat okozott. Elég erőfeszítésre lesz szükségünk, hogy leküzdhessük a füves-vetésforgó rendszer következményeit a növénytermesztésben. Ami a szovjet mezőgazdaságtudományban a két irányzat — Viljamsz iskolája és Prjanyisnyikov akadémikus iskolája közötti harcot illeti. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy e komoly harc nem folyt le áldozatok nélkül. Egyes neves tudósokat, akik nem ismerték el a füves-vetésforgó rendszert, a nép ellenségeinek nyilvánították. „A növénytermesztésben a füves vetésforgó-rendszert J. V. Sztálin támogatta, és alkalmazását megkövetelte valamennyi területen. És miért ragaszkodott Sztálin a füves vetésforgó-rendszerhez, jóllehet e rendszer ellentétben állott a jelentős nyugati tapasztalatokkal ? Nemcsak arról van szó, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem nyilvánvalóan hatott rá Viljamsz következtetése, hogy a füves vetésforgó-rendszer kisebb mezőgazdasági beruházásokat igényel, és nem kell sok műtrágyagyárat építeni. A füves vetésforgó-rendszer mély nyomokat hagyott a mezőgazdasági káderek nevelésében is. Hruscsov nézete szerint célszerű lesz olyan új tantervek és tankönyvek kidolgozása, amelyek általánosítanák a szocialista mezőgazdasági termelés legjobb tapasztalatait. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy nem hasznos dolog az, ha egyes tudósok éveken át semmit sem adnak a termelésnek, akik nem oldottak meg konkrét tudományos problémát, jóllehet a Szovjetunió Mezőgazdaságtudományi Akadémiája tagjának magas címét viselik. Komolyan foglalkoznunk kell a kutatóintézetek kádererésítésével is. Ezen intézetek munkájának megjavítása egész pártunk ügye. A mezőgazdasági tudomány halaszthatatlan feladata a fajállattenyésztés további javítása. Ezen a téren komolyan támogatni kell Liszenko akadémikusnak a tej zsiradélctartalmának növelésére irányuló erőfeszítéseit. A mezőgazdaság irányításának kérdései Most azonban, amikor a füves vetésforgó helyére belterjesebb mezőgazdasági módszerek lépnek, reális lehetőség nyílik arra, hogy a mezőgazdasági termelést az állami meg rendelések alapján irányítsuk. Ezek a lehetőségek azonban önmagukban semmit sem jelentenek, ha nem tanuljuk meg a mezőgazdaságot irányítani. Nyikita Hruscsov emellett hangsúlyozta, hogy itt nem az általános irányításról, hanem a mezőgazdasági termelés közvetlen irányításáról van szó. Feltétlenül szükséges, hogy alapjaiban átépítsük a mezőgazdasági irányító apparátust, pontosabban mondva, új apparátust épít. sünk ki. Nyikita Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP KB és a szovjet kormány az utóbbi időben nagy munkát végzett a mezőgazdasági szervek átszervezésében. Átszervezték a földművelésügyi minisztériumot, amely most a mezőgazdaságtudomány fejlesztésére, a tudományos ismereteknek és haladó módszereknek a termelésbe való széleskörű bevezetésére fordít figyelmet. A mezőgazdasági termelés irányítását alapvetően át kell szerveznünk nép életszínvonalának emeléséért vívott harc a kommunista párt politikájának alappillére. A fogyasztás növekedése mellett azonban erőteljesen meg kellett gyorsítani a mezőgazdasági termékek termelését. El kellett érni azt, hogy ez * az ütem megfeleljen a lakosság szün- c telenül fokozódó szükségleteinek és ' hogy a termelés túlszárnyalja a ke- s. resletet. ( Az a kísérletünk azonban, hogy a , mezőgazdasági termékek termelésé- [ nek gyors növelését a füves vetés- j forgó-rendszer keretében az eddigi [ takarmány-növényekkel oldjuk meg. semmi jót sem hozhatott. Ahhoz ve- | zetett, hogy a mezőgazdaság fejlődé- i sének üteme elégtelen volt, s nem , tudta fedezni a lakosság keresletét i a hús és egyes más élelmiszerek te- < rén. , A hús- és a tejtermelés ütemét i természetesen nem magyarázhatjuk csak azzal, hogy a növénytermesztés i rendszere nem felel meg a mezőgaz- i daság új feladatainak. A helyzet az. 1 hogy számos vezető dolgozó nem I szentel a mezőgazdaságnak megfelelő i figyelmet. i Józanul kell értékelni a helyzetet, fontolóra kell vennünk a holnapot, ! gondolkoznunk kell afelett, hogyan : elégítsük ki az élelmiszerek iránti 1 óriási s egyre növekvő keresletet, ' hogyan segítsük a nép életszínvonalának további emelését. 1 Nyikita Hruscsov közölte, hogy a ( párt Központi Bizottságának utasítá- ( Sára az Állami Tudományos Gazdasági ^ Tanács kiszámította, milyen lesz a ’ mezőgazdasági termékszükséglet a ( legközelebbi években. Emellett tekintetbe vette a lakosság számának gya.. rapodását, a reálbéreknek és a dolgozók egyéb jövedelmének növekedését a hétéves terv idején és a tovább' , évek alatt. E számítások szerint szükséges. ] hogy 1962-ben egy lakosra 42 kg húr ] és húskészítmény, 266 kg tej és tej- . termék, 34 kg cukor jusson. Hogy a ' lakosság élelmiszer-szükségletét ? fenti normák alapján elégíthessék ki, ! a gabonatermelésnek el kell érnie . a 1Ö milliárd pudot, a hústermelésnek a 12,9 millió tonnát és a tejtermelésnek a 85 millió tonnát. (1961-ben ..ténylegesen 8.4 milliárd púd gabonát, ' 8.8 millió tonna húst, és 62,5 millió ' tonna tejet termeltek.) Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy i a gabona, a hús, a tej és más mező- ( gazdasági termékek termelésének nö- i vekedése korlátlan lehetőségeket i nyitnak. Lehetővé teszik rövid időn i belül az ország mindenfajta élelmi- l szerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal való ellátását, s ezáltal döntő lé- | pés megtételét a nép életszínvonalé- i nak további emelésére. | A legfontosabb a talaj jobb klhasz- I nálása, a füves vetésforgó elvetése < a növénytermesztésben és a mező- I gazdaság irányításának alapos átszervezése. A pártnak a mezőgazdasági dolgozóknak és az egész szovjet népnek, különösen nagy erőfeszítést kell tennie az állattenyésztési termelésben. Meggyőződésem, hogy ha belterjesen • fejlesztjük a sertés, és a baromfitenyésztést, lényegesen megjavítjuk ! a lakosság húsellátását a szó szoros 1 értelmében egy év alatt — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. ! Különös figyelmet kell szentelnünk , azoknak a földeknek a kihasználására, amelyeken jelenleg füvet és zabot termelünk, vagy pedig fekete ugart , képeznek Ez az egyik legfontosabb : forrása a gabonafélék, a hús, a tej- és más mezőgazdasági termékek termelése növelésének. E földek kihasználása az egyik leghalaszthatatlanabb, , s mondhatnánk, az egyik legfontosabb feladat is a mezőgazdaság fejlesztésében A füves terület és az ugar ma 52 millió hektárt tesz ki. A Goszplan és a felvásárlási bizottság nézete szerint olyan vetőmagalappal rendelkezünk, amely lehetővé teszi, hogy már az idén 22 millió hektáron a fűnél nagyobb hozamú terményeket termeljük, így például kukoricát, cukorrépát, borsót és babot. / velése érdekében hárman középfokú munkaiskolában, a többiek pedig az üzemi iskolában tanulnak. A CSISZ üzemi bizottsága azon iparkodik, hogy a XII. pártkongreszfZ^napP'^H^E^szus tiszteletére az -SlfZITSXII.I üzemnek mind a 21 ifjúsági csoportja versenyezzen a szocialista nunkabrigád címért. Eddig már 13 kollektíva versenyez. (ÚTK) A nyugat-szlovákiai kerület ipari és mezőgazdasági üzemeiben eddig már több mint száz közösség elnyerte a „szocialista munkabrigád“ elmet. Nemrégiben tüntették ki a büszke jelzővel a Myjava-i Szerelvénygyár 115. számú részlegében Alzbeta Malcínová CSISZ-tag 24-tagú ifjúsági csoportját. A brigád tavaly rendszeresen 100 %-on felül teljesítette tervfeladatát. A fiatalok most reménykednek, hogy az ezévi, sokkal nagyobb feladatoknak 102 %-os átlagos teljesítésével kivívják maguknak a „CSKP XII. kongresszusának brigádja“ címet. Szakképzettségük nö-Szocialista munkabrigádok Myjaván 1962. március II.
