Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-28 / 17. szám
Silány legelőből bőven termő szántóföld Kelet-Szlováklában a szélsőséges Időjárás már sok kárt tett a mezőgazdaságban, de a legtöbb bajt a folyók áradása, pangö és talajvizek okozták. Kormányunk látva ezt a helyzetet, nagy segítséget nyújtott mezőgazdasági üzemeinknek a természet viszontagságai ellen vívott küzdelemben.. A hatalmas vízgazdálkodási építkezésekre majdnem egymilliárd koronát fordítunk Kelet-Szlovákiában. Ennek az összegnek a felét a folyók szabályozására és főcsatornák építésére használjuk fel. A folyók szabályozásával és a csatornák létesítésével elérjük, hogy az Tornától Üjfalu felé egy kátyús szekérút, meg egy keskeny gyalogút vezetett a réteken, de már nyoma veszett. Eltűnt a rét ^ is, nincsenek brritegő békákat rejtő mocsarak, sem kákával benőtt erek. Helyettük televényes rónaság terül el. A Bódva új medre felszippantotta a sok vadvizet, kiszáradt a mocsár és a láp, a vízimadarak búcsút vettek a tájtól örökre. Helyettük megjelentek a pöfögő traktorok, s szántottak éjjel-nappal. Hiába is keresi a tekintet a régi nyárfákat, jegenyéket, cserjét és bokrot. Eltűnt a sok zsombék és hepe-hupa. Helyükön mint szőnyeg terül el hosszan a megszántott föld. Tavaszra vár. Ez a tavasz a szövetkezetesek életében is határkövet jelent, régi álmuk megvalósulásának kezdetét. Bő termést hoz majd az a föld, amely eddig silány szénát termett, azt is gyakran elvitte a könnyen megáradó Bódva. Haragját ezután két medre; a régi és az új fojtja el csirájában. — De azért mi most sem úgy tekintünk erre a területre, mint azokra a földekre, amelyek már rég beváltak több kultúrnövény termesztésére - magyarázta Koleszár János szövetkezeti elnök. — Eddig takarmányt vártunk tőle, teremjen azt ezután is, de bőven és jót.- Mennyit termett eddig s menynyire várnak ezután? — vetettük fel a kérdést. Eddig az időjárástól és a Bődvától függött minden. Egyszer az egyik csapott be, máskor a másik vagy mind a kettő. Ha egy sem, írtkor sem adott 20 — 25 mázsa szénánál többet hektáronként. Ezután legalább 60 q hereszénát, 500-600 q silókukoricát és 300 — 400 q cukorrépát várunk tőle. Gabonafélékből meg 20 — 25 q szemtermésre számítunk.- Ezek szerint nemcsak takarmány terem majd a rétek és mocsarak helyén? — Takarmányos vetésforgót szeretnénk bevezetni, mint amilyet a farmmelléki területekre terveznek egyes gazdaságok. Ha lejjebb száll a talajvíz szintje és kedvezően megváltozik a termőréteg, más növényfajtákat is termesztünk rajta és ennek megfelelően változtatunk a vetésforgón is. Ezt a tepvet csak helyeselni lehet, mert az állandó magas terméshozamokat elsősorban a jó vetésforgó, a talaj fajtája és a talajvíz állása határozza meg. Csak az a terület válhat jó szántófölddé, amelynek felső rétege elég televényes és legalább 60 — 80 cm vastag, a talajvíz szintje pedig 80-100 cm mélyen állapodott meg. Alacsonyabb fekvésű helyeken, ahol továbbra is magas a talajvíz szintje (50 — 60 cm) füvet vetünk, rétet vagy legelőt létesítünk. Stráma József, a szövetkezet fiatal mezőgazdásza kezébe papírt, ceruzát véve csatlakozik beszélgetésünkhöz. — Szerintem a szántóföld kibővítése csak akkor hozhat nagy hasznot, ha még nagyobb területen termelünk évelő pillangósokat és még is öntözzük őket. Elmondta, hogy a múlt őszön is csak az öntözővíz mentette meg 5 hektár Őszi árpájukat, a here kikelt ugyan, de annak sem ártott volna egy kis öntözés. Egyelőre 20 hektárra való öntözőberendezésük van, de már ezzel is komoly eredményeket érhetnek el, ha célszerűen alkalmazzák. A múlt nyáron például, eddig évente elárasztott 46 520 hektár terület többé nem kerül víz alá. A szárazság ellen pedig legjobban jő agrotechnikával, talajerőfokozással és öntözéssel védekezhetünk. Ez a sorrend. Megfordítva Igen nagy csalódásnak lehetünk kitéve. A talajvizek pedig még a szárazságnál Is több kárt tettek, ezért Irányultak erre nagyobb munkálatok. Már az idén 41000 hektárt szabadítunk meg a fölösleges talajvíztől. amikor a paprikának nem sokat segített az esőztető öntözés, barázdákba vezették a vizet. — De mi lehet az oka, hogy akármiről is kezdünk beszélni, a végén mégiscsak a pillangósoknál kötünk ki? — Míg lucernalisztet nem kevertünk a hízók abrakjához, addig soha sem tudtunk annyi sertéshúst termelni, amennyit terveztünk - szólt mosolyogva Bartók József könyvelő — a múlt évben pedig ezzel és az új technológia segítségével 110 %-ra teljesítettük évi tervünket, s az ideit is túlteljesítjük. Számításuk szerint minden kiló sertéshús kitermelésénél 1,5 kg abrakot takarítottak meg a hereliszt etetésével; csak az a baj, hogy ezt nem fordíthatták a tehenek takarmányozására, mert nem érték #1 a kukoricából a tervezett hektárhozasr.ot, Így minden abrak a sertésnek kerül. — De vetettük volna csak here után a kukoricát — toldja meg a szót a mezőgazdász. — akkor a szárazság sem fogott volna ki rajta. Aztán emlékeztetett az 1960-as évre, amikor a lóhere után vetett cukorrépa 500 q átlagtermést adott hektáronként. Igaz, az időjárás is kedvezett, de here elővetemény nélkül nem érhettek volna el ilyen termést. Tapasztalatuk szerint az öntözővíznek is sokkal nagyobb a hatása, ahol az évelő pillangósok jó talajéletet alakítottak ki. Ezért akarják elérni, hogy az idén a szántóföld 25 °/o-án évelő pillangósok teremjenek. Igaz, már a múlt évben is a 18 %-án termesztették. De azt is meg kel! jegyeznünk, hogy az idén már a 18 % is többet jelent, mint tavaly, mert a 454 hektár szántó 504 hektárra bővült a silány rétek és mocsarak feltörésével. Ahol pedig több takarmányt termelnek, növekedik az állattenyésztés hasznossága és több trágya jut a földre. Ez viszont a gazdálkodást eddigi körforgásából csigavonalú növekedésbe lendíti az egész tagság akarata és szorgalmas munkája révén. Újfaluban ebből nincs is hiány, tehát nagy előrehaladás várható mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén. Csurilla József ixianDnoDDDoaaonDaonaDixia által 50 %-kal fokozódik a mezőgazdasági termelés. Az erőmű maga pedig négyszeresére fokozza az ország energiatermelését. A szocialista országok főiskoláin a támogatásra szoruló fiatal országok diákjainak ezrei tanulnak. E téren első helyen ismét csak a Szovjetuniót említhetjük, ahol a moszkvai Patrice Lumumba-egyetemen 3-4000 külföldi főiskolai hallgató részére nyílik lehetőség szakképzésre. Csehszlovákiában már megszoktuk Prága, Ostrava. Brno és Bratislava utcáin a színesbőrű fiatalokat, akik itt sajátítják el a különböző tudományok ismereteit, hogy azután hazájukban a népüket szolgálhassák. A szocialista tábor és a fiatal afrikai és ázsiai országok közt állandóan erősödő árucsere ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy az egykori gyarmati államok mentesüljenek a kapitalisták zsaroló politikájától. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programja többek közt utal arra a fontos történelmi szerepre, amely Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeire vár. „Ezek a népek felemelkedtek, számukra új élet kezdődik, hogy aktívan részt vállaljanak a világpolitikában, forradalmi erőként, amely leküzdi az imperializmust." De a harcnak még nincs vége. Ha a fejletlen államok nem akarnak a „világ faluja" maradni, teljesen fel kell szabadulniuk. A szocialista tábor országai minden tekintetben támogatják ezeket az országokat, hogy teljes gazdasági függetlenségüket is elérjék. Mert hiszen ez a támogatás a békéért vívott harc egyik fontos eszköze is, (J. O.) Hasznos tanácskozás Majdnem kétszáz szövetkezeti vezető tanácskozott két napon keresztül Kassán. A vajkóci szövetkezet önálló elszámolásának eredményeit, az eddigi tapasztalatokat vitatták. Közösen keresték azt az utat, amelyre több szövetkezetnek már idén rá kell térnie. S ez az önálló elszámolás alapján folytatott gazdái, kodás. A Mezőgazdasági Üzem szervezési Kutatóintézet Sebesta elvtárs igazgatóhelyettese, Sebesta mérnök elvtárs, részletes beszámolójában ismertette a vajkóci szövetkezet kísérleti eredményeit, s az önálló elszámolás jelentőségét. Krusík elvtárs, a vajkócí szövetkezet üzemgazdásza hozzászólásában kiemelte, hogy tavaly — az önálló elszámolás segítségével — sikerült a termelést 11 %-kal növelniük. A kétnapos tanácskozás vitafelszólalásai megmutatták, hogy a jelen esetben már a kerület minden járásában legalább 5 — 8 szövetkezetben érett a helyzet az önálló elszámolás bevezetésére. Ehhez minden előfeltétel adva van. Persze, az önálló elszámolás megköveteli, hogy az évi tervek reálisak legyenek. Ennek fontosságára hívta fel a figyelmet Jurenka mérnök is, hangoztatva, milyen káros hatással voltak a rosszul elkészített évi tervek a múlt évben Poprocson, Zsebesen s egyebütt, ahol csak azért, hogy magas előleget tudjanak kifizetni, a tervet alaposan „megnyújtották. Hasonlóan káros az olyan terv is, amely puha normákat tartalmat. mint például Kecerpeklényben, csak azért, hogy az állami segítség minél nagyobb legyen. Kazsimír elvtárs, a kenyheci szövetkezet könyvelője arra mutatott rá, hogyan készülnek az önálló elszámolás bevezetésére, miként teremtik meg ehhez az előfeltételeket. Itt már két esztendeje a szilárd munkadíjazás elvét érvényesítik. Természetesen, az önköltségek állandó figyelemmel kísérése mellett. A kenyheciek a közös gazdaságuk további megszilárdításának lehetőségeit látják abban, hogy bevezetik az önálló elszámolást, valamint a komplex gépesítést. Sokkal nagyobb gondot fordítanak majd a prémizálásra. A múlt évben csupán 13 ezer koronát fizettek ki prémium címén Idén pontosabban vezetik majd a nyilvántartást. . Meglepte a tanácskozás résztvevőit a vajkóci EFSZ egy hektárra eső árutermelése, amely a múlt évben 6030 koronára emelkedett. Az önköltségek állandó ellenőrzése lehetővé teszi az egyes Krueík elvtárs A tanácskozás résztvevői az előadást hallgatják munkaszakaszok termelésének pontos áttekintését. Világosan lát ják, mit termelnek olcsón, s mit drágán, fgy a hibákat nyomban el tudják távolítani, idejében megeszik a kellő intézkedéseket összegezve a kétnapos tanácskozás eredményeit, megállapíthatjuk: ha^nos volt ez az összejövetel. A résztvevők kicserélhették tapasztalataikat, s láthatták, miként haladnak előre azok a szövetkezeti gazdaságok, amelyeknek tagjai nem ijednek meg az újtól. A tanácskozás végén határozat született, melynek értelmében a kerület szövetkezeteiben javítani kell á nyilvántartást, havonta értékelni kell a tervezett feladatok teljesítését, szilárdítani a puha normákat, s a haszonhozam figyelembevételével végezni a premizálást. Iván Sándor (Kassa) • A PREROVI JÁRÁSBAN az átlagos tejhozam 1961-ben tehenenként 2226 liter volt, ami napi 6,27 liternek felel meg. Ahol a szövetkezeti dolgozók kellő figyelmet szentelnek a takarmány előkészítésére és a fejőstehenek gondozására, magas tejhozamot érnek el télen! is. A legjobb bizonyíték erre nézve a járás néhány szövetkezetében elért eredmény, fgy pl. a byskovicei szövetkezetben a napi tejhozam tehenenként 7,4 liter, Cisarovban 7,1 liter, Henclován 7,9 liter, Zelatovicén 8,4 liter, Jezernicében 7,3 liter, stb. • A NAGYOBB TEJMENNYISÉGEK FELVÁSÁRLÁSÁÉRT folyó kerületi és járási verseny a prerovi járásban 1961. október óta folyik. A kerületi verseny keretében minden dekádban értékelik azt az 5 legjobb szövetkezetét, amely az 1961. év harmadik negyedévi eredményeivel összehasonlítva a legtöbb tejet adta el. Ebben a versenyben a Dőlni Te§ieft-i szövetkezet már ötször, a predmosti és a Horni Mostenice-i, a slavici valamint klokoci szövetkezetek pedig há romszor értek el túlteljesltmériyeket A legjobb fejőnők kollektívái minden alkalommal 100-tól 300 koronái:! terjedő jutalomban részesülnek. fejeladásukat több mint egy liter tejjel fokozták a Horni Ojezd-i, a HÍREK a prerovi járásból Dőlni Tesice-i és a cernotíni szövetkezetek, 0.75-től 1 literig terjedő növelést a Prusy-i szövetkezet és a Horni Ojezd-i állami gazdaság ért el, fél literes emelkedésnél jobb eredményt pedig további 14 szövetkezet mutatott ki. • A PRÉMIUMOS JUTALMAZÁS ELVE egyre jobban teret hódít a prerovi járás szövetkezeteiben. Amíg 1960-ban 1 900 000 koronát fizettek ki prémiumokban a szövetkezeti tagoknak, 1961-ben a kifizetett prémiumok összege már meghaladta a 3 milliót. Egyes szövetkezetek azonban (pl. Horni Mostenice) a tervfeladatok teljesítéséért és túl teljesítéséért jóváhagyott prémiumok kifizetését megtagadták. Ezzel szemben viszont pl. a zákovicei szövetkezet fejőnői kiváló munkaeredményükért mintegy 7000 koronát kaptak prémiumok formájában. • A KRENOVICEI szövetkezetben az új négysoros tehénistállő fejőnóinek kollektívája Hosáková Anna elvtársnő vezetésével 1962. január 1. óta versenyez a Szocialista Munkabrigád címért. A csoport munkateljesítménye állandóan javul és emelkedik a rájuk bízott tehenek tejhozama. A kollektíva havonta egyszer értékeli a munkaeredményeket, és minden félévben baráti összejövetelt rendez, amelyen a családtagok is részt vesznek. A csoport a pártkongresszus megnyitásáig a kollektíva legtehetségesebb elvtársnőjének jelölését javasolja a pártba. • EGY ÉVVEL EZELŐTT, még mielőtt a Vj?kleky-i szövetkezet 100 fejőstehenét az új istállóba vezették volna, a tejhozam napi átlaga tehenenként csak 3.5 liter volt. Ez a gyönge eredmény arra késztette a fejőnők, az etetők és a takarmányozók munkaközösségét, hogy versenyt indítson a Szocialista Munkabrigád címért. Bevezették a takarmányélesztősltést, gondoskodtak az állandóan friss takarmányról és fokozatosan javult az egész közösség munkája. Az eredmények nem is várattak magukra. Míg az átlagos évi tej hozam 1960-ban tehenenként -sak 1760 liter volt, 1961-ben már elérte a 2308 litert. A Vánová Bohuslava állatgondozónó vezette munkacsoportnak ez volt az első nagyobb munkasíkere. A vetőmagok mintázása Előfordul néha, hogy az ember tanácstalanul megáll egy-egy eset felett. így voltam 1955-ben, mikor kihívtak Bagotára, hogy nézzem meg a búzájukat. A 10 hektárnyi területen csak itt-ott lengedezett egy-egy szál növényke. Átkotorva a földet, ki nem kelt búzaszemeket találtunk. A gabona időben lett elvetve, a csiraképessége 96 % volt, állati kártevőt vagy bakteriális megbetegedést megállapítani nem lehetett. Madáron 1959-ben az őszi árpával fordult elő hasonló rejtélyes eset. A megoldást csak nemrégiben találtam meg, amikor az ímelyi szövetkezetben láttam, ahogy az agronómus mintát vett a vetőmagból. Egy lapáttal megtöltötte a felhalmozott vetőmag széléből a zacskót, és azt lezárva elküldte csíráztatási próbára. A fent említett két esetben a vetőmag volt rossz (bár a csíráztatási próbák mást mutattak), azért mert helytelenül vett mintákból készült. A vetőmagmintáknak minden esetben hűen kell tükrözni az egész menynyiség állapotát. Mielőtt a mintavételhez kezdenénk, először elő kell készíteni a vetőmagot a mintázáshoz. Leghelyesebb az volna, ha mindjárt a cséplés után a különböző parcellákból származó vetőmagot külön tárolnák. Ugyanis a gabona fejlődése a földminőségtől, trágyázástól is függ; más érettségi fokon aratták, s ezért a különböző parcellákról begyűjtött vetőmag csíraképessége változhat. Esetleg gyengébb minőségű gabonával az egész mennyiség csíraképességét csökkenthetjük. Egy-egy ilyen részt idegen szóval partinak nevezünk. Hogy jó átlagmintákat nyerjünk, ajánlatos az egyes partikat részekre bontani. Egy-egy rész nagysága általában 150 mázsa. Mielőtt mintázni kezdenénk, meg kell vizsgálni a vetőmag tisztaságát. Piszkos, tört magvakat tartalmazó gabonát nem érdemes mintázni, mert a vetőmag elemzése után azonnal elrendelik, az egész mennyiség áttisztítását és az újabb mintavételt. A mintavételre szükség van részenként két előre elkészített zacskóra. A zacskón az adminisztráció megkönnyítésére a következő adatokat kell feltüntetni; 1. az üzem megnevezése és helye; 2. a vetőmag neme; 3. a vetőmag mennyisége; 4. a tárolás helye és módja (ömlesztve vagy zsákolva); 5. a mintavétel napja; 6. a mintavevő helye és funkciója. A zacskóra nagy számokkal felírjuk a parti számát, amit mindig arab számmal jelölünk és a rész számát, mint a parti szám törtjét római számmal írjuk (például 6/II). A mintázás kellékei egy vödör és zsákolt vetőmag esetén mintázóvas (Stecher). Zsákolt anyag esetén minden ötödik zsákból a kalitka aljából, közepéből és tetejéből körülbelül 200 grammnyi magot veszünk. Az összmennyiség így kb. 10 kg lesz. Ezt kiöntjuk egy tiszta sátorlapra és alaposan átkeverjük. Az egészet átlósan négy részre osztjuk. Az egymással szemben levő két részt eltávolítjuk és visszaöntjük az egyik zsákba. A megmaradt mennyiséget az előbbi eljárással újra osztjuk és ?z egymással szemben levő részeket külön zacskókba öntjük. A két zacskó közül az egyik visszamarad mint ellenőrző-minta, míg a másikat a laboratórium részére küldjük. Az ömlesztett gabonánál a mintát legkevesebb 20 helyről vegyük a garmada tetejéből, aljából és közepéből. Egy-egy minta súlya a gabonafélékből 2 kg, az aprómagvaknál 285 dkg kell hogy legyen. A fenti módszerrel szedett minta az egész garmada átlagát mutatja és hű képet ad a vetőmag minőségéről. Kissé több munkát követel, mint az eddigi módszer, de biztosabb. Nem fordulhat elő, hogy a minta mást mutasson, mint a valóság. Ezzel a módszerrel kiküszöböljük annak a lehetőségét, hogy rossz vetőmagot vessünk és kétségessé tegyük a termést. Kemény József (Ögyalla) 1962. február 28.
