Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-28 / 17. szám

Silány legelőből bőven termő szántóföld Kelet-Szlováklában a szélsőséges Időjárás már sok kárt tett a mezőgazdaságban, de a legtöbb bajt a folyók áradása, pangö és talajvizek okozták. Kormányunk látva ezt a helyzetet, nagy segítséget nyújtott mezőgazdasági üzemeinknek a természet viszontagságai ellen vívott küzdelemben.. A hatalmas vízgazdálkodási építkezésekre majdnem egymilliárd koronát fordítunk Kelet-Szlovákiában. En­nek az összegnek a felét a folyók szabályozására és főcsatornák építésére használjuk fel. A folyók szabályo­zásával és a csatornák létesítésével elérjük, hogy az Tornától Üjfalu felé egy kátyús szekérút, meg egy keskeny gyalogút vezetett a réteken, de már nyoma veszett. Eltűnt a rét ^ is, nincsenek brritegő békákat rejtő mocsarak, sem kákával benőtt erek. Helyettük te­­levényes rónaság terül el. A Bódva új medre felszippantotta a sok vadvizet, kiszáradt a mocsár és a láp, a vízimadarak búcsút vet­tek a tájtól örökre. Helyettük meg­jelentek a pöfögő traktorok, s szán­tottak éjjel-nappal. Hiába is keresi a tekintet a régi nyárfákat, jegenyéket, cserjét és bokrot. Eltűnt a sok zsombék és hepe-hupa. Helyükön mint szőnyeg terül el hosszan a megszántott föld. Tavaszra vár. Ez a tavasz a szövetkezetesek éle­tében is határkövet jelent, régi ál­muk megvalósulásának kezdetét. Bő termést hoz majd az a föld, amely eddig silány szénát termett, azt is gyakran elvitte a könnyen megáradó Bódva. Haragját ezután két medre; a régi és az új fojtja el csirájában. — De azért mi most sem úgy te­kintünk erre a területre, mint azok­ra a földekre, amelyek már rég be­váltak több kultúrnövény termesz­tésére - magyarázta Koleszár János szövetkezeti elnök. — Eddig takar­mányt vártunk tőle, teremjen azt ezután is, de bőven és jót.- Mennyit termett eddig s meny­nyire várnak ezután? — vetettük fel a kérdést. Eddig az időjárástól és a Bődvától függött minden. Egyszer az egyik csapott be, máskor a másik vagy mind a kettő. Ha egy sem, írtkor sem adott 20 — 25 mázsa szénánál többet hektáronként. Ezután legalább 60 q hereszénát, 500-600 q silóku­koricát és 300 — 400 q cukorrépát vá­runk tőle. Gabonafélékből meg 20 — 25 q szemtermésre számítunk.- Ezek szerint nemcsak takar­mány terem majd a rétek és mocsa­rak helyén? — Takarmányos vetésforgót sze­retnénk bevezetni, mint amilyet a farmmelléki területekre terveznek egyes gazdaságok. Ha lejjebb száll a talajvíz szintje és kedvezően meg­változik a termőréteg, más növény­fajtákat is termesztünk rajta és en­nek megfelelően változtatunk a ve­tésforgón is. Ezt a tepvet csak helyeselni lehet, mert az állandó magas terméshoza­mokat elsősorban a jó vetésforgó, a talaj fajtája és a talajvíz állása határozza meg. Csak az a terület válhat jó szántófölddé, amelynek fel­ső rétege elég televényes és legalább 60 — 80 cm vastag, a talajvíz szintje pedig 80-100 cm mélyen állapodott meg. Alacsonyabb fekvésű helyeken, ahol továbbra is magas a talajvíz szintje (50 — 60 cm) füvet vetünk, rétet vagy legelőt létesítünk. Stráma József, a szövetkezet fiatal mezőgazdásza kezébe papírt, ceruzát véve csatlakozik beszélgetésünkhöz. — Szerintem a szántóföld kibőví­tése csak akkor hozhat nagy hasznot, ha még nagyobb területen termelünk évelő pillangósokat és még is öntöz­zük őket. Elmondta, hogy a múlt őszön is csak az öntözővíz mentette meg 5 hektár Őszi árpájukat, a here ki­kelt ugyan, de annak sem ártott volna egy kis öntözés. Egyelőre 20 hektárra való öntözőberendezésük van, de már ezzel is komoly ered­ményeket érhetnek el, ha célszerűen alkalmazzák. A múlt nyáron például, eddig évente elárasztott 46 520 hektár terület többé nem kerül víz alá. A szárazság ellen pedig legjobban jő agrotechnikával, talajerőfokozással és öntözéssel védekezhetünk. Ez a sorrend. Megfordítva Igen nagy csalódásnak lehetünk kitéve. A talajvizek pedig még a szárazságnál Is több kárt tettek, ezért Irányultak erre nagyobb munkálatok. Már az idén 41000 hektárt szabadítunk meg a fölösleges talajvíztől. amikor a paprikának nem sokat segí­tett az esőztető öntözés, barázdákba vezették a vizet. — De mi lehet az oka, hogy akár­miről is kezdünk beszélni, a végén mégiscsak a pillangósoknál kötünk ki? — Míg lucernalisztet nem kever­tünk a hízók abrakjához, addig soha sem tudtunk annyi sertéshúst ter­melni, amennyit terveztünk - szólt mosolyogva Bartók József könyvelő — a múlt évben pedig ezzel és az új technológia segítségével 110 %-ra teljesítettük évi tervünket, s az ideit is túlteljesítjük. Számításuk szerint minden kiló sertéshús kitermelésénél 1,5 kg abra­kot takarítottak meg a hereliszt ete­tésével; csak az a baj, hogy ezt nem fordíthatták a tehenek takarmányo­zására, mert nem érték #1 a kukori­cából a tervezett hektárhozasr.ot, Így minden abrak a sertésnek kerül. — De vetettük volna csak here után a kukoricát — toldja meg a szót a mezőgazdász. — akkor a szá­razság sem fogott volna ki rajta. Aztán emlékeztetett az 1960-as év­re, amikor a lóhere után vetett cukorrépa 500 q átlagtermést adott hektáronként. Igaz, az időjárás is kedvezett, de here elővetemény nél­kül nem érhettek volna el ilyen ter­mést. Tapasztalatuk szerint az öntö­zővíznek is sokkal nagyobb a hatása, ahol az évelő pillangósok jó talaj­­életet alakítottak ki. Ezért akarják elérni, hogy az idén a szántóföld 25 °/o-án évelő pillangósok teremje­nek. Igaz, már a múlt évben is a 18 %-án termesztették. De azt is meg kel! jegyeznünk, hogy az idén már a 18 % is többet jelent, mint tavaly, mert a 454 hektár szántó 504 hektárra bővült a silány rétek és mocsarak feltörésével. Ahol pedig több takarmányt ter­melnek, növekedik az állattenyésztés hasznossága és több trágya jut a földre. Ez viszont a gazdálkodást ed­digi körforgásából csigavonalú növe­kedésbe lendíti az egész tagság aka­rata és szorgalmas munkája révén. Újfaluban ebből nincs is hiány, tehát nagy előrehaladás várható mind a növénytermesztés, mind az állat­­tenyésztés terén. Csurilla József ixianDnoDDDoaaonDaonaDixia által 50 %-kal fokozódik a mezőgaz­dasági termelés. Az erőmű maga pedig négyszeresére fokozza az or­szág energiatermelését. A szocialista országok főiskoláin a támogatásra szoruló fiatal országok diákjainak ezrei tanulnak. E téren első helyen ismét csak a Szovjetuniót említhetjük, ahol a moszkvai Patrice Lumumba-egyetemen 3-4000 külföldi főiskolai hallgató részére nyílik le­hetőség szakképzésre. Csehszlovákiá­ban már megszoktuk Prága, Ostrava. Brno és Bratislava utcáin a színes­­bőrű fiatalokat, akik itt sajátítják el a különböző tudományok ismereteit, hogy azután hazájukban a népüket szolgálhassák. A szocialista tábor és a fiatal afri­kai és ázsiai országok közt állandóan erősödő árucsere ugyancsak hozzá­járul ahhoz, hogy az egykori gyar­mati államok mentesüljenek a kapi­talisták zsaroló politikájától. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programja többek közt utal arra a fontos történelmi szerepre, amely Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peire vár. „Ezek a népek felemel­kedtek, számukra új élet kezdődik, hogy aktívan részt vállaljanak a vi­lágpolitikában, forradalmi erőként, amely leküzdi az imperializmust." De a harcnak még nincs vége. Ha a fejletlen államok nem akarnak a „világ faluja" maradni, teljesen fel kell szabadulniuk. A szocialista tábor országai minden tekintetben támo­gatják ezeket az országokat, hogy teljes gazdasági függetlenségüket is elérjék. Mert hiszen ez a támogatás a békéért vívott harc egyik fontos eszköze is, (J. O.) Hasznos tanácskozás Majdnem kétszáz szö­vetkezeti vezető tanács­kozott két napon keresz­tül Kassán. A vajkóci szövetkezet önálló elszá­molásának eredményeit, az eddigi tapasztalatokat vitatták. Közösen keres­ték azt az utat, amelyre több szövetkezetnek már idén rá kell térnie. S ez az önálló elszámolás alapján folytatott gazdái, kodás. A Mezőgazdasági Üzem szervezési Kutatóintézet Sebesta elvtárs igazgatóhelyettese, Se­besta mérnök elvtárs, részletes beszámolójában ismertette a vajkóci szö­vetkezet kísérleti ered­ményeit, s az önálló el­számolás jelentőségét. Krusík elvtárs, a vaj­­kócí szövetkezet üzem­gazdásza hozzászólásában kiemelte, hogy tavaly — az önálló elszámolás se­gítségével — sikerült a termelést 11 %-kal nö­velniük. A kétnapos tanácsko­zás vitafelszólalásai meg­mutatták, hogy a jelen esetben már a kerület minden járásában leg­alább 5 — 8 szövetkezet­ben érett a helyzet az önálló elszámolás beve­zetésére. Ehhez minden előfeltétel adva van. Persze, az önálló elszá­molás megköveteli, hogy az évi tervek reálisak le­gyenek. Ennek fontossá­gára hívta fel a figyel­met Jurenka mérnök is, hangoztatva, milyen ká­ros hatással voltak a rosszul elkészített évi tervek a múlt évben Pop­­rocson, Zsebesen s egye­bütt, ahol csak azért, hogy magas előleget tudjanak kifizetni, a ter­vet alaposan „megnyúj­tották. Hasonlóan káros az olyan terv is, amely puha normákat tartal­mat. mint például Kecer­­peklényben, csak azért, hogy az állami segítség minél nagyobb legyen. Kazsimír elvtárs, a keny­­heci szövetkezet könyve­lője arra mutatott rá, hogyan készülnek az ön­álló elszámolás beveze­tésére, miként teremtik meg ehhez az előfeltéte­leket. Itt már két esz­tendeje a szilárd munka­díjazás elvét érvényesí­tik. Természetesen, az önköltségek állandó fi­gyelemmel kísérése mel­lett. A kenyheciek a közös gazdaságuk további meg­szilárdításának lehetősé­geit látják abban, hogy bevezetik az önálló el­számolást, valamint a komplex gépesítést. Sok­kal nagyobb gondot for­dítanak majd a prémizá­­lásra. A múlt évben csu­pán 13 ezer koronát fi­zettek ki prémium címén Idén pontosabban vezetik majd a nyilvántartást. . Meglepte a tanácskozás résztvevőit a vajkóci EFSZ egy hektárra eső árutermelése, amely a múlt évben 6030 koroná­ra emelkedett. Az önkölt­ségek állandó ellenőrzése lehetővé teszi az egyes Krueík elvtárs A tanácskozás résztvevői az előadást hallgatják munkaszakaszok termelé­sének pontos áttekinté­sét. Világosan lát ják, mit termelnek olcsón, s mit drágán, fgy a hibákat nyomban el tudják távo­lítani, idejében mege­szik a kellő intézkedése­ket összegezve a kétnapos tanácskozás eredményeit, megállapíthatjuk: ha^­nos volt ez az összejö­vetel. A résztvevők ki­cserélhették tapasztala­taikat, s láthatták, mi­ként haladnak előre azok a szövetkezeti gazdasá­gok, amelyeknek tagjai nem ijednek meg az új­tól. A tanácskozás végén határozat született, mely­nek értelmében a kerü­let szövetkezeteiben ja­vítani kell á nyilvántar­tást, havonta értékelni kell a tervezett felada­tok teljesítését, szilárdí­tani a puha normákat, s a haszonhozam figyelem­­bevételével végezni a pre­mizálást. Iván Sándor (Kassa) • A PREROVI JÁRÁSBAN az átla­gos tejhozam 1961-ben tehenenként 2226 liter volt, ami napi 6,27 liternek felel meg. Ahol a szövetkezeti dol­gozók kellő figyelmet szentelnek a takarmány előkészítésére és a fejős­tehenek gondozására, magas tejhoza­mot érnek el télen! is. A legjobb bizonyíték erre nézve a járás néhány szövetkezetében elért eredmény, fgy pl. a byskovicei szövetkezetben a napi tejhozam tehenenként 7,4 liter, Cisarovban 7,1 liter, Henclován 7,9 liter, Zelatovicén 8,4 liter, Jezernicé­­ben 7,3 liter, stb. • A NAGYOBB TEJMENNYISÉGEK FELVÁSÁRLÁSÁÉRT folyó kerületi és járási verseny a prerovi járásban 1961. október óta folyik. A kerületi verseny keretében minden dekádban értékelik azt az 5 legjobb szövetke­zetét, amely az 1961. év harmadik negyedévi eredményeivel összehason­lítva a legtöbb tejet adta el. Ebben a versenyben a Dőlni Te§ieft-i szö­vetkezet már ötször, a predmosti és a Horni Mostenice-i, a slavici vala­mint klokoci szövetkezetek pedig há romszor értek el túlteljesltmériyeket A legjobb fejőnők kollektívái minden alkalommal 100-tól 300 koronái:! terjedő jutalomban részesülnek. fejeladásukat több mint egy liter tejjel fokozták a Horni Ojezd-i, a HÍREK a prerovi járásból Dőlni Tesice-i és a cernotíni szövet­kezetek, 0.75-től 1 literig terjedő növelést a Prusy-i szövetkezet és a Horni Ojezd-i állami gazdaság ért el, fél literes emelkedésnél jobb eredményt pedig további 14 szövet­kezet mutatott ki. • A PRÉMIUMOS JUTALMAZÁS ELVE egyre jobban teret hódít a prerovi járás szövetkezeteiben. Amíg 1960-ban 1 900 000 koronát fizettek ki prémiumokban a szövetkezeti ta­goknak, 1961-ben a kifizetett prémiu­mok összege már meghaladta a 3 milliót. Egyes szövetkezetek azon­ban (pl. Horni Mostenice) a tervfel­adatok teljesítéséért és túl teljesíté­séért jóváhagyott prémiumok kifize­tését megtagadták. Ezzel szemben viszont pl. a zákovicei szövetkezet fejőnői kiváló munkaeredményükért mintegy 7000 koronát kaptak prémiu­mok formájában. • A KRENOVICEI szövetkezet­ben az új négysoros tehénistállő fejőnóinek kollektívája Hosáková An­na elvtársnő vezetésével 1962. január 1. óta versenyez a Szocialista Mun­kabrigád címért. A csoport munka­teljesítménye állandóan javul és emelkedik a rájuk bízott tehenek tejhozama. A kollektíva havonta egy­szer értékeli a munkaeredményeket, és minden félévben baráti összejöve­telt rendez, amelyen a családtagok is részt vesznek. A csoport a párt­­kongresszus megnyitásáig a kollek­tíva legtehetségesebb elvtársnőjének jelölését javasolja a pártba. • EGY ÉVVEL EZELŐTT, még mi­előtt a Vj?kleky-i szövetkezet 100 fejőstehenét az új istállóba vezették volna, a tejhozam napi átlaga tehe­nenként csak 3.5 liter volt. Ez a gyönge eredmény arra késztette a fejőnők, az etetők és a takarmányo­­zók munkaközösségét, hogy versenyt indítson a Szocialista Munkabrigád címért. Bevezették a takarmány­­élesztősltést, gondoskodtak az állan­dóan friss takarmányról és fokoza­tosan javult az egész közösség mun­kája. Az eredmények nem is várat­tak magukra. Míg az átlagos évi tej hozam 1960-ban tehenenként -sak 1760 liter volt, 1961-ben már elérte a 2308 litert. A Vánová Bohuslava állatgondozónó vezette munkacso­portnak ez volt az első nagyobb munkasíkere. A vetőmagok mintázása Előfordul néha, hogy az ember tanácstalanul megáll egy-egy eset felett. így voltam 1955-ben, mikor kihívtak Bagotára, hogy nézzem meg a búzájukat. A 10 hektárnyi területen csak itt-ott lengedezett egy-egy szál növényke. Átkotorva a földet, ki nem kelt búzaszemeket találtunk. A gabona időben lett el­vetve, a csiraképessége 96 % volt, állati kártevőt vagy bakteriális megbetegedést megállapítani nem lehetett. Madáron 1959-ben az őszi árpával fordult elő hasonló rejté­lyes eset. A megoldást csak nem­régiben találtam meg, amikor az ímelyi szövetkezetben láttam, ahogy az agronómus mintát vett a vető­magból. Egy lapáttal megtöltötte a felhalmozott vetőmag széléből a zacskót, és azt lezárva elküldte csíráztatási próbára. A fent emlí­tett két esetben a vetőmag volt rossz (bár a csíráztatási próbák mást mutattak), azért mert helyte­lenül vett mintákból készült. A ve­tőmagmintáknak minden esetben hűen kell tükrözni az egész meny­­nyiség állapotát. Mielőtt a mintavételhez kezde­nénk, először elő kell készíteni a vetőmagot a mintázáshoz. Leghe­lyesebb az volna, ha mindjárt a cséplés után a különböző parcellák­ból származó vetőmagot külön tá­rolnák. Ugyanis a gabona fejlődése a földminőségtől, trágyázástól is függ; más érettségi fokon aratták, s ezért a különböző parcellákról begyűjtött vetőmag csíraképessége változhat. Esetleg gyengébb minő­ségű gabonával az egész mennyiség csíraképességét csökkenthetjük. Egy-egy ilyen részt idegen szóval partinak nevezünk. Hogy jó átlagmintákat nyerjünk, ajánlatos az egyes partikat részek­re bontani. Egy-egy rész nagysága általában 150 mázsa. Mielőtt min­tázni kezdenénk, meg kell vizsgálni a vetőmag tisztaságát. Piszkos, tört magvakat tartalmazó gabonát nem érdemes mintázni, mert a vetőmag elemzése után azonnal elrendelik, az egész mennyiség áttisztítását és az újabb mintavételt. A mintavételre szükség van ré­szenként két előre elkészített zacs­kóra. A zacskón az adminisztráció megkönnyítésére a következő ada­tokat kell feltüntetni; 1. az üzem megnevezése és he­lye; 2. a vetőmag neme; 3. a vető­mag mennyisége; 4. a tárolás helye és módja (ömlesztve vagy zsákol­va); 5. a mintavétel napja; 6. a mintavevő helye és funkciója. A zacskóra nagy számokkal felírjuk a parti számát, amit mindig arab számmal jelölünk és a rész számát, mint a parti szám törtjét római számmal írjuk (például 6/II). A mintázás kellékei egy vödör és zsákolt vetőmag esetén mintázóvas (Stecher). Zsákolt anyag esetén minden ötödik zsákból a kalitka aljából, közepéből és tetejéből kö­rülbelül 200 grammnyi magot ve­szünk. Az összmennyiség így kb. 10 kg lesz. Ezt kiöntjuk egy tiszta sátorlapra és alaposan átkeverjük. Az egészet átlósan négy részre osztjuk. Az egymással szemben levő két részt eltávolítjuk és visszaönt­jük az egyik zsákba. A megmaradt mennyiséget az előbbi eljárással újra osztjuk és ?z egymással szem­ben levő részeket külön zacskókba öntjük. A két zacskó közül az egyik visszamarad mint ellenőrző-minta, míg a másikat a laboratórium ré­szére küldjük. Az ömlesztett gabonánál a mintát legkevesebb 20 helyről vegyük a garmada tetejéből, aljából és kö­zepéből. Egy-egy minta súlya a gabonafélékből 2 kg, az aprómag­vaknál 285 dkg kell hogy legyen. A fenti módszerrel szedett minta az egész garmada átlagát mutatja és hű képet ad a vetőmag minősé­géről. Kissé több munkát követel, mint az eddigi módszer, de bizto­sabb. Nem fordulhat elő, hogy a minta mást mutasson, mint a való­ság. Ezzel a módszerrel kiküszö­böljük annak a lehetőségét, hogy rossz vetőmagot vessünk és kétsé­gessé tegyük a termést. Kemény József (Ögyalla) 1962. február 28.

Next

/
Thumbnails
Contents