Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-04 / 18. szám

A tizennyolctagú leszerelési bi­zottság márciusra tervezett ülésé­nek előkészületei, elsősorban Hrus­csov elvtárs üzenetei körüli zajlás e héten átmenetileg lecsendesedett, hogy helyet adjon egy másik ese­ménynek, amely a világbéke szem­pontjából nem kevésbé fontos. Ez az esemény a francia —algériai tár­gyalásokban bekövetkezett forduló­pont, az ideiglenes megegyezés az algériai háború befejezéséről és Al­géria további sorsáról. Az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsa hat napig tárgyalta a megegyezés egyes pontjait és végül megbízta az ideig­lenes kormányt, hogy az egyezmény alapján tovább folytassa a tárgya­lásokat a francia kormánnyal, majd írja alá a fegyverszüneti szerző­dést. Ha újabb akadályok nem kelet­keznek, ezzel az aktussal véget ér az egyik legvéresebb gyarmati há­ború, melynek hét éve alatt renge­teg vér folyt és felbecsülhetetlen érték ment veszendőbe. A nemzeti szabadságáért és állami független­ségéért küzdő hős algériai nép sú­lyos áldozatokat hozott Igazságos harcában és ezt a harcát most győ­zelem koronázza. A gyarmatosítók ugyanis igyekeznek a megegyezést „jószívűségük" eredményének fel­tüntetni, de amint erre Thorez elv­társ, a Francia Kommunista Párt főtitkára helyesen rámutatott, „az algériai békét senki sem tekintheti a Franciaországban jelenleg uralko­dó helyzet ajándékának. A békét Algéria népe vívta ki hősies szabad­ságharcával" A megegyezés fényesen igazolja a Francia Kommunista Párt irány­vonalának helyességét, amely a há­ború első napjától kezdve hirdette, hogy csak kölcsönös tárgyalásokkal és Algéria függetlenségének elisme­résével lehet a háborút befejezni. Az egyezmény okmánya azonban csak Írott szó marad, ha a francia kormány továbbra is tűri az OAS terror-szervezet cselekményeit. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kor­mánynak megvan minden eszköze a terror-szervezet likvidálására. Ed­dig csak az akarat hiányzott és a kormány leginkább azzal bizonyít­hatja megegyezési készségét, ha végre hozzálát a béke legfóbb aka­dályának, az OAS szervezetének lik­vidálásához. • • • A gyarmati rendszer láncreakció­szerű bomlása Afrikában is tovább folyik. Március 1-ével önkormány­zatot kap Uganda kelet-afrikai an­gol gyarmat, amely az angol kor­mánnyal kötött megállapodás értel­mében október 9-én elnyeri teljes függetlenségét. Ez az egyezmény sem ajándék, hanem az ugandai nép szívós küzdelmének az eredménye. Uganda népe különösen a második világháború után fejtett ki hősi el­lenállást az elnyomással szemben, melyre a gyarmatosítók tömegvé­rengzésekkel és ezrek bebörtönzé­sével válaszoltak, • • • Az imperializmus rozoga pillérei az amerikai féltekén is Inognak. A kubai forradalom győzelmes útja és a nagy Dél-amerikai országok né­peinek mindinkább fokozódó ellen­állása a kisebb országoknak is pél­dát mutat. Guatemalában ez az el­lenállása fegyveres harcban esúcső­­dott ki az USA bérenc Ydigorasz kormánya ellen. Mint emlékezetes, a kis ország függetlenségét az ame­rikai gyümölcströszt parancsára zsoldos fasiszta bandák zúzták szét, hogy az ország földjét és természeti kincseit kiszolgáltathassák az észak­amerikai monopóliumoknak. A kor­mány véres terrort léptetett életbe, mozgósította az ország rendőri erőit valamint az idegen földbirtokosok magánhadseregét, letartóztatta és megkínoztatja az ellenzék vezetőit. A véres megtorlás ellenére azonban a fegyveres felkelés tovább széle­sedik és az egész országban terjed a népi ellenállás. Ennek egyik jele a guatemalai diákszövettség felhí­vása, mely korupcióval vádolja Ydi­gorasz kormányát és felelőssé teszi azt a munkanélküliségért, a bérek csökkenéséért és az állandóan nö­vekvő drágaságért. 2 1662. március 4. Az Első Brnói Gépgyár dolgozói a napokban kipróbálták az épülő sellyei vegyiművek új gépeit. Az üzemben 3 korszerű, különleges szerkezetű ka­zánt szereltek fel, melyek gázzal fűthetők, szükség esetén azonban olaj­fűtéssel is üzemeltethetők. Foto: CTK Március a könyv hónapja Március elsején megnyílt a nyolca­dik könyvhónap. A könyvtárak, köz­­művelődési intézmények, könyves­boltok és egyéb kulturális intézmé­nyek megbeszéléseket szerveznek az GLENN űrhajóst meghívták az ENSZ székhelyére New York (CTK) - U Thant, az ENSZ ügyvivő főtitkára Lyndon John­son amerikai alelnököt és John Glenn űrhajóst meghívta New Yorkba, az ENSZ-székhelyére. Johson és Glenn, Wagner New York-i polgármester meghívására csütörtökön érkezik New Yorkba. Az ENSZ titkárságának közlése szerint Glenn tiszteletére fogadást rendez­nek, amelyen találkozik az ENSZ vi­­lágűrbizottsága tagállamainak képvi­selőivel. Az egyetemes gépesítésért 4 Szövetkezeteink dolgozöi már ,1 nem idegenkednek az űj munka- 11 módszerektől. Ennek bizonyítéka 11 az Is, hogy széleskörű mozgalom van kibontakozóban az egyeteme- i sen gépesített munkacsoportok szervezése terén. 11 A Szabad Földműves szerkesz- 4 tősége nemcsak az újság hasáb­­(i jain népszerűsíti a nagyüzemi (i munkamódszereket, hanem külön­­|i böző értekezleteken megvitatja az élenjáró mezőgazdasági dolgozók­kal az új munkamódszerek leg- 4 égetőbb problémáit. 4 Az egyetemesen gépesített mun­­(i kacsoportok dolgozóinak eddig il szerzett tapasztalatait március p 3-án és 4-én Piesíanyban kétna­­p pos tanácskozás keretében vitat­­p juk meg a gépesítés és a növénv­­p termesztés vonalán dolgozó szak­­p emberek résztvételével. Az érte­kezlet eredményeiről lapunk ha­sábjain számolunk be olvasóink­nak. írókkal és olvasókkal, irodalmi kiállí­tásokat rendeznek stb. Prágában a könyv hónapját ünnepélyes est kere­tében a Városi Népkönyvtárban nyi­­tottátk meg, ahol Frantiáek Hrubin, az ismert költő és a prostéjovi Wol­­ker Irodalmi kör legjobb szavaiéi léptek fel. A csehszlovákiai könyvkiadók és könyvkereskedések szövettsége az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisz­tériuma megbízásából az idén is ver­senyt hirdet a legízlésesebb kirakatok kivitelezésére. A könyvhónap folya­mán értékelik majd a „Mintaszerű népkönyvtárt építünk" mozgalom ke­rületi győzteseit is. Mi lesz a raján Mi)!? A téli jégzajlás eltörte a vaján) nagyhld egyik lábazatát. Ez termé­szetesen gátolja a forgalmat, hiszen lezárták a hidat. Az autóbuszjárat, amely naponta TrebiSovtól kétszer kötötte össze a falut Nagykapossal, a híd lezárása miatt szünetel. Meg­betegedés esetén is nagy nehézséget okoz a hid hiánya. Akár esik, akár fúj, a beteg rá kényszerül, hogy gya­log menjen a két kilométer távol­ságban lévő orvosi rendelőbe. Ugyan az a helyzet a munkásoknál és az iskolásgyermekeknél is, akik mun­kájuk megkezdése előtt fél órát töl­tenek el a tisztálkodással, mivel fü­lig sárosak. A használhatatlan híd nagyban nö­veli az önköltséget is. A Nagyráskai EFSZ e napokban három vagon szál­lítmányt kapott. A pólyáni állomás mindössze hét kilométerre van tő­lünk. De a híd hiánya miatt hét ki­lométer helyett 82 kilométer utat kell megtenni falunkból a vajáni állo­másra. Az útépitészeti vállalat illetékes ügyosztálya a helyi nemzeti bizott­sággal karöltve odahatna, hogy a híd rövidesen használhatóvá váljék. Ak­kor elmaradna a dolgozók napi pa­nasza: „mi lesz a vajáni híddal?“ Boczán Sándor (Nagyráska) K étféle szám la — Megértette a vádat? — Igen, megértettem. — Bűnösnek érzi ma­gát? — Igen, bűnösnek ... Bizonyára nem kell to­vább folytatnom. Az olvasó mind­járt szeme előtt látja a bírósági terem „U" alakú asztalsorát, mö­götte szocialista törvényességünk védelmezőit, akik előtt ott állnak a vádlottak, igyekezvén b-t mon­dani, amikor á-t kellene. Színhely: a bratislavai Járási Képbíróság. Vádló: a lamaci EFSZ nevében (bratislavai járás) a járási ügyész­ség. Vádlott: Michal Nahálka, fia és több társuk. Vádirat: a szövetkezeten belüli nem mezőgazdasági jellegű, túl­méretezett melléktermelésböl szer­zett pénzösszeg, számlahamisítás, csalás — meggazdagodás a közös­ség, mindnyájunk rovására. Hogy is történt mindez? A lámáéi szövetkezet 1960-ban úgy akarta megszilárdítani gazda­sági helyzetét, hogy nagyméretű melléktermelést vezetett be, amely­nek semmi köze nem volt a me­zőgazdasági termeléshez. Termé­szetes mindez ellenkezik a Í9/59 Zb. törvénnyel, valamint a szövet­kezetek alapszabályainak idevágó részével, sőt mi több, az említett szövetkezet tagsága által \ elfoga­dott alapszabályokkal is. Michal Nahálka és fia, & koma­­ság-sógorság többi tagjával persze mit sem törődött az előírásokkal, „kézbevettek" a szövetkezetben az építészeti és javítási munkálatokat végző csoport iráníytását. A mun­kák elvégzéséhez a szövetkezeten kívül álló munkaerőket alkalmaz­tak, fizetésüket pedig kedvük sze­rint határozták meg. Nahálka és fia nem is voltak a szövetkezet tagjai. De hogy „ki ne bújjék a szög a zsákból", formá­lisan jelentkezési ívet töltöttek ki, a szövetkezeti gyűlésekre azonban eszük ágában sem volt eljárni. „Alkalmazottaik" száma az utób­bi hónapokban már 18 személy volt. Összesen több mint kétezer munkaórát dolgoztattak le az em­lített építészeti és javítási munká­latoknál. Az ebből származó 21 680 koronát egyáltalán nem jelentették be adóztatás végett, s így több mint 2000 koronával károsították meg államunkat. Hasonló módon szintén közel 17 000 korona tiszta jövedelemhez jutottak. A nyere­ségen a „ranglistának“ megfele­lően osztoztak. Végül Nahálka és fia egyedural­mat biztosítottak maguknak és így „maradjon minden a családban“ jeligére üzérkedtek a szövetkezet kárára. így egy másik esetnél pél­dául 9600 koronát vágtak zsebre. „Pályafutásuk" legnagyobb tétele a bratislavai piackirendeltségen felállított elárúsítő helyiségek épí­tése volt, amikor 61940 koronát számláztak ki, az ellenőrzés azon­ban bebizonyította, hogy a munká­latok csupán 23 590 koronába ke­rültek. Nahálka és fia nem Is bánták volna, ha megáll az idő kereke, csakhogy... ... s ez a csakhogy véget vetett aljas tevékenységüknek. A két vádlott sok hamis számlát állított ki, hogy így igazságtalan pénzfor­ráshoz jusson. Most végre ők kaptak egy megérdemelt számlát: Folyósította: a bratislavai Járási Népbíróság, a köztársaság nevében. Tartalom: Nahálka Michal 6 évi, fia 3 évi börtönbüntetést. Mellék­let: feltételnélküli. • • • Sok szövetkezet van, ahol elő­térbe helyezik a mellékt érméié s különböző formáit. Ezekben a szö­vetkezetekben jó lesz vigyázni, hogy hasonló Nahálka-ügyek elő ne fordulhassanak. (tg) A számok tükrében Most, amikor a szövetkezetekben, állami gazdaságokban új termelési- és pénzügyi terveket készítettek, ér­demesnek tartom visszapillantani a Toporeci Gépállomás múlt évi tervé­nek teljesítésére: vajon mennyiben volt a terv reális, s hol szorít a „csizma"? A gépállomás a nyári munkák ter­vét 110, az őszi munkák tervét 108, a télieket 101, és az egész évi tervet 104 %-ra teljesítette. Ebből is lát­ható, hogy a tervezés reális volt. Nincs lényeges különbség a tervtelje­sítésben. Szép eredményeket értek el az egyes csúcsmunkák teljesítésében is. A tavaszi vetést 112, a gabonabetaka­rítást 120, a tarlóhántást 108, az őszi vetést 102, a mélyszántást 107, a ré­­pakiszántását pedig 98 %-ra teljesí­tették. Mi tette mindezt lehetővé ? A trak­torosok lelkiismeretes, becsületes munkája. A legjobb teljesítményt Gőzön János traktoros érte el, aki évi tervét 170 %-ra teljesítette. Szép teljesítmény ez, dicséretet érdemel az ilyen traktoros. De nemcsak Gő­zön, hanem Válelc, Krakk és a többi traktorosok is, akik a vasparipán éj­jel-nappal dolgoztak a hektárhoza­mok emeléséért, a gazdaság megszi­lárdításáért. Még akad javítani való is bőven. Így például a növényápolás tervét csak 93, a takarmányok kaszálását 87, a kombájnnal való aratást 72, a szal­maösszehúzást 80, míg a cséplést csak 95 %-ra teljesítették! Itt szorít a csizma! A múlt évi hiányosságokon okulva intézkedéseket kell tenni abból a cél­ból, hogy ebben az évben az emlí­tett munkákat is időben és száz szá­zalékra lehessen teljesíteni. Ehhez pedig az kell, hogy minden traktoros, kombájnos, szerelő és gép­javító állandóan tökéletesítse tudását. Török Benedek (Nitra) Az egykori Európa „beteg embere' - Törökország Az első világháború küszöbén a török birodal­mat így nevezték. A balkáni háborúk után a Bal­kán-félsziget felszabadult a török uralom alól és a mai Törökország egy kis európai partrészre, Kis-Ázsiára és az örmény-Magasföldre zsugoro­dott össze. A 767 ezer négyzetkilométernyi terü­letéből mindössze 23 ezer tartozik már csak Európához. Kemal Atatürk gyökeres reformjai megtörték a mohamedán vallás uralmát, megszüntették a nők alárendelt társadalmi helyzetét, bevezették a polgári törvénykezést, jó viszonyt teremtettek a Szovjetunióval. Diplomáciai sakkhúzásaival két­kulcsos politikájával Törökország elkerülte má­sodik világháborúban való részvételét. 1960-ben, amikor a tavaly kivégzett Adnan Men­­deresz került a miniszterelnöki székbe, rögtön olyan gazdaságpolitikába kezdett, amely homlok­­egyenest ellenkepet a kemalista felfogással. Na­gyobb teret engedett a kapitalista kezdeménye­zésnek és Török ország gazdasági életében az USA jutott döntő befolyáshoz. A nagyon meggondolatlan, célszerűtlen, költsé­ges, pazarló gazdasági programnak az anyagi fe­dezetét a kormány a mezőgazdasági exportból akarta előteremteni. Ugyanis a nemzeti jövedelem háromnegyedét és a kivitel 85 százalékát a mező­­gazdaság adja, s a lakosság háromnegyed részé­nek is a mezőgazdaság ad elfoglaltságot. Félre­lökték a kemáli földreformot és felelevenítették a birtokmegoszlásnak azt a rendszerét, amely fékezőleg hat a mezőgazdaság fejlődésére. Egy­millió 570 ezer kisparaszt birtokolja a földterület 18 százalékát. Ezzel szemben 38 ezer nagybirto­kos és kulák a föld egy negyedének tulajdonosa. Ezenkívül 800 ezer a zsellérek és nincstelenek száma. Az 1945-ben kiadott földreformtörvény 17. cik­kelyét valószínűleg jó szándékkal javasolták, de végül Is nem lehetett érvényesíteni. Nagybirto­kosnak az számított ugyaris, aki 7000 donut.. földet (1 donum = 919,3 négyzetméter) birtokolt és egy embernek 700 — 1000 donumot is engedé­lyeztek. Erre a kulákok azt tették, hogy a feles­leges földet gyorsan átíratták feleségeik, rokonaik nevére, úgyhogy hatalmas területeket vontak ki a földreform alól. Az anatóliai síkság a „tál“ belsejének nagyobb része, még ma is legelő, amelyeken bivalyokat, angőrakecskéket, juhokat tenyésztenek. A falvak egymástól szétszórva épültek, a lakosság sze­gény, mert a legelők nagyrésze a nagybirtoko­soké. A hegytetőket valaha dús erdők borították. Hogy hajókat építhessenek, ezeket kiirtották. Sok itt a kő és kevés a kenyér, az erdők helyén csu­pán kecske-legelőnek alkalmas bozót sarjadt. A Földközi- és az Égei-tenger partvidékén mediter­rán jellegű száraz, közép-tengervidéki éghajlat uralkodik, enyhe 2-3 hónapig tartó a tél. Itt szorgosan művelik a földeket. A híres török do­hány, a füge, az olajbogyó, meg a gyapot hazája ez. A munkán kívül vajmi kevés jut a földből a dolgos parasztnak, a jó föld a nagybirtokosok tu­lajdona, akik bérmunkásokkal dolgoztatnak, vagy uzsora áron bérbe adják földjeiket. Az önálló kisgazdák száma az adóprés miatt is egyre fo­gyatkozik. Az említett termékeken kívül még eper, dió, mandula, szóló, őpiummák, cukorrépa terem. Tö­rökország gyapottermelése 160 ezer tonna. A juh­állomány 27 millió darab, gyapjűtermelése 40 000 tonna. 11 millió a szarvasmarhája, sok a kecske, teve, öszvér és szamár. Mindenből sok kerül ex­portra. A Törökországban elterjedt „szociális betegsé­gek“ gyökerei nagyon mélyrehatóak és oly sokáig fognak tartani, amíg csak nem állnak be forra­dalmi változások. Az országban kevés a gazdag, de sok a szegény. Különösen az utolsó 10 év alatt a törvénytelenségek, a pénz- és hitelmesterke­dések következtében a gazdagok még jobban meg­szedték magukat, a szegények méginkább eladó­sodtak. A vagyontalan török lakosság évi jöve­delme családonként nem haladja meg az 1000—' 2000 fontot. Ezenkívül a parasztok a papoknak adják jövedelmük nagy részét. Több mint nyolc millió tagja van a különféle mohamedán szekták­nak. Többségük analfabéta. A kulák gyermekeit Európában taníttatja, a nagybirtokos Amerikában. Visszatértük után elhelyezkednek a parlament­­bent, az államapparátusban. A mohamedán mecse­tekben (templomokban) éppúgy mint 600 évvel ezelőt a papok azt hirdetik, hogy mindennemű lázadozás a rendszer ellen, egyúttal lázadás Allah ellen is. A tömegek nyomora, elmaradottsága elképesztő. Iskola tizenötezer faluban nincs, de Menderesz idején 15 ezer falusi mecsetet építettek. Vidéken 10 ezer lakosra jut egy orvos, a falvak többsé­gében nincs villany. Fokról-fokra magánkezekbe került az állami ipar, lezüllött a mezőgazdaság, az államadósság több mint 3 milliárdra nőtt. Az amerikai kölcsö­nökből katonai objektumok százait és stratégiai utakat építettek a szovjet határ felé és a NATO számára 22 török hadosztályt szereltek fel. Mind­­ameleltt, hogy a nagyvárosokban szép házak, re­pülőtér stb. épültek, évról-évre nő a munkanél­küliség. A Marshall-terv szerint az ország ugyan 40 ezer traktort kapott, de ezek nagy része a nagybirtokosok kezébe került. Az életszínvonal nagyon alacsony. Egy család évi húsfogyasztása nem több mint 2,6 kg, tej­­fogyasztás 80 liter. A mezőgazdasági termelés nem tartott lépést az évi 3 százalékos népszaporulat­tal. A Menderesz-klikk fizikai megsemmisítésével azonban mi sem változott. A parasztság továbbra is elégedetlen és az elégedetlenség az egész nép­ben egyre nó, míg újabb erős megrázkódtatások- * ban ki nem robban. Gn.

Next

/
Thumbnails
Contents