Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-07 / 19. szám

Legyen világosság... £evelezóinfc ívják t A Tornáéi Állami Gazdaság kiterjedt baromfiteleppel rendelkezik. A telepen több kollektíva versenyez a szo­cialista munkabrigád büszke címért. Egy ilyen csoport vezetője Chudácek Vilma is, Szereti a munkáját, s a csoport tagjaival együtt mindent elkövet a jobb ered­mények elérése érdekében. Még az elmúlt év tavaszán léptek versenyre, s válla­lásukat (tojőkacsánként 75 tojást elérni) túl is teljesí­tették. De most nézzük meg azt is, hogy milyen körülmények között született meg ez a kiváló eredmény. Mert érde­mes megnézni, nagyon is érdemes. Hát... a nevelőcsarnokok igaz, nemrég épültek, a belső villanyhálózat is kész van bennük, mindezek elle­nére is petróleumlámpával kénytelenek világítani, s ha nétalántán elfogy a petróleum, gyertya szolgáltatja a világosságot. Vizsgáljuk csak tovább, hogy milyen „ha­ladó“ módszerekkel kénytelen dolgozni ez a versenyző csoport. A kacsáknak naponta 80 — 90 kg-nyi takarmány­­répát adnak. A múlt év végéig ezt a mennyiséget kö­zönséges kézi reszelőn reszelték, s csak most, amikor az állami gazdaság igazgatóságát figyelmeztették, úgy állítottak be reszelőgépet,, persze, csak kézi hajtásút. Naponta 1 mázsa répát lereszelni nem valami szív­derítő munka. De a lányok nem adják meg magukat. A telepen jelenleg 1200 kacsa van és a lányok újra kötelezettséget vállaltak. Növelni akarják a termelést. A gazdaság vezetősége azonban újra és újra csak Ígér­get... — Meglesz a villany, bevezettetjük! — Be, de mikor? Pedig nincs is oly nagy munkáról szó. Mind­össze 800 méter hosszú vonalat kellene kiépiteniük. De hát, valahogy nagyon lassan megy a dolog. Tavaly az erre munkára szánt pénzt a gazdaság ökonómusa, Pet­­rovics Teodor a világért sem adta volna ki a kezéből. Jó időbe telt, amíg sikerült meggyőzni a villanybeveze­tés szükségességéről. De hát. végülis beleegyezett... Igenám, de itt van még a galántai Állami Bank is. Ott a zöld asztal mögött végérvényesen döntöttek: — Nem! De ha történetesen a bankban egy órán át nincs vil­lany, a borsos megjegyzésektől még a falak is elpirul­nak. Milyen szép tehát a bank részéről ez a nagy „se­­gíteniakarás“ ...! Erről, a telepen uralkodó áldatlan helyzetről a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya is tud. Mit tettek, hogy megváltozzon ez az ókori jellegű kézi re­szelés, és hogy végre villanyfény kerüljön a falak közé? Semmit! Egyáltalán semmit. Mintha őket ez nem is ér­dekelné. Igaz, sokat tudnak beszélni a nagyüzemi ter­melésről. az új technológiáról és a munkakultúráról az állattenyésztésben, de hogy valamit tennének is, azért, hogy a tornóci szocialista munkabrigád címért verseny­ző csoportnak ne kelljen vízözön előtti körülmények között dolgoznia, arra már nem kaphatók. De talán egyszer mégiscsak elhatározzák, hogy legyen világos­ság ...! Krajcsovics Ferdinand (Galánta) Három özvegy asszony A szövetkezeti évzáró gyűlés a falu pirosbetűs ünnepei közé tarto­zik. Nem egyszerű „szentheverdel“ nap, mint a névnapok, születési év­fordulók vagy egyéb kisebb ünnep­ségek, amelyek ha zajosak is, szűk keretek közé szorulnak. A zárszámadásra sokáig készül az egész falu és utána is jó ideig arról beszélnek legtöbbet az emberek. Abafalván is így történt. Hogy is történhetett volna másképp? — Mennyi lesz az osztalék? — kérdezgették a tagok az elnöktől, könyvelőtől, meg a többiektől, akik az évvégi mérleget készítették. — Jól szárncjljatok, nehogy keve­sebbet kapjunk az előlegnél... — mondogatták mosolyogva. — Könnyebb a sokat elosztani, mint a keveset - védekezett Ond­­rejcsák Nándor könyvelő. — A terv túlteljesítése nem okoz nekünk gon­' dot a számolásban, de a nem telje­sítése igen. — Ügy bizony — helyeselték a könyvelő megjegyzéseit az emberek. De nemcsak ilyen egyszerű kér­déseket és bizonygatásokat váltott ki az évzáró gyűlés, hanem a gaz­dálkodás alapos elemzését is. Ez­által került köztudomásra az is, hogy három özvegy asszony több ; hasznot hajtott a szövetkezetnek, j mint nyolc erős ember. A nyolc ! erős férfi az állattenyésztésben dol- i gozik: etetik, fejik a teheneket, j Ennek a munkának nyomán 87 000 í korona került a szövetkezet pénz- i tárába. A három özvegy aszony: Molnár Apollónia, Ondrejcsák Jó­­zsefné és Lajka Béláné baromfit gondoz. Az ő munkájuk révén pedig 247 000 koronával gyarapodott a kö­zös kassza. Majdnem háromszor több hasznot hajtottak, mint a fejőgulyá. sok. Egyszóval alaposan kitettek magukért. Az okokat nem egyformán ma­gyarázzák. Egyesek már azt ajánl­ják, hogy inkább tyúkokat tartaná­nak, mint teheneket. Pedig ismere­tes, hogy a takarmány sehol sem értékesül úgy, mint a tejtermelés­ben. A tehén majdnem mindenféle takarmányt hasznosít, de a baromfi nem. A tyúkok élelmét jórészt sze­mes takarmányok képezik, ezzel szemben a tehén tavasztól őszig a legelőn is megél, illetve minden kü­lönösebb munka nélkül hajtja a hasznot. Az abafalvai szövetkezetben egy­formán Szükséges mind a baromfi­­tenyésztés, mind a tehenészet. Ha megfontoljuk, az utóbbi még job­ban, mert a tehén nemcsak tejet ad, hanem borját is nevel és ami­kor tejtermelésre már nem alkal­mas, a hústermelésben hasznát le­het venni. Jól tudja ezt a szövetkezet veze­tősége is, hisz azért termelnek a szántóföldek 27 százalékán évelő pillangós takarmányokat és azért fordítanak oly nagy gondot a kuko­ricatermelésre. Az idén már a ku­korica teljesen gépesített termelé­sét is bevezetik. Hasonlóképpen jár­nak el a cukorrépa termesztésében. A vetésforgóban is előkelő helyet foglal el a kukorica. Herefélék után búzát, búza után kukoricát vetnek, tehát nem úgy, mint a járás más gazdaságaiban, ahol a herét két faj­ta kalászos; rendszerint búza és árpa követi és csak azután kerül sorra a kukorica. A tejtermeléshez tehát elég jő feltételeket teremte­nek. Igaz, hogy a múlt évben a here csak 50 q szénát adott hektáron­ként, de első osztályú volt! Ez ab­rakkal felér a tejtermelésben. Csu­pán az a hiba, hogy a nyolc erős ember nem dolgozott olyan lelki­­ismeretesen, mint a három özvegy asszony. Erről beszélnek most a legtöbbet Abafalván. Azt mondják, hogy ha mindenki úgy dolgozott volna, mint a három baromfigondozó, akkor 2 vagy 3 koronával több lehetett vol­na az osztalék. így is 8 koronát fi­zettek, ennyit is terveztek. — No de majd az idén — csa­pott az egyik fejőgulyás a másik tenyerében az évzáró gyűlésen. — Én is amondó vagyok — vála­szolta emez és erősebben kezet­­szorítottak, mint máskor. Ez a parola tehát azt jelenti, hogy felül akarják múlni a három özvegy asszonyt és az idén még több osz­talék üti mindnyájuk markát. Cs. J. Hasznos téli esték A susogó esti szél — mint valami erömüvész — veri össze a fák csupasz igáit. Ilyen ítéletidőben az emberek inkább a meleg szobában húzódnak meg, ahol olvasgatnak, vagy más szó­rakozással töltik el a pihenés óráit. Az idősebbek elbeszélgetnek, s amikor a jó meleg téli holmiba öltözött fia­talok elköszönnek hazulról meg-meg­jegyzik: „Bezzeg a mi időnkben .. így van ez SZÁDALMÁSON is, ahol a fiatalok szintén szórakoznak, mű­velődnek, s naponta látogatnak el a művelődési otthonba. Gyűléseket ren­deznek, ahol megvitatják a soronlévő feladatokat, máskor pedig kulturális műsorok betanulásával foglalkoznak. Nemrégiben adták elő a „Bástya­­sétány 7“ című színművet, amellyel ellátogattak a szomszéd községekbe is. Mondhatjuk, mindenütt megnyer­ték a közönség tetszését. Jelenleg esztrád-műsor betanulá­sával foglalkoznak, amelyet a közel­jövőben szeretnének előadni. Bár a községnek van művelődési otthona, szükséges lenne, hogy a fiatalok szá­mára még egy klubot is létesítsenek. Fehér Erzsébet (Szádalmás) • TURCAN Stefan négytagú munka­brigádja a Palári­­kovói Állami Gaz­daság rastislavicei részlegében figye­lemre méltó állat­­tenyésztési ered­ményeket ér el. Ta­valy lelkiismeretes gondozással, idejé­ben történt búga­­tással és megfelelő takarmányadago­lással 50 kocától 200 malaccal töb­bet választott el az tervnél. A brigádtago______________ zettséget vállaltak a XII. pártkong­resszus tiszteletére, ohgy ebben az évben minden kocától átlagban 19 malacot választanak el és 5 darabbal túlteljesítik előirányzott tervfelada­tukat, azaz összesen 50 malaccal töb­bet választanak el, mint tavaly. . Képünkön Stefan Turcan brigád­vezető munka közben. (Foto: CTK) A szárnyai szövetkezetben a nö­vénytermesztéshez hasonló szép ered­ményekkel dicsekedhet az állatte­nyésztés is. Értékes felajánlásokat tettek a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért indított szocialistaznun­­kaversenyben. K o n c z k y Júlia és társai például elhatározták, hogy az egy tehénre eső Nehéz körülmények között jól gazdálkodnak fejési átlagot már idén 2800 literről 3100 literre emelik. A sertésgondozók pedig 64 dkg-os súlygyarapodást Ígértek az előhizlaldában.. Persze, a többi dolgozó sem hagyja magát. Nehéz körülmények között gazdál­kodik a nevolnai szövetkezet. Mere­dek dombok, köves rét — így jejle­­mezhetnénk határát. Másképp hogyan is lehetne ez 850 méteres magasság­ban. Hogy mégis eredményesen gaz­dálkodnak, annak titkát az emberek­ben kell keresni. Nevolnán valóban helyesen értel­mezik a szövetkezeti demokráciát. A tagsággal ismertetik a vezetőség minden intézkedését, így a tagok is résztvesznek a szövetkezet irányítá­sában, ellenőrizhetik a vezetőség munkáját. Ez a siker nyitja. Ennek köszönhető, hogy tavaly si­kerrel teljesítették eladási feladatai­kat: húsból 112,5 %-ra, tejből 173 %-ra, tojásból pedig 149 %-ra. Tej­eladási tervüket 5 év helyett 3 év alatt akarják teljesíteni. Rábely Attila (Ziar n. Hr.) Egymás között is versenyeznek, s így akarják növelni a hektáronkénti hús­termelésüket, marhahúsból 56,8 kg­­ról 89,9 kg-ra, sertéshúsból pedig 92,2 kg-ról 106 kg-ra. A szárnyaiak dolgos, szorgalmas emberek, s munkájuk dicséretet ér­demel. Radóczky József, Tornaija az évzáró taggyűlésekről ZSÉLY A zsélyi szövetkezet 12. évzáró gyűléséről Kajtor Pál tudósítja la­punk olvasóit. Tíz óra volt, amikor Bartos elvtárs megnyitotta a zsélyi szövetkezet 12. évzáró taggyűlését. A megnyitó után Filip elvtárs a szö­vetkezet elnöke vette át a szót. Be­számolójában foglalkozott a múlt év eredményeivel és rámutatott a hiá­nyosságokra is. Elismerően beszélt a kitűnő eredményeket elért kukori­catermelőkről és a példás kertészet­ről. Beszéde befejező részében ered­ményes munkát kívánt a továbbiak­ban is a szövetkezet tagságának. Az elnök beszámolója után Péter elvtárs, a szövetkezet főkönyvelője ismertette a szövetkezet pénzgazdálkodását. A kertészeti csoport Becskei Jó­zsef főkertész vezetésével a 380 000 koronás bevételi tervet 134 000 koro­nával túlteljesítette. Külön ki kell emelni a növénytermesztésben a ku­koricatermesztési csoportot, amely 61,5 mázsás szemtermést takarított be hektáronként. A vitában Lovas és Lajtos tehéngondozók a takarmányok gazdaságos felhasználásáról beszél­tek. Összefoglalva, a zsélyi szövet­kezet 12. évvégi taggyűlése megszab­ta a szövetkezeti gazdálkodás új irá­nyát. Ez évben a szövetkezet rátért a szilárd jutalmazásra. PAT A komáromi járás egyik legfiata­labb szövetkezetében az elmúlt na­pokban tartották a zárszámadást — írja levelében Kovács János levele­zőnk. Az 500 hektáros szövetkezet vagyona fél évtized alatt több mint 3 és fél millió koronára növekedett. Koczka Géza, a szövetkezet elnöke számolt be a taggyűlésen az elmúlt év eredményeiről. A 6 korona, amit ez idén osztalékként kaptak a tagok nem sok, de azok, akik egész évben becsületesen dolgoztak, jelentős pénz­összeghez jutnak. Az elmúlt év értékeléséből lassan a jövő évet formáló tervezgető kö­zösséggé vált a gyűlés. Elmondták a tagok, hogy hol kell még segíteni, hol tapasztalható lazaság. Foglalkoztak a fiatalok kérdésével is. A taggyűlésen mindenki tudatosította, hogy javasla­taival hozzájárul a szövetkezet to­vábbi fejlődéséhez. így érlelődik a szövetkezeti tagok szívében a jövő. Számbaveszik az idei tapasztalatokat, a lehetőségeket, utána eldöntik, mit csináljanak, ho­gyan lesz jobb. Az elmúlt esztendő sikerült. Most úgy kell kezdem, hogy a jövő év még gazdagabb legyen. ALSÖSZECSE A múlt év szép eredményeket ho­zott az alsószecsei szövetkezetben. Ennek az egyik előmozdítója a be­vezetett szilárd jutalmazás volt. Egy munkaegység értéke 20 koronát tett ki, s a jó gazdálkodás lehetővé tette, hogy az évzáró taggyűlésen prémium­ként még 5,50 koronát adjon a szö­vetkezet egy-egy munkaegységre. Henzsel Mihály a szövetkezet zoo­­technikusa a délutáni órákban ismer­tette a szövetkezet múlt évi gazda­sági mérlegét. Utána pedig az 1962- es évre szóló terveket. A múlt évben a pénzbevétel 7 millió koronára emel. kedett. A növénytermesztésből 2 mil­lió 500 ezer korona került a szövet­kezet kasszájába. A kertészetben is szép eredményeket értek el, a meg­levő 7 hektáron 600 ezer korona ér­tékű zöldséget termeltek. Szép eredményekről és rnerésr tervekről beszéltek az évzáró taggyű­lésen, amely az esti órákban ért vé­get. (Kűcs Gyula, Alsószecse) GELLE Február 19-én tartotta évzáró tag­gyűlését a gellei egységes földműves szövetkezet — írja Kovács Mihály. A taggyűlésen értékelték az elmúlt év feladatainak teljesítését és a2 el­ért eredményeket. így például dicsé­retre méltó eredményt ért el Álló Dezső anyasertésgondozó, aki 12 ma­lacot választott el anyakocánként. Ez tette lehetővé, hogy a szövetkezet 320 mázsa sertéshússal termelt többet, mint az előző évben. Az évzáró taggyűlésen megtárgyal­ták a folyó évi feladatokat is. Töb­bek között szó volt a talaj termő­­képességének javításáról is. Minden hektár szántóterületre 3 mázsa kom­­posztot készítenek. így az istállótrá­gya felhasználásával a szántóterület 33 %-át trágyázhatják meg. Az évi feladatok között szerepel az egycsí­­rájú cukorrépamag vetése is. Ezzel a módszerrel 50 hektáron szándékoz­nak cukorrépát termeszteni. A szö­vetkezeti tagok kulturális életéről sem feledkeznek meg. Márciusban megnyílik a szövetkezeti klub, ezen­kívül a szövetkezet óvodát is létesít. A szövetkezeti tagok a megválasz­tott vezetőséggel az élen a terveket bizonyára megvalósítják. BOLY Ködös, borongós reggelre ébredt a falu. Az emberek már kora reggeltől jártak-keltek az utcákon. Valami szo­katlan, különös hangulatú reggel volt ez. A helyi kultúrterem hamar meg­telt ünneplőbe öltözött szövetkezeti tagokkal és vendégekkel. Az évvégi zárszámadás az eddigieknél azért volt jelentősebb, mert a szövetkezeti ta­gok egy évtized távlatából tekintet­tek vissza a megtett útra, összeha­sonlítva a régi és az új életük kö­zötti különbséget. A szövetkezet megalakulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül a falu. Kezdetben, 1952-ben a külön­féle alapok összértéke alig haladta túl a 790 000 koronát. Az 1961-es zá­rómérleg már azt mutatja, hogy a bolyi szövetkezet alapja egyike a leg­erősebbeknek a térebesi járásban. 1961-ben — tíz év után — a külön­féle alapok értéke jóval túlhaladja a 8 millió 700 ezer koronát. A termelés színvonalával folyamatosan növeke­dett a szövetkezet jövedelme is. A kertészetből az elmúlt évben a ter­vezett 247 000 korona helyett több mint 300 0Ú0 koronát nyertek. A múlt évi tervezéskor többen állították, hogy lehetetlenség 300 mázsa marha­húst beadni. Az igyekvő szarvasmar­hagondozók rácáfoltak a kételkedők állítására és a tervezett 305 mázsa helyett 405 mázsa marhahúst szolgál­tattak be. A szorgalmas munka ered­ményeképp a bolyi szövetkezet az előlegbe kifizetett 10 koronán kívül a zárszámadásnál munkaegységen­ként még 10 korona osztalékot fize­tett a tagoknak. A bolyi szövetkezet dolgozói nem akarnak megállni a fejlődés útján. Megmutatják, hogy a jövő gazdasági évet még eredményesebben zárják, hogy több és jobb minőségi árut ad­nak a közellátásnak. Erre kötelezi a bolyi szövetkezeteseket a szorgalmas munkában eltöltött tíz év. (Molnár János, Boly) Beszteri sikerek A beszteri szövetkezetesek azok közé tartoznak a kassai járásban, akik évről évre szebb gazdasági eredményeket érnek el. Ezt bizonyítja a közelmúltban megtartott évzárógyűlés is, amelyen értékelték az elmúlt év gazdasági eredményeit. Minden ágazatban sikeres volt az 1961-ik esz­tendő. Hozzáhasonlítva az előző esztendőkhöz csaknem mindenben ma­gasabb hektárhozamokat értek el s úgyszintén növekedett az állatok hasznossága is. Rozsból 5, árpából 13 mázsával termeltek többet hektáronként. A 136 hektár gyümölcsös terméséből 10 vagon cseresznyét és 17 vagon almát adtak közellátásunknak. Az állattenyésztésben is szépek az eredmények. Tejeladási tervüket például 10 000 literrel szárnyalták túl, s ugyancsak az elmúlt évben ve­zették be a juhtenyésztést, valamint a méhészetet is. A jövedelem min­den hektár után az 1960 évhez viszonyítva 2167 koronával növekedett. Dicsérőleg beszélhetünk a szövetkezetben folyó építkezésekről is. Az elmúlt évben fejezték be egy sertésistálló, egy hídmérleg, egy kukorica­szárító építését és azonnal hozzákezdtek 5 lakás építéséhez a szövetke­zeti tagok részére. Ezek a sikerek a beszteri szövetkezeteseket bizonyos, hogy idén még szebb és még nagyobb eredmények eléréséri serkentik. Mató Pál (Alsóhutka.) Kiadja a Mez«-. Erd«, és Vlzgazdaságl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Path« Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava Suvorovoyá 16. - Telelőn: főszerkeszt« 515 58. szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10, 550 93. - Beis« vonalak: főszerkesztő helyettese 635. Polit. titkárság 584 meződázda<áaí osztály 632. agit-pTop. osztály 639 szakmelléklet 519. - Nyomja a Polygrattcké závody. n. p., Bratislava, ul. Februárového vltazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hlrlapszolgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hírlapszolgálat - sajtókivitell osztály Praha I„ Jindíiáská ul. 14. Intézi. - Előfizetési díj évente 36 40 Kés K-19*2106S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents